2013. augusztus 3., szombat

Alig van olyan család, akit ne érintene a munkanélküliség

Az országos adatok szerint javult a foglalkoztatási helyzet, ezt támasztják alá a megyei statisztikai hivatal legfrissebb adatai is. Az általunk megkérdezett munkát keresők ugyanakkor nem osztják ezt a véleményt. A 41 éves Jutka Szekszárdon él, egyedül neveli kamasz lányát, a munkahelyéről február elsején küldték el, leépítésre hivatkozva. Azóta folyamatosan munkát keres. Bármit elvállalna, angol nyelvvizsgája és középfokú végzettsége van. Eddig több mint ötven helyre adta be az önéletrajzát, a legtöbbször nem is reagáltak rá, ahová meg hívták, egy állásra húszan-huszonötén jelentkeztek.
– Nagyon kellene valamilyen jövedelem, mert a három hónapig járó munkanélküli járulék már rég lejárt, a tartalékainkat lassan feléljük, és még kilátás sincs arra, hogy állást találjak. Éjszakánként nem alszom, azon agyalok, mi lesz velünk, ki tart el bennünket, ha rövid időn belül nem találok munkát?!
A szakemberek szerint a mezőgazdasági idénymunka és a közmunka javított a megyei és az országos statisztikai adatokon
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásai alapján végzett reprezentatív munkaerő-felmérés adatai szerint Tolna megyében, az idei év első negyedévben a 15-74 éves népesség 52,7 százaléka, mintegy 92 300 gazdaságilag aktív személy volt jelen a munkaerőpiacon. Közülük a foglalkoztatottak (85 000) létszáma 6,8 százalékkal nőtt, a munkanélkülieké (7300) 27,8 százalékkal csökkent a múlt év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor a megyei foglalkoztatási arány – 48,5 százalék – továbbra is kissé elmaradt az országos átlagtól (50 százalék). Bogdola Zsófi 24 éves, két éve végzett, két diplomája is van, az egyik az idegenforgalmat, a másik a HR (személyzetis) területet érinti. Esetenként pár hónapot dolgozott eddig, mivel pályakezdő, neki munkanélküli járadék sem jár. A szülei tartják el, és otthon már nagyon feszült a hangulat. Számtalan helyre beadta a pályázatát, a takarítástól kezdve a szőlőmunkáig bármit elvállalt, ami adódott, de rendes munkát nem talált. Egy ideje azzal is próbálkozik, hogy külföldre megy, gyermekfelügyelőnek. Úgy néz ki, most ez sikerül. Két hét múlva utazik Londonba, a befogadó család már küldött is neki repülőjegyet. Ő izgatottan készül, a szülei tele vannak keserűséggel amiatt, hogy el kell szakadniuk egymástól.
Az idénymunka és a közmunkaprogram kiterjesztése javította a statisztikai adatokat, korántsem a valós gazdaságfejlesztés munkaerőpiacra gyakorolt hatása, mondta Szabó János szociológus. Ezt a véleményt, vagyis, hogy a javuló foglalkoztatottsági adatok hátterében a közmunkaprogram áll, látszik alátámasztani a Népszabadság által közzé tett legfrissebb országos adat is: májusban minden eddiginél többen, 150 ezren dolgoztak közmunkásként, miközben az előző rekordot áprilisban mérték 140 ezerrel.
A GKI szakemberei viszont azt hangsúlyozzák, hogy a teljes népességre vetített foglalkoztatási arány nem tesz különbséget a jövedelemszerzés helye szerint. Ezért a foglalkoztatottak számának emelkedése akár a külföldi idénymunkások munkavállalása miatt is emelkedhet.
A közszféra nem bővített, a vendéglátósok csökkentettek
A munkaügyi statisztika szerint a megyei székhelyű legalább 5 fős vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél január és március között 43 700-an álltak alkalmazásban, mintegy 240 fővel többen, mint egy évvel korábban. A közszférában regisztrált 14 150 alkalmazásban álló létszáma gyakorlatilag stagnált, a versenyszférában nyilvántartott 27 700 fős állomány pedig 1,2 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. Jóval átlag feletti volt a növekedés a szállítás, raktározás (6,7 százalék) és az adminisztratív és szolgáltatási tevékenység (6,1 százalék) területén. A többi ágban ugyanakkor létszámcsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékű visszaesést az ingatlanügyletekkel foglalkozók területén (40 százalék), illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban könyvelték el (15,1 százalék).
A munkanélküliség megöli a lelket
Kedves ismerősöm nem találja a helyét mióta megszűnt a munkaköre, s elküldték onnan ahol a legszebb éveit jóformán az ifjúságát töltötte.
A munka nem okozott számára gondot, több beosztásban is dolgozott az eltelt évtizedek alatt. Ennél sokkal fontosabb, hogy szerették és megbecsülték. No, nem anyagilag, mert az ő munkahelyén sem volt legalább öt éve egy fillér béremelés sem. A kártyapénz lett egy kicsivel több. Mióta kiesett az évtizedes rutinból nem tud magával mit kezdeni. A három havi munkanélküliség ideje alatt ragyogóra suvickolta a lakást, beleértve a szőnyegtisztítást és az ablakpucolást is, pedig precíz asszony, sosem hanyagolta el környezetét. Nem éheznek, a férjének van szakmája és munkája, a gyerekeik felnőttek.
Mégis, szinte minden délelőtt kényszeresen elindul a városba, bevásárlás ürügyén. Valójában az élete értelmét, létezése igazolását keresi, ismét azt szeretetné, ha szükség volna rá. Minden lehetséges és lehetetlen helyre beadta a jelentkezését. Mozgósította ismeretségi körét, de a legtöbb munkáltató még csak nem is válaszolt a jelentkezésére. Sok helyre személyesen is elment, de aztán már egyre nehezebben viselte, amint a szemébe mondják, hogy nincs rá szükség. Például azért, mert elmúlt ötven. Pedig ahogy mondani szokták, élete virágjában van, és úgy is néz ki. Lányának meg azt mondták, amikor elvégezte a főiskolát, kár, hogy nincs szakmai tapasztalata. Ő mégis talált helyet, mert bármit is mondjanak, a fiatal felsőfokú végzettségűek előbb-utóbb elhelyezkednek.
Kedves ismerősömet és sorstársait egyáltalán nem vigasztalják a mégoly kedvezőnek látszó statisztikák.
(teol)




Ahány számítás, annyiféle adat van arra, hogy mekkora a szegénység Magyarországon. De nagy, az biztos és ezen se a feketemunka, sőt egyre gyakrabban a bejelentett állás se segít sokat.
Kínos történetbe keveredett a McDonald’s nemrég az Egyesült Államokban. A gyorsétterem-lánc a Visával közösen létrehozott egy honlapot, amelyen takarékoskodásra ösztönzi dolgozóit. A mintaszámolásból azonban kiderült, hogy egy példaként hozott munkavállalójuk nem jön ki a náluk keresett pénzből. Megélhetéséhez egy másodállást is be kellett iktatni, ahol majdnem annyit keres, mint a főállásában. Általánosan elfogadott tény, hogy aki dolgozik, az kisebb eséllyel kerülhet a szegénységi küszöb alá. Egy 2010-es kutatás mégis meglepő eredményt hozott. Kiderült, hogy az Európai Unióban a dolgozók 8 százaléka szegény. Azt a munkavállalót, akinek ugyan van állása, mégis a létminimum környékén él, a szakzsargon dolgozó szegénynek hívja. Ha valaki egy évben legalább 6 hónapot dolgozik, de havi jövedelme az országra jellemző középérték 60 százalékát nem éri el, ebbe a kategóriába tartozik. A gazdasági válság minderre csak rátett egy lapáttal. Magyarországon 2012-ben a havi bruttó átlagkereset 284 ezer forint volt. Ennek 60 százaléka 170 ezer forint. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 15 százaléka, mintegy 520 ezer fő még ennyit sem vitt haza. A családtagokat is beleszámítva, hiszen sokszor a szerény keresetet egy jobb egészíti ki, Magyarországon becslések szerint 210 ezres lehet a dolgozói szegény réteg.
RIZIKÓFAKTOROK
Köztük van az 54 éves Zsuzsanna is, aki teljes nevét nem vállalta, viszont elmesélte, hogy két éve, ötödik foglalkozásaként, gyógymasszőrként kezdett dolgozni egy vidéki városban. Szakmai minimálbért, azaz bruttó 114 ezer forintot keres havonta. Ebből 98 ezret visz haza. Egyedül neveli kamasz fiát, de az autójába két éve nem tudott benzint venni. Folyamatosan tartozik a közüzemi díjakkal, és egyik kutyáját kénytelen elajándékozni, mert nem futja az oltásokra, élelemre. Néha egy-egy magánvendég beesik, az abból befolyó pénzekből apránként törleszti tartozásait.

A dolgozó szegénység Európában leginkább a 18-24 éves korosztályt érinti. Bruder Emese, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának kutatója szerint Magyarországon más a helyzet, és Zsuzsannához hasonlóan, inkább a 25-54 éves korosztályt sújtja. „Nem meglepő, hogy gyakran érinti a gyermekeiket egyedül nevelőket, illetve az idénymunkából, alkalmi munkából élőket. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak is jóval nagyobb arányban esnek a dolgozó szegények csoportjába, mint a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők” – tette hozzá a kutató.
A több, vagy nagykorú, de még nem kereső gyermek a családban komoly probléma lehet, mivel az egy főre jutó jövedelem jócskán csökken miattuk, a bevételek azonban nem nőnek. Az olyan élethelyzetek, mint a válás vagy a megözvegyülés is megrendítheti a családi költségvetést. De a legfájóbb mégis az alacsony kereset. A képzettség nélküli dolgozók is veszélyeztetettebbek, mert kevesebbet tudnak hazavinni, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel bírók. Meglepő, de egy egyszemélyes, gyermek nélküli háztartás is könnyen a létminimum szélére kerülhet, ha az egyetlen kereső alig visz valamit haza. A többgyerekes háztartások viszont többnyire a családtámogatások miatt kerülnek a vonal fölé. A dolgozó szegények között valamivel több, 61 százalék a férfi, legnagyobb részük szakközépiskolai, szakiskolai vagy középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Jellemzően alacsony népsűrűségű, vidéki területen élnek. Jellemzően kis, 10 fő alatti cégnél dolgoznak.
Tardos Katalin, az MTA főmunkatársa a kilencvenes évek vége óta foglalkozik a témával. A fentieken túl azt tapasztalta, hogy a szegény sorsra jutott családoknál nagy az esélye annak, hogy a gyermekeik sem tudnak kikeveredni a nyomorból. „Az általam felmért családok körében a szegény helyzetből való kikerülés szinte egyetlen alternatívája, ha a munkaképes korú gyermek munkába áll. Ha viszont gyerekek keresetéből a szülők generációjában kiesett keresetet kell pótolni, akkor hosszútávon ismét problémát okoz a gyerekek önállósodása” – mondta a Figyelőnek a kutató.
Speciális helyzetben vannak a közmunkán lévők. A kormányzat kettős célrendszert rendelt ehhez a foglalkoztatási formához. Egyrészt szeretné a munka világában bent tartani az állástalanokat, másrészt érvényesíteni kívánja a támogatást csak munkáért adunk elvet. A szegénységre azonban nem megoldás a közmunka. A Policy Agenda szakértői szerint az ilyen típusú állami foglalkoztatás „semmiképpen sem jelent kiutat, sőt hazug és szakszerűtlen módon megzavarja a foglalkoztatás valódi folyamatait és a tényleges szociális segélyezést, illetve a valós társadalmi szolidaritást.”
(figyelő)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése