Dél-Jemen: kis nép - nagy példa

”Jemen hivatalos fővárosában, Sana’a-ban tízezrek tüntettek a Szaúd-Arábiába menekült volt elnök, Ali Abdullah Saleh és családja kiadatását követelve 2013.04.09.-én.” Ennyi a hivatalos hír. Jemenben nagyobb városaiban 2013 kezdete óta folyamatosak a kisebb-nagyobb tüntetések. Ezeknek célja a 2014-es (USA által kontrollált) választásokra készülve a dél-jemeni nemzet függetlenedési törekvéseinek jelzése a jelenlegi hatalmi elit felé, illetve a volt és jelenleg is hatalomban ülő vezetők azonnali kizárása és felelősségre vonása.

Miért foglalkozunk egy tőlünk több mint 8000 km-re, teljesen más geopolitikai régióban és kultúrkörben lévő, hatalmilag jelenleg tényezőnek egyáltalán nem mondható kis népességű nemzet dolgaival?

A mai dél-jemeni nemzet több mint 4000 éves civilizációs hagyományokkal büszkélkedhet. A területén nagyon magas kulturális-technikai-államigazgatási szinten álló királyságok szerveződtek ezekben az időkben. Ezek közül a legismertebbek Sába és Hadramut. Fejlettségük mutatójaként elég annyi, hogy kiépítették illat és fűszercikkekre alapozott saját kereskedelmi útvonalaikat (kitűnően megszervezett logisztikai csomópontokkal), átrakodókkal és postarendszerrel. Saját írást fejlesztettek ki, és 3000 évvel ezelőtt az akkori világ mérnöki csodájaként számon tartott völgyzáró gátat építettek. Majd a királyságok népeinek utódaiból az iszlám kultúrkör legerősebb és legjobb harcosai lettek. Ez volt róluk a vallást megalapító Mohammed próféta véleménye. A dél-jemeni nemzet kezdeményezte és vitte győzelemre az egész Jemen felszabadításáért indított antikolonizációs háborút az angol gyarmaturalom és az őket kiszolgáló korrupt hadurak ellen.

Ezzel szemben az észak-jemeniek egy szedett-vedett - ki tudja honnan jött népség. Kinézetre is elkülöníthetőek az egységes dél-jemeni típustól. Semmilyen hagyományuk nincsen a khat nevű kábítószer-növény termesztésén és rágcsálásán kívül. Elamerikanizálódásuk mára teljesen lezajlott, fiataljaik az internet-kávézókban egész nap a pornó oldalakat böngészik. A dél-jemeniek élesen megkülönböztetik magukat tőlük, és van is külön szavuk az északiakra: ”az oda való”- mondják rájuk.

A dél-jemeni nemzet által benépesített területeket földrajzilag lefedő Jemeni Demokratikus Köztársaság USA segítséggel történt elfoglalása (1994) óta (melyet az amerikaiak Boris Jelcin volt orosz elnöknek sok mással egyetemben nyugodtan megköszönhetnek), a déli régióban található ásványkincsek (főként kőolaj) kipumpálása folyik. A régió infrastruktúrája az elfoglalás óta nem hogy fejlesztve nincs, de még a katonai műveletek által okozott károkat sem állították helyre. A déliekre ráuszították az Al-Qaida-t, és az USA által véghezvitt légicsapások a ”nagy terror elleni háború” ürügyén folyamatosan zajlanak. A délieket ezzel is rákényszerítve területeik elhagyására, és az észak-jemeniek által lakott városokba költözésre, hogy ott mint olcsó munkaerő szolgáljanak. Az északiak az USA erőteljes támogatásával így próbálnak parazita módon egy velük semmilyen formában egy lapon nem említhető népen élősködni.

Egy 4000 éves nemzetet azonban egy rablóbandának soha nem fog sikerülni kiirtani amíg abból a nemzetből az utolsó ember még életben van. A dél-jemenieket nem sikerült megtörni. A ”coca-cola demokrácia” alattomos ráerőszakolási kísérlete, és az USA terrorista bombázásai a mai napig hatástalanok. Ez az alig 2.5 millió embert számláló népcsoport képes volt ellenállni a mai napig a régióban iszonyatos túlerőben lévő cionista világrend nyomásának és erőszakos asszimilálási kísérletének.

Az ”arab tavasz” elnevezésű Nyugat által irányított folyamat az országban az észak-déli ellentétek miatt robbanásig feszült helyzet levezetésére szolgált. Ali Abdullah Saleh elnök hosszan tartó egyezkedések (értsd töketlenkedések) után az összelopott pénzzel Szaúd-Arábiába repült.

Ali Abdullah Salehet az atlantista tömb beáldozta a régióban lévő erőpozíciójának megtartása érdekében. Helyére pedig a cionisták betették újabb talpnyalójukat. Nem volt meglepetés, valójában semmi nem változott. A hatalomba nyugati segítséggel beültetett ember, Mansur Hadi egy igazi hataloméhes köpönyegforgató gennyláda, olyan Orbán Viktorhoz hasonló figura. A hidegháború alatt Nagy-Britanniában járt katonai akadémiára, majd Egyiptomban Anwar Sadat elnök idején kapott továbbképzést. Ezután a Szovjetunióban tanulhatott parancsnoki ismereteket (amiért örök hálával tartozik az oroszoknak), és mint a patkány menekült el a nemzetét Sadathoz hasonlóan eláruló Nasir Muhammed volt dél-jemeni elnökkel az észak-jemeni kormány védőszárnyai alá 1986-ban. A déli hadsereg struktúráját jól ismerve nagy segítségére volt az északi vezetésnek az 1994-es háborúban. Volt bajtársait elárulva megkapta jutalmát, az akkori elnök Ali Abdullah Saleh megtette elnökhelyettessé.

Anwar Sadat annak idején megkapta amit megérdemelt. Ali Abdullah Saleh most a szaúdiaknál húzza meg magát, úgyis mondhatnánk a patkány lyukat váltott, de az új patkánylak gazdái erősebb és ravaszabb állatok mint ő. Nasir Muhammed egy trottyos vén idióta, aki huszonhetedik senki lett egy cionisták által mozgatott bizottságban, és csak a korára való tekintettel nem tették még el láb alól. Mansur Hadinak pedig meg vannak számlálva a napjai.

Mert Dél-Jemen egy erős erkölcsi-szociális-civilizációs alapokon álló társadalom, amely bármikor képes országot építeni. Ez nemcsak lehetséges, de történelmi szükségszerűség is, és akkor Mansur Hadi tündöklésének vége. Mert a férgeknek és árulóknak ez a sorsa.

Gábor deák