Ukrajna és Mali - Két konfliktus, egy beavatkozás

Janukovics öt napot adott az ellenzéknek, hogy elkotródjanak haza. Az ellenzéknek nevezett lázító atlantista csürhe nagyon alaposan gondolja át, hogy megvárja e az utcákon az öt nap leteltét. Eközben Észak-Afrikában újabb konfliktus alakult ki, a francia csapatok beavatkoznak Mali területén, méghozzá ENSZ felhatalmazással. Ebbe az orosz fél is beleegyezik. Ennek pedig oka van. 

Nos a történetet kezdjük ott, hogy Genfben megszületik az Irán atomkísérletei miatt kialakult válságot megoldó megegyezés. Irán tegnap új NAÜ (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) ellenőrző csoportot fogadott, és az egyik legtitkosabbnak számító urándúsító üzemben kezdik meg a vizsgálatot. A iráni válságot feloldó egyezség egyik megállapodása volt, hogy az USA és Franciaország kap egy egy szeletet abból a hatalmas iráni atomfejlesztési tervből, amelyet az elkövetkezendő évtizedben kívánnak végrehajtani. Franciaországnak azonban van egy nagy gondja, miszerint uránérc bányái kimerültek. Szüksége volt első körben a Mali területén történt összetűzést kieszközölni, ezt pedig az USA segítségével, a CIA iszlám egysége az al-Káida valósítja meg. Azonban az iráni lehetőségek sokkal nagyobb fűtőanyag kapacitást igényelnek a Nyugattól, és az USA sem fog tudni ennek megfelelni. Franciaország ennél nagyobb kapacitással rendelkezik. A francia belpolitika azonban hatalmas bajokkal küszködik. Az EU egyik sikersztorijának tartott francia gazdaság olyan szinten küszködik és sodródik a komoly bajok felé, amelyet a saját határai közé szorítva képtelen lenne kezelni. Ha nincs rablott vagyon, nincs kapitalista kizsákmányoló terjeszkedés, akkor egypár éven belül a francia gazdaság összeomlik. A nyugdíjak reálértéke rohamosan csökken, a szociális juttatások rohamosan zsugorodnak. A bajokra már a francia fiatalság is felfigyelt, és ellenállási mozgalmak alakulnak ki. A kormány semmit nem tud tenni, mint megkezdi az ipar központosítását, hogy a városok rendszereit, kórházait, szociális intézményeit, egyetemeit működtetni tudja. Ezzel azt éri el, hogy a kisebb települések elnéptelenednek, a kisvárosok szociális intézményei megszűnnek, kórházak, iskolák, rendelők zárnak be. Az emberek 30-50 kilométerekről járnak be dolgozni, a lakosság jó részének ez által a megélhetési körülményei kategóriákat romlanak egy-két év alatt. Franciaországnak olyan szinten van szüksége az újragyarmatosításra, hogy ha nem teszi meg, akkor államrendszere pár éven belül összeomlik. A most felcsillanó lehetőség, sok milliárdos bevétel lehetőség lenne Párizsnak. Ezek a milliárdok pedig nagyon kellenek a romló gazdaságnak. Ebben a kiélezett európai helyzetben a francia elhárítás mozgósítja a gerilla egységeit, és kiprovokálják az újabb beavatkozásra az indokot. A francia haderő pedig beavatkozik ENSZ engedéllyel.

Ezzel az atlantista nyugat orosz részről nagy haladékot kapott. Moszkva természetesen elsősorban nem azzal foglalkozik, hogy az amúgy is rettenetesen túlszaporodott Afrikában mi történik. Számára az elsődleges Irán biztosítása. Így most mindenki megkapta a maga jussát, Franciaország pedig képes lesz újabb gyarmatosításra, és bevételek produkálására, a hatalmas Közép-afrikai gyémánt lelőhelyek kifosztására, nyersanyagok elorozására az bennszülöttek elől. Csakhogy ezzel a valamit valamiért nem ért véget. Ukrajna ugyanis nem írja alá az EU társulási szerződést. És amilyen rettenetesen buta és indulatos a zsidó fogalma sincs miről is van szó, azonnal ordítani kezd. Pedig az ukrán üzlet egy hatalmas lehetőség még így is, mert Moszkva kiváló tervvel rendelkezik Ukrajna számára. Létrehozni egy puffer államot, amely félig nyílt az EU számára. Ugyan tisztában vagyunk vele, hogy az EU államainak a gigantikus ukrán megrendelés volt a nagy álom, de még így sem veszett minden. Ez a minden éppen most veszik el Kijev utcáin a nem beavatott érzelmi indulati buzeráns csőcselék által. Ugyanis Janukovics nem fogja tovább tűrni ennek a nulla semmi miniatűr ellenzéknek a pofátlanságait. Tízezer néha ha felduzzad húszezer ember van az utcán. Ukrajna méretei szerint az nulla. Még Budapesten is több ember volt az utcán 2006-ban. Az orosz sajtó pedig következetesen ír folyamatosan az ellenzéki államcsínyről, puccskísérletről, mert ezzel megalapozza a komoly rendőri fellépésének jogosságát. Sőt, még azt is, hogy a hatalmas ukrajnai orosz nemzetiségű lakosság védelmére éppen úgy mint Grúziában orosz katonai erő avatkozzon közbe. Ahogy Moszkva beleegyezett a francia akciókba, úgy a nyugatnak is be kell fognia a száját, mert más esetben Moszkva fog durvább hangnemben beszélni, ha kell. És akkor sokkal gyorsabban bukik és dől össze a Nyugat. A lassú bedőlés azonban nagyhatalmi érdek. Így lehet folyamatosan kontrollálni az eseményeket és megfelelően irányítani azokat.

Az észak-afrikai akció azt jelenti, hogy a Nyugat nem fog lépni (nem is tudna valójában) abban az esetben, ha az ukrajnai miniellenzéket - ami semmi egyebet nem tesz, mint egy törpe ellenzékként csak és kizárólag a nyugati médiára támaszkodva követelőzik és parádézik - egytől egyig lecsukják. Az ellenzék valóságos súlya nulla. Nemsokára pedig Klicskó és az összes társa a börtönök lakója lesz hosszú évekre az alkotmányos rend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával. A nagyvilág politikája ezerszer magasabb szinteken folyik jelenleg, mint amit egy agyonpüfölt fejű bokszoló, vagy a zsidó Yatsenyuk fel tud fogni. 

Kemény Gábor