Óriási gammakitörésben fürdött a világűr

Az eddig észlelt legfényesebb kozmikus robbanást figyelték meg amerikai és európai csillagászok. A felfedezés segíthet megérteni, hogyan alakulnak ki és mennyire fenyegetik a Földet ezek az űrbéli események. A csillagászok csütörtöki bejelentése szerint a gammakitörés (GRB) egy viszonylag közeli csillagrendszerben történt 2013. április 27-én. Szabad szemmel senki sem láthatta a jelenséget, számos űrteleszkóp és földi megfigyelőállomás azonban észlelte, a leírások négy tanulmányban is megjelentek a Science tudományos lap friss számában.

"Hirtelen rendkívül fényes gammakitörést pillantottunk meg, egy valódi szörnyeteget" – ezzel a tudományos kutatásokban szokatlan kifejezéssel számolt be a GRB 130472A-nak elnevezett jelenségről Daniele Malesani asztrofizikus, a Koppenhágai Egyetem kutatója.

Bizonyos vonásai miatt a csillagászok számára különlegesen érdekes volt a robbanás. Az egyik a távolság: az esemény a Földtől 3,7 milliárd fényévre ment végbe, ez pedig kevesebb, mint a fele a tipikus GRB-k távolságának. A másik az időtartam: a robbanás 20 órán át tartott, eddig még soha nem figyeltek meg ilyen hosszú GRB-t a kutatók. A harmadik különlegessége az energiája, mely ötször akkora volt, mint a korábban észlelt legerősebb, 1999-ben történt gammakitörésnek – közölte Rob Preece, az egyik tanulmány szerzője, az Alabamai Egyetem asztrofizikusa.

 

Szupernóva-robbanásnak is nevezett jelenség akkor megy végbe, amikor egy hatalmas, Napnál nagyobb tömegű csillag elpusztul, és fekete lyukká omlik össze. Hatalmas energiájú sugarakat bocsát ki, melyek a fény sebességével száguldanak a világűrön keresztül. Ha a robbanás eltalál egy bolygót, az azonnal elveszíti a légkörét, és parázsló hamu marad belőle – vélik a kutatók. Egy fenyegető gammakitörés jeleit talán észre lehetne venni, ám ha a Föld felé irányulna, semmit nem lehetne tenni ellene. Ennek azonban szinte semmi esélye - szögezte le Charles Dermer amerikai asztrofizikus, aki szintén részt vett a kutatásban.

A Swift műholddal és a földi űrtávcsövekkel követték a robbanás úgynevezett utóragyogását is, amely általában néhány napig, pár hétig tart. Ez a kitörés azonban annyira erőteljes volt, hogy még hónapokon át megfigyelhető volt a fénye.  Az utóragyogás fényének elemzésével a robbanás kiindulópontjául szolgáló csillag tulajdonságait is feltárhatták a kutatók. Azt fedezték fel, hogy a hatalmas égitest a Napnál húsz-harmincszor nagyobb tömegű volt, és gyorsan forgott. Az átmérője viszont csak a Nap három-négyszerese, tehát hihetetlenül sűrű lehetett. (index.hu)

Akupunktúrás pontok

A pontokat megfelelően nyomkodva és masszírozva el lehet például mulasztani az émelygést, a csuklást, fáradékonyságot, stb. Hasznosabb, mint a gyógyszerek! Nem mérgez és még ingyen is van.

Vissza Amerikába, esetleg Európába is?

Érdekes hír látott napvilágot az elkezdődő gazdasági visszarendeződésről, melyhez "szeletenként" magyarázattal is illik szolgálni. A General Electric tavaly visszatelepítette a fűtőtestek és hűtőszekrények gyártását Ázsiából az Egyesült Államokba. A döntés egyik legfontosabb oka az volt, hogy a tervezést újra közelebb akarták helyezni a gyártáshoz. "Manapság, amikor a termékbevezetés sebessége rendkívül fontos, már nem volt értelme elválasztani a fejlesztést a gyártástól" - magyarázta nemrég Jeffrey Immelt ügyvezető igazgató. "A csak a bérköltségek miatti kiszervezés egy kifutó modell" - tette hozzá.

2000 környékén az órabérek a dél-kínai gyárakban 58 amerikai cent körül mozogtak, ami két százaléka volt az akkori amerikai bérnívónak. A GE és sok más gyártó az USA-ban és Európában egymás után igyekezett ezt a bérkülönbséget kihasználni a gyártás Ázsiába való áthelyezésével. 2004-ben a Boston Consulting Group azt mondta ügyfeleinek, hogy már nem az a kérdés, hogy külföldre mennek-e, hanem hogy milyen gyorsan.

A tőke olcsó munkaerővel való helyettesítése egyszerű stratégia volt: miért kellene egy iPhone összeszereléséhez gépekbe befektetni, ha kínai vállalatok fél millió dolgozóval rögtön hozzá tudnak kezdeni? Az internetnek, telefonnak és az olcsó repülőutaknak hála könnyű volt a munkát távolból koordinálni. Ehhez jöttek még az alacsony szállítási költségek.
Ugyanezeknél az iPhone készülékeknél a most a Foxcon tajvani cég, 8 millió készüléket kénytelen 256 millió dollár értékben újragyártani, mert a kínai gyáraiban az alacsony szintű ellenőrzési követelmények miatt magas a selejt aránya.

Visszatérve Kínára, ez ahhoz vezetett, hogy az USA 2000 és 2010 között hat millió munkahelyet veszített el, a gyári munkahelyek mintegy egyharmadát. Kína megelőzte az Egyesült Államokat és a világ legnagyobb áru előállítója lett. A hatás azonban a makroökonómiai statisztikákon túlmutat. Gary Pisano és Willy Shih a "Producing Prosperity"című könyvükben a gyártás kihelyezését "az iparmentesítés nagyvonalú kísérletének" nevezik.
Ők és más közgazdászok úgy gondolják, hogy az igazi következmények sokkal károsabbak, mint amit a munkahelyek elvesztése sugall. A műszakilag igényes ágazatokban az innovációkat csak nehezen lehet elválasztani a gyártástól, mivel a gyártás részleteinek megértése nélkül nem lehet egyre versenyképesebb termékeket tervezni. Idővel a fő kompetenciák, mint a tervezés és anyagismeret is elveszhetnek.

Újabban megfordultak a gazdasági trendek. Dél-Kínában az órabérek hamarosan elérhetik a 6 dollárt, ami kb. Mexikó szintjének felel meg. A Boston Consulting Group - mint minden tanácsadócég, amely az ügyfeleit sebtében Ázsia irányába tanácsolta - most már azt mondja, hogy itt az ideje Kínát újraértékelni. A vállalat most úgy becsli, hogy az ottani gyártás haszna egyes termékek esetében 2015-re teljesen eltűnhet. Ezen kívül az elmúlt évek természeti katasztrófái – pl. a japán cunami és a thaiföldi áradások - előtérbe helyezték a hosszú beszállítói láncok kockázatait. A magas olajár pedig szép csendben emeli a szállítási költségeket, mialatt az új gázlelőhelyek egy viszonylag olcsó telephellyé változtatják az USA-t a vegyipar számára.

Az olyan termékek gyártása, amelyeknél a munkabér a fő költségtényező, bizonyára sosem fog visszatérni az alacsony bérszintű országokból. Öt millió iPhone összeszerelése egy termékbevezetéshez továbbra is csak Kínában lehetséges. De a legújabb gazdasági eltolódások lehetőséget adnak a vállalatoknak az irányvonaluk korrigálására. Az igényes technológiák, mint pl. a szimuláció, digitális tervezés, robotika és nanotechnológia nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy új munkahelyek keletkezzenek és nem csak Kínában.

A Reise cikke bár gazdaságossági érdekek felsorolásával logikusan közelíti meg a problémát, de csak az "érem" egyik oldalát mutatja. Az ipar jelentős részének visszatelepítését az is indokolja, hogy csökkenti Kína, de a Távol-Kelet gazdasági potenciálját azon kívül, hogy abból nem lesz profit, ha egy termék gyártása a lehetséges vevők "likviditási hiánya", vagyis pénztelensége miatt hiúsul meg. A távol-keleti gyártás kihúzta a talajt az európai lakosság munkalehetőségei alól, főként a kelet-európai régióban, Közép -és Dél-Amerikában.

Van egy másik, stratégia oka is a cégek visszatelepítésének. A kínai ipar exporthiánya miatti leépülése társadalmi elégedetlenséget válthat ki, ami zavargásokhoz, súlyosabb esetben polgárháborús konfliktushoz is vezethet. A BRICKS tagországok, de minden korábban olcsó munkaerővel rendelkező ország számára piacvesztést, növekvő munkanélküliséget, társadalmi instabilitást okoz az ipari kiesés. Látszólag nyereséget jelent egy amerikai vagy európai cég számára az olcsó távol-keleti munkerő, de az árú eladásához vevők is kellenek. Az elszegényedő polgár kevesebbet vásárol. Sem Kínának, sem Oroszországnak nem kedvez, ha a világ két legnagyobb felvevő piacának csökken a vásárlási képessége. Az exportbevételektől való függőség kialakítása is a katonai stratégia része, amit be is kalkuláltak.

Természetesen a kelet-európaiaknak, így számunkra is jó hír, hogy esetleg a kínai átlagbér elérésével megemelkedhetne a minimálbér a több, mint kétszeresére.

Tulok

Hadgyakorlat Bostonban

A 2013. április 15-i bostoni "false-flag" merénylet valós célja az volt, hogy ürügyet szolgáltasson az amerikai belbiztonsági minisztériumnak (DHS) arra, hogy az lebonyolítsa az USA történetének legnagyobb ún. "terror ellenes gyakorlatát". Valójában azt gyakorolták be, hogy rendkívüli állapot ("martial law") kihirdetése esetén hogyan lehet megszállni, átfésülni és ellenörzés alá vonni egy egész városrészt, melyben lázadás tört ki, vagy kaotikus állapotok uralkodnak. Mivel gyakorlatozni embereken azok tudta és beleegyezése nélkül illegális, így kellett egy ürügy.

Mint ahogy a szlovákiai magyar Új Szó napilap hírében is szerepel:

Háborús állapotok Bostonban

http://ujszo.com/napilap/cimlapcikk/2013/04/20/haborus-allapotok-bostonban

"Kilencezer rendőr több harckocsival üldözte a 19 éves terroristát (...)

... zárva tartott sok iskola és három egyetem, sok üzlet ki sem nyitott, a tömegközlekedést leállították, a hatóságok felszólították a lakosságot, ne menjenek az utcára, maradjanak otthon és senkinek ne nyissanak ajtót. Lezárták a Boston feletti légteret is. Az egyik előváros, Watertown egyik negyedét helyi idő szerint tegnap reggel páncélozott járművekkel teljesen lezárták, a biztonsági erőket helikopterrel is megerősítették. Tegnap estig a kívánt terület 60–70%-át fésülték át, eredménytelenül."

Gondolom, világos, hogy egy 19 éves vézna fiúcska ellen - akinél, mint kiderült, még fegyver se volt - felvonultatni egy 9000 föböl álló hadsereget páncélozott jármüvekkel, helikopterekkel, s légtérzárlattal (!), teljesen abszurd. Hacsaknem... a müvelet valójában másról szólt, mint a fiúcska elfogásáról!

Az akció kimondottan megfélemlítö hatású volt, de nemcsak a "terroristákra", hanem föleg a lakosokra nézve.

A rendőr pisztolyt rántva üvöltötte, hogy menjek haza
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130419-a-rendor-pisztolyt-rantva-uvoltotte-hogy-menjek-haza.html

"Teljes a káosz azon a környéken, ahol a rendőrök a hétfői bostoni robbantás második gyanúsítottjára vadásznak. Környéken lakók azt mondták az [origo]-nak, hogy rendőrök vannak mindenütt, bevilágítanak a házakba.

...

A felfegyverzett rendőrök kettesével járnak házról házra, az ott élőket arra figyelmeztetik, hogy számítsanak arra, hogy elemlámpákkal világítanak be az ablakaikon. A boltok zárva maradnak, a dolgozóktól azt kérik, hogy maradjanak otthon."

Ez a "bevilágítás az ablakon" is valójában úgy történt, hogy helyenként a tisztelt állampolgárokra rájuk törték az ajtót, majd hajtották öket ki utcahosszat. A rendörök pedig nem kettesével, hanem csordában, "huszasával" jártak!

Sokkoló felvételek: az amerikaiakat rájuk fogott fegyverrel hajtották ki a házaikból a SWAT kommandók

(Shocking Footage: Americans Ordered Out Of Homes At Gunpoint By SWAT teams)

http://www.infowars.com/americans-ordered-out-of-homes-at-gunpoint/

Ez bizony nem úgy néz ki, mintha azt a 19 éves fiúcskát keresték volna, hanem az akció nagyonis a lakosság ellen irányult.

Szép új világ.

Szóval ehhez kellett a false-flag merénylet is, melyet valójában nem a két, CIA által kreált, mindössze bünbaknak használt csecsen "operett terrorista" hajtott végre, hanem ezek a fekete kabátos, fehér nadrágos alakok, akik ottlétét nagyon titkolták a tudósításaikban a fösodratú médiumok annak ellenére, hogy ott nyüzsögtek a merényletek helyszínén, mivel állítólag "terrorgyakorlatot tartottak".

Forrás: http://www.prisonplanet.com/photo-surfaces-of-the-craft.html

Egy az amerikai belbiztonsági minisztérium (DHS) által szerzödtetett, "Craft International" nevü ( http://thecraft.com/ ), izraeli kapcsolatokkal is rendelkezö "magánhadsereg" tagjairól van szó. Ök vitték a helyszínre a hátizsákjaikban a bombákat. Mivel hivatalosan "terror ellenes gyakorlatot" hajtottak végre, a többi biztonsági erö szemében lényegében gyanú fölött álltak.

S hogy mindez megtörténhetett, az nyilván azért van, mert legfelsöbb szinten jóvá lett hagyva. A kérdés tehát az: vajon mi várhat Amerikára, hogy ilyen hadgyakorlatokat tartanak. A ciprusihoz hasonló, totális banki összeomlás szelei tán már csapkodják az USA-t is?


http://www.pokolraveluk.com/content/index.php?option=com_content&view=article&id=103:hadgyakorlat-bostonban&catid=21:kuelfoeld&Itemid=58

Brutális számok: sosem volt ennyi munkanélküli Magyarországon

Az idén az első negyedévben 11,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez pontosan megegyezik a három évvel ezelőtti történelmi csúccsal, ahová az utóbbi hónapok folyamatosan romló munkapiaci folyamatai vezettek el.

A magas munkanélküliségi rátában alapvetően négy tényező játszhat közre: (1) technikai hatásnak tekinthető a szezonális sajátosság, az első negyedévet jellemzően magasabb munkanélküliség jellemzi, (2) a közmunkaprogramok év eleji leállása megemelhette azok számát, akik a kérdőíven munkanélkülinek vallották magukat, (3) a munkapiaci korlátok szigorítása (nyugdíjkorhatár-emelés, inaktivitásba vonulás feltételeinek szigorítása stb.) folyamatosan emeli a munkapiacon lévők számát, akik egy részéből törvényszerűen válik munkanélküli, (4) annál is inkább, mert a pangó gazdaságban nincs, ami felszívja a munkaerő-kínálatot. Utóbbi hatás erősödhetett az elmúlt negyedévekben, hiszen 2012 október-decembere gyászosan gyenge gazdasági aktivitást mutatott, ám az szomorú, hogy az első negyedévben mégis tovább tudott emelkedni a munkanélküliségi ráta.

2012 közepe óta csaknem másfél százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi ráta, és ez akkor is figyelmeztető, ha a megelőző időszak csökkenése miatt a mutató csak 0,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A KSH közlése szerint a hét régióból mindössze kettőben (Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl) 10% alatti a munkanélküliségi ráta. Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent a munkanélküliség, míg a többi régiót stagnáló, vagy növekvő munkanélküliség jellemezte.

A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint 2013. március végén 620,1 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 4,9%-os növekedést jelent 2012 azonos időszakához képest.

Hasonlóan szomorú folyamatokat figyelhetünk meg a foglalkoztatásban is. Az a jelenség, hogy a kétféle statisztika ellentmondásos képet festett a munkapiaci konjunktúráról ezúttal nem kell, hogy óvatossá tegyen minket az értékelésben. Az utóbbi két negyedévben ugyanis már a mintavételes adatok is ugyanazt mutatják, mint az adminisztatív adatgyűjtés eredményei: a foglalkoztatás csökkenését. A szezonálisan igazított adatok szerint tavaly a harmadik negyedévben értük el a csúcsot, azóta mintegy 25 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.

Az adatokban javulást abban az esetben remélhetünk, ha a gazdaság élénkülése tartós lesz. Az első negyedév (feltételezhető) technikai korrekciója után tovább kellene folytatódnia a bővülésnek, amit a munkapiacon tovább segíthet, ha a közmunka programok újraindulnak, illetve a célzott járulékcsökkentési program meghozza a várt eredményeit. Addig is megállapíthatjuk: az utóbbi fél évben a munkanélküliség emelkedett, a foglalkoztatás pedig csökkent.

Kapcsolódó cikkeink:
Gyalogoshíd épülhet a Dunán: megszólal a főépítész - exkluzív interjú
Sosem gondolnád, mennyire veszélyes a munkahelyi étkezde
Egyre többen maradnak otthon reggel munka helyett

Bankcsapda Facebook csoport-Falus Zsolt beszéde a Devizahiteles kerekasztal megbeszélésen



Portfolio.hu

A sólyom ismét végveszélyben?

Gyorsreagálású amerikai egységet telepítenek Dél-Spanyolországba

- Megérkeztek Dél-Spanyolországba annak a gyorsreagálású amerikai egységnek az első tengerészgyalogosai, amely azt a feladatot kapta, hogy szükség esetén amerikai állampolgárokat, kormányzati tisztségviselőket és képviseleteket védelmezzen meg Afrikában, különösen a kontinens északi részén – jelentette pénteken a CNN.

A gyorsreagálású erő a moróni légi bázison állomásozik majd, Gibraltártól mintegy 150 kilométerrel északra. A teljes felfejlődése esetén 500 fős egység első tagjai szerdán érkeztek meg, Spanyolország pedig pénteken adta meg a végső beleegyezést az amerikai jelenléthez.

A tengerészgyalogosoknak a riasztás után hat órán belül kell majd készen állniuk a légi szállítású bevetésre. A Pentagonnak 2012. szeptember 11-én, a kelet-líbiai Bengáziban működő amerikai konzulátus elleni támadás idején nem állt rendelkezésére ilyen erő. A külképviselet és a helyi CIA-iroda körül összecsapás következtében három amerikai állampolgár, köztük az Egyesült Államok tripoli nagykövete, életét vesztette.

A dél-spanyolországi amerikai tengerészgyalogos egység állománya a tervek szerint 30 napon belül éri el a teljes létszámát. A gyorsreagálású erőben mások mellett 225 szárazföldi műveletekhez felszerelt tengerészgyalogos szolgál majd, hírszerzési és kommunikációs szakemberekkel együtt, további 225 fő pedig hat V-22-es Osprey (Halászsas) típusú repülőgép és két C-130-as légi utántöltő gép üzemeltetését fogja biztosítani.

Az egység képes lesz harci körülmények között, a helyi kormány beleegyezése nélkül behatolni a kritikus övezetekbe. A tengerészgyalogság a dél-spanyolországi erő telepítése mellett ezer fővel erősíti meg az amerikai nagykövetségek védelmét, különösen a kockázatosnak tartott országokban. A fegyvernem ezen felül létrehoz egy 100 fős különítményt is, amely szükség esetén amerikai területről kiindulva nyújt majd erősítést a külképviseletek védelméhez.

MTI

A Szabad riport megjegyzése:

Nem fér a bőrébe a jenki kormányzat, nagyon nem fér.

És a spanyol kormány pedig asszisztál ehhez, talán nem véletlenül. Spanyolországban egyre nagyobb a hitelválság, a spanyol nép egyre elégedetlenebb. A kormány úgy gondolhatja; talán majd a spanyol kormányzati tisztviselőket is kimentik az amerikaiak, – ha egyszer rájuk zúdul az összeomlás. De nem tanultak még úgy látszik eléggé Spanyolország történelméből, s elfelejtették hogy milyen az, amikor a nép átveszi a hatalmat. -

De nem tanul az amerikai kormányzat sem. Ismét újabb és újabb frontokat nyit a világban… Ismét lesznek az amerikai népnek tehát feláldozható katonái, akik úgymond “kiviszik a frontot az országból, idegen földre”. – Így az átlagember figyelmét megint elterelik az egyre súlyosabbá váló belső bajokról, – azt gondolván, hogy az egyre jobban izzó belső elégedetlenség parazsát kiszórják a világba.

Működik ez az ősi katona-politikai taktika, – egy darabig. De majd, amikor ismét fekete műanyag zsákok tömegei érkeznek vissza Amerikába, mint a Koreai, vagy a Vietnami háború idején, – majd, amikor csonkolt végtagú veteránok bicegnek majd az amerikai városok utcáin, – akkor már késő lesz az eszmélés. Az elégedetlenség parazsát, ezek a katonák fogják visszavinni szülőföldjükre.

És nem kell ahhoz egy nagy háború, mint amilyen a koreai, vagy a vietnami volt, hogy a parázs ismét visszahulljon a kormány fejére. Elég ehhez egy helyi konfliktus is, amikor az amerikaiak a “a helyi kormány beleegyezése nélkül hatolnak bea kritikus övezetekbe.”

Ilyen volt például a szomáliai is 1993-ban. Október 3-án, közel 100 ejtőernyős amerikai katonát dobtak le Mogadishuban, Szomália fővárosában, Mike Steele kapitány vezetésével. A polgárháborút az amerikaiak szerint szító hadúr és szárnysegédei voltak a célpontok. A 45 percesre tervezett villámakció 16 órás vérfürdőbe torkollott. 18 katonát és két Black Hawk típusú hipermodern harci helikoptert veszítettek az amerikaiak. A sikertelen akció a szomáliai amerikai akciók beszüntetésére hangolta az otthoni közvéleményt.

Erről nagy sikerű film is készült, melynek bemutatója itt látható: