Egyre többször nem fizetik ki a magyar munkavállalók bérét Nyugat-Európában

…”Egyre több vállalkozó keresi meg az MMV-t azzal a panasszal, hogy Ausztriában, Németországban, vagy Franciaországban elvégzett munkáját a megrendelő nem fizette ki, sok esetben még a hazautazás költségeit sem kapta meg… Az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban rendszeressé vált a határon átnyúló tevékenységet végző magyar és más, kelet- európai vállalkozások munkájának ki nem fizetése…

Az Európai Unió Petíciós Bizottsága érdemi vita nélkül, tíz perc leforgása alatt elutasította a magyar kisvállalkozások panaszát, ami előtt hosszú, akadémikus vitát folytatott a dán malacok farkának kurtításáról és a „malacjóléti” intézkedések szükségességéről…”

Közlemény

A német katolikus püspöki kar kelet-európai munkavállalók kizsákmányolása ellen megfogalmazott tiltakozásával kapcsolatban

A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV), alapító tagjai több alkalommal hívták fel a kormány, a képviselők, érdekképviseletek, a média és a közvélemény figyelmét arra, hogy a kilátástalanság, reménytelenség, az otthon elvesztése, az értékes, kreatív munkát értékén megfizető munkahely hiánya miatt tömegesen hagyják el az országot jól képzett, piacképes tudással rendelkező szakembereink, – fiatalok és idősebbek egyaránt. Ez a folyamat önmagában is tragikus, hiszen a gazdasági kényszerből történő kivándorlás szétszakítja és gyökértelenné teszi a családokat, itthon pedig orvosolhatatlan humánerőforrás veszteséget okoz. A kilátástalanság elől külföldi munkavállalásba menekült, és ott rabszolgaként dolgoztatott honfitársaink joggal várják el, hogy a magyar kormány fellépjen védelmükben, betartassa az európai uniós normákat, melyek a munkavállalók egyenlő bánásmódjára vonatkoznak.

Hasonlóképpen hiába várják a kormány fellépését azok a magyar mikro- és kisvállalkozások, amelyek határon átnyúló tevékenységet végeznek az Unió fejlettebb államaiban, és elvégzett munkájukat a német, osztrák, vagy francia megrendelők, illetve az alájuk beékelődött magyar stróman cégek nem fizetik ki. Egy vállalkozás normális gazdasági körülmények között akkor bővíti a tevékenységét a külpiacokon, ha kellő tőkeerővel, piaci stratégiával, üzleti kapcsolatokkal rendelkezik. A gazdasági kényszer miatt külpiacra lépő magyar vállalkozások esetében többnyire hiányoznak ezek az alapvető feltételek, szorongatott helyzetük miatt könnyen becsapják őket, jellemzően jobb kapcsolatokkal rendelkező magyar szélhámosok, illetve a célországok tisztességtelen szándékú megrendelői. Legnagyobb veszély, hogy a részben vagy teljesen ki nem egyenlített számlák miatt rendezetlenné válnak a munkavégzés és foglalkoztatás körülményei, ami szigorú hatósági szankciókat von maga után, és még jogalapot is ad a tisztességtelen szándékú megrendelőnek arra, hogy továbbra se egyenlítse ki az elvégzett munka ellenértékét. Egyre több vállalkozó keresi meg az MMV-t azzal a panasszal, hogy Ausztriában, Németországban, vagy Franciaországban elvégzett munkáját a megrendelő nem fizette ki, sok esetben még a hazautazás költségeit sem kapta meg.

2013. március 20.-án az Európai Unió Petíciós Bizottsága tárgyalta panaszunkat, melyet a magyar mikro- és kisvállalkozások tisztességtelen működési körülményei miatt nyújtottunk be 2009-ben. A beadványban felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban rendszeressé vált a határon átnyúló tevékenységet végző magyar és más, kelet- európai vállalkozások munkájának ki nem fizetése.

A Bizottság érdemi vita nélkül, tíz perc leforgása alatt elutasította a magyar kisvállalkozások panaszát, ami előtt hosszú, akadémikus vitát folytatott a dán malacok farkának kurtításáról és a „malacjóléti” intézkedések szükségességéről.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a kisvállalkozások ügyét csak a kisvállalkozások fontosságát hangsúlyozó tanulmányok és nem azok gyakorlati megvalósítása szintjén tartja fontosnak a Petíciós Bizottság és az Európai Unió, de még sajnálatosabbnak, hogy a petícióban felvetett problémák megoldása ügyében – többek között a gazdasági kényszerből külpiacra lépő vállalkozások kizsákmányolása témájában – mindeddig a magyar kormány sem tett érdemi lépéseket. Javaslatainkat, felvetéseinket válasz nélkül hagyták a FIDESZ, KDNP szakpolitikusai, európai uniós és országgyűlési képviselői.

Kérjük, hogy a magyar kormány kezdeményezzen kivizsgálást a károsult magyar vállalkozások és munkavállalók érdekében, illetve tegyen érdemi lépéseket azért, hogy az Európai Unió alapszabályzatában lefektetett alapelveknek megfelelően ne csorbuljanak a magyar vállalkozások és munkavállalók jogai. Egyben javasoljuk, hogy kötelezze el magát annak a veszélyes folyamatnak a megállítására, hogy jó minőségű munka végzésére képes magyar vállalkozások és szakemberek lehetőségek és érdemi kormányzati támogatás hiányában növekvő számban kénytelenek elhagyni az országot. Hazai esélyeik javulása esetén ugyanis jelentősen járulhatnának hozzá a gazdaság növekedéséhez.

Győr, 2013. július 30.

Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért – Mészárosné Győrvári Bella, MMV ügyvezető

A kelet-európai munkavállalók kizsákmányolása ellen tiltakozott a német katolikus püspöki kar elnöke

…”A német munkaerőpiacon kialakult egy szürke zóna, a kelet-európai vándormunkásokat éhbérért dolgoztató ügyeskedők világa…”

Robert Zollitsch freiburgi érsek a Focus című hetilapnak nyilatkozva élesen bírálta a vállalkozási szerződés intézményével visszaélő cégeket.

Felszólalt a német katolikus püspöki kar elnöke a kelet-európai munkavállalók németországi kizsákmányolása ellen. Robert Zollitsch freiburgi érsek, a német egyházmegyék főpásztorait összefogó konferencia vezetője a Focus című hetilapnak nyilatkozva élesen bírálta a vállalkozási szerződés (Werkvertrag) intézményével visszaélő cégeket. Hangsúlyozta: a német munkaerőpiacon kialakult egy szürke zóna, a kelet-európai vándormunkásokat éhbérért dolgoztató ügyeskedők világa, ami minden egyes elemében ellentmond a katolikus egyház szociális tanításainak. A “munkaerőpiac alagsorában tarthatatlan állapotok uralkodnak” – mondta Zollitsch. Szövetségesre talál a katolikus egyházban, aki ez ellen fellép – tette hozzá. A piacgazdaság csak akkor maradhat erős, ha a lakosságot áthatja a tudat, hogy a méltányosság elve alapján működik a rendszer – mondta a püspöki konferencia elnöke.

A vállalkozási szerződés intézményével elsősorban az élelmiszeriparban, a vendéglátásban és az építőiparban élnek vissza Németországban. A megoldás – vagyis visszaélés – lényege, hogy a munkáltató nem alkalmazza a munkavállalót, hanem kiadja a munkát egy alvállalkozónak, amely Kelet-Európában toboroz embereket a feladat elvégzésére, majd a munkaerőt a megbízó rendelkezésére bocsátja. A munkavállaló így nem élhet az alkalmazotti státussal járó jogokkal, például nem vonatkozik rá a kollektív szerződés és az ágazatban érvényes órabérminimum. Az alvállalkozó rendszerint kihasználja a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetét. Jellemző, hogy éhbérért dolgoztatják a kelet-európaiakat és méregdrága, de embertelen tömegszállásokon helyezik el őket.

Franz-Josef Möllenberg, a német élelmiszeripari szakszervezet (NGG) elnöke szerint a vállalkozási szerződés a német gazdaság bizonyos területein “a modern rabszolga-kereskedelem üzleti modelljeként működik”. Elsősorban a húsiparra jellemzőek a visszaélések, ebben az ágazatban a német vállalkozások egy része “maffiamódszerekkel” dolgozik. A szakszervezeti vezető szerint a hústermékek forgalmazásában be kell vezetni egy új védjegyrendszert. Az elképzelés szerint az úgynevezett szociális védjegy azt tanúsítja, hogy a terméket törvényes és méltányos munkajogi konstrukcióban állították el. “Nemcsak az állatoknak és a növényeknek jár védelem, hanem az embereknek is” – mondta Möllenberg a Focus hétfői számában megjelenő összeállításban. Munkaadói érdekképviseletek szerint a vállalkozási szerződés jól bevált intézmény, amelyen nem szükséges változtatni, a visszaélésekkel szemben pedig a munkaügyi ellenőrzés fokozásával kell fellépni.

Forrás: híradó.hu