Kísérletezzünk bátran a kedvenc
fűszereinkkel: elég egy napos konyhaablak vagy egy erkély is, de ha
kiskertünk van, végképp ne habozzunk egy percig se.
A
saját nevelésű fűszernövénnyel készített házi kosztnál jobb a világon
nincs. A tartósan jó idő beálltával azonban elérkezettnek láttuk az
időt, hogy kedvcsináló gyanánt szóljunk néhány szót a hétvégi házba,
kertbe-hobbikertbe, erkélyre vagy ablakpárkányba ültethető, mennyei ízű
és illatú fűszerrengetegről. Aki eddig is lelkesen ültetett és
gondozott, tudja, miről beszélünk. Aki még nem próbálta, és akad
valamelyik hétvégén egy órácskája pepecselni ezzel, mindenképpen tegyen
egy próbát, és vágjon bele bátran: a saját szüretelésű rozmaring,
tárkony vagy kakukkfű olyan messzire képes lehagyni a bolti,
fűrészporízű „kollégákat”, hogy soha többé nem vágyunk majd a szárított,
porciózott zöldekre (szezonban legalábbis semmiképpen).
Kezdjük
az általános előnyökkel. Bármelyik erkélyt vagy kertet buja vadonná
képesek varázsolni, de az esztétikai öröm csak az érem egyik oldala.
Merthogy mesésen is illatoznak: ami nyilvánvalóan minden konyhának vagy
városi erkélynek csak a javára válik. Saját tapasztalatunk továbbá, hogy
nagy részük elég igénytelen is, így nem követelik meg feltétlenül a
napi fáradozást – nyaralás alatt még sosem hagytak cserben. Bőséges
napfényen éldegélve egészen késő őszig minőségi ízeket szavatolnak:
higgye el mindenki, nem túlzás a gasztroorgazmus kifejezés.
A
vízigényük azonban eltérő, erre nagyon figyeljünk akkor, ha egy ládába,
cserépbe ültetünk több fűszernövényt. Aztán hogy teába, fűszerolaj
készítésére, szépítkezésre, sőt gyógyításra is nagy biztonsággal
alkalmazhatók, hab a tortán. Főzés során azonban sose feledjük: a
frissen tépett levelek aromája, íze sokkal áthatóbb és erősebb, mint
amit a szárítottaknál megszoktunk, így lényegesen kevesebbet használva
is sokkal teljesebb velük az ízélmény. Fontos továbbá, hogy sose főzzük
túl őket, legnagyobb részüket csak a főzés végén tegyük az ételekhez,
így maradnak igazán frissek és ízesek. Ha belevágunk, első körben
érdemes kertészetekben vásárolni (magot, palántát), ahol a tartással, a
teleltetéssel kapcsolatban is alaposan tájékoztatnak. Lássuk hát a saját
kedvenceinket, a teljesség igénye nélkül.
Tárkony
Évelő
fűszernövény, magyarán évről évre kihajt – mi kiskertben nevelgetjük,
és egészen egyszerű áruházi palántából ültettük ki. Savanyú levesekbe,
bárány- és vadételekhez nemcsak kiváló, de elengedhetetlen is, illetve
ecetes savanyúságok mellé téve is isteni.
Vesetisztító,
epehajtó és étvágyfokozó hatású, várandósoknak azonban nem ajánlják a
fogyasztását. Szereti a napot, de a fagytűrő képességére sincs
panaszunk. A mi kertünkben nagy szaporaságról tett tanúbizonyságot,
egyre csak terjeszkedik, szóval helyigényes, erre érdemes figyelni.
Zsálya
Kicsit
kesernyés, de nagyon aromás, erősen illatozó fűszernövény – szintén
palántából ültettük ki. Kacsához, libához tökéletes, de nyaranta a
legtöbb húsos vagy zsíros ételbe teszünk belőle egy kicsit, sőt
tésztákhoz is. Fertőtlenítő hatású, és menstruációs panaszokra,
görcsökre is megbízható gyógyír. Évelő. Ősszel kicsit vissza szoktuk
vágni, és télire lombbal betakarjuk. Bár még sosem raktuk szekrénybe,
állítólag hatásosan elüldözi a rovarokat. Szereti a homokos, kicsit
szárazabb talajt és a napfényt (ha otthon ültetnénk el, mindenképp
meleg, napos helyre tegyük). Minél melegebb helyen tartjuk, annál
ízgazdagabb, aromásabb leveleket nyerünk – szerencsére a szárazságot is
igen jól tűri. Nem igényel sok vizet.
Rozmaring
Az
egyik kedvencünk – még a legelkeserítőbb téli hidegben is a nyarat
idézi az íze. Szintén palántából ültettük ki, vigyázni kell vele
azonban, mert nagyon fagyérzékeny. Cserépbe ültetve télire tegyük
fagymentes, biztonságos helyre. A rozmaring is a szárazabb, homokosabb
talajt kedveli, és imádja a meleget. Gyönyörű, dús hajtásokat hoz.
Nálunk szinte minden levesbe és mártásba kerül belőle – az adagolással
azonban vigyázni kell, elég erős, és hamar átveszi a dominanciát,
könnyen maga mögé utasítja a többi ízt. Fokhagymával és kakukkfűvel
tökéletes ízharmóniát alkot, az úgynevezett „olaszos” ételekből sosem
marad ki. Ha cserépben nevelgetjük, az erkélyen is nagyon szépen és
gyorsan nő, szintén jól bírja a szárazságot. Gyulladáscsökkentő
hatásáról, és reumás, ízületi panaszokra gyakorolt áldásos hatásáról
szintén ismert, nem mellesleg a hűség, a tisztaság jelképe, sőt: sokáig a
rossz álmok távoltartására, illetve boszorkányűzésre is használták. Mi
megelégszünk annyival, hogy nagyon finom.
Kakukkfű
Évelő,
és nemcsak kertben lehet nagy biztonsággal nevelgetni, de
szobanövénynek sem utolsó. Balkonládában és kertben is szépen eléldegél.
Kora ősszel kell visszavágni, hogy tavaszra megint szép, egészséges és
ízes legyen. A fényt, a tűző napot imádja, és a szárazságot, sőt a
fagyokat is jól tűri, sok gondunk nincs vele – kivéve talán, hogy
szintén nagy a helyigénye. a mi kertünkben nagy sebességgel
terjeszkedik. Túl sok vizet sose adjunk neki egyszerre. Nálunk gombás és
paradicsomos ételekbe mindig kerül, és húsok mellé is, de salátákhoz is
nagyon finom. Nagyon nagy előnye, hogy szárítva is szinte tökéletesen
megőrzi mennyei aromáját, így nagy mennyiséget is bespájzolhatunk belőle
télire. Ne spóroljunk vele, mert az öregedési folyamatokat késleltető
hatásáról is ismert. De gyógynövénynek is kiváló: gyomorpanaszokra
használják sűrűn, hovatovább a szellemi frissességet is elősegíti, és a
reggeli köhögést is gyorsan elmulasztja egy csésze finom kakukkfűtea.
Terhes és szoptató nőknek nem ajánlják a fogyasztását.
Borsmenta
Lassan
kezdődik a koktélszezon, és az örök kedvenc mojito nélkülözhetetlen
alapanyaga ez a jellegzetes és erős aromájú évelő növény, amit
természetesen nemcsak italok keveréséhez vagy teához használhatunk, de a
konyha más területein is jó hasznát vesszük. Termesztése csak az első
lépésben bonyolult egy kissé, mivel nem magról vagy palántáról neveljük,
hanem a kész növény gyökeréből kinövő indákat kell elültetni – és ilyet
nem kapni minden sarkon. Ha azonban már megvan, csak az öntözésére kell
odafigyelnünk, illetve a téli fagyok ellen ezt is takarjuk be
szalmával, lombbal.
A
mindennapi teázáshoz kellő mennyiséghez persze nem elég egy balkonláda,
de még egy kisebb kert sem, ezért elsősorban fűszerként használjuk:
például a hagyományos ecetes-olajos salátaöntetben az ecetet váltsuk ki
citromlé és egy kevés menta keverékével – sokkal üdítőbb és frissebb
lesz a dresszing. Ezenkívül főként édességek, gyümölcssaláták ízesítője
lehet, de a bátrabbak egzotikus sültekhez, töltetlékekhez is
adagolhatják, viszont „a kevesebb több” szabályát a borsmentánál
fokozottan be kell tartanunk, ha nem akarjuk, hogy a várva várt fogás
egy csomag rágó ízét adja – bár ezt a hibát mi is csak először követtük
el. Limonádéba viszont szinte korlátlanul mehet.
Üröm az örömben
A
nagy sikerek mellett persze az igazság megkívánja, hogy a kudarcokról
is számot adjunk. Egyik nagy kedvencünk, a bazsalikom például már
harmadik éve bojkottálja az erkélyünket és a lakás minden pontját: hiába
imádnánk tépkedni nap mint nap, be kell érnünk az „egyszer használatos”
bolti növénykékkel. A kisebb és a nagyobb levelű is kihal – pedig már
ültettük külön, a többiek mellé, hiába. Oregánóval viszont jól állunk,
ez valamennyire kárpótol a búbánatért. Ha valamelyik olvasónknak lenne
házi bazsalikomtermesztésre jól bevált, biztos tippje, ne habozzon
megírni. Addig is fűszeres, ízes nyarat mindenkinek!
http://borsa.hu/fuszerkert_otthon/20110519
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése