Az Országjárás 2. menet Ceglédi előadása.

Az Országjárás 2. menet Ceglédi előadása.
http://kaslerarpad.hu , http://facebook.com/kasler.arpad
NEMZETGYŰLÉS 2013. aug. 19-20.
Budapest, Felvonulási tér, a Regnum Marianum kereszt mögött (5 percni sétára a Hősök terétől)

Nyit az első magánűrkikötő, a Spaceport America

Már az év vége előtt felszállhat az első, űrturisták utaztatására készült űrrepülőgép, de nem a jól ismert űrrepülőterek valamelyikéről. A nagyszabásúnak ígérkező vállalkozáshoz új űrrepülőtér is dukál.

Ha űrrepülés, akkor Florida, Kennedy Űrközpont. No meg Bajkonur. Legalábbis ma még ez jut a laikus eszébe, ha űrhajósok indulnak a világűrbe. Az évtized végén azt mondjuk majd, hogy Vasztócsnij és Spaceport America. A közeljövő nagy slágere a szuborbitális űrrepülés lesz, amikor az utazók éppen csak érintik a világűrt, és körülbelül 100 kilométer magasan belekóstolnak a súlytalanság érzésébe. Korábbi cikkünkben bemutattuk a szuborbitális repülésekre alkalmas, legígéretesebb eszközöket. Honnan indulnak ezek a gépek a világűrbe?

Spaceport America
Szűkebb értelemben űrrepülőtér az, ahonnan emberek utazhatnak az űrbe, tágabb értelemben viszont minden, űreszköz indítására alkalmas létesítmény ide sorolható. Az Egyesült Államokban a hagyományos űrrepülőterek állami, pontosabban szövetségi kézben vannak. A Kennedy Űrközpontból mostanában már nem indulnak emberek az űrbe, mint ahogy a hadsereg rakéta- és űrbázisairól sem. Utóbbiak közé tartozik a Vandenberg Bázis, az Edwards Bázis vagy a White Sands rakétakísérleti telep.

Az 1990-es években merült fel először az ötlet, hogy kereskedelmi célú űrrepülőteret kellene építeni. Az ideális helyszínt Új-Mexikó déli részén, Sierra megyében, nem messze a mexikói határtól, 1400 méter tengerszint fölötti magasságban találták meg. A Spaceport America 3 kilométer hosszú kifutópályájának építése 2008-ban kezdődött, és 2011-re készült el. Hivatalosan 2011. október 18-án nyitották meg az űrrepülőteret, de a hangárok, a terminálok és az egyéb kiszolgáló létesítmények építése azóta is folyik.

Rakéták már startoltak
Az állami tulajdonban lévő, de kereskedelmi alapon működő űrrepülőtér üzemeltetője az Új-Mexikói Űrrepülőtéri Igazgatóság (NMSA, New Mexico Spaceport Authority). A létesítmény leglátványosabb része az, ahonnan hamarosan az űrturisták indulhatnak a világűrbe, beleértve a terminált és a kifutópályát. Ezen kívül az űrrepülőtérhez tartozik az a mintegy 8 km-rel távolabb felépített létesítmény, ahonnan függőlegesen felszálló rakéták indítására van lehetőség., Ezt a részt már évek óta használják, és több cég részére számos sikeres indítás történt. Idén tavasszal a Spaceport America üzemeltetői három évre szóló megállapodást írtak alá a SpaceX céggel, miszerint az többször felhasználható rakétái (Grasshopper) tesztelésére igénybe veszi az űrrepülőteret.

A Spaceport America építésével kapcsolatos legújabb hír, hogy július közepén Új-Mexikó államtól 21 évre szóló, 20,8 millió dolláros magánkölcsönt kaptak az üzemeltetők, amelyből két látogatóközpontot akarnak létrehozni, az egyiket a furcsa nevű Truth or Consequences kisváros közelében (a várostól 30 km-re fekszik az űrrepülőtér). Az űrrepülőtér építését az állam egyébként korábban már 209 millió dollárral támogatta az új-mexikói adófizetők pénzéből. Christine Anderson, az űrrepülőtér ügyvezető igazgatója elmondta, hogy évente 200 ezer látogatóra számítanak az országos főút melletti, 600 négyzetméteres központban. Innen buszon szállítják majd a turistákat a 2500 négyzetméretes, az űrrepülőtéren lévő nagyobb létesítménybe, ahol egyebek mellett 3D mozi és kiállítás fogadja az érdeklődőket.

A kölcsön felvétele alkalmából az űrrepülőtér illetékesei azt is megerősítették, hogy fő felhasználójuk a Virgin Galactic lesz, amely az NMSA-val kötött, 20 évre szóló szerződés alapján innen fogja szuborbitális űrrepülőgépeivel a világűrbe szállítani a fizető űrturistákat. Már elkészült a Virgin Galactic részére az a hangár, amelyben két WhiteKnightTwo hordozórepülőgépet és öt SpaceShipTwo űrrepülőgépet tudnak elhelyezni. A cég 200 000 dolláros repüléseire már több mint 600 előjegyzést vettek fel, ígéreteik szerint a rendszeres repülések már ebben az évben, legkésőbb 2014 elején megindulnak.

Ha az év végi éles tesztrepülések sikeresek lesznek, és megindulnak a menetrend szerinti turistajáratok a világűrbe, akkor Richard Branson, a Virgin Galactic tulajdonosa arra fog törekedni, hogy megépüljön a cég által használható második űrrepülőtér is. Arról, hogy ez milyen pénzügyi konstrukcióban valósul majd meg, egyelőre csak találgatások folynak, a helyszín azonban biztosnak látszik, ugyanis Branson előrehaladott tárgyalásokat folytatott az Egyesült Arab Emírségekben. Nincs kizárva, hogy a Virgin űrrepülőgépei néhány év múlva már nemcsak Új-Mexikóból, hanem Abu-Dzabiból is űrkirándulásokra viszik a turistákat.

(origo)

Folytassátok a harcot hazátokért, győzni fogunk

A hadsereg napja alkalmából Bashar al-Assad elnök a frontra látogatott katonáihoz. Damasacus külvárosában látogatta meg csapatait. Az elnök megköszönte a katonáknak azt a harcot, amit a becsületes szír állampolgárok megvédése céljából vívnak meg nap, mint nap. Assad kijelentette, hogy a szír emberek sosem fogadták el a rabszolgaságot a történelem folyamán. Az elnök elmondta, hogy nem fogják hagyni, hogy a külföldiek által pénzelt terroristák a népet elnyomják és ezért a végső győzelemig fogják folytatni a harcot. Beszélt a frontvonalban lévő katonákkal is, akik nagy örömmel fogadták vezetőjüket a harctéren.

Az oroszok bekeményítenek! – Orosz KüM: Koszovó Szerbia területének részét képezi

Az Oroszország Hangja Andrej Maszlovot, az Orosz Külügyminisztérium Negyedik Európai Hivatalának igazgatóját kérte fel kommentárra a balkáni problémakörben.

– Engedje meg, hogy néhány olyan kérdéssel forduljak Önhöz, amelyek felkeltették hallgatóink érdeklődését. A szerb nép minden megtesz annak érdekében, hogy megtartsa Koszovó és Metohiját a nyugati államok törekvése dacára, amelyek ki akarják választani ezt a területet Szerbiából és kialakítani a második albán államot. Milyen álláspontot foglal el Oroszország ebben a problémában?

– Oroszország álláspontja a koszovói rendezés kérdésében változatlan. Moszkva szilárdan és következetesen kitart a nemzetközi-jogi alapelvek, az államok szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartása mellett a nemzetközileg elismert határok keretében. Moszkva és Belgrád ezen elvek melletti elkötelezettségét kiemeli a stratégiai partnerségről szóló nyilatkozat, amelyet az orosz és a szerb elnök az idén május 24-én írt alá.

A világtörténelem, pláne a Balkán történelmi tapasztalatai az utóbbi évtizedekben azt bizonyítják, hogy mennyire veszélyesek az államhatárok módosítására irányuló egyoldalú próbálkozások. A koszovói rendezésben kulcsfontosságú nemzetközi-jogi dokumentum az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata. Oroszország következetesen támogatja a baráti Szerbiát ezen utóbbi ország területi egységének fenntartása kérdésében. Hasonló álláspontra helyezkedett számos ország, beleértve az Európai Unió és a NATO némely tagországait. Mi abból indulunk ki, hogy nemzeti érdekeiket a szerbek maguk fogják fel a legjobban. Az Európai Unió közvetítésével Belgrád politikai szinten tárgyalásokat folytat Pristinával a koszovói probléma rendezése céljából. Mi elfogadunk minden olyan döntést, amelyben ők megegyeznek.

– Oroszország és az orosz ortodox egyház nem ismeri el Koszovó és Metohija függetlenségét. Hivatalos látogatása során a szerb ortodox egyházfő, Irinej pátriárka a moszkvai patriarchátus támogatását kérte ahhoz, hogy az ortodoxia fennmaradhasson a területen. Ön szerint milyen súlya lehet a moszkvai patriarchátus közreműködésének a koszovói kérdésben?

– Nehéz lenne túlbecsülni az orosz és a szerb ortodox egyház hozzájárulását országaink sok évszázados kapcsolatai szilárdításához. Világos, hogy ebben a nehéz időben, amelyet a szerb ortodoxia él át Koszovó és Metohija tartományban, az orosz ortodox egyház nem maradhat közömbös szemlélője hittársai szenvedéseinek. Azonban arról, hogy a moszkvai patriarchátus milyen módon kíván együttműködni a szerb ortodoxiával, többek között Koszovó és Metohijában, az egyház képviselőivel kellene beszélnie.

– A koszovói probléma nem csak a szerb ortodox szenthelyek, ereklyék, beleértve az UNESCO-világörökség listáján szereplő kulturális emlékek megsemmisítését jelenti, hanem albán szakadárok terrorista csoportjait is, illegális fegyver- és drogkereskedelmet, amiről egyébként gyakran számol be az Oroszország Hangja. Vajon az Egyesült Államok, az EU és Oroszország rendelkezik-e egyfajta „útitervvel” a koszovói zsákutcából való kilábalásra?

– Valóban, a tartomány Pristina által ellenőrzött részén történő események – nemcsak az ortodox szenthelyek, hanem az egész emberiség kulturális örökségének elpusztítása, a nemzetközi nagyságrendű bűncselekmények – közvetlen veszélyt jelentenek a határos országok, egész Európa számára. Fontos, hogy az efféle megnyilvánulásokkal szembeni küzdelem minden komoly játékos érdeke legyen a nemzetközi porondon. Mi kifejezetten Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok összehangolt fellépése mellett szállunk síkra, rendszeres konzultációkat tartunk nyugati külügyi kollégáinkkal a balkáni témakörben.

Ami az „útitervet” illeti, a szerb kormány és Pristina az Európai Unió közvetítésével folytatandó tárgyalásokat választotta. Jogilag Koszovó Szerbia területének részét képezi, és Szerbia kormányának jogában áll dönteni arról, hogy miként lép fel ezen a téren.

– Milyen szerep illeti meg a nyugati médiákat a koszovói probléma megoldására irányuló kiútkeresésben? Köztudott, hogy Európában és az USA-ban abszolút páratlan jellegű volt a köztudat „megdolgozása”, Szerbiára kígyót-békát kiáltottak az előtt, hogy a NATO megtámadta Belgrádot.

– A tömegtájékoztatási eszközök felelőssége természetesen rendkívül nagy olyan kényes kérdésekben, mint a „forró pontok”, az etnikai feszültségek. Megengedhetetlen a fejlemények objektív képét egyfajta sémával helyettesíteni, amelyben egész országok és nemzetek eleve rosszakra és jókra vannak osztva. A kiegyensúlyozott megközelítés példájaként említhetem az Oroszország Hangját és a rohamosan nemzetközi népszerűséget szerző Russia Today tévécsatornát.

– Az Oroszország Hangja elnöke, Andrej Bisztrickij nem sokkal ezelőtt javasolta egy közös balkáni internet-portál létrehozását politikusi és szakértői vélemények ismertetése céljából. Mi a véleménye erről, hasznos lenne egy ilyen terep?

– Mindenekelőtt az lenne a haszna, hogy a Balkánon túltengő szenvedélyeket nyugodalmasabb mederbe, a szakértői viták medrébe terelhetné a kölcsönös tisztelet alapján. A regionális problémák megvitatásába be kellene kapcsolódniuk a Balkán-szakembereknek is. Remélem, sikerülni fog, és sok sikert kívánok hozzá önöknek.

Szergej Velev

***

Szabad Riport Tudósító Iroda

De mi is a baj, a pénzügyi törvényekkel?

Videó: Hogy megértsd a banki hitel lényegét! – Devizahiteleseknek nagyon ajánlott! http://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE

Forrás: Titkolt hírek képekben – hogy képbe legyél

Gyermekprostitúció Magyarországon

"A neve és arca elhallgatását kérő, biztonsági okok miatt részletesen a munkamódszereiről sem beszélő gyermekvédelmi szakember több mint tíz éve harcol a gyermekprostitúció ellen, ha kell, félhivatalos módszerekkel. Nevelőként dolgozik, emellett eltűnt intézetis vagy szegénytelepeken élő gyerekek után kutat, az elmúlt években csaknem kétszázat hozott haza, többségüket külföldről, ahol prostituáltként kerültek elő. Mivel a probléma magján, azaz a prostitúció iránti keresleten változtatni képtelenség, úgy véli, a gyermekvédelmi rendszert kellene megreformálni. Különleges helyzetét és akcióit tekintve saját kérésére nem hozhatjuk nyilvánosságra sem az ő, sem az őt alkalmazó intézetek és alapítványok nevét." - Csak felnőtteknek!

"Hány fiatalkorúért mentél külföldre?

Kétszáz esetben hoztam vissza lányokat és elenyésző számban fiúkat is, nagy részüket prostituáltként dolgoztatták. Hollandiát, Németországot és Ausztriát egyaránt járom.

Mindez gyermekvédelmis szakemberként benne van a munkakörödben?

Ezek partizánakciók. Privát emberként megvannak a szükséges kapcsolataim, Magyarországon kívül több ország rendőrségével is.

Hány éves volt a legfiatalabb lány, akit hazahoztál?

A legfiatalabb egy tizenkét éves heroinfüggő, hepatitiszes lány volt Hollandiából. Intim herpesz volt a száján és a kezén. Sajnos szinte nincs alsó korhatár. Egyszer elkaptam Bécsben vagy Berlinben egy lányt, és húsz percen belül hívtak az egyik kisvárosi rendőrségtől, hogy a család háza előtt a strici kijelentette, ha nem lesz meg a gyerek, viszi a kisebbet. A tíz-tizenkét éves lányok is veszélyben vannak. Mindig azt mondom, Európa Thaiföldje vagyunk – tényleg így gondolom, bár ott van még az elég nagy Balkán is a maga szegénységével. A szegénység pedig egyszerre vonzza és szüli mindezt.

Egyébként mi a hivatalos eljárás, ha eltűnik egy gyerek?

Az eltűnt gyerekeket hivatalosan egy nap után kell keresni, de az első huszonnégy óra életbevágó. A gyerek legelőször a közvetlen környezetébe szökik, családhoz, barátokhoz, de egy nap elteltével kitágul ez a tér, sokszorosára nő a keresési terület, és ez nagyban megnehezíti a munkát. Általában az a protokoll, hogy ha a gyerek nem megy be reggel az iskolába, akkor délelőtt bejelentik a rendőrségnek. A bejelentés után azonban egy teljes munkanapig nem történik semmi. Ha ez pénteken történik, akkor hétfőig. Szerintem a gyermekvédelem Magyarországon minden testnyílásából vérzik, de nem akarok bántani senkit, lehet, hogy csak párhuzamosan dolgozunk egymás mellett. A probléma, a prostitúció, a gyermekprostitúció adott, ezt nem tudod megoldani, mert amióta világ a világ, ez van. Nem hiszek abban, hogy ezt meg lehet szüntetni, de kezelni sokkal hatékonyabban kellene.

Milyen eszközökkel?

Ha intézetis gyerekekről beszélünk, a legjobb példa erre az, ami körülbelül tíz évvel ezelőtt történt. Akkor még volt határőrség, és telefonon közölték, találtak egy lányt, aki nagy valószínűséggel az, akit keresünk. Autóba ültem, de ekkorra a határőrök már az autó színére sem emlékeztek, nemhogy a rendszámára, vagy hogy ki akarta a lányt kivinni. A lány ellen végül okirathamisítás miatt emeltek vádat, mert hamis papírokkal akart átkelni a határon, de nyilván nem a tizenhárom éves kislány találta ki, hogy hamis útlevéllel indul nyaralni. A lányt tehát kiszállították az autóból, eljárás indult ellene, a menedzsert (stricit – a szerk.) pedig elengedték. Az ilyen esetek miatt több fórumot is összehívtunk, fontos lenne, hogy az osztrák rendőrség, a határőrség, a magyar határőrség, a gyermekvédelem és a gyámügy próbáljon meg minél hatékonyabban együttműködni. Az ígéretek megszülettek, ám a gyakorlatba ezeket nem nagyon lehetett átültetni.

Mi volt a legrázósabb helyzet?

A Südbahnhof környékén történt, hogy 4000 eurós (1,2 millió forintos) vérdíjat tűztek ki a fejemre. Beraktam a lányt a kocsiba, akit kerestem, és még két másikat, egy thaiföldit és egy vietnámit, akik könyörögtek, hadd jöjjenek. Hívtam mindenkit, nem tudtam, hova vigyem őket, végül becsempésztem őket Magyarországra. Ezek a helyzetek nem olyanok, hogy ott kavarsz, és megpróbálod kitenni a vietnami gyerekeket valahova, hanem berakod a kocsiba, és rohansz. Hosszú heteken keresztül heti két-három lányt hoztam vissza Magyarországra ugyanarról a helyről, a Südbahnhof környékén lévő panziókból. Volt, hogy rálőttek a kerékre, de volt autós leszorításos történet is. Van szúrt sérülésem, késszúrás is van a lábamon. Mindez speciális járművet igényelne, de a forráshiányos intézményeknél még az üzemanyagköltség is gondot okoz.

Említetted, hogy az egész történet alapja a szegénység, amiből ezek a lányok vagy a családjaik ki akarnak törni. Aki belekerül ebbe, mennyi pénzt kereshet külföldön?

Hollandiában vannak a legembertelenebb körülmények, a kirakatokban, itt rengeteg pénzt kell leadniuk. Mínusz 200 euróról (60 000 forintról) indulnak naponta, a keresetükből épphogy csak kapnak valamit. Berlinben ugyanez a helyzet. Sokat kell kijárnom, és látom, hogy hol, milyen a helyzet.

Mennyiért adják el a lányokat?

Változó, 10 és 100 000 forint között. Ha nagy az ínség a drog miatt, akkor pár gramm szar drogért is megteszik. A Balaton környékén úgy tíz éve volt aktív egy “barátságos” üzletember, aki a Budapest-Balaton vonalon szó szerint bélszín áron, hús áron adta-vette a lányokat a benzinkutakon. A férfi azóta meghalt, és a kutyái vették át az üzletet: a drog, a prostitúció, a nyerőgépek mind az ő kezükbe kerültek.

Magyarország mely területeiről viszik el őket jellemzően?

Olyan falvakat látok, ahol komplett generációk hiányoznak lányokból. Nyíregyháza környéke, szegényebb megyék, észak-keleti részeken falvak. Keresek például egy lányt, aki tavaly nálunk táborozott, kérdezem az apját, hol van a kislány. Hát, férjhez ment Hollandiába, volt a válasz. Anyád picsáját ment férjhez. Az uzsora nagyon tönkre tudja tenni az embereket, és úgy gondolom, ebben az egészben az is vastagon benne van, ahogy a drog is. A szülők azért adják el az egyik lányukat, hogy a családnak jobb legyen, miközben végül persze ebből semmit nem tapasztalnak majd.

Mennyire állja meg a helyét a sokszor hallott vád, hogy a lányok maguk keresik a bajt?

Sokszor megesik, hogy a gyereknek vonatjegyre vagy a szombat esti bulira kéne pénz, és ők azok, akiket mindig megtalálnak. Az összes pályaudvaron van egy lelkes, menedzser-típusú ember, aki kicsit felkarolja őket – elég csak megnézni a Nyugati teret. Az biztos, hogy akik prostituáltként keresik a kenyerüket, nagy százalékban gyerekként kezdték. Rájönnek, hogy ez nem is annyira undorító, nem verik vagy alázzák, hanem csak szét kell tenniük a lábukat, és ezért még pénzt is kapnak. A lányok elhiszik, hogy annyit keresnek majd pár nap alatt, mint amit tescós árufeltöltőként egy hónapban kapnának, de nyilván kint aztán mindent elvesznek tőlük. Egy lányom volt csak, akinek bejött az élet a prostitúcióval. Tűzpiros cabrióból integetett vissza az utcán. Kivásárolta egy német öregember. Az összes többi lány maximum fél doboz cigit tud felmutatni.

Mi történik a gyerekekkel pontosan, ha bekerülnek ebbe az egészbe, és milyen lehetőségeik vannak?

A tipikus eset, hogy a kereskedők elvisznek egy kislányt, és egy héten belül drogfüggővé teszik olcsó, szar drogokkal, festékoldókkal, ginával. A szegénytelepeken élő, vagy akár intézetis gyereket se nehéz egy mobiltelefonnal vagy egy Armani-felsővel elszédíteni. Ezek után külföldre kerülnek. Ha intézetis, akkor körözni fogják, ennyivel jobb helyzetben van, mert így esélye van megkerülni, van aki jelentse, hogy nincs meg. Kivéve, ha már másik országban van, akkor felejtsd el, mert ott csak civil jogi szervezetek foglalkoznak ezzel, nekik meg sem hatáskörük, sem apparátusuk nincs arra, hogy megtaláljanak valakit. Ha egy lány vélhetően Amszterdamba kerül, akkor privát levelezésbe kezdünk a holland hivatalos szervekkel, aminek persze semmi eredménye nincs.

Mit történik azzal, akit sikerül megtalálni, hazahozni?

Ha véletlenül megkerül, hazajön drogfüggőként, bekerül a javítóintézetbe, feltisztul, elvonón van. Megnézzük, hogy HIV-pozitív-e, hepatitiszes-e. A lányok nagy része hepatitiszes. A gyerek tizenhat évesen bekerül a szakellátásba, és két éve van rá, hogy valami történjen vele. Ha van is olyan pedagógiai modell és apparátus, ami képes kezelni az ilyen előéletű gyerekeket, az a két év nagyon kevés a rehabilitációra. Tizennyolc évesen kimegy az intézetből, vissza a családjához.

Mi lesz vele ezután a családnál?

Ha két év alatt nem tudod úgy megerősíteni, hogy tizennyolc éves kora után igényelje az utógondozást, akkor elveszett. Hazamegy Kapaszentmotorosra, még tartja magában a lelket, hogy a nevelője, Józsi bácsi azt mondta, tanulni kell, de a körülményeket tekintve ez nem életszerű. Amíg az intézetben teli gyomorral fekszik le aludni, szeretetteljes nevelésben él, sok, szép dolgot tanul, egész más lesz ez a családjában, éhesen.

Min lehet változtatni két év alatt?

Van egy jó példa arra, hogy mire elég a két év, és egyben arra is, hol van probléma a rendszerben. Egy Zala megyei faluban él egy kislány, aki hatéves kora óta iszik a nagypapával, aki valószínűleg „kezelgette” is őt. És tizenkét évesen a kislánynak papírja volt róla, hogy alkoholbeteg, végül tizenhat évesen került be a rendszerbe. De mi van a jelzőrendszerrel? Ha pedagógusként együtt töltesz egy gyerekkel négy-hat órát, akár egy rajzból is rengeteget megtudsz róla, ha figyelsz. Aki tanítja őket hétfőtől péntekig, miért nem vesz észre semmit? Miért nem tűnik fel neki, hogy azért ájul el az iskolapadban, mert éhes, vagy hogy a fa, amit rajzol, konkrétan f..z alakú, és fű van a tövében? Nem csak Natascha Kampusch volt eldugva a pincébe tizenöt évre, hanem ő is, aki ott élt egy faluban, még csak nem is romatelepen. Extra IQ-ja volt, annyi, mint az egész csoportnak együtt. Két év alatt mit lehet vele csinálni? Semmit.

Mi történik ilyenkor?

Mi történhetne? Fejeknek kellene hullani. Hónapok, fél évek telnek el úgy, hogy nem szúr szemet senkinek, ha egy gyerek nem jár iskolába, amit meg is értek. A gyámügy és az iskola elég passzívak. A százötven centis gyámügyes nem fogja rugdosni a putri ajtaját, hogy miért nem jár iskolába a gyerek. A rendőröknek pont elég gondjuk van, ők gyakorlatilag tüzet oltanak. Vannak rendkívül segítőkész rendőrségi szervek, és vannak passzívak, illetve kifejezetten ellenségesek is.

Mi az, amin egységesen változtatni kellene a rendszerben?

Borzalom az egész gyermekvédelmi jelzőrendszer, aminek elvileg a háziorvosok, védőnők, családsegítők, tanárok, nevelők, rendőrség, gyámügy, bíróság, ügyészség és a társadalmi szervezetek mind részesei. A gyermekprostitúció, mint probléma, egy nagy, vaskos vadhajtása a jelenlegi hazai gyermekvédelmi rendszernek. A hatósági jogköröket kellene átszervezni valahogy, de minden pillérét, nem csak egy-egy fogaskereket, mert akkor az egész rendszer összeomlik újra. Át kellene gondolni a kommunikációs csatornát, hogy a rendőrségnek mi a feladata, a gyermekvédelemnek mi a feladata, mert ha mindenki csak a kötelezőt végzi el, akkor a két fogaskerék nem ér össze. Ráadásul nincs olyan számítógépes rendszer, ami egész Európát lefedné. Nincs a drogos gyerekeknek semmilyen hivatalos, intézményesített helye Magyarországon. Jogkörök sincsenek, az intézményeknek nincs jogosultságuk bezárva tartani a gyereket. A rendőrök keze is meg van kötve. Menj ki egy stricihez gyerekvédelmisként, hogy elhozd a lányokat! A rendőrök annyit tudnak mondani, figyelj nem tudunk bemenni, mert nincs felhatalmazásunk, de az utcát lezárjuk.

Van felhatalmazásod a módszerre, ahogyan dolgozol?

Hivatalosan bilincselni nincs jogom. A lány szépen magától beül az autóba, de tudom, hogy fél óra múlva lejön a cuccról, és átharaphatja a nyakamat, vagy belenyúlhat a kormányba az autópályán. Ezek már megtörténtek. Volt, hogy nyolcvan kilométeres sebességnél akart kiszállni a kislány, épphogy meg tudtam fogni a hajánál fogva, fél kézzel. Félkómásan nem mérlegeli, hogy ez nyolcvan. Amit csinálok, rutint igényel. Senkinek nem fordítunk hátat, fontos, hogy a lakásba hogy mész be, hogy az ajtó mindig előtted legyen, nemcsak a saját épségemre, hanem a gyerek épségére is nagyon kell figyelni. Rengeteg mindenre kell figyelni a saját védelmed érdekében. Ha többen megyünk, a hátsó ajtót, ablakot is szemmel tartjuk, a kutyákkal hatalmasakat szoktunk harcolni. Hivatalosan meg se védheted magad. Ha nem te ütsz először, akkor véged. Itt a legfontosabb a határozott fellépés, nem vagyok a testi erőszak híve. Aki velem verekszik, azt úgy veszem, hogy az életemre tör. Úgy kell fellépni, hogy erre ne kerüljön sor. A gázspray-t nem szeretem használni, mert utána haza kell vezetni.

Volt már, hogy bíróságra került valamelyik ügyed, és elítélték a futtatókat?

Ebből a kétszázvalahány esetből nekem száz valahány rendőrségi ügyem lett, azaz olyan eset, amiből rendőrségi jegyzőkönyv született. Életemben egyetlen egyszer sem voltam bírósági meghallgatáson ezek közül. A kétszáz ügyből konkrétan egy sem jutott el a bíróságra, és ez a kétszáz mind kiskorú volt. A lányok nem mernek tanúskodni, a rendőröknek pedig alig vannak eszközeik.

Kik a segítőid?

Ismerősök. Évekkel ezelőtt ketrecharcosokkal beszélgettem a munkámról, és mondták, ha legközelebb megyek, szóljak. Nem a balhét keresik, több esetben is dolgoztunk együtt, hihetetlen fegyelmezettek voltak. Sokszor bőven elég volt az is, hogy ott álltak mögöttem. Nagyon sokat köszönhetek nekik, jóval többet, mint bármelyik rendőrkapitánynak. Van egy-két felsőbb körökből lévő telefonszámom privát kapcsolatokból, amiket akkor tudok használni, ha egészen biztosan tudom, hova kell menni.

A kétszáz esetből, akiket visszahoztál, volt bárki, aki ki tudott törni?

Igen, sokan. Ezt szerintem a sors dönti el, csak a sors. Persze azon is sok múlik, ki milyen hatással van rájuk. Éri-e őket valamilyen borzalmas élmény, hogy bezárják-e őket valahova, ahonnan nem jöhetnek ki.

Miért csinálod ezt?

Mindig van egy-egy gyerek, aki miatt nem tudom abbahagyni. Táboroztatsz, nevelsz egy gyereket évekig, aztán rád köszön valamelyik aluljáróban beginázva, fogak nélkül, hogy csókolom. Elmondani nem lehet, milyen érzés. Értékes generációk vesznek így el."

(ut - velvet)

A brit királyi család zsidói

Még mindig nagy kérdés az Egyesült Királyságban sok ember számára az, hogy hogyan tudott egy légiutaskísérő hozzámenni a királynő unokájához Vilmoshoz. Ráadásul úgy, hogy figyelmen kívül hagyta ezt a tényt szinte minden média.

Az igazság az, hogy a királyi ház legifjabb asszonya egy zsidó. Habár az esküvőn úgy látszott, hogy a menyasszony keresztény, de valójában a hölgy anyai ágon szefárd zsidó. Ráadásul az esküvő időzítése is a zsidó alapokra utal. Kate anyjának a családi neve mielőtt hozzáment a férjéhez Goldsmith volt. (Azonban nem az a Goldsmith család, amiről még szó lesz)

A zsidó törvények szerint, az zsidó, akinek az anyja is zsidó. Ezért Kate Middleton egy szefárd zsidó, és a pár napja megszületett gyerek-trónörökös is zsidó. Azonban sokkal nagyobb a jelentősége annak, hogy ez a nő egy olyan férfi (Vilmos) oldalán lépett be a Buckingam palotába, aki nem csak Anglia királya lesz, hanem az Anglikán egyház feje is. Közeli forrásokból lehet tudni azt, hogy Kate és szülei nem jártak rendszeresen istentiszteletekre, sőt az anglikán egyház úgy döntött, hogy titokban és nem hivatalosan megkereszteli a menyasszonyt, annak érdekében, hogy megerősíthesse a trónörökössel kötött házasságot. Ennek ellenére az egyház vezető püspöke nem tudja megakadályozni majd azt, hogy Vilmos herceg gyermeke legyen a következő király és az anglikán egyház feje, pedig Kate és Vilmos gyermeke tagadhatatlanul zsidó.

A királyi család tagjai között azonban vannak és voltak más zsidók is. Diana hercegnő Erzsébet királynő menye volt és Károly herceg felesége. Diana zsidó anyától született (Frances Ruth Roche), ezért ő és természetesen gyerekei Vilmos és Harry is zsidók. (Lehet, hogy ebből adódik Erzsébet mindenkori ellenszenve Diana iránt? Szerk.) Az egyik leghíresebb Diana hercegnőről szóló könyvben a The Diana Chronicles című műben leírják és állítják, hogy Diana anyja zsidó Frances Ruth Roche (későbbi második férjezett neve: Frances Shand Kydd), aki John Spencer gróffal (Diana anyjának első férje) már házasságban élt, de mellette viszonyt folytatott egy zsidó bankárral, James Goldsmith-tal.

Diana anyja itt még Spencer oldalán                      Itt pedig Goldsmith a zsidó szerető

A könyvében az író Tina Brown azt állítja, hogy Diana nem Spencer gróf gyermeke volt, hanem Goldsmith törvénytelen lánya De Diana nem azért zsidó, mert zsidó volt az apja, hanem azért, mert a zsidó törvények alapján az anyja zsidó és ezért ő is az volt. Diana hercegnő amúgy is nagyon hasonlított James Goldsmith gyermekeire Ben-re (Benjamin) és Jemina-ra, de Zach-ra is.

                   Benjamin Goldsmith                                                                                                    Jemina Goldsmith  

Azt mondják, hogy ők Diana mostohatestvérei. 2003-ban Ben Goldsmith azt állította, hogy ő Diana mostoha bátyja. Ben a híres zsidó Rotchild család tagját Kate Rothschild-ot vette el feleségül. Zach parlamenti képviselő lett, de elvált korábbi feleségétől és most szintén egy Rotchild lánnyal él együtt Alice Rotchild-dal, akivel meg is házasodtak már.

      Zach Goldsmith és Alice Rotchild                                       Kate Rothschild és Ben Goldsmith

Mint már korábban említettük, a zsidók úgy határozzák meg azt, hogy valaki zsidó, hogy az anyja zsidó-e. Ugyanis az anyákon keresztül haladhat a zsidó hit az utódok felé. Diana anyja Frances Ruth Roche zsidó volt és ő is a Rotchild családhoz tartozott rokoni ágon.

Az alfa és omega Diana anyja, Vilmos és Harry nagyanyja, az egykori Spencer, majd Frances Shand Kydd, de valójában eredeti zsidó Frances Ruth Roche

Bizonyítékok vannak arról is tehát, hogy Diana apja is zsidó volt, illetve az anyja is az volt, tehát a hercegek Vilmos és Harry tagadhatatlanul zsidók. Másrészt most, hogy Vilmos elvette Kate kisasszonyt, a zsidó nőt, valószínűleg a szerencséje is elhagyja majd Nagy-Britanniát és ennek következtében pár zsidó gyerek kezébe kerül majd az ország és a korona.

Ungvári Bertalan