
–
Engedje meg, hogy néhány olyan kérdéssel forduljak Önhöz, amelyek
felkeltették hallgatóink érdeklődését. A szerb nép minden megtesz annak
érdekében, hogy megtartsa Koszovó és Metohiját a nyugati államok
törekvése dacára, amelyek ki akarják választani ezt a területet
Szerbiából és kialakítani a második albán államot. Milyen álláspontot
foglal el Oroszország ebben a problémában?
–
Oroszország álláspontja a koszovói rendezés kérdésében változatlan.
Moszkva szilárdan és következetesen kitart a nemzetközi-jogi alapelvek,
az államok szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartása
mellett a nemzetközileg elismert határok keretében. Moszkva és Belgrád
ezen elvek melletti elkötelezettségét kiemeli a stratégiai partnerségről
szóló nyilatkozat, amelyet az orosz és a szerb elnök az idén május
24-én írt alá.
A
világtörténelem, pláne a Balkán történelmi tapasztalatai az utóbbi
évtizedekben azt bizonyítják, hogy mennyire veszélyesek az államhatárok
módosítására irányuló egyoldalú próbálkozások. A koszovói rendezésben
kulcsfontosságú nemzetközi-jogi dokumentum az ENSZ Biztonsági Tanácsának
1244. számú határozata. Oroszország következetesen támogatja a baráti
Szerbiát ezen utóbbi ország területi egységének fenntartása kérdésében.
Hasonló álláspontra helyezkedett számos ország, beleértve az Európai
Unió és a NATO némely tagországait. Mi abból indulunk ki, hogy nemzeti
érdekeiket a szerbek maguk fogják fel a legjobban. Az Európai Unió
közvetítésével Belgrád politikai szinten tárgyalásokat folytat
Pristinával a koszovói probléma rendezése céljából. Mi elfogadunk minden
olyan döntést, amelyben ők megegyeznek.
–
Oroszország és az orosz ortodox egyház nem ismeri el Koszovó és
Metohija függetlenségét. Hivatalos látogatása során a szerb ortodox
egyházfő, Irinej pátriárka a moszkvai patriarchátus támogatását kérte
ahhoz, hogy az ortodoxia fennmaradhasson a területen. Ön szerint milyen
súlya lehet a moszkvai patriarchátus közreműködésének a koszovói
kérdésben?
–
Nehéz lenne túlbecsülni az orosz és a szerb ortodox egyház
hozzájárulását országaink sok évszázados kapcsolatai szilárdításához.
Világos, hogy ebben a nehéz időben, amelyet a szerb ortodoxia él át
Koszovó és Metohija tartományban, az orosz ortodox egyház nem maradhat
közömbös szemlélője hittársai szenvedéseinek. Azonban arról, hogy a
moszkvai patriarchátus milyen módon kíván együttműködni a szerb
ortodoxiával, többek között Koszovó és Metohijában, az egyház
képviselőivel kellene beszélnie.
–
A koszovói probléma nem csak a szerb ortodox szenthelyek, ereklyék,
beleértve az UNESCO-világörökség listáján szereplő kulturális emlékek
megsemmisítését jelenti, hanem albán szakadárok terrorista csoportjait
is, illegális fegyver- és drogkereskedelmet, amiről egyébként gyakran
számol be az Oroszország Hangja. Vajon az Egyesült Államok, az EU és
Oroszország rendelkezik-e egyfajta „útitervvel” a koszovói zsákutcából
való kilábalásra?
–
Valóban, a tartomány Pristina által ellenőrzött részén történő
események – nemcsak az ortodox szenthelyek, hanem az egész emberiség
kulturális örökségének elpusztítása, a nemzetközi nagyságrendű
bűncselekmények – közvetlen veszélyt jelentenek a határos országok,
egész Európa számára. Fontos, hogy az efféle megnyilvánulásokkal
szembeni küzdelem minden komoly játékos érdeke legyen a nemzetközi
porondon. Mi kifejezetten Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült
Államok összehangolt fellépése mellett szállunk síkra, rendszeres
konzultációkat tartunk nyugati külügyi kollégáinkkal a balkáni
témakörben.
Ami
az „útitervet” illeti, a szerb kormány és Pristina az Európai Unió
közvetítésével folytatandó tárgyalásokat választotta. Jogilag Koszovó
Szerbia területének részét képezi, és Szerbia kormányának jogában áll
dönteni arról, hogy miként lép fel ezen a téren.
–
Milyen szerep illeti meg a nyugati médiákat a koszovói probléma
megoldására irányuló kiútkeresésben? Köztudott, hogy Európában és az
USA-ban abszolút páratlan jellegű volt a köztudat „megdolgozása”,
Szerbiára kígyót-békát kiáltottak az előtt, hogy a NATO megtámadta
Belgrádot.
–
A tömegtájékoztatási eszközök felelőssége természetesen rendkívül nagy
olyan kényes kérdésekben, mint a „forró pontok”, az etnikai
feszültségek. Megengedhetetlen a fejlemények objektív képét egyfajta
sémával helyettesíteni, amelyben egész országok és nemzetek eleve
rosszakra és jókra vannak osztva. A kiegyensúlyozott megközelítés
példájaként említhetem az Oroszország Hangját és a rohamosan nemzetközi
népszerűséget szerző Russia Today tévécsatornát.
–
Az Oroszország Hangja elnöke, Andrej Bisztrickij nem sokkal ezelőtt
javasolta egy közös balkáni internet-portál létrehozását politikusi és
szakértői vélemények ismertetése céljából. Mi a véleménye erről, hasznos
lenne egy ilyen terep?
–
Mindenekelőtt az lenne a haszna, hogy a Balkánon túltengő
szenvedélyeket nyugodalmasabb mederbe, a szakértői viták medrébe
terelhetné a kölcsönös tisztelet alapján. A regionális problémák
megvitatásába be kellene kapcsolódniuk a Balkán-szakembereknek is.
Remélem, sikerülni fog, és sok sikert kívánok hozzá önöknek.
Szergej Velev
***

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése