2013 második negyedévében a
pénzügyi intézmények 3752 ingatlant jelöltek kényszerértékesítésre. Ez
még az előző negyedévi csúcsnál is magasabb szám.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly tavasz óta negyedévente teszi közzé a kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanokra vonatkozó statisztikáját. A kormány 2011 júliusától ugyanis kvótarendszert vezetett be, hogy a bedőlő hitelek miatt korlátozva legyen egy esetleges nagy mennyiségű értékesítési hullám megindulása, ami túlkínálatot és áresést eredményezett volna a lakáspiacon. 2011-ben ez a kvóta a fedezeti ingatlanállomány 2 százaléka volt, 2012-ben 3, idén már 4, 2014-ben pedig 5 százalékra emelkedik.
A kvóta alapját így a második negyedévben az előző időszakinál 5000-rel több, 115 076 ingatlan jelenti, melyből a kijelölhető maximum így 5202. Ennek viszont "csak" 72 százalékát, 3752 ingatlan az, amelyet kényszerétékesítésre jelöltek a pénzügyi intézmények. A kvóta kihasználtsága egyébként nagyjából megegyezik az előző negyedévivel, hiszen akkor 71 százalékról árulkodott a PSZÁF statisztikája.
A most közölt 3752 ingatlan a kvótarendszer óta a legmagasabb érintett ingatlanszám, bár ez abban a tekintetben nem meglepő, hogy 2013-tól a korábbinál nagyobb arányú lehet a kényszerértékesítésre jelölés mértéke. Ezzel együtt egyébként kumuláltan 20 912 ingatlant jelöltek eladásra.
Nyugaton van a legkevesebb kényszerértékesítésre váró ingatlan
Megyék szerinti lebontásban a kvótát a legnagyobb arányban a fővárosban, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében használták ki a pénzügyi intézmények az év második negyedévére vonatkozóan, sorrendben 81, 77 és 76 százalékkal és 481, 221 és 322 kijelölt ingatlannal.
A rangsorunk legvégén három negyedév után a legkisebb kihasználtság már nem Zala megyéhez, hanem Tolnához kapcsolódik. Míg Zala megye negyedévek óta hozza a 61-62 százalékos kihasználtságot és most is 62 százalékát használták ki a kvótának, Tolnában az előző negyedévi 61 százalékos arány most 58-ra csökkent. Zalában egyébként mindössze 79, Tolnában pedig 71 ingatlan érintett a kényszerértékesítésben.
Kumuláltan eddig 2011 utolsó negyedévével kezdődően a legtöbb, 2592 ingatlant Budapesten jelöltek kényszerértékesítésre. Pest megyében a főváros nélkül pedig 2983-at. Kiemelkedő az érintettsége még ebből a szempontból is Borsod-Abaúj-Zemplénnek, ahol 1698 hitel fedezetéül szolgáló ingatlant értékesítenének, illetve értékesítettek.
www.nemzetihirhalo.hu
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly tavasz óta negyedévente teszi közzé a kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanokra vonatkozó statisztikáját. A kormány 2011 júliusától ugyanis kvótarendszert vezetett be, hogy a bedőlő hitelek miatt korlátozva legyen egy esetleges nagy mennyiségű értékesítési hullám megindulása, ami túlkínálatot és áresést eredményezett volna a lakáspiacon. 2011-ben ez a kvóta a fedezeti ingatlanállomány 2 százaléka volt, 2012-ben 3, idén már 4, 2014-ben pedig 5 százalékra emelkedik.
A kvóta alapját így a második negyedévben az előző időszakinál 5000-rel több, 115 076 ingatlan jelenti, melyből a kijelölhető maximum így 5202. Ennek viszont "csak" 72 százalékát, 3752 ingatlan az, amelyet kényszerétékesítésre jelöltek a pénzügyi intézmények. A kvóta kihasználtsága egyébként nagyjából megegyezik az előző negyedévivel, hiszen akkor 71 százalékról árulkodott a PSZÁF statisztikája.
A most közölt 3752 ingatlan a kvótarendszer óta a legmagasabb érintett ingatlanszám, bár ez abban a tekintetben nem meglepő, hogy 2013-tól a korábbinál nagyobb arányú lehet a kényszerértékesítésre jelölés mértéke. Ezzel együtt egyébként kumuláltan 20 912 ingatlant jelöltek eladásra.
Nyugaton van a legkevesebb kényszerértékesítésre váró ingatlan
Megyék szerinti lebontásban a kvótát a legnagyobb arányban a fővárosban, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében használták ki a pénzügyi intézmények az év második negyedévére vonatkozóan, sorrendben 81, 77 és 76 százalékkal és 481, 221 és 322 kijelölt ingatlannal.
A rangsorunk legvégén három negyedév után a legkisebb kihasználtság már nem Zala megyéhez, hanem Tolnához kapcsolódik. Míg Zala megye negyedévek óta hozza a 61-62 százalékos kihasználtságot és most is 62 százalékát használták ki a kvótának, Tolnában az előző negyedévi 61 százalékos arány most 58-ra csökkent. Zalában egyébként mindössze 79, Tolnában pedig 71 ingatlan érintett a kényszerértékesítésben.
Kumuláltan eddig 2011 utolsó negyedévével kezdődően a legtöbb, 2592 ingatlant Budapesten jelöltek kényszerértékesítésre. Pest megyében a főváros nélkül pedig 2983-at. Kiemelkedő az érintettsége még ebből a szempontból is Borsod-Abaúj-Zemplénnek, ahol 1698 hitel fedezetéül szolgáló ingatlant értékesítenének, illetve értékesítettek.
www.nemzetihirhalo.hu
Újabb hitelcsapda! Sokaknak most duplázódik a részlet
Budapest - Még hátravan a feketeleves sok devizahitelesnek! Csak most kerülnek igazán bajba azok, akik 2008-ban, közvetlenül a válság előtt türelmi idővel vették fel a kölcsönt.
Ők eddig csak a kamatot törlesztették, a tőkét nem, s most egyik pillanatról a másikra megkétszereződik a havi befizetendőjük, mert lejárt a moratórium - hívja fel a figyelmet AzÉnPénzem.hu internetes oldal. A tanácsadó portál szerint erről is árulkodnak a legfrissebb pénzintézeti adatok: a mostani év első negyedében a tavalyinál jóval nagyobb arányban csúsztak meg az adósok a törlesztéssel. Az OTP-nél például március végén a deviza jelzáloghitelek 19 százalékánál nem tudták fizetni a részleteket több mint három hónapja - szemben a 2012-es 14 százalékkal. A Magyar Nemzeti Bank adatai pedig egészen kétségbeejtő képet mutatnak: a lakáshitelek között immár magasabb azoknak az aránya, akiknél törlesztési gond merülhet fel.
- Egy 70 ezres részlet 130 ezerre is emelkedhet annál, aki élt a halasztott tőketörlesztéssel, s öt évig csak a kamatot fizette, a tőketartozást nem, ami persze szintén nőtt. Közülük sokan most döbbennek rá, annak idején milyen utat is választottak - mutatott rá B. Varga Judit, a weblap főszerkesztője, aki szerint pontosan nem lehet tudni, hány embert érinthet ez a probléma. Egyébként már egyetlen év türelmi idő is 67 ezer forintról majdnem 100 ezerre növelheti a törlesztőrészletet egy 10 millió forintos, 15 éves futamidejű hitelnél.
A moratórium annak idején azért volt kecsegtető, mert "arra lehetett játszani", hogy évek múlva, amikor a tőkerészt is törleszteni kell, kedvezőbb anyagi helyzetben lesz az ember. TMindenki azzal kalkulált, hogy a gazdaság tovább nő, a fizetés több lesz, mi több, belépünk az euróövezetbe. Csakhogy ehelyett 2008 végén jött a válság.
- A kormány figyelemmel kíséri, hogy a lakáshitelesek miként tudnak élni a megsegítésükre hozott, különféle adósságmentő intézkedésekkel, és szükség esetén módosítja, kedvezőbbé teszi azok feltételeit - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Blikk azon érdeklődésére, hogy számoltak-e ezzel az "időzített bombával". A tárca jelenleg is tárgyalásokat folytat a bankszövetséggel különféle javaslatokról. A segítéségnek azonban határt szab a költségvetés teherbíró képessége.
(Blikk)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése