Megtalálták a 120 éve keresett aquincumi városfalat

Több mint százhúsz év kutatás után bukkantak rá a régészek Aquincum római kori polgárvárosának keleti falára egy vasútvonal felújításakor. Az építkezés során a régészek a falon kívül gazdag leletanyagot is találtak: a földből pénzérmék, kerámiaedények, és az erdők istenének egy egészen különleges épségben fennmaradt apró szobra is előkerült.

Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeumának ásatásokat vezető régésze elmondta, hogy a területen a vasúti forgalom miatt korábban nem volt lehetőség módszeres feltárásra, így a most előkerült leletek különleges jelentőséggel bírnak. Láng elmondta, hogy nagy várakozás előzte meg az idén áprilisban megindult régészeti munkálatokat a vasúti vonalszakasz felújítása kapcsán, mivel a vasút kelet–nyugati irányban a római kori városon és közvetlen környezetén halad keresztül.

A mostani munkálatok során elsősorban a várostól nyugatra, a római kori villaövezet területén volt néhány kisebb beavatkozás. A múzeum munkatársai római és középkori leleteket gyűjtöttek, de a kutatások eddigi legfontosabb állomása a római kori város keleti szélén most készülő vasúti hidak pilléralapjainak feltárása volt.

A nyugatabbra fekvő, kiásott pillér helyén sikerült azonosítani a település keleti szélét. Itt került elő a határt jelző vizesárok, az egykori városfal már az ókorban lebontott maradványa, illetve a város határával párhuzamosan futó kövezett út is. A vizesárokból ruhakapcsoló tűk, pénzérmék és edények darabjai kerültek elő; ezek alapján az árkot az időszámításunk szerinti II. században áshatták a rómaiak.

Egy másik pillér alapozási gödrében egy kutat és egy nagyméretű szemétgödröt találtak a régészek. Ebben hatalmas mennyiségű, kétezer éves városi szemétre bukkantak. A lomok között konyhai és asztali edények, ételmaradékok (állatcsontok), érmek, táblás játékok zsetonjai és a közeli fazekasműhely rontott edényeinek töredékei kerültek elő. Lassányi Gábor, a feltárást vezető régész elmondta, hogy találtak egy 1800 éves díszedényt is, ami a mai Franciaország és Németország területén készült, illetve előkerült Hadrianus császár bronz érméje is.

A feltárások és megfigyelések a vasútépítéshez kapcsolódó földmunkák idején még folytatódnak, és a szakemberek biztosak benne, hogy a régészeti emlékek jelentős része épen kerül elő. Láng szerint valószínűleg ez az utolsó lehetőség, hogy ezen a területen feltárásokat végezzenek. A most előkerült leletek az Aquincumi Múzeum jövő évi kiállításain már láthatók lesznek.

(MTI)