El lehet menni: “Gyerekeink jövője miatt emigrálunk”. Az “irástudók” árulása

Klasszikus magyar értelmiségiek, akiket aggaszt a magyar közélet állapota. Eladnak mindent, mert az élet Németországban sokkal barátságosabbnak és kiszámíthatóbbnak tűnik számukra. Mi késztet egy fiatal magyar házaspárt arra, hogy gyerekeiket felpakolva végleg elhagyja hazáját? Egy komplett magyar család, anyuka, apuka, két gyerek – egyikük még kisbaba – augusztus közepén fogja magát, és végleg kiköltözik Frankfurtba. Eladnak lakást, bútorokat, könyveket, szinte mindent, amit tudnak. Felszámolják itthoni életüket, az otthon ezentúl majd Baden-Württemberget jelenti számukra.
Hogyan született meg a döntés a végleges elköltözésről? Mi vitt arra egy 30-as éveiben járó házaspárt, hogy felpakolja két kisgyermekét és útnak induljon egy másik országba? És nemcsak egy időre, hanem végleg. Tényleg nem maradt más opció?
A közélet öli meg az itthoni életet
Külkereskedő voltam egy külföldi tulajdonú cégnél, amely Magyarországon gyártott termékeket közvetített külföldre – meséli a 38 éves Balázs, akinek tavaly megszűnt a munkahelye. Annyira lecsökkent a megrendelésállomány, hogy nem volt értelme fenntartani a magyar képviseletet. Balázs szerint ez összefüggésben volt azzal, hogy a gyártóknál, amelyekkel kapcsolatban álltak, lecserélték a felsővezetést magyarra, és ez különös módon a korábbi kompromisszumok nélküli minőség romlásához vezetett. Miután munkahelye megszűnt, jött a kérdés: keresgéljen-e még itthon állást vagy egyből a külföldet vegye célba.

Az irány egyértelmű volt, mivel Balázs korábban négy évet már élt a szüleivel Frankfurtban, anyanyelvi szinten beszéli a németet, kulturálisan is sok szállal kötődik a városhoz. Felesége, a 31 éves Rita szerint, aki ugyancsak élt már tartósabban külföldön, Hollandiában, férje munkahelyének megszűnése előtt is élénk diskurzus zajlott otthon a külföldre költözésről, amihez azután az utolsó 3 év közéleti eseményei adták a végső lökést. Rita korábban éveken át újságíróként dolgozott, megcsömörlött a hazai közélettől. Az pedig zsidó gyökerű család lévén mindkettejüket zavarja, hogy a közélet és a társadalom mint nagyobb része számára az antiszemitizmus a mindennapi beszéd részét képezi.
Negatívan élték meg a közoktatási rendszer átalakítását is, és végül arra jutottak, hogy most 5 éves fiuk jövőre ne magyar általános iskolában kezdje meg iskolai tanulmányait. Gondolkoztak azon, hogy privát intézménybe adják, de ez legalább havi 100 ezer forintot jelentene minden költséggel együtt. Egy gyerekre még talán tudnának ennyit áldozni, a másikra viszont már nem futná. Mivel nem látnak rá esélyt, hogy a közéleti helyzet közép- vagy hosszú távon javulna, és ez hatással lenne a közoktatásra is, a legfőbb motiváció a külföldre költözésre és a végleges emigrációra a gyerekeik jövőjének biztosítása lett.
Németországi családi szál a kapocs
Bár Balázs és Rita úgy is nekivágott volna Frankfurtnak, hogy nincs fix munkájuk, az mindenképp nyomott a latban, hogy a férfi öccsének családja Németországban él. Emellett nyílt egy olyan piaci lehetőség, ami mintha Balázsra lett volna szabva, a baden-württembergi rendőrségnek ugyanis a sok magyar vonatkozású vizsgálat miatt szüksége lett egy német-magyar jogi szaktolmácsra.
A lehetőséget öccse felesége eredetileg saját férjének ajánlotta, de Balázs is kapva kapott az alkalmon és tavaly ősszel testvérével együtt, aki ügyvédként dolgozik Németországban, letették az évente csak egyszer meghirdetett, igen kemény szakvizsgát. Balázs így a magyar diploma mellett már német felsőfokú szakképesítéssel a zsebében vághatott neki az ottani hivatalos ügyek intézésének. Nemrég tért vissza Frankfurtból, beadta a papírokat, hamarosan egyéni vállalkozóként regisztrálják. Elintézte az óvodát nagyobbik gyermeküknek, és Ritával elkezdtek nézelődni, hogy milyen lakást béreljenek. “Kicsit aggódtam a hivatali ügyintézéstől, hogy olyan lassú és kelletlen lesz, mint itthon, de rendkívül gyorsan elintéztem mindent, készségesek voltak, Németország egy igazi szolgáltató állam” – emelte ki Balázs.
A pénzügyekre kitérve, Balázs és Rita elismeri, hogy ők nem a legtipikusabb magyar kivándorlók közé tartoznak. Két lakást is örököltek például. Ebből az egyiket már eladták, a másikat, jelenlegi otthonukat pedig most árulják. Már dobozolnak, a felesleges ruhákat, könyveket, bútorokat, háztartási gépeket pedig lakásvásáron tervezik értékesíteni.
“Körülbelül félmillió forint lett volna mindezt Németországba vinni, így erről letettünk. Ami pénz ebből befolyik, abból Frankfurtban használt bútorokból be tudjuk rendezni a lakásunkat” – fejtette ki Rita. Saját lakásukkal kapcsolatban sokáig vacilláltak, hogy inkább kiadják-e, de Rita nem akart volna “röghöz kötve” élni. “Miért maradjon meg a lakás? Nem egy évre tervezünk, a rokonok nyakába se akartam terhet helyezni az esetleges bérlőkkel kapcsolatos folyamatos ügyintézés miatt” – hangsúlyozta. Emellett szerinte lesz még nagy kivándorlási hullám, így érdemesebb volt a lakást most meghirdetni. Balázs szerint a lényeg nem a lakás, hanem az otthon, ahol a család együtt van. Az mellékes, hogy a falak hol állnak és milyenek a bútorok.
A megélhetés reményeik szerint nem okoz majd nehézséget a családnak. Német-magyar szaktolmácsként óránként akár 90 eurót is meg lehet keresni. Ennek ugyanakkor az az ára, hogy minden valószínűség szerint sokat kell majd utazni a tartományon belül. És ha a rendőrségnek hajnalban van szüksége tolmácsra, nincs mese, menni kell – emelte ki Balázs.
A nagymama is szívesen utazik
Arra kérdésre, hogy a család és a barátok nem fognak-e hiányozni, Balázs úgy válaszolt, hogy többen meghaltak, és csak pár unokatestvérrel és nagybácsival vannak közelebbi viszonyban. Balázs édesanyja nem kifejezetten örült annak, hogy végleg kiköltöznek, a két unokával így majd ritkábban találkozhat, de megérti a helyzetet. Édesapja viszont rendkívül boldog volt, amikor döntöttek, mivel ő “rettenetesen félti őket”. Balázs szerint nem is költöznek nagyon messzire, a távolság vállalható. “A 70 éves apukám le tud vezetni gond nélkül Frankfurtig”. Rita anyukája pedig utánuk költözik, ha elmegy nyugdíjba. “Addig is ott a Skype, anyukámnak pedig meg kell tanítanunk az okostelefon használatát, hogy azon is ingyen tudjunk beszélni” – mondta Rita. Emellett több fapados légitársaság is repül Frankfurtba, ami szintén megfizethető.

Rita és Balázs baráti kapcsolatai a gyerekek megszületése után lazábbá váltak, és az ismerősök közül is sokan mentek külföldre. Van, aki Costa Ricába költözött két gyerekkel, és hostelt, pékséget nyitott. De nem a barátok megfogyatkozása motiválta őket az emigrációra, enélkül is mentek volna.
Az állampolgárságot is elhagynák
Balázs a költözés után idővel a német állampolgárságot is megszerezné, ezt egyrészt politikai döntésnek, másrészt pedig praktikus elköteleződésnek tartja. Nem vagyok benne biztos, hogy Magyarország négy év múlva is az EU tagja lesz, így egy német útlevél igencsak hasznos lehet majd a magyar helyett – fejti ki a férfi. Ha német állampolgár lesz, akkor a felesége és gyermekei is automatikusan azzá válnak.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tudnak majd beilleszkedni és hogyan tudnak majd hozzászokni a frankfurti élethez, Rita elmondta, szerinte az elején kultúrsokkal jár a kiköltözés. Mnden új és ismeretlen lesz, de pár hónap alatt beleszokik majd az ottani életbe. Szerinte a németek befogadóak, különösen a kisgyermekes családokkal. Balázsnak nem lesz gond a beilleszkedés, hiszen a várost már jól ismeri, családja egy része ott lakik, barátai is vannak Frankfurtban. Németországban ráadásul minden megfelelően működik, ami nagy könnyebbséget jelent majd, tette hozzá.

Németország kedvelt célpontja a magyaroknak

Az előző év január-június közötti időszakában a Németországba bevándorló magyarok száma drámai mértékben nőtt, 46 százalékkal ugrott meg a számuk a német statisztikai hivatal adatai szerint. Az első fél évben 25 415 magyar bevándorlót regisztráltak. Más adatok szerint pedig összesen 170 ezer magyar állampolgár fizet Németországban nyugdíjjárulékot, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nagykövetségektől származó becslésekre alapozott számításai szerint ugyanakkor mintegy 100 ezer honfitársunk él Európa gazdaságilag legerősebb államában. Pontos kutatások csak 2011 végéig bezárólag vannak, az akkori adatok szerint 83 ezer magyar állampolgár élt Németországban.
(HVG)