Jelenleg
nem áll elegendő információ a rendelkezésünkre ahhoz, hogy eredményesen
megvédhessük a méheket és más beporzókat. A növényvédő szerek
engedélyezését ezért jelentősen szigorítani kellene; az alkalmazott
kockázatbecslések is fejlesztésre szorulnának. Ezek a következtetései az
Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) legfrissebb jelentésének,
melyet múlt héten publikált a szervezet, például 220 európai
méhegészségüggyel foglalkozó projekt áttekintése után [1]. A jelentés
megállapítja, hogy összehangolt kutatással – a különböző
vegyszercsoportok által jelentett kockázatok, illetve a méhek közös
európai monitorozási módszereinek kidolgozásával – és a különféle
vegyszerek együttes hatásainak vizsgálatával lehetne ismereteket
szerezni a témában. A legfrissebb EFSA-jelentés sokkoló és nyílt
beismerése annak, hogy nincs elégséges tudásunk a házi méhekre, a
poszméhekre és más kulcsfontosságú beporzókra leselkedő veszélyek
együttes hatásairól. Jelentős lyukak tátonganak a beporzók egészségének
monitorozásában és a növényvédelemben használt vegyszerek kockázatainak
vizsgálatában is. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak
biztosítaniuk és finanszírozniuk kell a tudományos kutatómunkát annak
érdekében, hogy az információhiány ne hátráltassa tovább a beporzók
hatékony védelmét. Magyarországon is kiemelt figyelmet kell kapniuk ezen
kutatási irányoknak, nemcsak a növénytermesztés, de méhészeink
érdekében is. A különböző környezeti hatások együttesen ugyanis sokkal
jelentősebb méhegészségügyi kockázattal járhatnak, mint azt korábban
sejtettük. Ezek következményeként csökkenhet a beporzási kapacitás, ami a
globális mezőgazdaság és élelmiszeripar számára katasztrófát jelentene.
Az
EFSA legfontosabb javaslata, hogy át kell alakítani a növényvédőszerek
engedélyezésekor alkalmazott kockázatelemzést, hogy az engedélyezett
szerek valóban ne ártsanak a beporzóknak. Ezek mellett szükséges a
méhek, vadméhek és más beporzók monitorozása is. A jövőbeni
kockázatelemzések részét kell képezze a vegyszereknek való számos módon
fennálló kitettség, valamint a különböző stressztényezők együttes,
szinergikus hatása (például a vegyszereknek való kitettség mellett a
varróatka kártétele) is. Annak ellenére, hogy a méhek Európa-szerte
számos veszéllyel néznek szembe, a különböző stressztényezők együttes
hatását vizsgáló kutatások száma igen csekély. Simon Gergely,
vegyianyag-szakértő elmondta: „Számos kutatás alátámasztja, hogy a sok
növényvédő szer felerősítheti egymás méhveszélyességét. [2] A szerek
jelenlegi engedélyezésekor azonban a vizsgálatok abból a feltételezésből
indulnak ki, hogy a méhek kizárólag az adott vegyszernek vannak kitéve,
és kihagyják a számításból a különböző tényezők együttes hatását. Egyes
nem méhveszélyes rovarirtó szerek akár több mint ezerszer mérgezőbbé
válnak például gombaölő szerek jelenlétében. [3]”
A
kutatások rávilágítanak arra, hogy vegyszereknek való kitettség esetén a
méhek hajlamosabbak betegségekre, továbbá kiszolgáltatottabbak a
kártevőknek. [4] Noha a szakértők egyre erőteljesebben hívják fel a
figyelmet a vadon élő beporzók által a mezőgazdaságnak és a természetes
ökoszisztémáknak nyújtott szolgáltatások fontosságára [5], a beporzók
fenyegetettségéről Európában szinte semmi információ nem áll
rendelkezésre. Az EFSA által vizsgált 220 kutatás között egyetlenegy sem
foglalkozott a növényvédő szerek vadon élő poszméhekre és más vadon élő
beporzókra gyakorolt hatásaival. A tanulmány megállapítja, hogy
bizonyos neonikotinoid rovarölő szerekkel csávázott vetőmagból kinőtt
kukoricanövények által kiválasztott (guttációs) folyadék olyan nagy
koncentrációban tartalmazta a rovarirtó szereket, hogy az e folyadékból
szomjukat oltó méhekre nézve halálos veszélyt jelentett. A kukorica
guttációs, sarjadási cseppjeiben – melyet a beporzók szomjuk oltására
látogatnak – jelentős, permetezésre jellemző mennyiségben mutatta ki
rovarölő szer jelenlétét [7].
Van
elég tudományos bizonyíték arra, hogy számos vegyi anyag
méhegészségügyi kockázatot jelent; ezen anyagok azonnali betiltása
nemcsak megalapozott, hanem sürgősen meghozandó döntés. Emellett a
tavalyi évben meghozott tilalom három neonikotinoid rovarölő szerről nem
hatékony, mivel a korlátozás nem teljes körű. Az igazi, hosszú
távú megoldást a vegyszerfüggő, nagyüzemi mezőgazdaságról a méhgyilkos
vegyszereket és más szintetikus növényvédő szereket nem használó
ökológiai mezőgazdaságra való átállás jelenti, amit a döntéshozóknak és az agrárszektor szereplőinek is támogatniuk kell.
Dr. Madarasi Pál összeállítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése