Az oroszok bekeményítenek! – Orosz KüM: Koszovó Szerbia területének részét képezi

Az Oroszország Hangja Andrej Maszlovot, az Orosz Külügyminisztérium Negyedik Európai Hivatalának igazgatóját kérte fel kommentárra a balkáni problémakörben.

– Engedje meg, hogy néhány olyan kérdéssel forduljak Önhöz, amelyek felkeltették hallgatóink érdeklődését. A szerb nép minden megtesz annak érdekében, hogy megtartsa Koszovó és Metohiját a nyugati államok törekvése dacára, amelyek ki akarják választani ezt a területet Szerbiából és kialakítani a második albán államot. Milyen álláspontot foglal el Oroszország ebben a problémában?

– Oroszország álláspontja a koszovói rendezés kérdésében változatlan. Moszkva szilárdan és következetesen kitart a nemzetközi-jogi alapelvek, az államok szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartása mellett a nemzetközileg elismert határok keretében. Moszkva és Belgrád ezen elvek melletti elkötelezettségét kiemeli a stratégiai partnerségről szóló nyilatkozat, amelyet az orosz és a szerb elnök az idén május 24-én írt alá.

A világtörténelem, pláne a Balkán történelmi tapasztalatai az utóbbi évtizedekben azt bizonyítják, hogy mennyire veszélyesek az államhatárok módosítására irányuló egyoldalú próbálkozások. A koszovói rendezésben kulcsfontosságú nemzetközi-jogi dokumentum az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata. Oroszország következetesen támogatja a baráti Szerbiát ezen utóbbi ország területi egységének fenntartása kérdésében. Hasonló álláspontra helyezkedett számos ország, beleértve az Európai Unió és a NATO némely tagországait. Mi abból indulunk ki, hogy nemzeti érdekeiket a szerbek maguk fogják fel a legjobban. Az Európai Unió közvetítésével Belgrád politikai szinten tárgyalásokat folytat Pristinával a koszovói probléma rendezése céljából. Mi elfogadunk minden olyan döntést, amelyben ők megegyeznek.

– Oroszország és az orosz ortodox egyház nem ismeri el Koszovó és Metohija függetlenségét. Hivatalos látogatása során a szerb ortodox egyházfő, Irinej pátriárka a moszkvai patriarchátus támogatását kérte ahhoz, hogy az ortodoxia fennmaradhasson a területen. Ön szerint milyen súlya lehet a moszkvai patriarchátus közreműködésének a koszovói kérdésben?

– Nehéz lenne túlbecsülni az orosz és a szerb ortodox egyház hozzájárulását országaink sok évszázados kapcsolatai szilárdításához. Világos, hogy ebben a nehéz időben, amelyet a szerb ortodoxia él át Koszovó és Metohija tartományban, az orosz ortodox egyház nem maradhat közömbös szemlélője hittársai szenvedéseinek. Azonban arról, hogy a moszkvai patriarchátus milyen módon kíván együttműködni a szerb ortodoxiával, többek között Koszovó és Metohijában, az egyház képviselőivel kellene beszélnie.

– A koszovói probléma nem csak a szerb ortodox szenthelyek, ereklyék, beleértve az UNESCO-világörökség listáján szereplő kulturális emlékek megsemmisítését jelenti, hanem albán szakadárok terrorista csoportjait is, illegális fegyver- és drogkereskedelmet, amiről egyébként gyakran számol be az Oroszország Hangja. Vajon az Egyesült Államok, az EU és Oroszország rendelkezik-e egyfajta „útitervvel” a koszovói zsákutcából való kilábalásra?

– Valóban, a tartomány Pristina által ellenőrzött részén történő események – nemcsak az ortodox szenthelyek, hanem az egész emberiség kulturális örökségének elpusztítása, a nemzetközi nagyságrendű bűncselekmények – közvetlen veszélyt jelentenek a határos országok, egész Európa számára. Fontos, hogy az efféle megnyilvánulásokkal szembeni küzdelem minden komoly játékos érdeke legyen a nemzetközi porondon. Mi kifejezetten Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok összehangolt fellépése mellett szállunk síkra, rendszeres konzultációkat tartunk nyugati külügyi kollégáinkkal a balkáni témakörben.

Ami az „útitervet” illeti, a szerb kormány és Pristina az Európai Unió közvetítésével folytatandó tárgyalásokat választotta. Jogilag Koszovó Szerbia területének részét képezi, és Szerbia kormányának jogában áll dönteni arról, hogy miként lép fel ezen a téren.

– Milyen szerep illeti meg a nyugati médiákat a koszovói probléma megoldására irányuló kiútkeresésben? Köztudott, hogy Európában és az USA-ban abszolút páratlan jellegű volt a köztudat „megdolgozása”, Szerbiára kígyót-békát kiáltottak az előtt, hogy a NATO megtámadta Belgrádot.

– A tömegtájékoztatási eszközök felelőssége természetesen rendkívül nagy olyan kényes kérdésekben, mint a „forró pontok”, az etnikai feszültségek. Megengedhetetlen a fejlemények objektív képét egyfajta sémával helyettesíteni, amelyben egész országok és nemzetek eleve rosszakra és jókra vannak osztva. A kiegyensúlyozott megközelítés példájaként említhetem az Oroszország Hangját és a rohamosan nemzetközi népszerűséget szerző Russia Today tévécsatornát.

– Az Oroszország Hangja elnöke, Andrej Bisztrickij nem sokkal ezelőtt javasolta egy közös balkáni internet-portál létrehozását politikusi és szakértői vélemények ismertetése céljából. Mi a véleménye erről, hasznos lenne egy ilyen terep?

– Mindenekelőtt az lenne a haszna, hogy a Balkánon túltengő szenvedélyeket nyugodalmasabb mederbe, a szakértői viták medrébe terelhetné a kölcsönös tisztelet alapján. A regionális problémák megvitatásába be kellene kapcsolódniuk a Balkán-szakembereknek is. Remélem, sikerülni fog, és sok sikert kívánok hozzá önöknek.

Szergej Velev

***

Szabad Riport Tudósító Iroda