Egy
Egyesült Államok kormánya úgy gondolja, hogy az emberi gének is a
tulajdonát képezik. Erre az érdekes következtetésre az alapján jutunk,
hogy az amerikai szabadalmi hivatal feljogosítva érzi magát, hogy
bejegyezze különböző magánvállalatok és egyetemek szabadalmi igényeit az
emberi génekre.
A
mai napig több mint 4000 génre van bejegyezve tulajdonjog az amerikai
szabadalmi hivatalnál, többnyire magáncégek és egyetemek nevére.
Tulajdonjogot csak úgy ruházhatunk át valakire, ha az előtte a miénk
volt, ebből az következik, hogy az állam genetikai kódunk tulajdonosának
tekinti magát.
Jelenleg
az ember genetikai kódjának 20 százaléka valakinek a tulajdonában van. A
tulajdonosok hozzávetőleg kétharmada magáncég, a fennmaradó egyharmaduk
pedig egyetem.
A legtöbb ilyen szabadalmazott emberi génnel egy Incyte nevű cég rendelkezik, szám szerint 2000 darabbal.
A gének ilyen jellegű tulajdonlása tulajdonképpen a genetikai rabszolgaság egy formája. Miért?
Például,
amikor valakinek gyereke születik, ez a genetikai kód lemásolásra
kerül. Mivel a genetikai kód 20%-a szabadalmazott, azaz valaki másnak a
tulajdona, a gyerekvállalás jogi értelemben genetikai kalózkodásnak
számít.
A
cégek, amelyek ezeknek a génszakaszoknak a tulajdonosának tekintik
magukat, jogdíjat követelhetnének minden születő gyerek után.
Remélhetőleg erre soha nem kerül sor, de az amerikai jogrend értelmében lehetséges.
A
szélsőséges példa célja, hogy rávilágítsunk, itt alapvetően egy
emberjogi kérdésről van szó. Az amerikai szabadalmi hivatal ezeknek a
szabadalmaknak a bejegyzésével legalapvetőbb emberi jogainkat sérti,
tulajdonképpen áruba bocsátva az emberi testet a multi-millió dolláros
haszon érdekében, amit a genetikai kíséreltektől és kezelésektől remél.
Egy
friss példa erre a celebvilágból Angelina Jolie esete, aki kettős
emlőeltávolításon esett át, miután kimutatták nála a BRCA1 jelű gént,
ezzel hihetetlen reklámot generálva a BRCA1 géniparnak, mivel példáját
követve rengeteg nő végezteti el ugyanezt a vizsgálatot, ami a jogdíjak
miatt 3-4000 dollárba kerül.
Az amerikai legfelsőbb bíróság éppen a múlt hónapban tárgyalta a génszabadalmaztatás jogosságának kérdését egy konkrét ügyben.
A bíróság döntése sok ezermilliárd dollár sorsát befolyásolja, ugyanis a
szabadalmi díjakból ilyen összegeket kaphat a génipar a génkísérletek
és kutatások után.
Már
az is megkérdőjelezhető, hogy joga van-e a legfelsőbb bíróságnak
dönteni ebben az ügyben. Egyetlen bíróság sem rendelkezhet az emberi
gének felett. Egyetlen kormánynak vagy emberi testületnek sem lehet
hatalma a Teremtő felett. Az emberi DNS minden ember sajátja és
bármilyen tulajdonjogi követelés ezekre semmisnek tekinthető.
Mi mást lehet még szabadalmaztatni?
Amennyiben
a legfelsőbb bíróság jóváhagyja az emberi gének üzleti célú
szabadalmaztatásának jogosságát, a lejtőn nem lesz megállás. Onnantól
kezdve szabad az út és bármelyik ezzel foglalkozó cég igényt tarthat a
növények, állatok vagy akár emberi testrészek szabadalmára.
Abszurdnak
tűnik? Vegyük figyelembe, hogy a Monsanto ugyanezen logika alapján több
pert is nyert már. A Monsanto, miután az általa szabadalmaztatott GMO
magokat a szél befújta bizonyos gazdaságokba (tulajdonképpen megfertőzve
ezáltal az ottani nem GMO termést), beperelte a gazdákat és a pert meg
is nyerte. Hogy mi volt a gazdák bűne? A Monsanto szellemi tulajdonának
ellopása.
Ne
legyenek kétségeink. Az emberi, állati és növényi gének
szabadalmaztatásának legfőbb célja, hogy ezeket „jogi” eszközként
bevethessék az emberek feletti hatalom megerősítésére.
Forrás: naturalnews.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése