Mire készülhet a magyar légvédelem?

"Alapvető, de azért nem árt újra átgondolni és elmondani, hogy mivel Magyarország kis ország, de közben egy nagyon erős védelmi szövetség tagja, védelempolitikájának a NATO részeként kell kifejeződnie, nem pedig önállóan. A 2012-es magyar katonai stratégia is leírja, nagyon helyesen, hogy az észak-atlanti térség biztonsága Amerikától Észtországig egy és oszthatatlan, ugyanis egy katonai szövetségi rendszer kizárólag így hiteles. Ez ebben a kontextusban azt jelenti, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy a putyini Oroszország ne csak tőlünk specifikusan, de az egész NATO-tól tartsa távol magát, a szövetség határaira a Fekete-tengertől az Északi-tengerig tekintsen kellő tisztelettel. Ebből pedig az következik, hogy Magyarországnak igazodnia kell a szövetségi stratégiához" - hozza a fősodratú zsidómédia szinte minden orgánuma.

Milyen erőről beszélnek ezek? Ameddig a NATO-ban gyakorlatilag csak az amerikaiak meg még egy-két európai állam foglalkozik komolyan a hadseregével, illetve a szövetség egészének jól láthatóan egyáltalán nem fűlik a foga a háborúhoz (Afganisztán utáni csúfságokhoz képest mégis a provokátor szerepét tölti be), addig az elrettentés képessége sérül. Ez az oka annak a liberális média szerint, hogy Putyin bele mert fogni az ukrajnai kalandba. Számolt vele, hogy a Nyugat majd csak áll és néz, legfeljebb pár gyenge szankciót képes bevetni, amivel semmilyen szorongató helyzetet nem képes kicsikarni Oroszország meghajlására a csontgyenge Nyugat előtt. Amerika és a préda NATO gyengesége végeredményben a saját hitelességét, saját elrettentőképességét ásta és ássa alá az elmúlt bő egy évben napjainkig és a folytatás sem kecsegteti az atlanti világuralmistákat reményekkel. Erre hergel Hende Csaba bejelentése a légvédelmi fejlesztésekről, milyen érdekes? Tehát a Délszláv helyzet után újra elosztó bázisállomás leszünk egy vesztes oldalon, szabadon! A NATO-célkitűzés az, hogy minden állam legalább GDP-je 2 százalékát költse védelemre. Magyarország most 0,8-0,9 százalékot költ, attól függ, hogy beleszámoljuk-e a nyugdíjakat vagy nem. A kormány megígérte, hogy 2016-tól a GDP 0,1 százalékkal növeli a költségvetést minden évben egészen addig, amíg el nem éri az 1,4-et. Ha minden jól megy, az ukrán válság ezt előrehozhatja egy évvel, bár ehhez a gazdasági növekedésnek is ki kell tartania.

A Honvédelmi Minisztérium ebből a megemelt költségvetésből akarja lecserélni az elavult szovjet haditechnikát a BTR-ektől kezdve az SA-6-os Légvedelmi rakétákon keresztül lényegében minden másig. A magyar védelempolitika célja az, hogy hasznossá tegye magát a szövetségen belül. Ezért kellett Afganisztánba fejlesztési csoportot, harci mentorokat, különleges erőket küldeni. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Ha a honvédség össze tudja végre rakni azt a két dandárnyi "jól" felszerelt és kiképzett erőt, amit az ország jelenleg el tud tartani, amit különböző NATO- és ENSZ-missziókon érdemben fel lehet használni (békefentartásra, stabilizációs feladatokra, képzésre és hasonlókra), papíron ezt várja el a NATO-kötelék. Gyakorlatban az EU golyófogói leszünk a kelet-európai periférián, ha mégis provokálnák és próbára helyezik az orosz medve türelmét. Nagyjából az egyetlen "komoly" fegyverrendszerünk (ez is elmaradva fényévekre az orosz-kínai fejlesztésektől), ami nem szorul cserére, az a néhány darab nyomorult Gripen. Magyarország ezzel is hasznossá teszi magát 2015 harmadik harmadában, amikor négy magyar Gripen fogja védeni a Balti légteret. Ezt folyton csinálnia kell valamelyik tagállamnak, mert a baltiaknak nincsenek megfelelő repülőgépeik. A jelenlegi feszült helyzetben egyébként több gép fog kelleni (tizenkettő), mint a normál ügymenetben szükséges négy, de a magyar légierő csak ennyit tud adni, szóval valaki másnak is be kell majd még szállnia. A modernizáció egyik speciális eleme még a helikopterek cseréje, ami már olyan régen húzódik. Elvileg már idén lehet döntés, igaz, ezt évek óta mondják, de mindegy, a lényeg, hogy jelenleg ez a négy jelölt gyártó van: az amerikai Sikorsky, az angol-olasz Augusta-Westland, az Airbus Helicopters (ez a volt Eurocopters csoport) és a Korea Aerospace. Ők három-négy év után tudnak helikoptert szállítani, addig is maradnak a nemrég pótlólagosan beszerzett Mi-8 és Mi-17-es szállítóhelikopterek. De ahogy a költségvetést számolják a GDP-ben, 2020-ra pont meglesz ez is.

Aszimmetrikus a modern hadviselés

Egy ilyen helyzetben arra az aszimmetrikus hadviselésre kell koncentrálni, amit az oroszok is kidolgoztak és igazítanak a folyton változó, mégis már egy lépéssel előre gondolkozó szituációkkal Kelet-Ukrajnában: lényegében helyi milíciákra támaszkodnak a különleges erőik részleges irányítása alatt, vagy valamiféle támogatásával.

Hogy hogyan kell az ilyesmi ellen fellépni, az talán meglepő módon nemcsak a NATO-tól nem idegen, de teljesen a honvédségtől sem végülis...alapozzák ezt arra, amit Afganisztánban már próbáltak(csak hozzáfűzném, hogy nem túl nagy népi támogatottságra tettek szert) Mit jelent ez? Az ellenséges milíciák felszámolása, de legalább elrettentése anélkül, hogy az ember mindent szétrombolna a környéken és ezzel maga ellen fordítaná a lakosságot (ahogy most az ukrán hadsereg teszi Szlovjanszkban); könnyű és különleges erők használata, stabilizáció, rendfenntartás, helyi rendfenntartó erők kiképzése, intézményépítés...ez a NATO taktika, de egyel nem számolnak csak, hogy az idegen zsoldos erőket még sehol sem várta tárt karokkal a nép.

Gölöncsér Miklós