2013. október 28., hétfő

Elérte az óriásvihar Nagy-Britanniát (videó)

Hurrikán erejű széllel és hatalmas esőzéssel érkezett meg az elmúlt évek legnagyobb vihara Nagy-Britannia partjaihoz.
A dél-keleti partoknál egy tizennégy éves úszó fiút elsodort az ár, akit mindeddig nem találtak meg, így nagyon valószínű, hogy már halálos áldozata is van a viharnak.
Az óránkénti 140-150 kilométeres szél és a vele járó esőzés miatt több repülőjárat is csak több órás késéssel érkezett meg vagy indult el a Heathrow repülőtérről. A meteorológusok arra számítanak, hogy a vihar, hétfő estére - az Északi-tenger felé haladva – elhagyja a szigetországot.

http://koponyeg.hu/hireso/703-elerte-az-oriasvihar-nagy-britanniat-video-

Hazánkra nézve kedvező döntés az EU-ban

A közérdekre hivatkozva bizonyos esetekben korlátozni lehet az uniós alapszabadságokat, például a tőke szabad mozgását az áram és gázpiacon, derült ki az Európai Bíróság döntéséből, amelyről a napi.hu közölt cikket.
A bíróság egy holland esetet vizsgált, amikor úgy döntött, a privatizáció korlátozása néha indokolt lehet a torzulásmentes verseny és az energiaellátás biztosítása érdekében. A vita középpontjában az a holland jogszabály állt, amely megtiltja, hogy magánbefektetőnek a villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltető tőkéjében részesedése legyen.
Az EU a fogyasztók védelme érdekében a torzulásmentes versenyt támogatja, de szerintük a Holland Királyság is a 2003-es irányelvekben kitűzött célok elérésére törekedett. A bíróság szerint a korlátozások nem haladhatják meg az elérni kívánt fogyasztóvédelmi célok megvalósításához szükséges mértéket.
A döntés mindenképpen érdekes magyar szempontból is, és várható, hogy a politikusok is szívesen hivatkoznak majd erre a privatizált energiacégek államosításakor. Az állami MVM a német E.On-tól a közelmúltban vásárolta vissza a földgáz-nagykereskedelmi és -tárolási üzletágat, összességében több mint 280 milliárd forint értékű tranzakció keretében, miután több mint 500 milliárd forintért visszavásárolta az orosz Szurgutnyeftyegaztól a Mol 21,2 százalékos tulajdonrészét, az összrészesedését 21,22 százalékra emelve.
Az utóbbi időben pedig több olyan szabály született, amely a hazai piac elhagyására presszionálhat bizonyos cégeket. Így legutóbb az október 16-i Magyar Közlönyben jelent meg egy, a rendeletalkotási jogkörrel fölturbózott Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól származó előírás, mely szerint nem ismerhetik el indokolt költségként a hálózati veszteséget a gázcégek. Ezek az intézkedések egyébként szintén uniós elveket sérthetnek, így érdekes kérdés, hogy ítéli majd meg az uniós a magyarországi törekvéseket és módszereket.
(napi, index)

Három szoba, négy kerék? Kitántorgás családalapítás helyett

Bár hazánkban lassult a népességfogyás üteme, somogyi szakértők szerint súlyos társadalmi következményei lehetnek a csökkenő családalapítási- és gyermekvállalási kedvnek. Öregedő lakosság, romló gazdasági versenyképesség, fokozatosan növekvő szociális terhek: kormányokon átívelő, kiszámíthatóságra épülő családpolitika hozhat megoldást. Az előzetes adatok szerint 2013. első nyolc hónapjában 57 895 gyermek született, ez 3,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 88 441 halálozás 4,1 százalékos csökkenést jelent a 2012. január-augusztusi időszakhoz képest, állítja legfrissebb felmérésében a Központi Statisztikai Hivatal. A természetes fogyás 26 546 volt, ami 1478-cal kevesebb az egy évvel korábbinál. Somogyban az első félévben 1214 gyermek látta meg a napvilágot, tavaly ilyenkor 1212. Ugyanebben az időszakban az idén 2277-en hunytak el, 2012-ben 2334-en.
Az előzetes adatok szerint 2013. első nyolc hónapjában 57 895 gyermek született, ez 3,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 88 441 halálozás 4,1 százalékos csökkenést jelent a 2012. január-augusztusi időszakhoz képest, állítja legfrissebb felmérésében a Központi Statisztikai Hivatal. A természetes fogyás 26 546 volt, ami 1478-cal kevesebb az egy évvel korábbinál. Somogyban az első félévben 1214 gyermek látta meg a napvilágot, tavaly ilyenkor 1212. Ugyanebben az időszakban az idén 2277-en hunytak el, 2012-ben 2334-en.
A cikk a hirdetés után folytatódik
– Helyben alig találni munkát, alacsonyak a somogyi bérek, sokan ezért nem is álmodhatnak a családalapításról – fejtette ki Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Szövetség elnöke. – A nehéz gazdasági helyzetet súlyosbítja a kilátástalanság. Fiatalok tömege képtelen előre tervezni, a néhány hónapos közmunka szerintem nem tekinthető igazán munkának, erre bajosan lehet tartós megélhetést építeni. Ha nincs előrelépés ezen a téren, akkor senki se várjon jelentős mérvű, pozitív demográfiai változást.
Illyés András kaposvári demográfus szerint alapvető társadalmi érdek a népességcsökkenés mérséklése. Azt mondta: bár mindegyik kormány zászlajára tűzte ezt, számos tervet készített, ám alapvetően a kedvező szociális-gazdasági körülmények segíthetik elő a változást. Döntőnek tartja, hogy ezen a téren hosszú távú stratégiát készítsenek elő a döntéshozók.
Stikel János, a nyugdíjasok szervezeteinek megyei szövetségének elnöke – a demográfiai folyamatokra utalva – rámutatott: az pozitívum, ha Magyarországon nő az átlagéletkor, az viszont akár 15-20 éven belül gondot okozhat, ha egyre kevesebben termelik meg a nyugdíjak fedezetét. Fontos, hogy a fiatalok körében is minél inkább előtérbe kerüljön az öngondoskodás.
– Csakhogy a mai 20-30 éves korosztály nehezen él meg, sokaknak jobbára addig van munkájuk, amíg diákok – húzta alá Gálosi Gergő, a kaposvári Ifjúsági-Sport-Kultúra Egyesület elnöke. – Külföldön vagy az ország másik részében állást, megélhetést keresnek, ezért tolódik ki a családalapítás időpontja.

Szabó János kaposvári szociológus is állítja: kormányokon átívelő, kiszámítható családpolitikára van szükség, ahol a célok és programok egy-egy kabinetváltás után is folytatódnak. Bár kormányzati intézkedésekből az utóbbi időben ezen a téren se volt hiány, ám ez jobbára a gazdagabb családoknak kedvezett.
– Katasztrofális következményei lehetnek az erőteljes népességfogyásnak – folytatta a szociológus. – Elöregszik a társadalom, veszélybe kerülhetnek a nagy ellátó rendszerek és szociális juttatások, csökkenhet a gazdaság teljesítménye, romlik a versenyképesség. A nehézségek és a következmények amúgy közismertek: a gazdasági, munkaügyi problémák miatt egyre többen külföldre vándorolnak. A statisztika közel 360 ezer főt tart számon.

A csaknem 3400 lelkes Nagybajomban csaknem 100-an vállaltak munkát Németországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában. Czeferner Józsefné polgármester szerint sokan úgy érzik, hogy nem kiszámítható a jövő. A gondokat tükrözik a helyi népességi adatok is: évente 35-40 gyermek születik a kisvárosban, s 65-70 embert temetnek el. A ’60-as, ’70-es években jóval kedvezőbbek voltak a születési mutatók.
– Manapság a legalapvetőbb gyermekholmik megvásárlása, így a babakocsi, a kiságy is nagyon sokba kerül, pedig nem luxusfelszerelésről van szó – jegyezte meg. – Az anyagiak hiánya miatt sokan nem tudnak, nem mernek gyermeket vállalni.

A KSH szerint tovább csökkent a megyében a házasságkötési hajlandóság. Az első hat hónapban közel 400 pár járult az anyakönyvvezető elé, tízzel kevesebb, mint 2012. első félévében. Akik pedig mégis családot alapítottak, azok jelentős része egyik hónapról a másikra él, hangoztatják szakemberek. Hat somogyi településen 23 mélyszegénységben élő családot támogat a kaposvári Mélyben és Reményben Alapítvány. Élelmiszercsomagot, ruhát adnak a rászorulóknak, pedagógusok segítik a diákok felzárkóztatását. Mohayné Farkas Ibolya, a csapat vezetője nap mint nap látja, hogy egyes családok milyen körülmények között tengődnek.
– A környezetünkben olyan öt tagú családról is tudunk, ahol havonta 75 ezer forint az összjövedelem – mondta. – Az apa és az anya munkanélküli, három gyermeket nevelnek. Hónap végén már a kenyér megvásárlása is komoly teher számukra.

Megújuló babakötvény
Megkezdődött a Babakötvényről rendelkező törvény parlamenti tárgyalása.
– A javaslat szerint a kormány arra ösztönözné a szülőket, hogy nyissanak Start-számlát és vegyenek Babakötvényt a minden újszülöttnek járó 42 500 forintos egyszeri állami támogatáson felül – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójában. A 19 éves futamidejű állampapír, a megújuló Babakötvény a tervek szerint infláció feletti kamatprémiumot is biztosít – mondta Orbán Gábor államtitkár a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvényjavaslatot ismertető expozéjában.
Az állam eddig több mint 700 000 gyermek részére írta jóvá a kezdő 42 500 forint állami támogatást a Kincstár által vezetett letéti számlákon. A számlák többsége, mintegy 500 000 gyakorlatilag passzív nyilvántartási számla maradt, amelyekre további befizetés nem érkezhetett, a sülők sokszor meg is feledkeztek a létezéséről.

Béremelést a fiataloknak
A közszolgálatban legalább 20 százalékos béremelésre volna szükség, s persze más területeken is indokolt ez, hangoztatta Utasi Tamás, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének somogyi-tolnai titkára. Egy keresetből nehezen élnek meg a párok, ezért a hosszas álláskeresés után aki végre munkát talál, dolgozik, bizonyítani akar a munkahelyén, s emiatt sok nő 30-35 évesen szül. Az anyagiakból fakadó késői családalapítás egyik következménye, hogy a családok zöme egy-, legfeljebb két gyermeket nevel.
Utasi szerint a gazdasági-társadalmi problémák gyökere a munkahely hiánya.

(sonline)
A módszerváltással odaveszett legalább 1,5 millió munkahely!
FELSZÁMOLTA POLITIKAI ELITÜNK A MAGYAR-ÉRTÉKTEREMTŐ-GAZDASÁGOT!
FELSZÁMOLTA POLITIKAI ELITÜNK A MAGYAR GAZDASÁG FELVEVŐPIACAIT!

POLITIKAI ELITÜNK MAGYARORSZÁG JÖVŐJÉT, ÖNÁLLÓSÁGÁT SZÁMOLTA FEL!

MAGYARORSZÁGOT BÉKEIDŐBEN ILYEN MÉRTÉKŰ KÁR SOHA NEM ÉRTE!

Szellemiség és siker

Mikor a fennálló politikai rendszert jellemezzük, bevett, ám fölöttébb megtévesztő gyakorlat azt demokratikusként, esetleg parlamentáris demokráciaként leírni. Tudvalévő, hogy egyrészt lehetetlen, hogy a nép uralkodjon, másrészt pedig a „népképviselet” kifejezés túl homályos ahhoz, hogy továbbvihessük ezt a szálat egy komoly vizsgálat esetén. Nagy elméleti és gyakorlati haszonra teszünk szert akkor, ha elvetjük a fősodorral együtt haladó - voltaképpen süllyedő - fogalmi meghatározásokat. A fennálló rendszert érdemesebb egy parlamentáris hatalmi játékkal kombinált, nemzetellenes elnyomó rezsimként leírni. A politika - mint a lényeges nemzeti és társadalmi kérdésekre válaszokat adó szféra - jelentősége tehát bizonyos tekintetben háttérbe szorul. Előző írásunkban a fennálló rendszert tudatlanságból segítő nemzeti politizálásról ejtettünk néhány szót, az alábbiakban a pozitív irányok megjelenését fogjuk megemlíteni.
A nemzetellenes rezsim fennállásának velejárója, hogy a magas szellemiség üldöztetés alatt áll. Szellemiség nélkül nem építhető fel szervezet, mert idea híján anarchiába zuhan a politikai cselekvés, továbbá elmondhatjuk azt is, hogy - miként a gyakorlat mutatja - szellemiség hiányában érdemi cselekvés sincs, de felfelé vezető tettekről legkevésbé se szólhatunk. Felfelé vivő szellemiséget ma Magyarországon maradéktalanul egy szervezet jelenít meg. Másik részről pedig az idealisták új bástyája kezd körvonalazódni szellemi elitképzés formájában. A leendő magas szellemi közeg és a markáns szellemiséget képviselő hierarchikus szervezet jelentheti a nemzeti politizálás új erővonalát. A politikai realitás - eltérően a liberális demokrácia előírásaitól - a szellemiség éltetése és átélése, közösségben való megélése.
A szellemiség, amennyiben valóban szellemiség, mindent túlél. Sikerről beszélhetünk a Magyar Nemzeti Arcvonal szervezeti rendjének stabilizálása kapcsán is. A felső vezetés körül viszonylag kevesen maradtak az eltávozók számához képest, de a vezetésben meglévő szellemiség kisugárzása egyrészt új tagokat vonzott a szervezethez, másrészt a régi tagság értékes része is jelezte visszatérési szándékát. Történelmi sikernek számít, amit a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal véghezvitt. A nyers fizikai erő szellemiség hiányában olyan ellen-erő, mely visszaüt a szervezetre, és demoralizáló hatásával megfojt minden értéket. Így hát két erővonal marad Magyarországon: a végzet felé menetelő ideokrata-ál-szellemi egységfront, illetve az hierarchikus-idealista front, mely horizontálisan és vertikálisan is képes egységet teremteni a magyarság számára.
Kovács Balázs

Novembertől nem lesznek kilakoltatások – mondta a Bankszövetség… – De miért is két vélemény

Kész a Bankszövetség devizahiteles csomagja: “Novembertől nem kezdeményeznek kilakoltatást!”

…”Nos, a gyengébbek kedvéért, akik hisznek a bankároknak, vagyis minden maszlagukat beveszik, – a helyzet a következő: Amíg a kormány maga meg nem hirdeti a kilakoltatási moratóriumot, – addig az hivatalosan nem lépett életbe!…”

…”És a számlaadósokkal mi lesz?”

- Hír és vélemény -
Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára Fotó piacésprovfit_huA novemberi határidő előtt már pénteken benyújtotta a Bankszövetség, – a devizahitelekre vonatkozó mentőcsomagját. Eszerint átfogó javaslatot dolgoztak ki minden devizahiteles számára. Ám már külön foglalkoznak azokkal, akik tudják fizetni a hiteleiket, és külön azokkal, akik nem. (Eddig is külön foglalkoztak velük, ez tehát nem újdonság – a szerk.)
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a sajtónak adott tájékoztatása szerint;
“1. A bankok a téli kilakoltatási moratóriumot előre hozzák, azaz 2013. november 1-től nem kezdeményeznek kilakoltatást. Ezzel szerintük lehetőséget biztosítanak mindenki számára, hogy a megoldási javaslatok alapján rendezze pénzügyi helyzetét.
2. Az 500.000 forintot meg nem haladó követelések esetében a fedezeti ingatlanon nem kezdeményeznek végrehajtást a bankok.
További javaslataik kiterjednek a szerződés szerint teljesítő devizahitelesekre, a fizetési kötelezettségeiket teljesíteni nem tudó hitelesekre, valamint a peres ügyek (köztük a Kúria döntés), méltányos lezárására.
Kovács Levente elmondta, hogy javaslatcsomagjukban figyelembe vették a civil szervezetekkel folytatott egyeztetéseket is, – s ezek konkrétan a fent említett 2 pontban tükröződnek vissza.
A teljes megoldási csomagot, melynek végrehajtásához Kovács levente szerint több jogszabály meghozatala is szükséges, – a Bankszövetségnek nem állt módjában nyilvánosságra hozni.”
De nem valószínű, hogy túl sokat vesztettünk ezzel. – Mert, amit most a magyar nép orra alá toltak, azzal ugyan nem oldják meg a problémákat, legfeljebb csak egyet-kettőt. – A többségét azonban nem. Egyszerűen megint a szőnyeg alá söprik és úgy gondolják, ezzel el is vannak intézve. De mekkorát tévednek!
Miért is mondjuk ezt? Lássuk tételesen:
Kezdjük a 2. pontnál: “Az 500.000 forintot meg nem haladó követelések esetében a fedezeti ingatlanon nem kezdeményeznek végrehajtást a bankok.” – Na de mi lesz az 500 ezer forinton felüli követeléseikkel? – Hiszen a tartozások, fizetési elmaradások legnagyobb része, 500 ezer forinton felül van!
Ezekre nem szól a mentőcsomag? Ezekre elindulhatnak a végrehajtási eljárási eljárások, – melyekből, – ha az adós nem tud fizetni, (márrpedig az esetek legnagyobb részében nem tud), – előbb vagy utóbb, csak kilakoltatás lesz!
(De ez is milyen volt már: Néhány százezres tartozás miatt elveszhetted eddig az otthonod.)
És lássuk az 1. pontot: “A bankok a téli kilakoltatási moratóriumot előre hozzák, azaz 2013. november 1-től nem kezdeményeznek kilakoltatást…” – Ez persze nem jelenti azt, hogy nem is lesz kilakoltatás. Csak egy ígéret, hogy ők nem kezdeményezik… Azonban mi köti ehhez az ígéretekhez a végrehajtókat? Mi köti a közjegyzői záradékot kibocsájtó és ezzel a végrehajtásokat lényegében elindító közjegyzőket?
Nos, a gyengébbek kedvéért, akik hisznek a bankároknak, vagyis minden maszlagukat beveszik, – a helyzet a következő: Amíg a kormány maga meg nem hirdeti a kilakoltatási moratóriumot, – addig az hivatalosan nem lépett életbe!
De miért nem kérdezi meg valaki, hogy mi lesz azokkal, akiket már, akár néhány százezer forint tartozás miatt is kilakoltattak? – És ki kárpótolja majd az életben maradt családtagokat?
No és még két fontos kérdés, melyekre biztosra vesszük, hogy sem a bankszövetségi urak, sem pedig a kormány nem tud egyelőre megválaszolni:
Az egyik: Mi a helyzet az úgynevezett; “birtokba adásokkal”? Amelyek hivatalosan ugyan nem kilakoltatások. – S úgy vesztik el a családok otthonaikat, hogy hivatalosan nem lakoltatják ki őket, – csak egyszerűen kivágják a családot az utcára. – Akár rendőri segédlettel is.
A másik fontos kérdésünk pedig: És a számlaadósokkal mi lesz? – Mi lesz azokkal, akik a ki nem fizetett számláik után halmoztak fel tartozásokat, s ezért akarják az otthonaiktól megfosztani őket. – A pénzéhes multi szolgáltatók, vagy a hatalmasra növekedett társasházi közös költségek miatt. Vagy az egyes szintén pénzéhes önkormányzatok mérhetetlen nagyságúra felduzzasztott lakbérei miatt, melyeket a szegényebbek már nem tudnak kifizetni.
És nem azért nem fizetnek, mert nem akarnak, – hanem mert nem tudnak. Elvesztették munkájukat, haláleset történt a családban, vagy betegség támadta meg őket. – Ha valaki beteg lesz, kirúgják a munkahelyéről, – megszűnik a jövedelme, nem tudja fizetni számláit, majd kilakoltatják, – vagyis, a betegség ma Magyarországon egyenlő a halállal?
Ővelük miért nem foglalkozik senki? – Hiszen legalább ugyanannyian vannak, mint a devizahitelesek, – ha nem többen. És, ha a számlaadósokat elhanyagolják, – s nem foglalkoznak problémáikkal, – akkor a tömeges kilakoltatásuk nyomán éppen úgy bekövetkezhet az a társadalmi katasztrófa, melyet eddig csak a devizahitelek tömeges bedőlésével kapcsolatban jósoltak egyes társadalompolitikai elemzők.
Segítséget kell adni a számlaadósoknak is!
Fort András – Szabad Riport Tudósító Iroda

Valahol Magyarországon

Negyvenes évei vége felé közeledett, amikor egyik napról a másikra megszűnt az a több száz embert foglalkoztató üzem, ahol hosszú évek óta a bérelszámolók vezetője volt. Azóta nyolc év telt el, és abban a kelet-magyarországi városban, ahol élt, ahol – a szó legszorosabb értelmében – a kenyerét kereste, nem talált munkát. (Azt nem sejthette, hogy a kenyér a maga valóságában és jelképesen milyen szerepet fog még betölteni egy napon az életében.)
Eleinte szakmájában próbálkozott, de másfél év után be kellett látnia, hogy erre semmi esélye. A helybeli, még vegetáló cégeknél létszámstopot rendeltek el, és ha akadt volna is munka, arra kizárólag nála sokkal fiatalabbakat vettek fel. Nem járt jobban akkor sem történetünk női szereplője, amikor nem képzettségének megfelelő munkát keresett. A valaha volt középvezető, aki tűrhető egzisztenciával rendelkezett, feladva korábbi büszkeségét, árufeltöltőnek, bolti eladónak jelentkezett, de mindannyiszor idősnek és túlképzettnek minősítették és kirostálták. Ettől kezdve úgy érezte: az életéért fut versenyt. Az idő ellene dolgozott, munkanélküli segély már nem járt neki. Kilincselt, hogy kocsmai pultosnak, benzinkutasnak, takarítónőnek felvegyék, de sehol, senkinek nem kellett.
Az utóbbi években szociális segélyekből élt. Legutóbb ötezer forint értékű Erzsébet utalványból kellett megoldania havi megélhetését. Szeptember végén az utolsó háromszáz forintos utalványával – ennyi maradt – lépett be a hipermarketbe. Kegyetlenül éhes volt. Úgy számolta, egy kiló kenyeret ennyiért még kap. Gondos válogatás után egy százkilencven forintosat tett a kosarába. Hosszan álldogált a pénztárnál kígyózó sorban, majd amikor átnyújtotta a kasszásnak az utalványt, ingerült letolást kapott. Egy piaci kofa nagyszájúságával támadt rá a pénztáros, emelt hangon azt ismételte, hogy ilyen esetben nem adhat vissza készpénzt. Határozott mozdulattal magához vette a kenyeret és visszaadta az utalványt. A nő leforrázva távozott a kasszától. Senkinek és semminek érezte magát. A kis darab papírt tehetetlenül szorongatta kezében. Percekre volt szüksége, amíg kitalálta a folytatást.
Visszament az áruházba, újra megkereste a százkilencven forintos kenyeret és annyi konyhasót tett a kosarába, hogy kereken háromszáz forint legyen a végösszeg. Szorongva állt be egy másik pénztárhoz, és amikor az utalványt nyújtotta, a kasszás szinte felcsattant: – Sót nem lehet Erzsébet utalvánnyal vásárolni! A döbbent csöndben a nő értetlenül nézett körbe. Sikertelenül próbálta elkapni a kasszás tekintetét, majd hátra fordult, de mindenki félrenézett. Látszott, hogy múló kellemetlenségnek tartják a jelenetet a teli bevásárló-kocsijukkal kissé türelmetlenül álldogáló vevők. Az alkalmazott ugyanazzal a határozott mozdulattal söpörte be az árut és adta vissza az utalványt, ahogyan néhány perccel korábban a munkatársa.
A nő már nem érezte éhesnek magát. Pedig hajnalban a korgó gyomra ébresztette fel. A hipermarketig tartó hosszú úton vánszorogva azzal biztatta magát, hogy mindjárt oda ér. A kilós kenyér ígérete ebben a pillanatban megért minden erőfeszítést. Kosarat vett a kezébe, élvezte az áruház szolid melegségét, amelybe a hajnali hidegből lépett be. Kicsit nyirkos lett a tenyere. Apró izzadtságcseppek fénylettek rajta.
Félt. Úgy, mint aki tudja, hogy sokaknak kenyérhez jutni olykor emberfeletti vállalkozás….

(Népszava)

Megment minket a Teszkó!?

539707_160999564093768_392565878_n