A bankok éjszakája – Nagy éjszakai plakátragasztó verseny, a bankok bejáratánál

- Első menet -

“A kifosztók börtönben fognak rohadni! – Kizsákmányoltatok mocskok és most sírtok?”

A – “Vesszenek a bankok!” – Fb oldal írja:

“VAlakik ismét teleragasztották a bankokat Szigetszentmiklóson.

Az igazi hír pedig az, hogy ezzel egyidőben Debrecenben is, és kedden Zalaegerszegen is.

Kinek van kedve 9-én pénteken este, országos bankplakátolást csinálni? – Minél több városban, minél több bank… Várjuk a jelentkezőket!

HAjrá!”

További idézetek a plakátokról:

“Az ügyintézők bűnrészesek, ha tovább falaznak a kifosztóknak! – Mondd el, hogy parancsra verted át az embereket! – Itt az idő beismerni a csalást! – Uzsorások! – Gyilkosok!”

SzRTI megjegyzés: CIB, Unicredit, K&H, Raiffeisen, stb… – Hadd szokják! – Ugyanúgy fogjuk sajnálni őket, ahogyan ők sajnálták azon tízezreket, akiket kilakoltattak és azon több ezreket, akik a kilakoltatásokba – közvetlenül, vagy közvetve, – belehaltak.

És végül idézet egy kommentből: “Ne celluxal könyörgöm! A CMC tapéta ragasztó csodákra képes!”

Forrás és még több kép: Vesszenek a bankok! – Fb oldal

Szabad Riport Tudósító Iroda

Jobboldali helyzetértékelés

Az alábbiakban nem a különböző jobboldali, jobboldali arculatú szerveződések helyzetéről, viszonyairól lesz szó, hanem arról az általános helyzetről illetve okairól, mely gyakorlatilag minden hazafias, nemzeti jellegű szerveződést jellemez ma. Az ún. jobboldalon, de gyakorlatilag minden politikai szerveződés háza táján észrevehetően leülés tapasztalható. A baloldalon is, minden látszólagos 2014-es előkészítő nyüzsgés ellenére. Elemzésünkben csak a nemzeti oldalra koncentrálunk.

A nemzeti oldal különböző szervezeteinek háza táján észrevehetően nagy a csendesség. Nincsenek nagy, látványos megmozdulások, akciók, de kisebbek sem nagyon. Némelyekről alig hallani, a kisebb szervezetek szinte el is tűntek, némelyeket már az (amúgy nem túl felkészült) Athena Intézet is inaktívnak készül nyilvánítani. Mások elsősorben az inernetes csatornáikon igyekeznek kommunikálni, egyesek próbálkoznak kétségbeesett akciókkal felhívni magukra a figyelmet. Megint mások tudomásul veszik a helyzetet, visszább vonulnak, vagy csendesen őrzik a közösségüket. Aki pedig teheti, és ereje van rá, keresi a lehetőségeket, és előkészületekre használja ezt az időszakot.

Mert érdemes tudni, hogy nem egyes csapatok egyedi helyzetéről van szó, hanem egy általános jelenségről, ami az adott időszakot jellemzi. Kár lenne tagadni, bennünket pont úgy érint ez, mint a jelzések szerint sokakat másokat. Az alábbiakban nem kívánjuk egyes szervezetek helyzetét elemezni, pláne leszólni azokat, akik esetleg nehezebben élik meg ezeket az időszakot, és megviseli csapataikat az állóvíz. Ehelyett az okokat összegezzük, melyek az adott időszakot jellemzik. Elsősorban saját tapasztalatainkra támaszkodva, melyek talán nem egyediek. A problémákat ekként összegezve talán segítünk megérteni, és így kezelni, átvészelni is a jelenlegi időszakot.

1. Csalódottság. A tavalyi év sokak számára csalódást, kiábrándulást hozott, a skála egyik végpontjától a másikig. A demokratikus útban bizakodók illúzióit végképp lerombolta Szegedi Csanád ügye, és a pártvezetés hozzáállása. Gyakorlatilag elárulták az ügyet, szembeköpték híveiket azzal, hogy a legerősebb megyéjüket rombolták porig, és aktivisták tömegét áldozták fel egy zsidóval szemben. Tekintet nélkül arra, hogy a pár éve "nemzeti öntudatra ébredt" (valójában csak a korproblémák által hajtott), egyébként aktivitásra nem hajlandó szavazógépek és internetes odamondogatók nem akarják tudomásul venni a valóságot, a valódi, tevékeny, nemzeti réteg kiábrándult. A paletta másik szélén, a militáns hungarista tábor híveinek szintén csalódást hozott 2012. Már maga az év miatt is, hiszen az év végére leváltott vezetés egész addigi retorikáját a 2012-re jövendölt változásokra hegyezte ki. Az időből kifutva ez jóra nem vezethetett, még akkor sem, ha jövendölt események valamikori bekövetkezte reális veszély maradt. A Magyar Nemzeti Arcvonal utóbb menesztett vetése megfejelte ezt azzal, hogy a kiutat és új alternatívát jelenthető politikai szervezést az utolsó pillanatban megcsáklyázta, ami aztán a veszte is lett. Bár a szervezetben ennek folyományaként lezajlott váltás végeredményben pozítívként értékelhető, és új esélyt adott a szervezetnek, ugyanúgy illúzziók nélkül kell tovább haladni, mint a volt jobbikosoknak. (Öröm az ürömben, hogy a két tábor egymásra talált a Magyar Remény Közösségben - melyet viszont a korszak jellemző neézségei szintén sújtanak.)

2. Pénztelenség. A jobboldali arculatú, nemzeti szervezeteket és tagjaikat jellemzően pénztelenség, sokszor súlyos pénztelenség jellemzi, ellentétben a nemzetközileg megtámogatott liberális baloldali politikai szervezetekkel. Az is előfordul (legalábbis köreinkben biztos), hogy a tagok, sőt vezetők szó szerint nélkülöznek. Támogatók híján így a szervezetek anyagi helyzete rossz. Így az országos szervezés gyakorlatilag lehetetlen, az országos programok egyszerűen nem működnek. Sem a megszervezésre nincs pénz, de a résztvevőknek sem az utazásra. Jó példa erre a buzifelvonulás, mely elleni fellépésre komoly tervek voltak, de egyszerűen a szervezők mozgatására nem volt keret. És valószínűleg az emberek tárcája miatt a létszám is hibádzott volna. (Az ugyanakkor zajló Magyar Szigeten pl. Toroczkai László saját bevalása szerint nem voltak még soha ilyen kevesen, ami elsősorban nyilván az anyagi helyzetre vetíthető vissza, tekintve, hogy a szórakozni vágyó tömegeket kevésbé érintik az egyéb elvi okok, mint az elhivatott aktivistákat.)

3. Leterheltség. Az aktivisták, szervezők leterheltek. Az előző ponttal összefüggésben, anyagilag is, vannak, akik több munkahelyen is dolgoznak, szinte munkából mennek munkába, hogy el tudják tartani magukat, családjukat. A felelős családvállalás szintén óriási energiákat igényel. Vannak olyan mozgalmárok, akik kifejezetten azért nem tudtak még családot vállalni, mert jóformán a mozgalmuknak szentelték az életüket. Ők esetleg az első pontban vázoltak után most igyekeznek pótolni elmaradásaikat e téren, ami mozgalmi vállalásaikat határolja be. Mozgalmi téren szintén jellemző a leterheltség, általában kevés szervezőre jut sok munka.

4. Társadalmi helyzet. A társadalom jó része, amíg nincs személyes bajuk, alapból érdektelen, nem fogékony eszmékre, ma már közösségi életre sem. Így a szerveződések építkezése egy viszonylag szűk rétegre korlátozódik, mindaddig, míg nincs nemhogy olyan történés, de olyan folyamat, ami a tömegek ingerküszöbét eléri, és felkorbácsolja alacsony rendű igényeiket. Ezek azonban akkor is tömegek maradnak, még ha használható tömegek is. (Ez nem elitista leminősítés, hanem alapvető tömeglélktan. A "nincs munka, kevés a fizetés, elvették a nyugdíjam, elegem van a cigányokból" nem nemzeti ébredés, még akkor sem lesz az, ha olyan retorika alatt csoportosul, vagy valóban ilyen érdekek szerint használódik fel.) Az adott politikai helyzet befolyásolja a társadalom fogékonyságát is, így most ez alacsonyabb, mint pár évvel korábban. Ezért a fogékonyabb, a nagy tömegnél valamivel előbb mozduló réteg is szűkebb.

5. Politikai helyzet. Az a helyzet, hogy nincs "helyzet". A jelenlegi kormányról lehet sok mindent mondani, de kétségtelen, hogy saját szempontjukból jól dolgoznak. Sőt, az általános stabilitást nézve is. Más kérdés, hogy vannak kifejezetten "necces" - de annak is igen bátor - és közfelháborodásra okot adó lépéseik, de határozottan dolgoznak a saját elképzeléseik szerint. (Részletekbe ehelyütt nem megyünk bele, hamarosan közlünk egy értékelő írást a kormány tevékenységéről.) Hogy mi lesz ennek a vége, egyáltalán mik a szándékaik, és meddig tudják fenntartani némely igen veszélyes lépések közepette a helyzet nélküli helyzetet, más kérdés. Most vizsgáljuk a jelenlegi állapotot. Orbánék olyan helyzetet teremtettek, mellyel - minden szidhatóságuk mellett - stabilizálták nemcsak a kormány helyzetét, de a politikai képet és a társadalmi állapotot is. A kormány gyakorlatilag kimozdíthatatlan. A politikában egyszerűen senki nem rúghat most labdába - pláne nem nincstelen hazafiak. Az önkormányzatokat zsebre vágták, a vállalkozói szférát szintén. A társadalmi kedélyeket lecsillapították, bár van bőven kormánykritika, de különösebb zúgolódás nincs. A rendszer hanyatlása ugyan nem állt meg, de talán lassult, és társadalmi szemszögből itt-ott ellnsúlyt kapott (pl. a korántsem tökéletesn érvényesülő, de nem is észrevehetetlen rezsicsökkentés). Az elmúlt években már a tömegek ingerküszöbét is elérő cigánybűnözés, bár mivel egy masszív és régóta gyűrűző folyamatról van szó, tovább és egyre jobban feszül (pl. mára Pécs is a napi cigánybűnözés otthona lett), de az ingerküszöböt elérő kitöréseit - ha csak ideiglenesen és esetlegesen is, de - sikerült visszanyomniuk. Több rendőr van az utcán, a napi bűnözésre ez kétségkívül visszatartó hatással van. Összességében, bár a feszültség megmaradt, és a folyamatok iránya nem változott, valamint veszélyes lépéseket is tesz a kormány, a pillanatnyi helyzet stabilnak mondható. Így nincs különösebb igény sem igazságosabb politikai szerveződésre, vagy olyan erőre, aki rendet tesz, és polgárháborúzni sem akar senki.

A fenti pontok összessége határozza meg azt a helyzetet, ami a különböző hazafias, nemzeti jellegű csoportok, szerveződések állapotát és lehetőségeit jellemzi. Ezt érdemes szem előtt tartani, amikor egy-egy szervezet önértékelést tart, lehetőségeit vizsgálja, útjait keresi. Amit tanácsolni tudunk, hogy az erőket ebben az időszakban a helyi építkezésre és munkára érdemes koncentrálni. Legfontossabb első körben a közösségek megőrzése. De kisebb energiabefektetéssel helyben lehet jelentősebb eredményeket is elérni. Az erős közösségeknek, ahol valóban él a közösség érzés, különösebb gondjuk nem lesz. Ahol tetterő, fantázia, és minimális lehetőségek vannak, helyi munkával szép eredmények is lehetnek. Akik elbágyadnának, visszább húzódnak, azokat sem kell leírni, mert mihelyst megszólal a kürt, az első között fognak sorakozni.

Mi - bár a várt és korábban reális lehetőségként számított lendületes előrelépést az adott helyzetben nem tudtuk hozni - optimisták vagyunk. Egy nehéz időszakon vagyunk túl, bár teljesen még nem lezárva. Azt túléltük, csak többek lettünk. A közösségi érzés működik, eredményeket is tudunk hozni. Az utakat, lehetőségeket folyamatosan keressük. És lassan, de lépegetünk előre.

Kívánunk minden szerveződésnek sok kitartást, optimizmust a nehéz időszakhoz!

Juhász Pál

Meg kell nézni a Balczó András kitünő nyilatkozatát,

BALCZÓ ANDRÁS
ECHO-TV - VILÁG-PANORÁMA

Meg kell nézni a Balczó András kitünő nyilatkozatát,

amely mocsokráciát tökéletesen jellemzi. Egyben nagyon helyesen rámutatott arra, hogy az egyes embereknek mekkora felelőssége és lehetősége van arra, hogy ezt a piszkos, magyarellenes rendszert megszüntessék, de sajnos az átlagemberek a tévék adta bódulatból képtelenek túllátni. Vezéregyéniségek nélkül semmilyen társadalmi változás nem érhető el, de nem önjelölt vezérek kellenek, ezek már leszerepeltek az elmúlt 23 évben. Vezér az lesz akit majd a nemzet arra kijelöl és pajzsra emeli, a tettei alapján.

Másik téma az, hogy holnap tárgyal a miniszter a bankvezérekkel és a devizahitelesek "képviselőivel"....Előre borítékolhatjuk, hogy megint valami nagy gazemberséget fognak kitalálni. A héten az egyik sárga bank külföldi elnöke kioktatta kormányt...Hallatlan pofátlanaság és a kormány erre kussolt...Úgy tünik, hogy Magyarországot nem Orbán Viktor, hanem a Bankszövetség kormányozza...

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/jelent%C3%A9s-mocsokr%C3%A1ci%C3%A1b%C3%B3l-29

Zsíros zsákmány az alvilágnak: Nemzeti Dohánybolt

Minden, ami jó, minden, ami káros és minden, ami drága, – egy helyen.

Az alvilág új célpontjai: a gazdag prédát ígérő nemzeti dohányboltok. A napi 1 milliós tiszta haszon, – igencsak felizgatja a fegyveres bűnözőket.

A folyamat szinte már általánossá vált: Mindig kirabolnak valahogy egy dohányboltot. Visznek a bűnözők mindent. Készpénzt, – árut, cigarettát, italt, csokoládét. – Minden árut busás haszonnal tudnak értékesíteni a fekete piacon. A készpénz pedig; abból is egyre több van a nemzeti dohányboltokban

Legutóbb nem egészen két napja raboltak ki egy trafikot Budán, az I. kerületi Batthyány utcában, – ahogyan ez a felső képen is látható. (Hacsak azóta nem történt egy újabb rablás valahol).

A Police.hu és az Index információi szerint; egy ismeretlen férfi hétfő este, nem sokkal fél kilenc előtt fegyverrel megfenyegette az I. kerületi, Batthyány utcai dohánybolt alkalmazottját, és felszólította a bevétel átadására. A támadó a megszerzett zsákmánnyal elmenekült. Lövés nem dördült, senki sem sérült meg. (Még… – a szerk.)

A cég közleménye szerint a rablónak végül csak kevesebb mint 50 ezer forintot sikerült magával vinnie, (egyenlőre, – a szerk.), – amit nagyrészt annak köszönhető, hogy többlépcsős biztonsági rendszert vezettek be, az elmúlt hetekben történt rablások miatt.

Magas kockázatú kereskedelmi egységeknek nyilvánították a nemzeti dohányboltokat. – Már fokozott biztonsági előírásokkal dolgoznak:

A kasszából napjában többször időzáras, bedobónyílásos készpénztárolóba gyűjtik a pénzt, amit a boltban dolgozók sem tudnak kinyitni. A bevételt napjában többször szállítják el. – Néma riasztókat szereltek fel, mely a rendőrségen jelez.

És mivel a hatalom jó nagy öngólt rúgott magának azzal, hogy a dohányboltokba kívülről belátni nem lehet, ezért szükségessé vált a költséges kamera rendszer telepítése, a kamerákat figyelő biztonságiak alkalmazásával együtt. -
Növeli a költségeket, hogy a kamerának nagy felbontásúnak kell lennie, hogy mindenki arca jól felismerhető legyen.

Egyre több lesz tehát a trafikosok kiadása a saját biztonságuk érdekében, – ami ismét növelmi fogja a náluk kapható áruk; cigaretta, ital és csokoládé árait. – Ez persze majd jót tesz a cigaretta csempészetnek, – és a nagyobb pénzforgalom miatt, még többen akarják kirabolni őket majd.

Mert nincs az a biztonsági korlát, amelyet a bűnözők előbb-vagy utóbb át ne hágnának, – még nagyobb zsákmányra téve szert. Nemcsak pénzt visznek a trafikokból, hanem bármit, amit meglátnak.

Hiszen, itt minden egy helyen van, ami jó, ami káros, de, ami a legfontosabb; drága! – És értékálló! – Sőt ezen termékek értéke feltehetően folyamatosan növekedni is fog az elkövetkező időkben.

Úgyhogy még azt is megérhetjük rövidesen, hogy a meglévő biztonsági előírásaik nem lesznek elégségesek a bűnözőkkel szemben, és fegyveres őrökkel fogják védeni a nemzeti dohányboltjaikat. – Az lesz még csak a cirkusz, egy rablótámadás estén: még tűzharc is lehet majd a trafikban, mint egy bankban.

Így járnak azok, akik kis helyen koncentrálják a tőkét, – pénzt, és értékálló árut egyaránt.

És ez még csak a kezdet. – A napi 50 ezer forintos napi forgalomból már több helyen napi 500 ezer lett. – Ám ez még mindig csak a kezdet! – Mert a bevétel rövid időn belül a napi egymillió forint fölé is mehet, amikor az emberek már minden italt, üdítőt és szeszesitalt, csokoládét, fagylaltot is a trafikokban vesznek majd.

És ezzel egyre értékesebb prédává is válnak az alvilág szemében. Mely mind több kockázatot vállalhat a nemzeti dohányboltok teljes kifosztásában, – hiszen a haszna is óriási lehet.

Ilyen az, amikor a hóhért akasztják. – Kellett a mutyizóknak a monopólium? – Kellett a hatalom? – Kellett minden pénz? – Most az övéké lett. – Ennek minden ódiumával, – de legfőképpen a célponttá válással együtt.

A Fidesz politikája, – az alvilág által keresett egyik legértékesebb áruvá tette a dohányt, s a szeszes italt, – sőt értékállóvá, – melynek birtoklása jó befektetés, – s mellyel egyenlőre csakis a kiválasztott trafikosok rendelkeznek. – Egyenlőre.

A kiválasztottak elnyerték a dohányboltot, s ezzel önmagukat is potenciális célponttá választották ki.

Mert ez még mindig, mindig csak a kezdet! Az összes fegyveres bűnöző szemei előtt a napi egymillió fölé emelkedő profit lebeg majd, – amit meg akarnak szerezni. Így vált zsíros zsákmánnyá a trafik. Ez lett a mutyiból.

Kiemelt célpont az alvilág számára. – Így járnak a mohók, a pénzéhesek, a másokat elnyomók. – Mindenkinél van erősebb. Jobban felfegyverzett és gátlástalanabb… A farkastörvények azokra ütnek vissza, – akik a legjobban akarták kihasználni azokat.

Majd fizethetnek busás védelmi pénzeket…

Arató Péter – Fort András / Szabad Riport Tudósító Iroda

Kadarkúti Égi Üzenetek 190. - Jézus: Zűrzavar az Egyházban

2013.07.30  ÉGI ÜZENETEK

Jézus: Zűrzavar az Egyházban

Jézus: Drága engesztelő gyermekeim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Már most, a tanításom előtt Szent Véremmel teli aranytállal körbemegyek és védelmül a gonosz támadásai ellen mindegyiketeket lepermetezem. Ugyanis most olyan dologról lesz szó, ami egyáltalán nincs ínyére ellenségemnek. Arról a zűrzavarról fogok beszélni, ami napjaitokban eluralkodott az Egyházban.

Milyen más volt az Én Egyházam Krisztus után a kezdet kezdetén. Egyszerűségtől, Isten iránti hódolattól és tisztaságtól ragyogott. Lassan a gazdagság, a fény, a pompa melyben a hatalmon lévő főpapok fürödtek, éket vert közém, Jézus Krisztus és az én hívő népem közé. Ahogy teltek az évszázadok, úgy fakult az én Sziklámnak, Péternek egyszerűsége és tündöklő tisztasága. Kezdetben a pápák nem voltak megközelíthetetlenek a hétköznapi ember számára. Az első szerzetesrendek rongyos, mezítlábas alapítói bátran felkereshették az egyházfőt alapításengedélyért. Bezzeg a mai bíborosok maguk köré és a pápa köré vastag kőfalat vonnak. Erre jellemző példa, hogy már a második világháború előtt kértem Mária Natália nővéren keresztül a normafai engesztelő kápolna felépítését. Hány és hány pápa váltotta azóta egymást, és az egyházi hierarchia makacs ellenállása megakadályozta, hogy valamelyik lánglelkű papfiam személyesen megszerezze hozzá a pápai engedélyt.

Az első nagy zűrzavar az Egyház történetében a reformáció volt. Testem Luther és Kálvin engedetlensége, lázadása miatt darabokra szakadt. Ez nagy káoszt okozott a hívők seregében. Megszülettek a protestáns egyházak, melyek megreformálták a tízparancsolatot és az egész liturgiát.

A megcsonkított katolikus Egyház igyekezett megerősödni és védeni a hagyományokat. De a II. Vatikáni zsinat új reformokat vezetett be: az áldoztató rácsok eltüntetését, az állva és kézbe áldozást, a hívekkel szembe misézést, és a latin szentmisék helyett az anyanyelven misézést. Vajon mi okozta ezt a nagy változást? Az, hogy nem kívánatos elemek szivárogtak be a Vatikán legbensőbb szentélyébe. Ezt én mai üzeneteimben így fogalmaztam meg nektek, Gyermekeim: „Nem a pápákat vádolom, akik Péter székében ültek. Az ő küldetésük mindig védelem alatt állt. A pápák közül többen a Szentszék foglyaként éltek, szabadkőműves csoportoktól körülvéve, akik nem Istent képviselik. Gyűlölik Istent, és 50 éve hazugságokat terjesztenek Isten kegyelméről. Munkálkodásuk az Egyház összeomlásához vezet.”

A legnagyobb zűrzavart Egyházam életében, most a legújabb időben, Benedek pápa lemondása okozta, melynek indítékairól már adtunk tanítást nektek. A pápaváltás alaposan megosztotta Egyházamat, papokat és híveket egyaránt. Két táborra oszlottak gyermekeim. Az egyik tábor, a többség, ujjongva fogadta a reformokat képviselő, alázatos színben megjelenő új pápát, a másik tábor, a kisebbség – az emberiségnek küldött üzeneteimben bízva – aggódva figyelte, és azóta is figyelemmel kíséri Egyházam sorsát. Ez a megoszlás nagy káoszt okoz. Komoly ellentétek születnek a magasabb körökben bíboros és bíboros között, püspök és püspök között, egyik pap és a másik között. A templomba járó hívek is ellentétbe kerülnek egymással. A bátrabbak igyekeznek terjeszteni az Igazság Könyvét, de gúnyolódással, rágalmazással, fenyegetőzésekkel találják szembe magukat. Látom, hogy egy lelkes, elszánt követőm saját költségén 20 db könyvet vásárolt és ajándékként osztogatja templomi hittestvérei között. Egy asszony csóválja a fejét és beszalad a sekrestyébe a szentmise után. Még ott találja a plébánost és megkéri, segítsen leállítani a könyveket osztogatót. A pap odamegy, leszidja a meglepődött asszonyt. Magyarázza neki, hogy aki ilyen szemetet olvas vagy terjeszt azt eretneknek nyilvánítja, és nem gyóntatja és nem áldoztatja meg. Azonnal hagyja el Isten Házát. Szegény gyermekem megalázva, fájdalommal teli szível távozik, és új helyet keres az igazság terjesztésére. Ez a szegény, megtévedt papfiam felelni fog azért, hogy akadályozta Szent és Igaz Szavaim terjesztését.

Egy kis faluban látok egy kegyelmekkel gazdagon megáldott, bátor kiállású, lánglelkű papot. Ő nem söpri válogatás nélkül a szemétkosárba mai üzeneteimet, hanem gondosan elolvassa és híveivel is ismerteti. A szellemek megkülönböztetésének birtokában van. Az interneten kiszűri a hamis, ezoterikus közléseket és csak az én tiszta, igaz szavaimat fogadja el. Egyházközségében keresztes imahadjárat csoportot vezet. Fekete reverendában jár, és senkit sem áldoztat kézből. Nála csak azok nem térdelnek le szentáldozás közben, akik nem tudnak. Ó, ha látnátok milyen lelkiismeretesen gyóntat! Megmagyarázza minden bűn okát, következményét és tanácsot ad arra vonatkozólag, hogyan lehet legközelebb elkerülni. Szentmiséit teljes átéléssel, odaadással, hódolattal és lángoló Istenszeretettel végzi. Egyházmegyéjében a paptestvérei nem fogadják be, szektásnak és eretneknek bélyegzik meg. Ez az én lelkes papfiam még sincs egyedül, vannak még ilyenek a világon. Amikor majd elkezdődik az egyházüldözés, ők fogják alkotni a rejtekben működő, titkos egyházat. Lakásokban, barlangokban, pincékben fognak misézni az Én drága, forrón szeretett fiaim, és fogják kiszolgáltatni a szentségeket. Nélkülük elpusztulna az Egyház.

Ebben a zűrzavarban ellenségem, a gonosz jól  érzi magát. Vigyorogva és elégedetten nézi a sok vitatkozó, veszekedő, egymást szidalmazó embert. Az egymástól eltérő állásfoglalások az eddig szépen működő engesztelő csoportokat szétzilálják. Mivel nincs a tagok között összhang, egyetértés, egymás után bomlanak fel. Házasságok és értékes baráti kapcsolatok mennek tönkre. Aki az én üzeneteimet követi így gondolkozik: Nagy a tét! Nem mindegy hova állok. Ha a barátom útját követem, elvész a lelkem. Jobb, ha szakítok vele.

A sátán ravasz, mint a kígyó. Első számú  célpontjai a kiválasztottjaim. Közülük is azok, akik a legismertebbek, és tömegeket vonzanak maguk után. Kitűnően utánozva Hangomat vagy édesanyámét, és álnokul felvéve alakunkat, hamis látomások formájában megtéveszti szegény választottjaimat. És mint, aki jól végezte dolgát, a tágas útra tereli a rajongók hiszékeny sokaságát.

Kérdés, hogy nektek drága gyermekeim, mi a teendőtök az Egyháznak ebben a zűrzavaros időszakában. Először is óvatosnak, megfontoltnak kell lennetek. Csak a legbizalmasabb és legmegbízhatóbb lelki testvéretekkel legyetek nyíltak és őszinték hovatartozásotokat illetően. Eszetekbe ne jusson haragot, gyűlöletet táplálni magatokban az ellentábor tagjaival szemben. Imádkozzatok értük,  mert lelkük nem jó irányba halad. Isten nevében minden rosszat mondanak rátok. Továbbra is terjesszétek igaz Szavaimat, de vigyázva, hogy áruló kezébe ne kerüljön, mert ellenetek fordítja. Vigyázzatok, hogy mit beszéltek a telefonba, mert már mindent tárolnak, és majd az üldözések alatt előkeresik, amire kíváncsiak. Ügyeljetek rá, hogy még sokáig fennmaradhasson engesztelő és virrasztó közösségetek. A csoportok titkairól, legbensőbb dolgairól idegeneknek ne beszéljetek! Minden szabadidőtöket lélekmentéssel töltsétek, mert a ti imáitok fogják megmenteni megtévesztett felebarátaitokat. Kerüljétek az olyan okkult, sátáni praktikákat, gyógymódokat, melyek démonokat rakhatnak rátok, mint a homeopátia, mágneses ágyak, akupunktúra, ingázás, jóga, agykontroll, horoszkópok, fénygyógyászat, szellemgyógyászat.

Szorosan fogjátok a kezemet, egy pillanatra se szakadjatok el tőlem. A napi szentmise, a heti gyónás és napi szentáldozás erőt ad nektek és megtart mellettem, az igazság oldalán. Nektek, követőimnek e zűrzavaros időben nyitott szemmel kell résztvennetek a szentmiséken, hogy észrevehessétek, ha valami új módosítás sérti az Egyház hagyományait. Ne ítélkezzetek olyasmiről, ami még nem történt meg. Jelenleg engedelmességgel tartoztok egyházi előljáróitoknak, addig a pontig, míg én jelen vagyok testemmel és véremmel, isteni dicsőségemmel az Eucharisztiában.

Drága kincseim! Ebben a Nagyfigyelmeztetés előtti káoszban egy misztikus képet mutatok nektek. Itt állok előttetek hatalmasban, fejem a mennyezetig ér, csak körvonalam látszik, fényből. Az én testem az Egyház. Lelki szemeitekkel láthatjátok, hogy ez a titokzatos Test telis-tele van kicsi emberekkel: férfiakkal, nőkkel, gyermekekkel, papokkal, hívőkkel, közömbösökkel és hitetlenekkel, különböző felekezetekhez tartozókkal. Nagy mozgolódás, vitatkozás, veszekedés, ítélkezés, rágalmazás van köztük, mindenki a maga igazát hajtogatja. Két táborba csoportosulnak. Többen vannak, akiket ellenségem megtéveszt. Kevesebben az én követőim. Az egység felbomlása miatt misztikus testem egyre betegebb lesz, sok sebből vérzik, gyengeségében összeesik és elterül a földön. Az én bátor katonáim, akik hisznek szent és igaz szavaimban, összefognak az egész világon és kicsiny sereget alkotva Szentséges Szívem Sebében találnak menedéket. Vérem tavában fürdetem őket, hogy megtisztulva erőt gyűjtsenek a további harchoz. Atyám hatalmas alakja lehajol a Mennyből, fekvő, beteg Testem fölé borul és minden fájó, vérző tagomat végigsimítja atyai szeretetével és irgalmával. Kiemeli mellemből szeretettől lángoló, töviskoszorúval átfont, sebes Szívemet. Ott dobog a tenyerén. Így szól hozzátok, a szívsebemben rejtőzőkhöz: „Jöjjetek elő, kicsi harcos, állhatatos porszem gyermekeim! Lépjetek ki a tenyeremre, hogy megerősíthesselek titeket.” Ahogy ott álltok, maroknyi csapatom, a Mennyei Atya rálehel mindkét kezére, amelynek következtében a kegyelem fénye beborítja tenyereit és ti ebben a ragyogásban egészen feloldódtok, átmelegedtek. Különleges nagy erőre és bátorságra kaptok. Másik hatalmas kezét felemelve áldó keresztet rajzol fölöttetek a levegőbe. Majd lehajol hozzám, az Egyházhoz, a beteg testemhez és nagy szeretettel visszahelyezi keblembe Szentséges Szívemet, veletek együtt, drága követőim. Az isteni kegyelemtől megújulva megragadjátok fegyvereiteket: a rózsafüzért, a keresztes imahadjárat imáit, böjtjeiteket, áldozataitokat, és újra elvegyültök megtévesztett testvéreitek közé, hogy felkészítsétek őket a Nagyfigyelmeztetésre, a megpróbáltatásokra és az én második dicsőséges eljövetelemre. Amen.

Jövőre törvénnyel tiltják be a szólásszabadságot Magyarországon is!

"Ha meg akarod tudni, hogy ki uralkodik fölötted, elég kideríteni, hogy kit nem szabad bírálnod."(Voltaire)

Jövőre törvénnyel tiltják be a szólásszabadságot Magyarországon is!2014. március 15-étől hatályos új Ptk. a közéleti szereplők bírálatának feltételeként írja elő a "méltányolható közérdek" fennállását.Három feltétel együttes teljesülése esetén lehetséges a közéleti szereplők erőteljesebb bírálata: ha nem sérti az érintett emberi méltóságát, ha szükséges és arányos mértékben történik, és ha igazolható az ügyben a "méltányolható közérdek" fennállása is.

– Végezetül hangot adok azon véleményemnek, amelyet már többször elmondtam, hogy Orbánnak megbocsáthatatlan bűne lesz az, hogy saját politikai játszmájában felhasználja az elszakított területeken élő magyarokat. Úgy ahogy a tervezett intézkedésekkel összeugrasztják a „devizahiteleseket” a forinthitelesekkel vagy a hitellel nem rendelkezőkkel, úgy fogják egymás ellen hangolni a szétszakított magyarságot, felhasználva őket saját politikai vergődésük meghosszabbítására. Éppen ezért, nekünk az a feladatunk, hogy alternatívát mutassunk fel, ehhez pedig mindenkinek el kell végezni a házi feladatot. Fel kell gyorsítani a Haza Nem Eladó Mozgalom alapszervezeteinek létrehozását.

Tisztelettel, Kásler Árpád

Ahogy a szabadkőműves hülyíti a japánokat

Az állatorvosi ló esete. A szabadkőműves közgyűlés kiadja az IMF-nek, hogy Japánban adót kell emelni. Az IMF japán tagozatának vezetője (a jegybankelnök, aki az IMF akarata szerint játszik az alapkamattal, ezzel előidézve több száz milliárdos költségvetési hiányt vagy többletet, no persze mostanában az előbbit) meglátogatja a szintén páholytag kollégáját, a miniszterelnököt, és elmagyarázza neki, hogy emeljen adót. A miniszterelnök természetesen egyetért, hiszen igaz hogy japánnak néz ki, de belül már zsidó (lehet, hogy egyébként már valamelyik felmenője amúgy is betért zsidónak, tehát mindegy hogy japánnak néz-e ki), és egyáltalán nem érdeklik Japán gazdasági vagy nemzeti érdekei. Hazudni viszont elég jól tud, hiszen ezért is ő a miniszterelnök. A jegybankelnök és a miniszterelnök a kis páholygyűlésükön megbeszélik, hogy először majd adóemelés kamatcsökkentéssel (esetleg hasonló hatású jegybanki akciókkal), hogy ne legyen érezhető az adóemelés hatása, majd miután a japánokat meggyőzték, hogy az adóemelés jó, a jegybank visszavonja az előző kedvező intézkedéseit, és ugyan nem lesz adóemelés, mert már mindenki elfelejtette, de a gazdaság hirtelen sokkal rosszabb lesz. Érezhetően.

Mivel az átlag japán nagyjából annyira okos, mint az átlag európai, senki nem fog észrevenni semmit. Hiszen a jegybank nem emel adót, és csak az adóemelés a rossz, nemde?

Valószínűleg igen komoly pénzeket kell kivonni Japánból, mert otthon is, és nemzetközi szinten is ügyelnek a tálalásra. És innentől kapcsolódik be a közvélemény! A jegybankelnök fedezi a miniszterelnököt, hogy tulajdonképpen az adóemelés jót fog tenni a gazdaságnak. A cionista gazdaságnak biztos, tehát nekik jó lesz, így ez csak félig hazugság. Szép körmondatok, levezetések, jó néhány szakértő hasonlóan nyilatkozik, csak pár ellenzéki mond valami indulatos hülyeséget.

A japán médiában majd lesz pár szakértő, aki hosszan elemzi például Fukusimát, pazar rendezvényekről nyilatkozik, lesz pár remek sportesemény, néhány új manga-film, és mintha semmi sem történt volna. Elképzelhető, hogy így volt és ez lesz? Hát persze.

Tálas András