Harctéri jelentés a közmunka frontjáról
1 A kormány a munkanélkülieket, szociális segélyre jogosultakat közmunkaprogramokba tereli
2 2013-ban már 300 ezer közmunkás dolgozott
3 Orbán Viktor a Hello fészbúkosok videóüzenetében elmondta,
4 Magyarországon óriási a foglalkoztatottság, és csökken a munkanélküliség
5 Az elemzők viszont arról írnak, hogy a közmunkások (és a
külföldön dolgozók) nélkül a foglalkoztatottak száma stagnál, vagy
csökkent 2013-ban. Úristen,
mégis megtörtént – hatalmasodott el rajtam a szorongás a
közterület-fenntartó vállalat telepén, söprűk, lapátok és láthatósági
mellényes alakok közt várakozva. Valósággá vált, amivel gyerekként
rémisztgettek: rosszul tanulok, utcaseprő leszek. Pedig annyira nem
tanultam rosszul, végül diplomát is szereztem, lett munkahelyem, bár
igaz, nem biztosítja a klasszikus, polgári életmódot. Most például éppen
az újságírás miatt kerültem ilyen helyzetbe: ki akartam deríteni,
hogyan virágoztatja fel az országot a kormány közmunkaprogramja.
De
ne rohanjunk előre. Tapasztalataimnak van egy kalandos része: hogyan
építettem rezsifórumot, és milyen utcaseprőnek lenni. Ha Önt viszont az
izgatja, miként tudja gyorsan közmunkára váltani autós vagy egyéb
bírságát, ugorjon az utolsó fejezetre!
Közmunkában a rezsicsökkentésért
Amikor
reggel beléptem a közterület-fenntartó telephelyére, még nem tudtam,
hogy a rezsiharc katonája leszek. Arra figyeltem, hogy gyorsan
elsajátítsam a közösség szokásait. Kezet kell nyújtani a félhomályos
raktárban üldögélőknek, és mondani a keresztnevet. Aztán hátra lehet
dőlni a széken szunyókálni, vagy kötetlenül csevegni.
A kormány a munkanélkülieket, szociális segélyre jogosultakat közmunkaprogramokba tereli
2013-ban már 300 ezer közmunkás dolgozott
Orbán Viktor a Hello fészbúkosok videóüzenetében elmondta,
Magyarországon óriási a foglalkoztatottság, és csökken a munkanélküliség
Az elemzők viszont arról írnak, hogy a közmunkások (és a külföldön
dolgozók) nélkül a foglalkoztatottak száma stagnál, vagy csökkent
2013-ban.
Beiratkoztam közmunkásnak, hogy lássam, milyen munka turbózza a magyar gazdaságot. Úristen,
mégis megtörtént – hatalmasodott el rajtam a szorongás a
közterület-fenntartó vállalat telepén, söprűk, lapátok és láthatósági
mellényes alakok közt várakozva. Valósággá vált, amivel gyerekként
rémisztgettek: rosszul tanulok, utcaseprő leszek. Pedig annyira nem
tanultam rosszul, végül diplomát is szereztem, lett munkahelyem, bár
igaz, nem biztosítja a klasszikus, polgári életmódot. Most például éppen
az újságírás miatt kerültem ilyen helyzetbe: ki akartam deríteni,
hogyan virágoztatja fel az országot a kormány közmunkaprogramja.
De
ne rohanjunk előre. Tapasztalataimnak van egy kalandos része: hogyan
építettem rezsifórumot, és milyen utcaseprőnek lenni. Ha Önt viszont az
izgatja, miként tudja gyorsan közmunkára váltani autós vagy egyéb
bírságát, ugorjon az utolsó fejezetre!
Közmunkában a rezsicsökkentésért Amikor
reggel beléptem a közterület-fenntartó telephelyére, még nem tudtam,
hogy a rezsiharc katonája leszek. Arra figyeltem, hogy gyorsan
elsajátítsam a közösség szokásait. Kezet kell nyújtani a félhomályos
raktárban üldögélőknek, és mondani a keresztnevet. Aztán hátra lehet
dőlni a széken szunyókálni, vagy kötetlenül csevegni.
Tízen
lehettünk, az átlagéletkor 30 év körüli, a legtöbben utcai ruhájukban
voltak, úgyhogy előző este jól elrontottam a dolgot. Hosszasan
gondolkodtam ugyanis, hogyan készüljek fel az utcai munkára, hogy közben
ugyanakkor ne nézzek ki expedíciós hegymászónak sem. Nincs nagy hideg,
mínusz 3-4, de vélhetően nem is mozgunk majd intenzíven. A lassú
söprögetés közben átfagy az ember. Műszálas aláöltözetet, wind stopper
expedíciós kezeslábast, polárpulóvert választottam, plusz a pehelykabát,
ezek fölé jött a zöld, beilleszkedést szolgáló kabát és nadrág.
Veszettül izzadtam.
A
hangulat olyan volt, mint egy szakmunkásképző tornaórája előtt: a
srácok arról sztoriztak, hogy ki miért került be, és hol volt már
közmunkán.
„Én
autószerelőnek tanultam, múlt hónapban a BKV buszgarázsába raktak, de
ott is csak szemetet szedtem egész nap. Nem engednek komoly munkába,
fogalmuk sincs, ki vagy, mit tudsz. Meg mire beleszoksz, már vége is az
egésznek, érted” – mesélte az egyik srác, de aztán önkormányzati
irodistacsajok vonultak át a termen, és kezdődött a röhögcsélés.
A
barátságos munkavezető fél óra várakozás után érkezett, és két részre
osztotta a csapatot. A vicces fiúk az utcai brigádba kerültek, engem
pedig egy hallgatag sráccal és két lánnyal a szomszédos hangárba
irányított. Az önkormányzati tulajdonban lévő rendezvénytermet kellett
kipakolnunk. Asztalokat és egy szétszedhető pódiumot kellett átvinnünk a
raktárba.
A
munka úgy nézett ki, hogy: a vécébe visszavonulva lehántottam magamról 4
kiló ruhát. Majd a jó erőben lévő sráccal cipekedtünk, a két
munkavezető beszélgetett, a két huszonéves lány egy sarokban ülve
kornyadozott. Jól dolgozhattunk, egyrészt, mert másfél óra alatt
kirámoltuk a helyiséget, másrészt, mert a munkavezető hozott nekünk
kávét. Aztán elmehettünk pihenni, és a nap hátralévő részében nem
csináltunk semmit. A két lány felmosott, a munkavezetők eltűntek, és én a
munkaidő végéig hallgattam munkatársam sztorijait az idegenlégióról,
ahol állítólag szolgált.
1. napi mérleg
6 óra munkaidő. Nettó munkaidő: 1,5 óra.
Munkahatékonyság:
1:6. (Összes munkaidő 36 óra. Ebből munkával végzett: összesen 6. Hatan
voltunk jelen 6 órát: a két főállású alkalmazott mellettünk
sétálgatott, a lányok és mi felváltva dolgoztunk 1,5 órát.)
A
második nap ugyanígy indult, csak már nem eszkimónak öltözve érkeztem,
és gyakorlottan kezeltem a közmunkás társakkal. A rendezvényteremben már
nagy volt a nyüzsgés, hivatásos takarítónők mosták fel azt a padlót,
amit előző nap a két közmunkás lány is feltakarított, ezek szerint
feleslegesen. A munkavezető nem volt jelen, úgyhogy egy idő után
összetoltam a székeket, és lefeküdtem. Négy óra múlva keltett az
idegenlégiós, hogy székeket hoztak, azokat kell pakolni.
Egy
„Lido konferenciaközpont” feliratú kisbuszban érkeztek a bársonyhuzatú
székek. Több százat hoztak, de a pihenés után energikusak voltunk, és
két óra alatt beborítottuk velük a termet. Majd hirtelen megdöbbentem,
mint a közgazdász, aki először lát Matolcsy Györgyöt. Egy fiatalember
„rezsicsökkentés fórum – Fidesz” feliratú plakátokat cipelt be. Aztán az
asztalokra aláírásgyűjtő ívek, fideszes plakátok kerültek, és egy nagy
halom CÖF-ös füzet, amiben a Fideszhez nem köthető civil szervezet
Bajnai és Gyurcsány bűneit veszi számba. A pártnak dolgozom
közmunkásként, állt össze a kép.
A
döbbeneten hamar túl kellett tennem magam, mert a plakátokat hozó
fiatalember mosolyogva rám mutatott: „Te indexes vagy, igaz?”
Összeszorított szájjal sziszegtem: „Én itt most közmunkás vagyok”.
Elfordulva az idegenlégiós sráccal találkozott a tekintetem. Rám
kacsintott: „Micsoda, axás vagy?” Széttártam a kezem, hogy hát, igen,
ezt sajnos így hozta az élet.
Amúgy
sem volt idő társalogni, mert a „Lido konferenciaközpont” feliratú autó
hozta az újabb székeket. „Ezeket a konferencia-központból bérlik?” –
tudakoltam, mire a munkások vidáman mesélték. A Lidóhoz tartozó
Római-parti Csónakház mulatóból hozzák a cuccot, és szó sincs bérlésről.
A tulaj ingyen adja a berendezést, jófejségből. Néhány hete már volt
itt egy fórum, Varga Mihály tartotta, akkor is így ment.
Később
utánanéztem: A Csónakház Mulató tulajdonosa egy állami cég, a
Belügyminisztérium által alapított Beruházási, Műszaki Fejlesztési,
Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. Szóval az állam olyan
nagyvonalú, hogy ingyen ad berendezést a párt rezsifórumaihoz.
2. napi mérleg
Munkaidő: 6 óra. Nettó munkaidő: 2 óra.
Munkahatékonyság: 1:3. (Összes munkaidő kettőnknek: 12 óra. Ebből munkával végzett: összesen 4. Az idő harmadában dolgoztunk.)
Utcaseprő lettem Az
utcaseprés teljesen más, mint amilyen gyerekkoromban elképzeltem. Azt
hittem, az ember álló nap söpör, lassú, vontatott mozgással araszolva
végig az utcákon. Ehelyett az utcaseprők alig használnak söprűt, és a
lassú mozgás is távol áll a valóságtól.
Öt
közmunkás társammal osztottak be minket egy köztisztasági brigád hét
munkása mellé. Egy vékony kék egyenruhás, szótlan köztisztaságis
mindenki kezébe nyomott egy fekete nejlonzacskót, majd a hirtelen
meglóduló, nagydarab, ötvenes alak nyomába eredt. Nem volt idő kérdezni,
futni kezdtünk mi is. Loholtunk a széles, óbudai úton, elöl a
tagbaszakadt ötvenes, utána a többi kék ruhás hivatásos, majd lemaradva
mi, közmunkások. Értetlenül mutattam a zacskómat a légiósnak, aki csak
intett. „Ebbe kell szedni a szemetet. De nekünk nem kell dolgozni. Meg
is mondtam a főnöknek, hogy velem ne akassza össze a bajszát. A
papírunkban az van, hogy kötelező megjelenni a közmunkán, nem az, hogy
dolgozzunk.”
Az
események igazolták is az állítást. Igaz, egy ideig nem is volt
lehetőségem részt venni a kerület szépítésében, mert nem láttam át, mi a
feladat. Elképesztő ütemben vágtattunk, a két fűseprűvel felszerelt
alak az eszközével néha cirkuszi ügyességgel felkapott egy szemetet, azt
kicsapta az út közepére, és az egyik utána loholó hivatásos kézzel
bedobta a zacskójába. Néha megálltunk egy-egy parkos részen, és míg a
közmunkások lődörögtek, a köztisztaságiak a szemetet szedték. De még
mielőtt az összeset feltakarították volna, a csupán morgásokkal
kommunikáló főnök meglódult, és újra kezdődött az erőltetett menet.
Nagyjából
20 perc menetelésre jutott 10 perc munka és fél óra transz. Ez utóbbi
tűnt eleinte a legérdekesebbnek. Letáboroztunk egy padnál, lépcsőnél, az
emberek leültek, és stand by üzemmódba kapcsoltak. A hivatásosok nem
beszéltek, mozdulatlanul ültek, de nyitva volt a szemük. Csak a
közmunkások beszélgettek, de ahogy haladtunk előre a napban, ők is egyre
kevésbé. A transzidőszakot volt a legnehezebb elviselni, ugyanis nem
könnyű semmit sem csinálni. Az ember vagy tevékenykedik, vagy ha
beszüntet minden aktivitást, akkor elálmosodik, és elalszik. Elaludni a
szeles, hideg utcán persze nem lehetett. Úgy éreztem magam, mint a kezdő
jógi, aki váratlanul megismerkedik egy csoportnyi, a meditációt magas
fokon űző mesterrel.
Néha
a főnök azonban átváltott aktív munkafázisba. Volt egy park, amit
szemétlerakónak használtak a kedves polgárok, és az ott elhelyezett
mázsányi szemetet a munkások serény munkával fekete zsákokba rakták, még
a szennyezett avart is összegereblyézték, és az egésszel csurig
töltöttük a kihívott teherautó platóját. Később egy bokros területet
tisztítottak így meg, hogy aztán váratlanul újra nekilóduljunk a város
kietlen útjainak.
3-4. napi mérleg
Munkaidő: 6 óra. Nettó munkaidő: fél óra.
A
munkahatékonyságot nem lehet kiszámolni, mert nem ismert, mi volt a
feladat. A rohanás a munka része, vagy inkább mánia? Bizonyos
célhelyekre mentünk, és mellékesen szedtünk máshol is szemetet, vagy a
város jó részét egyszerűen kihagytuk? A közmunkások munkahatékonysága a
nullához közelített.
Mi tanultam a közmunkában? Megismertem az ébrenléti kómához hasonló stand by állapotot
Megtudtam, hogy az állami szervek önként segítik a Fidesz kampányrendezvényeit
Kiderült, hogy ha random keringünk Budapest utcáin, akkor a város inkább egy szomorú Tarr Béla-film helyszínére emlékeztet
A legfontosabb tapasztalat mégis az volt, hogy az ember rádöbbenhet:
mennyire jó az a munka, amit a mindennapi életben végez. (Igaz, ezt a
tapasztalatot a legtöbb közmunkás, éppen helyzetükből adódóan, nem
szerezheti meg.)
Hogy lehet Ön is közmunkás?
Ha
regisztrált munkanélküli, és több mint 90 napja kapja a segélyt, akkor
előbb-utóbb kötelező lesz közmunkát végeznie. Amennyiben Önnek van
munkahelye, akkor három módon lehet közmunkás:
Ön VonaGábor
Kisebb bűncselekményt követ el, amelyet kötelező közmunkával büntetnek
Szabálysértési pénzbüntetését váltja közmunkára
Mi az utóbbit választottuk, ami csak annyiban különbözik a kormány közmunkaprogramjától, hogy nem kap pénzt. A munka ugyanaz.
Így ússza meg a sárga csekket!
Szerezzen be egy büntetést! Mi ehhez a buszparkolóba való autós behajtás módszerét használtuk.
Fontos: 2013 szeptemberétől csak azok a büntetések válthatók
közmunkára, amelyeket névre ír a rendőrség, közterület-felügyelet. Tehát
ha rossz helyen parkol, és csak a rendszám van a csekken, akkor sajnos
fizetnie kell. Ha viszont a helyszínen tartózkodik, akkor felírják az
adatait, és kezdődhet a buli.
Keresse meg a lakhelyéhez tartozó
munkaügyi központot! A Google-keresés zavaros információkat ad. Mi végül
az illetékes kormányhivatal honlapján található számot hívtuk fel, ahol
megadták a számunka üdvözítő címet.
Menjen el a munkaügyi
központba! Tipp: Reggel hosszú a sor, délután 3 körül viszont már
mindenki megkapta a sorszámát, akkor hamarabb eljuthat az ügyintézőhöz.
Az ügyintéző regisztrálja, hogy közmunkát kért, tehát ettől kezdve már
nem kérik számon, hogy nem fizette be a büntetést. Kap egy papírt, hogy
be kell szereznie munka alkalmassági orvosi vizsgálatot. Ez 3300
forintba kerül, tehát csak akkor érdemes az egészbe belevágni, ha a
büntetése jelentősen több ennél, vagy morálisan annyira felzaklatta a
bírság. (Lásd: szemét parkoló őr/rendőr, direkt szívat.)
Orvosi
vizsgálat: Kérdezze meg az ügyintézőt, hova érdemes menni a környéken! A
budapesti központ az Omfi, a Nagyvárad tér 2. alatt. Ez a hely
különösen szórakoztató, mert az orvos a vizsgálat közben bevezet az
egészségügy szétverésének mozzanataiba, felvázolja, milyen okokból érzi
hamisnak a kormányzati sikerpropagandát, majd egy éles kanyarral
kádárista megoldást javasol. Kiderült, napi 20-30 ember jelentkezik
náluk a pénzbüntetés közmunkára váltása miatt.
Az orvosi papírral
visszatér a munkaügyi központba. (Délután érkezni!) Az ügyintézőm
segítőkész volt: választhattam, melyik kerületben szeretnék dolgozni.
Majd felsorolta a közmunkásokat foglalkoztató helyeket: a
köztisztaságiak és egy lovarda közül választhattam.
Tipp: Ha jó fej
az ügyintéző, akkor a közmunka aspiráns konkrét helyet is megjelölhet,
hogy hol szeretne dolgozni. Erről az oldalról letölthet egy
Excel-táblázatot, amelyben 2100 foglalkoztató szerepel, múzeumoktól az
óvodán át a horgásztavakig. Sajnos a táblázatot január elseje óta nem
frissítették, így már nem minden hely szerepel a listán. És nem minden
foglalkoztató fogad szabálysértési ügy miatt érkező közmunkásokat, de
egy kívánságlistát érdemes összeállítani, hátha pont a kedvenc
parkunkban sétálgathatunk néhány napig.
A közmunka célja a kormány szerint
- Segíti a munkavállalási hátrányok leküzdését
- Növeli a képzettségi szintet.
- Gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszi lehetővé
- Értékteremtő foglalkoztatást biztosít.
(index)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése