Gátépítés a Mosoni-Dunán: lassan halad, de legalább a Közgép végz

Már 2008-ban döntöttek a Mosoni-Duna vízgazdálkodási rehabilitációjáról, azonban az érdemi munka csak 2012 szeptemberében kezdődött el. A többször félbeszakadt és újrakezdett projektet most a Közgépet is magában foglaló konzorcium viheti végig.

Katonák és vízügyi szakemberek dolgoznak a megcsúszott győrújfalui gát erősítésén

Abda, Ásványráró, Bezenye, Dunakiliti, Dunaszeg, Dunaszentpál, Feketeerdő, Győr, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Kimle, Kisbajcs, Kunsziget, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Öttevény, Rajka és Vének – ezek azok a települések, amelyeket Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja érint. 22 település 192 ezer lakosáról van szó, a Mosonmagyaróvári és Győri kistérség területének 40 százalékáról. Ráadásul éppen ezek a területek voltak a legnagyobb veszélyben a napokban levonuló, rekordméretű árhullám alatt is. Hogy mennyire fontos a terület vízgazdálkodásának rendbetétele, azt már a szocialista kormányzat is látta, ezért 2008 augusztusában arról döntött, hogy egy 4,85 milliárd forintos projekt keretében javítják az árvízi-, hordalék- és jégelvezetési feltételeket, rendezik a partszakaszokat, rehabilitálják mosonmagyaróvári duzzasztót és biztosítják a vízi élőlények számára az átjárhatóságot. Rendbe teszik a holtágakat, a mellékágakat, a folyó menti laposokat, kubikgödröket, a nedves élőhelyeket és ívóhelyeket. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2009-ben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVÍZIG) ki is írta rá a közbeszerzést és még abban az évben meg is kötötték a szerződést a VTK Innocentrummal.
Káosz a koncepcióban: árvízvédelmi tervek a Római-parton
Halaszthatatlan kötelezettségei lennének a fővárosnak a budapesti árvízvédelem ügyében: ha a következő legmagasabb vízszint az eddigieknek megfelelően haladja meg az előzőt, komoly baj lehet a „Csillaghegyi-öblözetben”. A tényleges probléma helyett azonban egy „nyári gát” megépítéséről folyik a vita.
2010-ben a szombathelyi Solvex Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft. tervezési feladatokat látott el és vízjogi létesítési engedélyt szerzett. Ezután viszont egyszerűen megszűnt a munka, legalábbis a KEOP hivatalos honlapja szerint 2010. november 29-én megszűnt a tervezési munka. Semmi nem utal arra, hogy 2010 és 2011 tele között bármi is történt volna, akkor azonban újra kiírták a közbeszerzési pályázatot, majd a projekt részteljesítésére a DD konzorciummal állapodtak meg. 2012 szeptemberében kezdték el a munkálatokat, ekkor már az Új Széchenyi Terv égisze alatt. A munkálatok első lépései között volt az, hogy a Mosoni-Duna mentén levő települések melletti gátak egy részét elbontották, ami a mostani árvíz alatt komoly problémát jelentett Győrújfaluban és Győrzámolyon. Győrladamérnak szerencséje volt: ott még nem jutottak el eddig a munkálatokban. Mivel a DD Konzorciummal csak részszerződést kötöttek, a projekt megvalósításának további részéhez újabb cégeket kellett keresni. A nyertes az SZKK Konzorcium nevű pályázó lett, amely a következő cégekből áll: Szabadics Zrt., Kötiviép B Kft., és a Közgép. Érdekes adalék, hogy bár nem az SZKK adta be a legkedvezőbb ajánlatot, a Gebrüder Haider osztrák céget és a Magyar Vízépítő Zrt.-t sem tartotta alkalmasnak a feladatra a döntőbizottság, ezért az SZKK Konzorcium bruttó 4,5 milliárd forintért végezheti el a munkát. A befejezés 2015. decemberre várható.
(atlatszo)