Választási
költségvetésről ugyan nincsen szó, de ha a gazdaság nem okoz kellemes
meglepetést, akkor nagyjából 170 milliárd forintnyi újabb megszorítás
jöhet jövőre. A kormány túl sokat vár az áfából és az új vállalati
adókból 2014-ben, miközben a tartalék nagysága jócskán elmarad a korábbi
évek gyakorlatától – pedig az évközi kiigazítást még jelentősebb
biztosítékok mellett sem sikerült megúszni az elmúlt években. Bár
a napokban az Európai Bizottság rábólintott a jövő évi költségvetés
tervezetére, könnyen előfordulhat, hogy a korábbi évekhez hasonlóan
2014-ben is évközi intézkedésekre lesz majd szükség annak érdekében,
hogy a deficit ne haladja meg a GDP-arányosan 2,9 százalékos hiánycélt. A
jelenlegi tervekben ugyanis több olyan tétel is szerepel, amelynek
megvalósítását jelentős kockázat övezi, miközben a tartalékok nagysága
messze elmarad a korábbi évek gyakorlatától.
A
tisztánlátás érdekében érdemes kiemelni a költségvetés azon sorait,
amelyek leginkább veszélyeztetik a jövő évi hiánycélt, szembeállítva a
büdzsében szereplő biztosítékokkal, illetve az olyan bizonytalanságokkal
(pozitív kockázatokkal), amelyek javíthatják az egyensúlyt.
Kevesebb áfa és jövedéki adó
A
legnagyobb probléma a korábbi évekhez hasonlóan a bevételi oldallal,
azon belül is az adóbevételekkel van. A várható eltérések szerkezete
ráadásul kísértetiesen emlékeztet az idei évre: a fogyasztási adók
számottevő alulteljesítését csak kis részben képes ellensúlyozni a
munkát terhelő adók többlete.
Miután
az idei évre várt 2953 milliárd forintos előirányzattól még az NGM
saját becslése szerint is várhatóan 150 milliárd forinttal elmarad az
általános forgalmi adóból várható bevétel, a jelenség hasonló
nagyságrendben várhatóan megismétlődik jövőre is. Ezt jelzi az MNB
legfrissebb előrejelzése, az ÁSZ értékelése , valamint a Költségvetési
Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szeptember végén készült technikai
kivetítése is.
Nem
ússza meg a költségvetés a dohányzással, illetve annak értékesítésével
kapcsolatos jogszabályi környezet változását sem: miután az idei év első
hónapjában negyedével csökkent a legális értékesítés volumene az egy
évvel korábbi adatokhoz képest, jövőre várhatóan az adóemelés ellenére
is mintegy 30 milliárd forinttal elmaradhat a jövedéki adóból származó
bevétel a tervezett összeghez képest.
Bár
a nemrég benyújtott adótörvényekben tetten érhető a kormány azon
szándéka, hogy vonzóbbá tegye a tavaly bevezetett új vállalati adókat, a
kivából és a katából jövőre együtt várt 123 milliárd forint
meglehetősen ambiciózusnak tűnik annak fényében, hogy a két adónemből
idén összesen várhatóan nagyjából 35 milliárd forintot realizál a
költségvetés. Ezen kívül első sorban az idei évi tapasztalatok alapján
kockázatosnak tűnik a pénzügyi tranzakciós illetékből várt bevétel is,
bár az is igaz, hogy a kormány idén sem volt rest egyszeri pótlólagos
befizetésre kötelezni a bankokat.
Részben
az új vállalati adók viszonylag alacsony népszerűsége, részben a
kedvező 2013-as folyamatok alapján viszont méltán bizakodhat abban a
kormány, hogy a munkát terhelő adókból (elsősorban az szja-ból, kisebb
részben a járulékokból) származó bevétel akár 60 milliárd forinttal is
meghaladja a tervezett szintet. Ráadásul ezt a folyamatot tovább
erősítheti, ha a családi adókedvezmény kiterjesztésének hatására a
bérjellegű kifizetéseket (különösen a prémiumokat) tömegesen próbálják
majd az év végéről átcsúsztatni a jövő év elejére – csökkentve ezzel
viszont a költségvetés idei bevételeit. A fentiek miatt az adóbevételek
összességében mintegy 230 milliárd forinttal elmaradhatnak jövőre a
tervezett szinttől.
Túl kicsi a tartalék
A
költségvetési kiadások előrejelzését több bizonytalanság övezi, mivel
sokkal inkább függ a kormány ad hoc döntéseitől, mint a külső
körülményektől (pl. bérek, fogyasztás). Ez ugyanakkor azt is jelenti,
hogy érdemben nagyobb a kormány mozgástere. Ha év közben úgy látja,
akkor törvénykezés nélkül is képes korrigálni a folyamatokat például a
beruházások leállításával, vagy extra tartalék képzésével – amire bőven
találunk példát az elmúlt évekből. Jelenleg csupán egy területen látunk
komoly, számszerűsíthető feszültséget: az Egészségügyi Alapon belül az
összevont szakellátásra szánt 615 milliárd forint alig valamivel
nagyobb, mint az idei évre vonatkozó módosított előirányzat (606
milliárd forint), ami érdemi kockázatot jelent annak fényében, hogy az
egészségügyi intézmények egyre növekvő adósságállományával előbb-utóbb
kezdeni kell valamit.
| Mrd Ft | GDP % | |
| Általános forgalmi adó | -150 | -0,5 |
| Jövedéki adó | -30 | -0,1 |
| Új vállalati adók (kiva, kata) | -60 | -0,2 |
| Bérterhek (szja, járulékok) | 60 | 0,2 |
| Egyéb adók (tranzakciós illeték, bányajáradék stb.) | -50 | -0,2 |
| Egészségügyi kiadások | -40 | -0,1 |
| Tartalék | 100 | 0,3 |
| Összesen: | -170 | -0,6 |
| Forrás: Privátbankár.hu számítás | ||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése