Újabb jelentős ukrán veszteség - radarbázist veszítettek

Az ukrán katonai vezetés azon félelme miatt, hogy az orosz légierő beavatkozhat az őket ért ukrán provokációk okán, egy teljes légvédelmi komplexumot akartak kitelepíteni Avdejevka település közelében, ahol az ország légterének figyelésére kiépített radarrendszer egységei működnek. A komplexummal együtt, annak védelmére komoly tüzérséget, három Grad rakétás egységet, és több telepített nehéz géppuskás védelmi állást kezdtek kiépíteni.

A helyi milícia reggel 5:oo-kor támadást indított a félkész állások és egységek ellen. Elpusztították a teljes légvédelmi komplexumot és radar egységeket, a Grad rakétás járműveket, és több tüzérségi eszközt is. Előzőleg a milícia már tárgyalt a légteret figyelő radarok átadásáról a milícia részére, de azt az állomás őrsége elutasította. Most már nincs mit elutasítani, a helyi orosz erők gyors ütközetben mindent megsemmisítettek. Miután a milícia a múlt héten átvette az új-oroszországi gyárból származó légtérfigyelő mobil radarrendszert, már nincs szüksége ezekre a telepített eszközökre.

Megsemmisített légvédelem és radarok

Az ukrán hadsereg szerint a támadást egy orosz Mig vadászrepülő támogatta, és hajtott végre légicsapást. Az orosz vezetés kategorikusan tagadja a vádat, és csak annyit fűztek hozzá, hogy aki háborúzik, az tanulja meg elviselni a veszteségeket is.

http://www.hidfo.net/2014/06/21/ujabb-jelentos-ukran-veszteseg-radarbazist-veszitettek

Bejelentést tett egy repülőgép szerelő, rögtön ki is rugták

Megszólalt a repülőgépszerelő lelkiismerete.

2014. május 12-én Drezdában az utca nyílvánosságához fordult az a repülőgépszerelő, aki hiába tájékoztatta az illetékeseket a feladatául kapott repülőgép átalakítási munkákról, bejelentései a szemétkosárban kötöttek ki.
Elmondta, részt vett repülügépek átalakításában. Ki kellett szerelniük az üléseket, tartályokat építettek be, amiket csővezetékkel összekötöttek. A csővezetékek végét a szárnyakba általuk beépített szórófelyekhez vezették. A munkát a hadsereg szakembere ellenőrizte, aki úgy tájékoztatta a munkásokat, hogy az átalakításokra a German Aeronautics and Space Administration kisérletei miatt van szükség. E szerint a permetező gépet követi egy mérőműszerekkel felszerelt másik gép ami méri és elemzi a kísérlet adatait.
A magyarázatot meghallgatták, és mindenki csinálta tovább a dolgát. Viszont azt már a dolgozók sem értették, az átszerelés elkészültével miárt hoznak nekik védőruhát és légzőfelszerelést a tartályok feltöltéséhez.
Mint kiderült, a tartályokba töltött szerek, erősen mérgező alumínium szulfidok, bárium-oxidok, valamint nano részecske méretű polimerek voltak, amik belélegezve súlyosan károsítják az egészséget.

Emberünknél ekkor borult a bili, és beadványt irt az illetékeseknek. Ennek meg is lett a hatása: kirugták munkahelyéről.
Ismét beigazolódott a mondás: "Ne szólj szám, nem fáj fejem".

http://costadelsolmagazin.com/content/bejelentest-tett-egy-repulogep-szerelo-rogton-ki-rugtak

A történelemben egyedülálló menekülés figyelhető meg

A túlnépesedés közismerten a világ legnagyobb globális gondjai közé tartozik. A városok jelentős része túlzsúfolt és szennyezett. Ez derül ki abból a friss tanulmányból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO készített.

Kilencvenegy ország ezerhatszáz városában vizsgálódtak, s arra jutottak, hogy a megfigyelt települések felében két és félszer több az egészséget károsító finom por kering a levegőben, mint a megengedett. A levegő szennyezettsége a korábbi – 2011-ben készített – jelentéshez képest sokat romlott. Figyelmeztető adat: a városlakóknak csupán a tíz százaléka él olyan környezetben, ahol gondolkodás és félelmek nélkül szívhatja magába a tiszta levegőt.

Vidékről a városokba vándorolnak az emberek

Újkori népvándorlást él át a föld

Bármennyire is furcsa, de a helyzet egyáltalán nem meglepő. A földkerekség manapság egyfajta újkori „népvándorlást” él át. Az első jelek 2008-ban már figyelmeztettek. A szakértők többsége ugyanis ezt az esztendőt fogadja el annak az időszaknak, amikor is már több ember élt városokban, mint vidéki településeken. Az ENSZ akkori főtitkára, Kofi Annan nem véletlenül nevezte a városok évezredének a mostanit. Az előrejelzések már akkor azt prognosztizálták, hogy 2050-ben a világ lakosságának hetven százaléka él majd városokban.

Az áhítozás a kisvárosi idill, a madárcsicsergés, a jó levegő után már régen a múlté. A világ megváltozott, különös „menekülés” figyelhető meg világszerte a nagyvárosokba. Egyre több ember költözik a citybe annak reményében, hogy ott kedvezőbb életfeltételeket és jobb munkalehetőségeket talál. A szakemberek szerint ez a menekülés egyedülálló az emberiség történelmében.

Ma már egyáltalán nem ritkák a megavárosok

A világ legnépesebb városa Tokió

Döbbenetes statisztikákat hoznak nyilvánosságra a kutatók. Ezek szerint Londonnak százharminc évre volt szüksége arra, hogy lakóinak száma elérje a nyolcmilliót, Mexikónak már csak hetvenre, Delhinek pedig még ennél is kevesebbre, mindössze harminc esztendőre. A 2010-es évek elején nyilvánosságra hozott statisztikák óta az említett városok lakóinak száma régen túl lépte a tízmilliót.

Ma már egyáltalán nem ritkák a megavárosok. 1975-ben még csupán három olyan metropolist tartottak nyilván, amelynek több mint tízmilliós lakossága volt: Tokiót, New Yorkot és Mexikó City-t.

A dobogó – a 2012-es becsült adatok alapján – így néz ki: a legfelső fokon Tokió áll az elővárosi lakosokkal együtt 34,5 millióan élnek a japán fővárosban. Egyes statisztikák szerint mára már ez az adat is elavult, merthogy Tokió tényleges lélekszáma  37 milliót tesz ki. A második és a harmadik helyet Hongkong és Shanghai tudhatja a magáénak 25-26 millió körüli lakossal.

Európában sem más a helyzet

A városiasodás nagy gondja a zsúfoltság

Az Euronews nemrég közölt egy statisztikát, amely szerint az Ókontinens lakosságának hetven százaléka városokban él. Háromszázötven millió ember lakik ötezer lélekszámúnál nagyobb településen. Európában huszonhárom  egymillió lakosnál nagyobb város van jelenleg. Háromszáznegyvenöt városban élnek százezernél többen.

A rohamléptekkel fejlődő urbanizáció kérdések sorát veti fel. A közlekedési gondokat, a környezetszennyezést, a zsúfoltságot, az energiaellátást, olyan kérdések sorát, amelyekre ez idáig nem születtek megnyugtató válaszok. Mert miközben a megtermelt nemzeti jövedelmek számottevő részét a nagyvárosokban élők állítják elő s az országok gazdasági növekedése itt valósul meg, még az átfogó jövőkutatások sem születtek meg, nemhogy a konkrét projektek, amelyek az évezred közepére igazán akuttá váló urbanizációs problémák megoldására adnának megnyugtató választ.

http://www.tozsdeforum.hu/uzlet-2/gazdasag/a-tortenelemben-egyedulallo-menekules-figyelheto-meg/

Gerilla-gyógyászat: A meggy jótékonysága

Az első meggy az évben májusban kezd pirulni, ez a májusi meggy. Még néhány fajtája követi, de sem ízben, sem tartalomban nem múlják fölül a májusi meggyet. Az elültetett fa hamar kezd teremni és ha csak a fagy el nem viszi, hamarosan bő termést aratunk. A meggy érési idénye eltarthat hónapokig, ha több mint egy fajta van a kertben. Aztán marad a mélyhűtés, vagy a befőtt és a szörp készítés, aminek az eredménye hogy télen is kitűnő gyógyszerhez jutunk a megfázás ellen. Az Árpád-kori települések feltárásánál is már megtalálható volt a meggy egyfajta dzsemesített tárolási formája kutatási beszámolók szerint.

Az egész Kárpát-medencében fellelhető, harcosaink a nyári tikkasztó gyakorlatai alatt nyálképző, frissítő, vérpezsdítő hatása miatt bátran fogyaszthatják, ha rálelnek egy-egy meggyfára a rengetegben. Tápanyagértéke: Mély bordó színe hihetetlen értékéről árulkodik, arról, hogy egyik leghatékonyabb antioxidánsunk. Savanyú íze elijeszti a vírusokat, valamint vértisztító hatása van. Gyógyhatása: A meggy gyógyhatása több területre is kiterjed. Jótékonyan hat a vérre és ezzel több nagy szerv, így a máj s a vesék munkáját serkenti, hat továbbá a szívre. A B vitaminok minden fajtája megtalálható a meggyben, ez lehetővé teszi az emésztés munkájának kiegyensúlyozását, valamint az idegek működését is befolyásolja. Hat a légzőszervek gyógyítására, különösen meghűléses betegségek esetében. Hormonelégtelenség az öregedés első jele, amikor a test természetes hormontermelése csökken. A hiányt szintetikus hormonokkal, gyógyszerekkel igyekeznek pótolni. A szintetikus gyógyszereknek mellékhatása azonban sok nőnél problémát okoz. Csuklófájás, hajhullás, súlygyarapodás, emésztési problémák, memória zavar, trombózis, depresszió, stb. Ezért ha csak lehet természetes úton próbálunk hozzájutni a esztrogenhez, amelyeket a növények termelnek. Ezek a hormonok segítenek helyreállítani a szervezet megbomlott egyensúlyát férfiaknál, nőknél egyaránt.

Emésztést serkentő - A meggy az egyik legértékesebb gyümölcsünk. Különösen azoknak ajánlatos fogyasztani, akik emésztésével nincs minden rendben. A savas meggy serkentőleg hat az emésztésre és a belek mozgására. A nagymennyiségű B vitaminok továbbá serkentik a keményítő és a fehérje feldolgozását, felszívódását. A meggy elsősorban a gyomor munkáját gyorsítja meg s azzal hat az egész emésztő rendszer mozgásának felgyorsulására. A legátalkodottabb székrekedést is megszünteti a meggy, mert hat a gyomorsavra, valamint tisztítja a beleket, puha rostja pedig segít a massza eltávolításában. A szív működésének serkentése a meggy ásvány tartalmának köszönhető. A kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér megtisztításán, a szívizom megerősítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. A véredény problémát az erekben való idegen anyag lerakódása és az erek megvastagodása a rugalmasság elvesztése jelenti. Minél több a lerakódás, annál gyengébbek az artériák, valamint annál kevesebb kapilláris erecskénk működőképes. Ha az ereket megtisztítjuk és ebben a meggy nagy segítségünkre lehet, hiszen savtartalmával, ami lúgos hatást vált ki a vérben, a kapilláris ereket is újra megnyithatja. Ha kúraszerűen fogyasztjuk a meggyet, a vértisztító munkájával a vér körforgására is hat. Ritkítja a vért és mind több kapilláris erecske előtt nyílik meg ismét az út. A vese az, amelynek vékony finom erecskéi először dugulnak el. Amint megtisztul a vér, valamint hígabbá válik, a vese működése is megélénkülhet és így válik lehetővé, hogy a szervezetben felhalmozódott víz eltűnik a vizelettel. Ha nincs meg az elegendő ásvány a szervezetben, annak egyik tünete lehet az alacsony vérnyomás. Az alacsony vérnyomás nem jelenti azt, hogy nincs a vérünkben semmi zsír lerakódás. Lehet még alacsony a vérnyomásunk, de ugyanakkor emelkedő koleszterin szintünk. A meggyben van elegendő vas és egyéb ásvány, hogy a szív működése és a vérnyomás elérje a normális határt. Szájbetegségek, laza fogak a C vitamin hiányára utalnak. Ez nem jelenti azt, hogy valaki nem fogyaszt elegendő C vitamint, azért lazulnak ki a fogai, inkább arra utal, hogy a kellő tápanyag nem szívódik úgy fel, ahogyan kellene. A meggyben a vitaminok és ásványok elosztása, valamint a nagyfokú savtartalma elősegíti, hogy a C vitamin felszívódjon és a száj betegségeit meggyógyítsa. A légzési problémák megoldásában is sikeresen működik közre a meggy, mert sok A vitamint tartalmaz. Az A vitamin nemcsak a légzőszervek nyálkahártyáit gyógyítja, de serkenti az immun-rendszer munkáját is.

A légzési panaszokban is segít a meggy, amelyeket a túlfogyasztás okozhat. A tele gyomorban a bomlás következtében gázok keletkeznek, és nyomják a rekeszizmot, amely a tüdőre illetve a szívre gyakorol nyomást. A megy lé savas tartalma serkenti az emésztést, és hamarabb bekövetkezik a megkönnyebbülés. A meggy lé az egyik legjobb szer a meghűléses betegség leküzdésében. Gyógyszer nélkül ki kehet lábalni a betegségből, ami nem kis dolog, különösen a terhes nők számára. A rendkívül savanyú környezetben a vírusok képtelenek szaporodni, és egyáltalán képtelenek megélni abban a környezetben. Lassúbb a gyógyulás, ha édesítjük a meggylét, mert akkor a vírusoknak kedvezünk, de akkor sem reménytelen. Az A és a C vitamin természetes környezetében fordul elő a meggyben, ami a betegség elleni közdelemben jár el, és az immun rendszerünk működését segíti elő. A legjobb antioxidans - a meggyben megtalálható az A és C vitamin, szelén valamint biofklavon. Így is a leghatásosabb ellenfele az oxigén szabadgyököknek, de ha beveszünk egy kiskanál búzacsira olajat, még jobban megerősítjük testünk védelmi csapatát.

Tóth János - Hernád Völgye Hungarista Háztáji Közösség

Lazíthat energetikai célkitűzésein az EU

Az Európai Bizottság (EB) tagjai azt fontolgatják, hogy 2030-ra csak nem kötelező célszámokat fogadnak el a megújuló energiaforrások szerepéről - írta meg az angol Financial Times napilap.

    Az EB javaslatot fog tenni az EU 2030-as energetikai célkitűzéseiről. A Financial Times információi szerint azonban még jelentős eltérések vannak az egyes biztosok álláspontjában, és a különböző kormányok, az energiaszektor szereplői és a környezetvédők is próbálják befolyásolni a döntést.

    A legfontosabb kérdés, hogy 2030-ra a tagállamok teljes energiafelhasználásuknak hány százalékát kelljen megújuló energiaforrásokból fedezniük, és, hogy ez mennyire legyen szigorú célkitűzés. Nagy-Britannia nem kötelező célszámokat akar, de Németország kemény szabályokat szeretne.

    Az angol napilap szerint jelenleg egy kompromisszumos javaslaton dolgoznak. A javaslat szerint 2030-ra közel 30 százaléknak kellene lennie a megújuló energiaforrások arányának, de ez nem kötelező célszám, csak ajánlás. Ezt ellensúlyozandó kötelező lenne növelni az energiahatékonyságot.

    A 2030-as javaslat eltér az EU 2020-as vállalásaihoz képest. 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest), és kötelezően 20 százalékra emelni a megújuló energiaforrások arányát. Tehát a 2020-as javaslathoz képest mostanra felcserélődtek a hangsúlyok.

    A Financial Times szerint a célok közti különbséget a megújuló energiaforrások támogatásának káros mellékhatásitól való félelem okozta. Az EU támogatja a megújuló energiaforrásokat, de ez felfelé hajtja az energiaárakat, és aláássa az európai versenyképességet.

    Az EB adatai szerint az Egyesült Államokban 2005 és 2012 között 66 százalékkal csökkent a gázár az ipari felhasználók között, miközben Európában 35 százalékkal növekedett. Egyes energetikai cégek ezért érvelnek a kötelező EU-s célszámok ellen. Szerintük a kormányokra kellene hagyni, hogy hogyan érik el a károsanyag-kibocsátásuk csökkentését, mert így csökkennek a támogatási költségek, és a versenyképesség is megmarad.

    A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalatok szerint viszont kötelező célszámok kellenek, és legalább 30 százaléknak kellene lennie a környezetbarát energiaforrásoknak. Ezzel ért egyet a Greenpace környezetvédő csoport is, amely 45 százalékos arányt szeretne.

Fordította: Jelenes Boglárka

Mire készülhet a magyar légvédelem?

"Alapvető, de azért nem árt újra átgondolni és elmondani, hogy mivel Magyarország kis ország, de közben egy nagyon erős védelmi szövetség tagja, védelempolitikájának a NATO részeként kell kifejeződnie, nem pedig önállóan. A 2012-es magyar katonai stratégia is leírja, nagyon helyesen, hogy az észak-atlanti térség biztonsága Amerikától Észtországig egy és oszthatatlan, ugyanis egy katonai szövetségi rendszer kizárólag így hiteles. Ez ebben a kontextusban azt jelenti, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy a putyini Oroszország ne csak tőlünk specifikusan, de az egész NATO-tól tartsa távol magát, a szövetség határaira a Fekete-tengertől az Északi-tengerig tekintsen kellő tisztelettel. Ebből pedig az következik, hogy Magyarországnak igazodnia kell a szövetségi stratégiához" - hozza a fősodratú zsidómédia szinte minden orgánuma.

Milyen erőről beszélnek ezek? Ameddig a NATO-ban gyakorlatilag csak az amerikaiak meg még egy-két európai állam foglalkozik komolyan a hadseregével, illetve a szövetség egészének jól láthatóan egyáltalán nem fűlik a foga a háborúhoz (Afganisztán utáni csúfságokhoz képest mégis a provokátor szerepét tölti be), addig az elrettentés képessége sérül. Ez az oka annak a liberális média szerint, hogy Putyin bele mert fogni az ukrajnai kalandba. Számolt vele, hogy a Nyugat majd csak áll és néz, legfeljebb pár gyenge szankciót képes bevetni, amivel semmilyen szorongató helyzetet nem képes kicsikarni Oroszország meghajlására a csontgyenge Nyugat előtt. Amerika és a préda NATO gyengesége végeredményben a saját hitelességét, saját elrettentőképességét ásta és ássa alá az elmúlt bő egy évben napjainkig és a folytatás sem kecsegteti az atlanti világuralmistákat reményekkel. Erre hergel Hende Csaba bejelentése a légvédelmi fejlesztésekről, milyen érdekes? Tehát a Délszláv helyzet után újra elosztó bázisállomás leszünk egy vesztes oldalon, szabadon! A NATO-célkitűzés az, hogy minden állam legalább GDP-je 2 százalékát költse védelemre. Magyarország most 0,8-0,9 százalékot költ, attól függ, hogy beleszámoljuk-e a nyugdíjakat vagy nem. A kormány megígérte, hogy 2016-tól a GDP 0,1 százalékkal növeli a költségvetést minden évben egészen addig, amíg el nem éri az 1,4-et. Ha minden jól megy, az ukrán válság ezt előrehozhatja egy évvel, bár ehhez a gazdasági növekedésnek is ki kell tartania.

A Honvédelmi Minisztérium ebből a megemelt költségvetésből akarja lecserélni az elavult szovjet haditechnikát a BTR-ektől kezdve az SA-6-os Légvedelmi rakétákon keresztül lényegében minden másig. A magyar védelempolitika célja az, hogy hasznossá tegye magát a szövetségen belül. Ezért kellett Afganisztánba fejlesztési csoportot, harci mentorokat, különleges erőket küldeni. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Ha a honvédség össze tudja végre rakni azt a két dandárnyi "jól" felszerelt és kiképzett erőt, amit az ország jelenleg el tud tartani, amit különböző NATO- és ENSZ-missziókon érdemben fel lehet használni (békefentartásra, stabilizációs feladatokra, képzésre és hasonlókra), papíron ezt várja el a NATO-kötelék. Gyakorlatban az EU golyófogói leszünk a kelet-európai periférián, ha mégis provokálnák és próbára helyezik az orosz medve türelmét. Nagyjából az egyetlen "komoly" fegyverrendszerünk (ez is elmaradva fényévekre az orosz-kínai fejlesztésektől), ami nem szorul cserére, az a néhány darab nyomorult Gripen. Magyarország ezzel is hasznossá teszi magát 2015 harmadik harmadában, amikor négy magyar Gripen fogja védeni a Balti légteret. Ezt folyton csinálnia kell valamelyik tagállamnak, mert a baltiaknak nincsenek megfelelő repülőgépeik. A jelenlegi feszült helyzetben egyébként több gép fog kelleni (tizenkettő), mint a normál ügymenetben szükséges négy, de a magyar légierő csak ennyit tud adni, szóval valaki másnak is be kell majd még szállnia. A modernizáció egyik speciális eleme még a helikopterek cseréje, ami már olyan régen húzódik. Elvileg már idén lehet döntés, igaz, ezt évek óta mondják, de mindegy, a lényeg, hogy jelenleg ez a négy jelölt gyártó van: az amerikai Sikorsky, az angol-olasz Augusta-Westland, az Airbus Helicopters (ez a volt Eurocopters csoport) és a Korea Aerospace. Ők három-négy év után tudnak helikoptert szállítani, addig is maradnak a nemrég pótlólagosan beszerzett Mi-8 és Mi-17-es szállítóhelikopterek. De ahogy a költségvetést számolják a GDP-ben, 2020-ra pont meglesz ez is.

Aszimmetrikus a modern hadviselés

Egy ilyen helyzetben arra az aszimmetrikus hadviselésre kell koncentrálni, amit az oroszok is kidolgoztak és igazítanak a folyton változó, mégis már egy lépéssel előre gondolkozó szituációkkal Kelet-Ukrajnában: lényegében helyi milíciákra támaszkodnak a különleges erőik részleges irányítása alatt, vagy valamiféle támogatásával.

Hogy hogyan kell az ilyesmi ellen fellépni, az talán meglepő módon nemcsak a NATO-tól nem idegen, de teljesen a honvédségtől sem végülis...alapozzák ezt arra, amit Afganisztánban már próbáltak(csak hozzáfűzném, hogy nem túl nagy népi támogatottságra tettek szert) Mit jelent ez? Az ellenséges milíciák felszámolása, de legalább elrettentése anélkül, hogy az ember mindent szétrombolna a környéken és ezzel maga ellen fordítaná a lakosságot (ahogy most az ukrán hadsereg teszi Szlovjanszkban); könnyű és különleges erők használata, stabilizáció, rendfenntartás, helyi rendfenntartó erők kiképzése, intézményépítés...ez a NATO taktika, de egyel nem számolnak csak, hogy az idegen zsoldos erőket még sehol sem várta tárt karokkal a nép.

Gölöncsér Miklós

ZRÍNYI MIKLÓS: Szigeti veszedelem (1645-1646) - Elemzés - Ma is aktuális!

Az eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a törököt, s erre az erőre csapást mérni, mégpedig történelmi perspektívájú csapást mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes, amelyen belül a jelenre jellemző megosztottság ismeretlen.

(KOVÁCS SÁNDOR IVÁN)

Zrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban bajvívó szablyájával" vívta ki tekintélyét a XVI. századi függetlenségi küzdelmekben. Pennájával", nevezetesen a Szigeti veszedelem c. eposzával dédapjának, az azonos nevű szigetvári hősnek állított emléket, a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban. Antik jegyek (a cím: Obsidio Szigetiana, Vergilius, Ovidius követése stb.) és barokk vonások egymást erősítve magasztalják a szigetvári hős kapitánynak és a vár többi védőjének 1566-os hősi helytállását. A költő az Adriai tengernek Syrenaia című, Bécsben megjelenő verseskötetében bocsátotta közre művét 1651-ben, rövidebb költemények társaságában.

Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt" - szól a segélykérés a mű elején, majd a második énekben olvasható: igazat kell írnom"; a szerző kimondottan ragaszkodik az epikai hitelhez. Mégsem véletlen, hogy a cselekmény bonyolításában eltér

a magyar történeti forrásoktól, és horvát, valamint olasz krónikákat követve a főhős kezének tulajdonította Szulimán halálát. Ez a variáció szolgálta mondanivalóját, költői igazságát .

Az eposzi követelményekhez igazodó első hat strófa után kezdődik a cselekmény. Szulimán szultán - Allecto fúria által felbujtva - a magyarok ellen indul; seregszemlét olvashatunk a török hadakról (1. ének). Közeledik a támadó sereg. Palotán Turi György hősies helytállása, Gyulán Kerecseni László árulása és csúfos bűnhődése mutatja a választási lehetőségeket. Zrínyi imában fordul Istenhez (2.). A siklósi ütközetben Zrínyi sikert arat, a lovasparancsnokot, az olaj-béget" fogságba ejti (3.). Diadal és gyász a siklósi ütközet után; a hazavonuló sereg szemléje következik (4). Zrínyi előkészületei: lelkesítő beszéd, eskütétel, a várvédők seregszemléje. Zrínyi György útnak indul a királyhoz (5).

Szolimán követe Zrínyinél jár; a válasz az almási ütközet, Deli Vid dicsőségével (6.). Meghal a siklósi hős, Farkasics Péter; a törökre kicsapó sereg nagy pusztítást végez (7.). Az ostromlók haditanácsában széthúzás uralkodik Rusztán, Delimán és Demirhám között (8). Juranics és Radivoj vállalkozása, hogy császári segítséget hoznak, hősi halálukat okozza (9.). Heves ostrom, három oldalról (10.). Epizód: Delimán megöli Rusztánt és elmenekül. Páros viadal a seregek nevében Deli Vid és Demirhám között, török ármánnyal. Zrínyi első kirohanása (11.). Zendülés a török táborban. Delimán és Cumilla szerelmi epizódja után Delimán visszatér, Cumilla meghal (12.). Deli Videt felesége, Borbála menti ki a török kezéből, férfiként harcolva. A magyar diadal tetőpontja: a díván elhatározza a visszavonulást, a postagalamb (a harmadik segélykérés) elfogása azonban végső támadásra biztatja Szulimánt (13.). Második tetőpont: az utolsó ostrom. A pokol lakói is beavatkoznak. Deli Vid és Demirhám egymás kezétől halnak meg (14.).

Megoldás: Zrínyi ötszáz vitézzel kirohan, megöli Delimánt és Szulimánt. Szigetvár elesik, de az angyalok elűzik az ördögöket, a várvédők megdicsőülnek, lelkük a mennybe emelkedik (15.).

A Mindenható a magyarok vallási tévelygése (protestáns hitre térése stb.), széthúzása és egyéb bűnei miatt küldte büntetésül az idegen sereget. Ismerős ez a mozzanat - eredetileg bibliai motívum -: a magyar irodalomban már Rogerius mester siraloméneke is tartalmazza (a tatárjárást követően), a reformáció korában felelevenedik, pl. a nagy hatású Magyari István (Pázmány Péter ellenlábasa) is történetfilozófiája alaptételének állítja. Most katolikus fogantatású eposz épül rá. A bűneinket Allecto kritikus szavai részletezik: fej nélkül vannak", azaz nincs megfelelő vezetés; nincs eggyesség" és nincs szeretet köztök, sem okos tanácsok"; a magyarok a leghenyélőbb népek"; egyik az másikat gyűlölik, mint ebek"; nincs köztök hadtudó, ha volna is, ezek Az tisztviselőnek soha nem engednek."

Ezzel a vélekedéssel szemben:

a szigetvári sereg JÉZUSNAK megszentelt hadnagya" vezetésével, tökéletes fegyelmezettséggel, összefogással állítja meg a hatalmas túlerejű pogány hadat. A keresztény hitért tudatosan vállalják a mártírhalált; előbb Zrínyi ajánlja fel saját életét a feszület előtt, majd az eskütételkor az egész sereg egy emberként követi. Zrínyi lelkesítő szózata szerint a harcot keresztény szerelmes hazánkért, Urunkért, feleségünkért, gyermekinkért, Magunk tisztességéért és életünkért" vállaljuk.

A magyarok hőstette túlmutat az országhatáron:

Mindenfelől ránk néz az nagy kereszténység". Ezzel a heroikus feladatvállalással az is szemben áll, hogy a széthúzás korántsem csupán magyar sajátosság, Allecto az egész keresztény világról mondja: Ne félj, hogy segétse senki magyarokat, mert jól esmerem én bolond kaurokat."

A Bécsbe irányított segélykérések valóban rendre válasz nélkül maradnak. Ezzel szemben Borbála, Juranics és Radivoj az önfeláldozó segítségnyújtás ékes példáit adják.

A várvédő Zrínyi nagyságát azzal is növeli a költő, hogy az ellenfelet is felmagasztalja, egy bizonyos pontig. Maga Szulimán (az kinek Európa rettegte szablyáját") vitézség és okosság", valamint hadbéli szorgosság" tekintetében a legnagyobb, egyetlen hibája: a szívében lakozó kegyetlenség".

A hódító sereget az óriási létszám és az erő" jellemzi (evvel győztük mi meg keresztény világot" - mondja a szultán). Hitszegő voltukat azonban már a gyulai epizód is előre jelzi, a költő egyik reflexiója pedig pontosan kimondja: Esztelen, ki hiszen az török hitinek". Ugyanakkor a török érvelés (Bizol-é németben, te okos horvát bán, Hogy hamar segitséget küld néked talán?") - a szerző, a XVII. századi politikus-költő-hadvezér saját keserű véleményét is magában hordozza.

A magyarok ábrázolásában mindvégig az eszményítés uralkodik, a törökök viszont fokozatosan elvesztik dicsőségüket. Az erkölcsi diadal a 13. ének 85. strófájában tetőzik: Szulimán visszamenéséről immár gondolkodik". Zrínyi Szulimánhoz az utolsó szablyavágás előtt már így szól: Vérszopó szelendek, világnak tolvaja"+ A szigetvári hőssel ekkor már egyetlen török sem állhat egy magaslaton, halálát is csak egy távolról kilőtt jancsár-golyóbis" okozhatja.

Az eposz 15 énekből áll. A költő Zrínyi szakított a hagyományos 24 vagy 12 énekes (szimmetrikus) kompozícióval, feltehetően Ovidius 15 részes Metamorphoses c. alkotása is példaként állhatott előtte. A felépítés mindenképpen barokk sajátosságokat mutat: ellentétes erők bonyolult harcából (két tetőpont után) jön létre végezetül a harmónia.

Eposzi elemek tekintetében az első strófák közvetlenül az antik hagyományokhoz igazodnak, nevezetesen Vergilius Aeneis c. eposza szolgál közvetlen mintául (1-2. versszak). A propozíció Zrínyi személyét körülírja, Szulimánt, az ellenfelet megnevezi és feldicséri. Az invokáció a görög múzsák helyében a szűz Anyát", Máriát szólítja meg, hiszen a kereszténység mártírjáról szól a mű. A főhős sorsának előre jelzése (anticipáció) először az 5. szakaszban jelentkezik; az olvasó előre látja Zrínyi sorsát, a cselekmény végkifejletét, így figyelme a hős magatartására irányulhat. Deli Vid megálmodja a heroikus feladatra vállalkozó Juranics és Radivoj halálát. Maga Zrínyi is szembenéz saját sorsával, amikor a második ének végén a feszület előtt fohászkodik, és felajánlja földi életét Istennek. Ugyanakkor a Mindenható közli Zrínyivel sorsát és helytállását: Martyromságot fogsz pogántul szenvedni, Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni." Szulimán vitéz kezeid miát fog meghalni".

Az írói reflexiók számos helyen értelmezik a cselekmény fordulatait. Az enumeráció több helyen is megjelenik; a Szulejmánnal érkező többszázezres hadsereget az első, a magyarokat a negyedik és az ötödik ének mutatja be részletesen.

A szerkezetben Zrínyi nem alkalmazza a szokásos in medias res kezdést, helyette alapos és (a mű egyharmadát kitevő) terjedelmes expozíció olvasható. Látnunk kell ugyanis, hogy milyen körülmények között vállalja, sőt kényszeríti ki a szigetvári hős a várostromot, ezzel a saját vértanúságát, és látnunk kell előre a két sereg nagysága, felszereltsége, főként pedig tudatossága és szellemisége közti különbséget.

Az isteni beavatkozás mintegy közrefogja a történteket. Az eseményeket az indítja el, hogy a Mindenható a magyarok ellen küldi a török sereget, és az zárja, hogy a végső ostromba a pokol erői is bekapcsolódnak a támadók oldalán, de a mennyei seregek is színre lépnek, és a dicső halált vállaló magyar hősöket az égbe emelik. Az eseménysor tehát a reális emberi világban, a földön alakul, de a kezdő és végponton a pokol és a menny is szerepet kap, monumentális keretet alkotva a földi történet köré. A pokol- és mennybéli erők harca csak a legutolsó összecsapásban társulhat az emberek küzdelméhez, addig a magyaroknak önerejükből kell bizonyítaniuk.

A főcselekményt epizódok sora alkotja. A siklósi kalandban Farkasics személyes vitézsége emelkedik ki, a nagy csaták mindig megnevezett hősök személyes tetteiből, párviadalaiból épülnek fel. Az egyéni tulajdonságok néhol egyensúlyt teremtenek a két sereg között (Demirhám és Deli Vid esetében), máskor eleve a magyarok erkölcsi fölényét jelképezik, pl. Delimán, Rusztán bég és Cumilla szerelmi háromszöge a törökök széthúzását, viszályait illusztrálja. A magyarok közt ellenpontjuk a vitéz Deli Vidnek és hozzá méltó feleségének, Borbálának a példája. Hasonlóképpen példaértékű Juranics és Radivoj elvszerű kitartása, együttes hősi halála.

Külső formai eszközök tekintetében a Szigeti veszedelem kevésbé igazodik az eposz hagyományaihoz. Állandósult jelzős szerkezet (epitheton ornans) ritka, a kevés példák egyike a jó Zrínyi" kifejezés. (Emlékeztet a kegyes", azaz istenfélő pius Aeneas"-ra, Vergilius hősére.) A hexametert a költő a hangsúlyos felező 12-esre cserélte, amely olykor nem is szimmetrikusan oszlik két félsorra (délszláv hatás miatt?). A rímelés

is egyszerű, a bokorrímeket legtöbbször ragrímek alkotják. Zeneiség terén a Szigeti veszedelem nem igazodik a barokk stíluseszményhez, hanem inkább a históriás énekek hagyományait viszi tovább.

Stílusában néhol feltűnik Homérosz hatása (pl. a rózsásujjú hajnal" képével indít a 8. énekben). Mitologikus elemek is felbukkannak (pl. a sorsot fonó párkák alakja), a végső ostrom barokkos kavalkádjához nagy mértékben hozzájárulnak az istenek és a héroszok (Styx, Furiák, Hárpiák, Briareusok, Tantalus, Atreus, Licaon stb.), a keresztény mitológiával keveredve (Luciper). Zrínyi az utolsó énekben lesz Szigetnek Hectora", majd JÉZUSNAK megszentelt hadnagya". Zsoltáros-biblikus hang is jelentkezik ("Kiáltnak én hozzám, s nem hallom meg üket"). Zrínyi beszédében Balassi kifejezései visszhangzanak: Ez a' hely s ez a vár légyen dicsőségünk, Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk". A kitérő költői hasonlatok (Mint mikor az fölszél"+; Mint fölyhő szél előtt"+ Mint magas hegyekből leszállott kőszikla"+ Mint fene leopárt, ha elveszti kölykét"+) a barokk körmondat jellegzetes szerkezetében jelennek meg: a mellérendelt hasonlító tagmondatok emelkedő ívű költői sorozata után következik a késleltetett főmondat.

Zrínyi jelmondata: Sors bona, nihil aliud" (+Jó sors, semmi másă). A sorsot el kell fogadni, a szerencsét meg kell becsülni. Sztoikus bölcsesség ez. Boldog, az ki jóban el nem bízza magát, De kész szüvel várja szerencse forgását"- szól a költői reflexió a siklósi kaland után. Szulimán mondataiban is megjelenik ez az elv: az vitéz embernek Kell valamit engedni a szerencsének". Cumilla halálát tragikusan balszerencsés véletlen okozza. Farkasics Péter halálát lírai sorok siratják: O, forgó szerencse, átkozott, kegyetlen!"

A halandósága miatt nyomorult ember" egyetlen lehetősége: a vitéz név", a jó hir-név", a becsületes helytállás. A hősi helytállás méltatása soha nem marad el (pl. jelen van a negyedik, a hetedik és a tizennegyedik énekben). Zrínyi viszont előre tudja, előre vállalja a hősi halált. Ami az ember szemében szerencse", az voltaképpen Isten rendelése (tizenötödik ének, 19. versszak). Isten látja előre, hogy Zrínyi teljesíteni fogja feladatát (Jól esmerte Isten, hogy hű szolgája volt"), a hős várkapitány pedig kötelessége tudatában tette dolgát. Szerencse énvelem is gyakorta mulat"- a szerző itt önmagáról is szól.

Az eposz a jövőbe mutató mozzanatokat is tartalmaz. A hős várkapitány helyébe fia, Zrínyi György fog lépni. A várvédő Zrínyi Miklós eszmei végrendelkezése: Mert kell tenéked is követned engemet, Sokat járnod s fáradnod, veritékezned". Az utolsó (ötsorosra bővített) strófában már nem a főhős, hanem a költő-hadvezér fordul imával a Vitézek Istenéhez", elődei hős lelkének kegyelméért esdekelve.

A várvédő Zrínyi Miklósnak és katonáinak hőstette - a dédunoka eposzának is köszönhetően - mélyen megőrződött a magyarság tudatában. Jóllehet a nemzeti eposz" rangot Vörösmarty Zalán futása c. műve elhódította a Szigeti veszedelemtől.

Kötelező hősi életszemléletű olvasmányainkhoz jó szórakozást kívánunk! Tanuljatok sokat belőlük saját épülésetekre és szűkebb közösségeitek jellemformáló megsegítésére! Legyetek hűségesek eme nemes lángoló betűkhöz, melyeket apáink igaz vérrel írtak az egészséges testi-lelki ember szellemiségéről nektek, örökül!

Várhegyi Kálmán