Putyin beszéde a törvényhozás előtt

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz államfők hagyományos, év végi, a törvényhozás képviselői előtt tartott felszólalásában hangsúlyozta, az elmúlt 12 évben sok eredményt sikerült elérni, de még számos feladatot kell megoldani a jövőben. A soron következő cél, Oroszországot gazdag és virágzó országgá változtatni. Putyin szerint az egyik legfontosabb feladat, Oroszországot nemzetként megőrizni. Ebben a patriotizmus és a civil szféra nyújthat elsősorban támogatást. Az orosz elnök Lev Gumiljovot idézte: azok a nemzetek sikeresek, melyekben nagy a passzionaritás.

Putyin szerint Oroszországban a háromgyermekes családmodellnek kell normának lennie. Az orosz elnök megjegyezte, 2012-ben első alkalommal a modern Oroszország történetében, a népesség növekedése várható. A további sikerek érdekében 2013-tól Oroszország 50 régiójában a harmadik gyermek után is támogatásokat fizetnek ki, a második gyermek születése utáni támogatást pedig 2016-ig meghosszabbítják.

Putyin ígérete szerint az állam a jövőben több figyelmet fordít az elnök által „kreatív osztálynak” nevezett értelmiség, az orvosok, tanárok, tudósok támogatására, akik eddig kénytelenek voltak főfoglalkozásukon kívül egyéb jövedelemforrásokat is keresni. Az állam hosszú évekig elhanyagolta ezt a réteget, nem fizette meg kellőképpen. Oroszország célja azonban az, hogy újjáélessze „az intellektuális értelmiséget”. Az orvosok és értelmiségek Putyin szavai szerint a civil szféra magjává kell váljanak.

Putyin szerint az oroszországi társadalomban a morális válság jelei észlelhetők. Nincs elég együttérzés az emberekben. Ezért az állam támogatni kívánja azokat a szervezeteket, „melyek a hagyományos értékek hordozói”. A politikáról szólván, Putyin szerint megengedhetetlen, hogy olyanok akarjanak beleszólni az orosz politikai életbe, akiket külföldi pénzforrásokból támogatnak. A hatalomnak ugyanakkor áttekinthetőnek kell és nyitottnak kell lennie. Az elnök azt javasolta, Oroszország térjen vissza a tisztán listás választási rendszerről a vegyes rendszerre, melynek alapján egyéni körzetekben is lehet majd képviselőket választani. Ismét elhangzott, hogy az orosz gazdaságot diverzifikálni kell, Oroszországnak önellátóvá kell válnia élelmiszerekből, fejleszteni kell a kozmikus ipart, a hajóépítést, infrastruktúrát.

- kremlin.ru -

Mit jelent Mária a muzulmánok számára?

Hogyan látják a muzulmánok Máriát? Miként beszél róla a Korán? Lehet, hogy ő az, aki segíthet nekünk abban, hogy a vallásaink közötti béke útján járjunk?

A Net for God TV filmjének nem célja, hogy részletesen tanulmányozza Mária személyének kérdését az iszlámban, hanem olyan muzulmánokat szólaltat meg, akik jól ismerik Mária életét a Koránból, és az iszlámban elfoglalt helyét.

Van, aki azt mondja róla: tiszta, nemes; a szűz, akinek az iszlám semmit nem vet a szemére. A mindenható istennek szentelte magát, úgy tekintenek rá, mint a föld legjobb asszonyára.

Más így vall: amikor Máriáról olvas, érzi Isten szeretetét, közelebb kerül hozzá. Egy názáreti bíró mondja: ő az egyetlen asszony, akit a Korán a keresztnevén említ. A 3. és a 19. szúrában (fejezetben) lehet róla bővebben olvasni, de másutt is feltűnik a neve.

A Chemin Neuf közösség filmjéből többet megtudhatnak arról, hogyan vélekednek a muzulmánok Máriáról. A Net for God TV angol verziójában a Muslims talk about Mary címre kattintva tekinthetik meg a filmet; magyar hangalámondás is választható.

Magyar Kurír

Kikerült a magyar zsolozsmából a Miatyánk záró doxológiája, hűen az eredeti latinhoz.

A Miatyánk utolsó záró doxológia részét – „mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség” – már nem mondjuk a zsolozsmában, követve ezzel is a latin eredetit. Ez a rész már kikerült az online elérhető zsolozsmából is – olvasható a Magyar Egyházzenei és Liturgikus Intézet Facebook-oldalán. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

Magyar Kurír

Római bevásárlóközpontokban kápolnákat és templomokat alakítanak

Manapság az emberek a vasárnapot a sportnak, a vásárlásnak és a szabadidőnek szentelik. Szükség van arra, hogy az Egyház megjelenjen azokon a helyeken, ahol az emberek találkoznak — mondta Liberio Andreatta prelátus, a Római Zarándokművek elnökhelyettese a bejelentéskor.

Az Euroma 2 elnevezésű bevásárlóközpontban templomot építenek, míg más központokban egyéb istentiszteleti helyeket alakítanak majd ki. Az Euroma 2 bevásárlóközpontban minden szombaton és vasárnap 55 ezer ember fordul meg. Kétezer ember él az épület közelében levő lakóházakban, a bevásárlóközpontnak pedig háromezer alkalmazottja van. Lehetőséget kell nekik arra adni, hogy műszak előtt vagy után szentmisére mehessenek a hétvégén – tette fel a kérdést Andreatta prelátus.

Ez a célja a római egyházmegyének azzal a kezdeményezéssel, hogy kápolnákat és templomokat rendezzenek be a bevásárlóközpontok épületeiben, az olasz fővárosban. A hírt Liberio Andreatta prelátus, a Római Zarándokművek elnökhelyettese, a Római Vikariátus istentiszteleti helyek építésével foglalkozó irodájának igazgatója jelentette be a Scrinium projekt sajtóbemutatóján. A kezdeményezést maga Andreatta prelátus indítja majd el egy karácsony előtti szentmise bemutatásával az egyik római bevásárlóközpontban.

Manapság az emberek a vasárnapot a sportnak, a vásárlásnak és a szabadidőnek szentelik. Ezért szükség van arra, hogy az Egyház megjelenjen azokon a helyeken, ahol az emberek találkoznak. A prelátust kritika érte amiatt, hogy a konzumizmus szentélyében akar templomot építeni. Erre válaszként Jézus példáját hozta fel, aki a kereskedők helyévé vált templomban evangelizált. Véleménye szerint istentiszteleti helyeket építeni a bevásárlóközpontokban a fogyasztói kultúra elleni udvarias állásfoglalás.

„Úgy tiltakozunk ez ellen, hogy tiszteletteljes, csendes, diszkrét és konkrét egyházi jelenlétet biztosítunk e struktúrák szívében” – hangsúlyozta Andreatta prelátus. Az üzleti világgal is párbeszédet kell folytatni. Jézus üzenete a konzumizmus ellen szól, de nem erőszakos, hanem békés módon. Az Oltáriszentség jelenléte a bevásárlóközpontokban válasz kíván lenni a mai ember magányára és elkeseredettségére. Egy olyan korban, amikor összeomlottak az ideológiai, gazdasági és kulturális viszonyítási pontok, amikor az ember olyan magányos, fel kell tölteni ezt az űrt – mutatott rá Liberio Andreatta prelátus, a Római Zarándokművek elnökhelyettese, a Római Vikariátus istentiszteleti helyek építésével foglalkozó irodájának igazgatója. Ezért gondoltuk, hogy szükség van az evangelizáció helyének kialakítására ezekben a struktúrákban.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

"Cigányország" fővárosa lesz Miskolc?

A kormány a borsodi megyeszékhelyet jelölte ki az európai szintű Roma Kulturális Központ helyszínéül. A Roma közéleti akadémiát, valamint a nemzetközi roma kulturális központot a tervek szerint mintegy 1,7 milliárd forintból valósítanák meg. Annak ellenére, hogy az ország szó szerint nyomorog, az emberek sorban fagynak meg a lakásaikban és az utcán, amikor gyermekek éhesen ülnek az iskolapadban, akkor a kormánynak milliárdokat kell költenie a "romaintegrációra".

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár által vázolt tervek szerint a roma közéleti akadémián a roma kisebbségi önkormányzati képviselőket oktatnak majd. Hogy mi értelme mindennek, azt nem tudni, amikor létezik ma Magyarországon felnőttek számára is általános, középiskolai, de még egyetemi képzés is. Miért kell milliárdokat költeni a szimplán pozitív diszkriminációra?

A nemzetközi roma kulturális központ terve további kérdéseket vet fel. A Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ helyett a magyar kormánynak miért kell inkább egy nemzetközi roma kulturális és kutató központot létrehoznia? Nem elég nekünk a hazai cigányság, még importálni is szeretnének belőlük? Mi lesz a következő? Autonómia az északi megyékben, majd netán cigányország? Meddig kívánja élezni a feszültségeket a kormány? Mi a céljuk Miskolccal?

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat a következő négy évre 400 ezer munkahelyet kíván teremteni, melyből a roma önkormányzattal kötött keretmegállapodás értelmében százezer munkahelyet, vagyis a tervezet negyedét a romáknak szánják. "Ennyi pozitív diszkrimináció" Balog Zoltán véleménye szerint megengedhető, mivel a romák körében nagyon magas a munkanélküliség.

Azt javasoljuk Balognak, hogy hallgassa meg a borsodiak véleményét is! Ha nem lennének vele tisztában, akkor elmondjuk, hogy a magyaroknak elege van a pozitív diszkriminációból! Elegük van abból, hogy az évtizedek óta felzárkóztatott cigányok folyamatosan terrorizálják a régió magyar lakosságát. Mindennaposak a cigányok által elkövetett rablások, gyilkosságok, szemérem elleni erőszakok. A lakosság többsége még birkaként tűr és hallgat, de mit gondolnak a nagyságos képviselő urak? Meddig lesz ez még így, és mi vár az országra, ha elfogy a végtelennek hitt türelem?

Borsodban a helyzet kilátástalan. Az első lövés, az első földre hulló ember súlya alatt fog az egész nyomorult rendszer összeroppanni! Ma vagy holnap, vagy két hét múlva... Csak a jó Isten tudja. Ne hallgass, ne tűrj tovább!

Lépj Te is sorainkba, vagy támogasd harcunkat! Magyarok vagyunk! Ez itt a mi országunk, nekünk kell megvédenünk! Nincs hová hátrálnunk!

Jézus a tanítványainak:

"Akinek erszénye van, vigye magával, ugyanúgy tarisznyáját is. Akinek nincs, adja el köntösét és vegyen kardot!"

 (Lukács evangéliuma 22. 36.)

Ébredj magyar! Egységet!
Szekeres Pál

Kinek az írása?

Az ősi magyar írás, vagyis a rovásírás egyre népszerűbb. Klubok, körök gyakorolják, egyre többfelé bukkan fel, s már egy jó ideje divattá vált az itthoni és határon túli települések tábláit magyar betűkkel is kiírni. Ez misszió. De vannak, akik különös üzletet látnak benne.

A magyarság őseinek írásműveltsége a magyar írás, közismertebb nevén a rovásírás emlékeit, hagyományait évszázadok óta kutatják papok, írástudók, tudósok, de használja már a hétköznapok embere is. Egyik legnagyobb szobrászunk, Fadrusz János a XIX. század végén szavakba öntötte álmát: „Látom, jönnek az idők, amikor iskoláinkban tanítani fogják gyermekeinket őseink betűrendszerére… Az idegen látja őseink legsajátosabb kezeírását. És minden magyar büszkén, fönndobogó szívvel fogja az idegennek mutatni a rovott felírást és magyarázni, hogy őseink évezredeken át ezekkel a betűkkel írtak!”

Az álom 2003. június 21-én teljesült be, amikor a Csíkszeredán megalakult Székely Nemzeti Tanács zárónyilatkozatban kérte fel a székelyföldi településeket magyar betűs, azaz rovásfeliratos helységtáblák állítására. Szándékaik szerint ezzel kinyilvánítják, egyben nyomatékosítják önrendelkezés iránti igényüket.

A felhívás nyomán sorra jelentek meg Székelyföldön a települések rovásfeliratos táblái. A mozgalom terjesztését elsőrendűen a mai magyarországi területen a Forrai Sándor Rovásíró Kör vállalta el. Itthon elsőként Kunszentmiklós csatlakozott.

A székely nemzeti lobogó átadásával járó 2007. szeptember 9-i táblaavatásról a Magyar Demokrata is tudósított. Azóta 34 magyarországi, felvidéki és erdélyi település fogadta el a kialakított műsortervet, amely politikai hovatartozásától függetlenül a rovásírás fontosságára és a magyar nemzettel való közösségvállalásra, illetve a helyiek kezdeményezésére helyezte a hangsúlyt.

Fontos szempont volt még, hogy a táblához és a lábazathoz szükséges faanyag, valamint a felirat és a díszítés lehetőleg ingyenes, helybeli felajánlás legyen, ami nem terhelheti az önkormányzat költségvetését.

Az avatást műsoros ünnepség tegye bensőségessé, a táblákat egyházi emberek áldják meg. Hagyomány lett, hogy a soron következő táblaavató meghívja a korábbiakat, hogy együtt örvendezzenek és erősítsék egymással való összetartozásukat. Aztán 2010 nyarán történt valami. Egy Rovás Alapítvány nevű szervezet tájékoztatást tett közzé, amelyben a szerinte kétséges és költséges táblaállítások helyett olcsóbbat ajánl. A fém tartóoszlopok és rászerelhető horganyzott acéllemezek anyag-, valamint rovásbetűnkénti szabott árért felírják a település nevét. Ez a tábla méretétől függően tizenöt-huszonötezer forint, amihez táblaállítási költség, valamint hatezer-ötszáz forintos műszaki felügyeleti díj járul. A szakmai felügyeletet a Magyar Közút (MK) Nonprofit Zrt. és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) látja el, a formai egységességet a Rovás Alapítvány biztosítja.

A hír olvastán a gyanútlan polgár arra gondolhat, talán még jó is, hogy a települések választási lehetőséget kapnak a rovástábla anyagával és feliratával kapcsolatban. A valóság azonban más. Több kezdeményező, például Bonyhádvarasdon és Dunakeszin az MK Nonprofit Zrt.-től olyan írásos tájékoztatót kapott, amely a fémtábla állításának feltételeit tizenöt oldalon sorolja. Ez tartalmazza a meghatalmazandó ügyintézőt, a táblaállítót, jelzi, hogy a rovásfelirat szakmai ellenőrzését a Rovás Alapítvány gyakorolja, miközben tagadja, hogy az önkormányzatnak bármily engedélyezési joga lenne. Bár eddig senki nem törvényesítette, mégis kijelenti, hogy a rovásfeliratos tábla a tájékoztató- és reklámtáblák közé tartozik, így velük kapcsolatban ugyanazok a szabályok érvényesek.

Felállításához szervezőbizottság létrehozását s a Rovás Alapítvány honlapján feltüntetettek közül gyártót is javasol. Ennél is cifrább, hogy az MK Nonprofit Zrt. a Dunakeszin benyújtott műszaki rajzot nem műszaki okból utasította el, hanem azért, mert a kezdeményezés nem a Rovás Alapítvány ügymeneti ajánlása szerint történt. Vagyis a Rovás Alapítvány immár gyakorlatilag hatóságként járhat el, jóllehet ilyen jogosítványt senkitől nem kapott. 

Hogy ki és mi a Rovás Alapítvány? Nos, némi támpontot adhat az, hogy az alapítvány tagjai közé tartozó Rumi Tamás és Sípos László Rovás alapismeretek című könyvében egy táblázat szerint a rovás, vagyis a magyar írás már nem eredendően magyar, hanem a héberrel rokon arámiból részben türk, részben cirill közvetítéssel került a hozzánk a IX. században.

S hogy személy szerint kik közvetítették? Arra is választ kap az olvasó a cikk végén. Előbb azonban egy különös kapcsolatról essék szó… A magyar betűk eredetének kérdése a rovásírók belső ügye maradhatott volna, ha 2010 novemberében nem lép be a képbe a pártpolitika. Addig a táblaállításokat sem párt, sem szervezet nem sajátította ki. Ekkor azonban a Jobbik országgyűlési képviselője, Farkas Gergely a párt települési vezetőihez írt körlevelében a Rovás Alapítvány „gazdaságos ügymenetét” javasolta, meglehetősen átlátszó cinizmussal: a jobbikosok addig járjanak az önkormányzatok nyakára, amíg meg nem kapják a táblaállítás engedélyét, ám az avatásnál már, idézzük: „…hangsúlyos legyen, hogy a Jobbik missziójáról, nem pedig a város önkormányzatának nemzeti együttműködéséről van szó…”

Hogy ennek a felhívásnak van-e még köze a Csíkszeredából elindult mozgalomhoz és az ősi magyar, vagyis a rovásírás őszinte népszerűsítéséhez, mindenki maga döntse el. A folytatás 2011 februárjában következett, amikor már Vona Gábor avatott rovásfeliratos táblát Gyöngyöshalásziban. Ezt a táblát a Jobbik házimozija, az interneten elérhető Barikád Tv felvételének tanúsága szerint már nem is nemzetiszínű, hanem kizárólag jobbikos zászlók kíséretében avatták fel. Szó sincs már a csíkszeredai kezdeményezésről.

A történelmet szépen átírták: a táblaállítási mozgalmat a párt gyöngyöshalászi elnöke, Pichler Gábor György állítása szerint 2010. november 16-án Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke, EP-képviselő indította el, a felvételen megszólaló Vona Gábor is erre hivatkozik. Vona a következő táblát Miskolcon avatta, amelynek február 25-i időpontját Szegedi Csanád azzal magyarázta, hogy szándékosan tették a kommunizmus áldozatainak emléknapjára, hiszen „…a rovásírás is a sötétség erőinek esett áldozatul…”

A rovásírás és kommunizmus sötétjének összekapcsolása erősen anakronisztikus gondolat. Mondhatni, marhaság. Nem csoda, hiszen Szegedi Csanád a magyar írásnak nemhogy történelmével, de még a betűivel sincs tisztában. Ezt az általa alapított, Bors vezér Népe című lap összevissza írt és értelmezhetetlen rovásbetűs lapszélfelirata bizonyítja. Mint szerkesztőbizottsági tag erre azért odafigyelhetne – ha tudna. Ugyanez a hebehurgyaság köszön vissza Ferenczi Gábor jobbikos országgyűlési képviselő hozzászólásában, amikor a rovásírás érdekében igyekezett szakmai érveket felhozni. 

A céllal még egyet is lehetne érteni, azzal már kevésbé, hogy forrásmegjelölés nélkül idézett szó szerint mondatokat Friedrich Klára „Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás” című könyvéből. Ugyanez az emlékezetkihagyás tapasztalható Markó Elemér István jobbikos zuglói önkormányzati képviselőnél is. Bár közvetítő útján a Forrai Sándor Rovásíró Körhöz fordult a táblaállítás történelmi indoklásáért, a képviselő-testülethez benyújtott határozati javaslatában azt már saját szavaiként tolmácsolta. Amikor pedig kiderült, hogy a táblaavatáson Szegedi Csanád nem tarthat pártpolitikai szónoklatot, a XIV. kerület jobbikosai bejelentették, tiltakozó feliratokkal fogják megzavarni a rendezvény tervezett műsorát. A botrány elkerülése végett elmaradt a hagyományos ünnepség, benne a zászlóátadás, és csupán Papcsák Ferenc polgármester tarthatott rövid beszédet.

A fentiekből látszik, hogy a Jobbik immár saját pártpolitikai kezdeményezésének tekinti a 2003-ban Csíkszeredán indított rovásfeliratos táblaállítást, azaz ráült egy már jól működő mozgalomra, és azt igyekszik kisajátítani. Ehhez összejátszik a Rovás Alapítvánnyal, amely szabványosítani akarja az eredetileg településekre szabott, önálló elképzeléseket és ehhez az üzlethez, mert arról van szó, megnyerte a MK Nonprofit Zrt.-t. 

Áttételesen ugyanarról van szó, mint ami a Magyar Demokrata 2011/16. számának Meló és áldozat című cikkében olvasható: „Egy intézmény éppen önállósága miatt intézmény. Személyisége van. Az egy kaptafára épült kereskedelmi láncoknál ugyanez nem lehetséges. Ott egy standard minőség szolgáltatása van. De nincs semmi, ami folytán önálló lélekkel bírna. Létüket a láncolat léte tartja fenn, az úgymond »menedzsment «”.

Ezek után mit érezhet az a több tucat település, amelyik csatlakozva a csíkszeredai kezdeményezéshez és a Forrai Sándor Rovásíró Kör felhívásához, már a Jobbik bejelentése előtt évekkel közösséget vállalt az ősi magyar íráskultúrával és nem mellékesen a székelység törekvéseivel?

Kié a magyar történelem? Ki sajátíthatja ki az egyetemesen magyar emlékeket? A kérdésre hátborzongatóan kirekesztő választ ad a Jobbik, amikor saját pártpolitikai céljai érdekében, a Rovás Alapítvánnyal karöltve további száz, majd ezer tábla felállítását tervezi. Persze üzleti alapon.

A Rovás Alapítvány pedig mindezt azzal hálálja meg, hogy az eddig elvitathatatlanul magyarnak tartott rovásírást kazár, székely–magyar, illetve Kárpát-medencei eredetűnek állítja be. Ebben az különösen pikáns, hogy Vékony Gábor régész, akinek eme találmányát a Rovás Alapítvány maradéktalanul átvette, többek között „a fentiekből további messzemenő következtetéseket is levont. A X. század elején Erdélyt megszálló honfoglaló magyarok szerinte kazár nyelven beszélő, felszínes zsidó vallású kavarok voltak…” – írta erről a jelenségről hüledezve az erdélyi Benkő Elek régész.

Hogy az a magyargyűlölő rémtörténet, amely szerint az immár egyenesen arámi eredetűnek állított írást valójában elzsidósodott honfoglaló kavarok hozták magukkal a Kárpát-medencébe a besenyők kergette, műveletlen és nyomorék (!) magyarok közé, akiknek genetikusan meggörbült lába a földművelés elterjesztése után egyenesedett csak ki – amint Glatz Ferenc történész állította nemrég „A köznapi emberek lovagláshoz évszázadok alatt idomult »karika« lába természetesen generációkon át tudott csak hozzászokni az eke utáni egyenes járáshoz” (A magyarok krónikája, Officina Nova) –, miképpen hangolható össze az egy bírósági döntés szerint durván antiszemita és rasszista Jobbik ténykedésével, ez aztán az izgalmas kérdés.

Szakács Gábor 
(magyarmegmaradasert.hu)

Oroszország elvesztette Gabalát

Oroszország nem tudott megegyezni Azerbajdzsánnal a gabalai rádiólokátor állomás bérletéről, azaz Moszkvának ki kell ürítenie ezt a támaszpontot. Baku évi 300 millió dolláros bérleti díjat kért volna a komplexumért, a jelenlegi 14 millió dollár helyett. Az 1985-ben működésbe lépett gabalai rádiólokátor állomás lehetővé tette Irán, Törökország, Irak, Pakisztán, India és más országok légterének megfigyelését.

Orosz források szerint a gabalai támaszpont elvesztése nem jelent túlzottan nagy veszteséget Oroszország számára, mert Armavirban, a Krasznodari területen már elkészült az az új rádiólokátor állomás, amely helyettesítheti Gabalát. Aggodalmat az kelthet Moszkvában, hogy ki veszi át a gabalai bázis bérlését? Itt leginkább az Egyesült Államok és Törökország merült fel. Baku mindazonáltal abban reménykedik, hogy nem vezet az azeri-orosz kapcsolatok megromlásához a gabalai bázis orosz bérletének megszűnése.

- Postimees.ee -

Kazahsztán visszavenné Bajkonurt

Talgat Muszabajev, a kazah űrhajózási hivatal, a Kazkoszmosz vezetője szerint Nurszultan Nazarbajev kazah elnök utasítást adott arra, hogy fokozatosan szüntessék meg Bajkonur orosz bérlését. Bajkonur városát a hozzá tartozó űrrepülőtérrel együtt Oroszország bérli, Kazahsztán azonban szeretné, ha a Szir-darja mellett fekvő bajkonuri komplexum kazah fennhatóság alá kerülne. 

Oroszország elveszítheti űrrepülőterét

Oroszország 2050-ig bérli Bajkonurt Kazahsztántól, évi 115 millió dollárért. Az űrrepülőtér működtetése évi 5 milliárd rubelbe kerül.
- Echo Moszkvi -

Indulhat a Déli Áramlat

Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében kezdték meg az Oroszországból Olaszországba haladó, Ukrajnát megkerülő Déli Áramlat gázvezeték szimbolikus építését Anapában 2012. december 7-én. A gázvezeték a Fekete-tengeren át fog haladni Bulgárián, Szerbián, Magyarországon, Szlovénián keresztül Olaszországba, de leágazások lesznek Horvátországba és a Boszniai Szerb Köztársaságba is.

Vlagyimir Putyin Anapában tartott beszédében elmondta, a Déli Áramlat az egyik legfontosabb európai energetikai projekt, amely Dél-Európa energiabiztonságához járul hozzá. A Déli Áramlat évi 63 milliárd köbméter gáz szállítására lesz képes. Az anapai rendezvényen részt vett magyar részről többek között Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.

A Déli Áramlat tenger alatti szakaszát a South Stream Transport AG kivitelezi, melyben az orosz Gazprom 50, az olasz Eni 20, a francia GDF és a német BASF-Wintershall 15-15 százalékkal vesznek részt. Közben a török energetikai miniszter, Taner Yildiz kijelentette, hogy Ankara nem kíván részt venni a Déli Áramlat projektben, Törökország ehelyett a Nabucco West és a TANAP gázvezeték megvalósítását részesíti előnyben.

A Déli Áramlat legkorábban 2015-ben készülhet el.

- rbc.ru -

(Fordította: oroszvilag.hu)