A döbrögizmus sportmilliárdjai

Feltöltötte embereivel a sportszövetségeket, feltőkésítette kedvenc csapatsportágait, legutóbb pedig további 16 szövetséggel állapodott meg kiemelt támogatásról a kormány. A 2020-ig elkölthető összesen 135 milliárd forintot ideológiai alapon osztják. Néhány úri sportot bevettek, de alapvetően visszatértek az ötvenes években kialakult sporttámogatási rendszerhez – röviden így írható le az, hogy a Fidesz-kormány az öt csapatsportnak – a labdarúgásnak, a kézilabdának, a kosárlabdának, a vízilabdának és a jégkorongnak – a társasági adóból (tao) adott milliárdok után újabb sportágakat hozott kiemelt helyzetbe. A kedvezményezett 16 sportszövetség vezetőivel július 9-én írt alá egyenszerződést Orbán Viktor miniszterelnök és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke. E szerint az idei fejlesztési elképzelések, valamint a 2014 és 2020 közötti időszak „sportágfejlesztési igényeinek” támogatására összesen 135 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezzel tovább torzul a szabadidősport és az élsport dotálásában már most is meglévő aránytalanság. Míg a fejlett nyugati országokban a szabadidősportra jut a pénzek 70 százaléka, és csak 30 az élsportra, nálunk fordított volt az arány, ami becslések szerint a többlettámogatással 90:10-re módosul.
Most is azokat a sportágakat kezeli kiemelten a sportirányítás, amelyeket a szocializmus építésének hőskorában. Akkor a sikereket elsősorban olimpiai érmekben és pontokban mérte a rendszer, ezért olyan sportágakat fejlesztett, ahol viszonylag kicsi volt a konkurencia, illetve érvényesült valamiféle magyar hegemónia. A magyar szempontból sikeres tavalyi londoni olimpia után eredetileg csupán 11 sportágnak szánta a sportirányítás a többletmilliárdokat. A kiválasztás szempontjai egyszerűnek tűntek, hiszen közülük tízben – atlétika, birkózás, cselgáncs, kajak-kenu, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, torna, úszás és vívás – végeztek legalább az első hatban a magyar sportolók Londonban. A sikersportágnak nem tekinthető korcsolya „kezdő tizenegybe” kerülése pedig azzal magyarázható, hogy a 2010-es vancouveri téli olimpián a rövidpályás gyorskorcsolyázók is begyűjtöttek egy-egy ötödik és hatodik helyet.

A felcsúti futballberuházás

A most kiemeltté válók közül a vívók és a korcsolyázók gondolták úgy, hogy sportági szövetségük aktív kormánypárti politikus elnökkel jobban boldogul: a vívóknál Csampa Zsolt fideszes honatya európai parlamenti képviselő párttársa, Deutsch Tamás ellenében lett elnök, a korcsolyázók pedig a lányán keresztül a sportághoz kötődő Kósa Lajos debreceni polgármesterben látták a jövőt. Fideszes nexusai Réczei Gézának, az öttusázók, és Tóth Lászlónak, a cselgáncsozók elnökének is vannak. A karrierjét az adóhatóságnál, majd a pénzügyi tárcánál megalapozó Réczei a PricewaterhouseCoopersnél adómenedzser, akit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter idén tavasszal adóügyi helyettes államtitkári poszttal kínált meg, de maradt a PwC-nél. A korábbi cselgáncsos Tóth pedig Kövér László parlamenti elnök és Hende Csaba honvédelmi miniszter évfolyamtársa volt a jogi karon. „Kakukktojásként” maradhatott viszont a kajak-kenu, illetve az úszószövetség élén a volt MSZP-s miniszter Baráth Etele és a baloldal emberének tekintett Gyárfás Tamás médiavállalkozó. Sportágaik sikerei – e héten éppen az úszó Hosszú Katinka világbajnoki címe – mellett a Fidesz által gyakran támadott Gyárfásnál személyes kiegyezésre is szükség lehetett, aminek talán egyik eleme, hogy a nemzetközi szövetségben is befolyásos úszóelnöknek sikerült Budapestre hoznia a 2021-es úszó-vb-t, amit a jelentős támogatást és világszínvonalú sportuszodát ígérő Orbán a saját sikerének állíthat be. A várható pénzeső más sportágak vezetőinek a fantáziáját is megmozgatta. Bár sokan lobbiztak, végül az asztalitenisz, az evezés, a kerékpár, a röplabda és a tenisz került a kiválasztotti körbe. Közülük a tenisz és az evezés az arisztokratikus gyökerek miatt az 1945 utáni időszak mostohagyereke volt. Ám a kormányváltás után a Magyar Tenisz Szövetség elnöke Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő lett, így nem véletlen a sportág státusának erősödése.

Az evezősök bekerülése a támogatotti körbe annyiban meglepő, hogy a volt evezős Regényi Tamás tavaly év elején éppen egy fideszes – Mitnyan György volt XII. kerületi polgármester – ellenében lett a szövetség elnöke. A röplabda kiemelt státusát magyarázza, hogy bár hazai sikerekről nem beszélhetünk, a világban nagyon népszerű a sportág, és a tao-kedvezményezetti körből kimaradt. Az asztalitenisznek is inkább hagyományai vannak, de azért a Budaörs Bajnokok Ligájában döntős csapatát és egy ifjúsági Európa-bajnok párost jelenleg is fel tud mutatni a sportág. Elnökként pedig Nátrán Rolandot, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt pénzügy-politikai helyettes államtitkárát, aki most az állami Eximbank és a Mehib vezérigazgatója. A kerékpársport kiemeltté válása némiképp váratlan. Legalábbis sportszakmai szempontból, sportvezetői oldalról már kevésbé: a sportági szövetség elnöke ugyanis Katona Kálmán, aki az első Orbán-kormányban közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter volt. Ő csak a politikában régi motoros, a kerékpárosok csupán tavaly fedezték fel, amikor áprilistól a mountain bike-osok, decembertől pedig a Magyar Kerékpársportok Szövetségének elnöke lett. Egyéb sikerekről azonban itt sem lehet beszélni.

Kérdés, mit kezdenek a szövetségek a hirtelen nyakukba szakadó százmilliókkal. Ha csak egyszerű osztást végzünk, akkor egyenként valamivel több mint évi egymilliárd forint az eredmény, ami jóval tetemesebb, mint bármelyik sportág eddigi támogatása. Sportberkekben úgy tudják, a nem hagyományos sikersportágak – mint például az evezés – évi 500 millió forint körüli összeget kapnak, ami valószínűsíti, hogy például a kajak-kenu és a vívás támogatása egymilliárdon felül lesz.
„Még nem végleges az összeg, de a sportállamtitkárság és a MOB gyakorlatilag elfogadta az elképzeléseinket” – mondta a HVG-nek Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke. Most a MOB-tól 160 millió forint működési támogatást kapnak, amit az utánpótlásprogramok és az edzőtáborok finanszírozása 300 millióra növel. Csampa arra számít, hogy a kiemelt támogatásból a jelenleg 65-70 vívótermen elvégzik a szükséges javításokat, és 6-7 teremmel bővül is az edzőhelyek száma, néhány vidéki városban pedig újjáéled a sportág. A vívók nagy problémájának számító edzővándorlást is megállíthatják a pluszpénzzel: a válogatottedzőknek ezentúl tisztességes fizetést tudnak adni, és az egyesületi edzők és a válogatott versenyzők bérét is átvállalják. Leveszik a szülőkről a felszerelések megvásárlásának terhét, és több versenyzőt utaztathatnak, így a fiatalokat hamarabb tudják elkezdeni menedzselni. Magyar sikerek esetén jól jöhet a szövetségnek a sportág népszerűsítésében a jövő hétfőn kezdődő budapesti Mol Vívó-világbajnokság is, amelynek 451 millió forintos büdzséjéből az állam 180 milliót állt.
A kormány sport iránti elkötelezettsége ellenére a szövetségek az idei évre csak júliusban kapták meg a támogatásukat a MOB-tól. Pedig ellenzéki pártként a Fidesz éppen azt kritizálta a legélesebben, hogy a szövetségek csak későn juthatnak megígért pénzükhöz. És hiába az olimpia mindenhatósága, a téli sportágak szövetségei még nem kaptak egy fillért sem a jövő évi téli játékokra történő felkészülésre.
A jelek szerint tehát mégsem működik minden flottul az egycsatornás sportfinanszírozásban. A Fidesz-kormány mindent a MOB-ba terelt, az összes olimpiai sportág mellett a nem olimpiai sportágakért, a szabadidő-, a diák- és a fogyatékossportért is az olimpiai bizottság felel. A törvény szerint még a labdarúgásért is – noha azt a valóságban nem a MOB-on keresztül finanszírozzák. „Vízfejet csináltak, heti egyszer a MOB-ban megjelenő társadalmi elnökkel, aki képtelen átlátni mindent” – utalt a szintén olimpiai bajnok Borkai Zsolt győri polgármesterre Török Ferenc ügyvéd, korábbi öttusázó olimpiai bajnok. A volt MOB-tag és SZDSZ-es politikus Török bíróságon támadta meg a tavaly februári közgyűlést, amelyen az új sporttörvény alapján módosították a MOB alapszabályát, és új vezetőséget is választottak. A bíróság első fokon azt mondta ki, hogy a közgyűlést szabálytalanul hívták össze. Azóta a MOB ismét elfogadta az alapszabályt, csakhogy a szabálytalanul összehívott közgyűlésen beválasztott tagokkal, így vélhetően ez is törvénytelen lesz.

Hosszú Katinka. Kivétel erősíti A MOB-béli gikszerek ellenére az elégedetlenség mégsem akkora, mint az előző kormány idején, mivel mindenki a nagy pénzt várja. A kimaradók pedig abban reménykednek, hogy némi fejlesztési összegek nekik is juthatnak. Erre, úgy tűnik, három sportágnak van is esélye. A vitorlázóknak annak ellenére is, hogy májusban a jómódúak civil kurázsijával tessékelték arrébb a szövetség elnöki posztjáról Gál András Leventét, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát Kollár Lajos pécsi érsebész egyetemi tanár ellenében. A jelenlegi állás szerint 100-100 millió forintos apanázsra a másik két esélyes a Fidesz-szimpátiáját többször kifejtő Lázár Vilmos vezette lovas- és a Kálomista Gábor filmproducerrel megerősített síszövetség.
A futball elsődlegessége ezzel együtt sem lehet kétséges: az Üllői úton, Debrecenben és Felcsúton épülnek a stadionok, máshol megújulnak, 2017-re elvileg elkészül a 65 ezres nemzeti aréna is. A futball prioritása azok után is megmarad, hogy a magyar csapatok – köztük a hazai meccsein Orbán és más potentátok előtt játszó, agyontámogatott Videoton – már júliusban elvéreztek a nemzetközi kupákban. A bajnokság mindenesetre legalább azért érdekes lesz, hogy mire jut az első osztályba most felkerült két fideszes kirakatcsapat, a belügyi államtitkár Tállai András által patronált Mezőkövesd és az Orbán által gründolt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia. A 2,8 milliárd forintos tao-támogatásból a miniszterelnök kertje mellé a nemzetközi szabványoknak megfelelő stadiont építő felcsúti akadémiai csapat mindenesetre már a bajnokság kezdete előtt megadta magának a legnagyobb pofont. Leigazolta ugyanis a konkurens agárdi akadémián nevelkedett Tischler Patrikot az MTK-tól, mégpedig a hírek szerint 60 millió forintért. Ez – és a stadionépítés – egyrészt azt jelzi, hogy Felcsúton hosszabb távon számolnak az élvonalbeli tagsággal, másrészt viszont azt, hogy a Fidesz-közeli szponzorok és tao-pénzek milliárdjaiból felpumpált akadémia nem tart ott, hogy a harmatgyenge magyar NB I. középszintjének megfelelő játékosokat adjon a felnőttcsapatba.
(HVG)

Orbán: újabb stadionok rendbehozataláról dönthet nyáron a kormány

A miniszterelnök azt szeretné, ha a kormány még nyáron döntene újabb futballstadionok rendbehozataláról, és így még idén elkezdődhetnének a munkálatok Mezőkövesd mellett Diósgyőrben, Székesfehérváron és a Szombathelyen is. Orbán Viktor erről abban az úgynevezett sportági évértékelő interjúban beszélt, amelyet a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) honlapjának adott. A kormányfő, a PFLA alapítója a honlapon vasárnap megjelent interjúban a stadionépítésekről elmondta: a Puskás Stadion építése hamarosan megkezdődik, “ami azért mégis Közép-Európa egyik kiemelten nagy és szép építménye lesz a Nemzeti Olimpiai Központban. Nemcsak stadiont építünk, hanem egy egész olimpiai központot.” Úgy fogalmazott, hogy félúton vannak a teljes megoldásig vezető úton. “2018-ban vagy 2019-ben képesek leszünk Bajnokok Ligája-döntőt rendezni Magyarországon.”
A többi épülő stadionról elmondta, “a debreceniek jól állnak, a Fradi jól áll”, továbbá négy létesítményt – a Diósgyőrét, a Mezőkövesdét, a Videotonét és a Szombathelyét – a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pénzügyi rendszerén kívül, közvetlenül hozzák rendbe, a látványtervek már elkészültek. Hozzátette, azt szeretné, ha a kormány ezekről még a nyáron dönteni tudna, s így még idén elkezdődhetnének a munkálatok. Megjegyezte, a többi NB I-es és NB II-es stadion az MLSZ programjában újulhat meg.
A stadionépítésekre vonatkozó kritikákról úgy vélekedett, egy dolgot mindig szem előtt kell tartani: “suttyomban, szégyenkezve, magyarázkodva, a viták elől meghátrálva nem lehet alkotni”. Kiemelte, hogy stadiont nem a futballistáknak építenek, ahogy színházat sem a színészeknek, az operaházat sem az operaénekeseknek, hanem a nézőknek.

“A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak” – jelentette ki, példaként felhozva a Videotont, a Győrt, a Diósgyőrt, a Honvédot, a Debrecent, a Pécset, az MTK-t és a Paksot. Hozzátette: “a Fradinak hamarosan lesz kérője, erősebb és nagyobb, mint bárki másnak, ez hetek kérdése. A Kecskemét is meg fog erősödni, csak először kicsit meg kell melegednie Magyarországon a Mercedesnek.” Értékelése szerint ez azt jelenti, hogy 10-11 klub biztos lábakon áll, így már csak ötöt-hatot kell stabilizálni. A gazdasági helyzetről még megjegyezte, az MLSZ jó rendszert alakított ki a tévés pénzek ügyében és hamarosan a szerencsejátékból is több pénz érkezhet a futballba. Utóbbival kapcsolatban elmondta, arra vártak, hogy az Európai Unió hozzájáruljon az online szerencsejáték szabályozásához. Ez megtörtént, a törvényt elfogadták, most az ebből befolyó pénzek elosztási rendjét kell megalkotni.
A kormányfő hangsúlyozta: a futballklub nem gazdasági vállalkozás. Aki nem így gondolja, félreérti a helyzetet. Egy vállalkozásnak egyetlen szempontja van, hogy tulajdonosának minél nagyobb hasznot hozzon. A futballban ez lehetetlen – jelentette ki. “A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész” – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök a TAO-programot teljes sikernek tartja. “A számok mellbevágóan bíztatóak. Százával épülnek a pályák, tucatjával a csarnokok és hamarosan tucatjával fognak épülni az uszodák is, amit nagyban segít, hogy 2021-ben Budapest rendezheti a világ harmadik legnagyobb sporteseményét, a vizes vb-t.”
Hozzátette, a program egyik nagy eredménye, hogy Magyarországon három év alatt létrejöttek azok a kapcsolatok, amelyek nyugaton ötven év alatt szervesen erősödtek meg. Szerinte nem arról van tehát szó, hogy kedvezőbb így adózni, hanem arról, hogy sportvezetők és magántőkések leülnek, beszélnek egymással és gondoskodnak arról, hogy megvalósuljon, ami fontos a számukra, s arra kölcsönösen áldoznak, az egyik a munkáját, a másik a pénzét.
A kormányfő a futballról globálisan is véleményt mondott, a legnagyobb problémát az európai jómódú klubok és a pénz viszonyrendszerében látja. Szerinte az európai szövetség (UEFA) érzékeli ezt a problémát és próbál gyógymódokat találni rá például az úgynevezett pénzügyi fair play bevezetésével. Ezt jó kezdeményezésnek nevezte Orbán Viktor, de úgy vélte, ezzel “nem tudja orvosolni a bajt, inkább a jelenlegi helyzettel akar elfogadható együttélést kialakítani”.

“Egyetlen megoldás van, ha visszatérünk Bosman-világ előtti időszakhoz. Ezt speciel nem az Európai Unió ellenében mondom, de az unió hozta a nyakunkra ezt a szerencsétlenséget. Ezt az Európai Unió legsúlyosabb hibái közé kell sorolnunk és csak az unió javíthatja ki” – mondta Orbán Viktor, aki szerint “a foci a kultúra része, ezért speciális szabályok kellenek, s nem lett volna szabad gazdasági tevékenységgé minősíteni”.
A Bosman-szabály lényege: a futballista belga Jean-Marc Bosman keresete nyomán az Európai Bíróság 1995 decemberében úgy foglalt állást, hogy az uniós külföldi játékosok számának korlátozása az Európai Unió tagállamaiban hátrányos megkülönböztetésnek minősül, azaz korlátozza a szabad munkaerő-áramlást.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha Csányi Sándor MLSZ-elnök “feladná a hosszú távra tervezett, láthatóan küzdelmes munkáját”, a miniszterelnök úgy reagált, hogy “Csányi Sándort ismerem, jász, az pedig kemény fajta. Nehéz elképzelni, hogy az MLSZ elnöke meghátrálna.”
Orbán Viktor az idén élvonalba jutott Puskás Akadémia alapítójaként az intézmény céljairól is beszélt, s kifejtette nem az NB I-es, illetve NB II-es szereplés a cél, hanem az, hogy játékosokat neveljenek. Hozzátette, az előre elgondolt ütem szerint haladnak, minden két évben legalább négy játékost “adnak fel” a Videotonnak.
(MTI)