Az
eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a
törököt, s erre az erőre csapást mérni, mégpedig történelmi perspektívájú csapást
mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes, amelyen belül a jelenre
jellemző megosztottság ismeretlen.
(KOVÁCS
SÁNDOR IVÁN)
Zrínyi Miklós
(1620-1664) elsősorban bajvívó szablyájával" vívta ki tekintélyét a XVI.
századi függetlenségi küzdelmekben. Pennájával", nevezetesen a Szigeti
veszedelem c. eposzával dédapjának, az azonos nevű szigetvári hősnek állított
emléket, a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban. Antik jegyek
(a cím: Obsidio Szigetiana, Vergilius, Ovidius követése stb.) és barokk vonások
egymást erősítve magasztalják a szigetvári hős kapitánynak és a vár többi
védőjének 1566-os hősi helytállását. A költő az Adriai tengernek Syrenaia című,
Bécsben megjelenő verseskötetében bocsátotta közre művét 1651-ben, rövidebb
költemények társaságában.
Adj pennámnak
erőt, úgy írhassak, mint volt" - szól a segélykérés a mű elején, majd a
második énekben olvasható: igazat kell írnom"; a szerző kimondottan
ragaszkodik az epikai hitelhez. Mégsem véletlen, hogy a cselekmény bonyolításában
eltér
a magyar
történeti forrásoktól, és horvát, valamint olasz krónikákat követve a főhős
kezének tulajdonította Szulimán halálát. Ez a variáció szolgálta
mondanivalóját, költői igazságát .
Az eposzi
követelményekhez igazodó első hat strófa után kezdődik a cselekmény. Szulimán
szultán - Allecto fúria által felbujtva - a magyarok ellen indul; seregszemlét
olvashatunk a török hadakról (1. ének). Közeledik a támadó sereg. Palotán Turi
György hősies helytállása, Gyulán Kerecseni László árulása és csúfos bűnhődése
mutatja a választási lehetőségeket. Zrínyi imában fordul Istenhez (2.). A
siklósi ütközetben Zrínyi sikert arat, a lovasparancsnokot, az olaj-béget"
fogságba ejti (3.). Diadal és gyász a siklósi ütközet után; a hazavonuló sereg
szemléje következik (4). Zrínyi előkészületei: lelkesítő beszéd, eskütétel, a
várvédők seregszemléje. Zrínyi György útnak indul a királyhoz (5).
Szolimán követe
Zrínyinél jár; a válasz az almási ütközet, Deli Vid dicsőségével (6.). Meghal a
siklósi hős, Farkasics Péter; a törökre kicsapó sereg nagy pusztítást végez
(7.). Az ostromlók haditanácsában széthúzás uralkodik Rusztán, Delimán és
Demirhám között (8). Juranics és Radivoj vállalkozása, hogy császári segítséget
hoznak, hősi halálukat okozza (9.). Heves ostrom, három oldalról (10.). Epizód:
Delimán megöli Rusztánt és elmenekül. Páros viadal a seregek nevében Deli Vid
és Demirhám között, török ármánnyal. Zrínyi első kirohanása (11.). Zendülés a
török táborban. Delimán és Cumilla szerelmi epizódja után Delimán visszatér,
Cumilla meghal (12.). Deli Videt felesége, Borbála menti ki a török kezéből,
férfiként harcolva. A magyar diadal tetőpontja: a díván elhatározza a
visszavonulást, a postagalamb (a harmadik segélykérés) elfogása azonban végső
támadásra biztatja Szulimánt (13.). Második tetőpont: az utolsó ostrom. A pokol
lakói is beavatkoznak. Deli Vid és Demirhám egymás kezétől halnak meg (14.).
Megoldás: Zrínyi
ötszáz vitézzel kirohan, megöli Delimánt és Szulimánt. Szigetvár elesik, de az
angyalok elűzik az ördögöket, a várvédők megdicsőülnek, lelkük a mennybe
emelkedik (15.).
A Mindenható a
magyarok vallási tévelygése (protestáns hitre térése stb.), széthúzása és egyéb
bűnei miatt küldte büntetésül az idegen sereget. Ismerős ez a mozzanat -
eredetileg bibliai motívum -: a magyar irodalomban már Rogerius mester
siraloméneke is tartalmazza (a tatárjárást követően), a reformáció korában
felelevenedik, pl. a nagy hatású Magyari István (Pázmány Péter ellenlábasa) is
történetfilozófiája alaptételének állítja. Most katolikus fogantatású eposz
épül rá. A bűneinket Allecto kritikus szavai részletezik: fej nélkül vannak", azaz nincs megfelelő vezetés; nincs
eggyesség" és nincs szeretet köztök, sem okos tanácsok"; a magyarok a
leghenyélőbb népek"; egyik az másikat gyűlölik, mint ebek"; nincs
köztök hadtudó, ha volna is, ezek Az tisztviselőnek soha nem engednek."
Ezzel a
vélekedéssel szemben:
a szigetvári sereg JÉZUSNAK megszentelt hadnagya"
vezetésével, tökéletes fegyelmezettséggel, összefogással állítja meg a hatalmas
túlerejű pogány hadat. A keresztény hitért tudatosan vállalják a mártírhalált; előbb Zrínyi ajánlja fel saját életét a feszület előtt, majd az
eskütételkor az egész sereg egy emberként követi. Zrínyi lelkesítő szózata
szerint a harcot keresztény szerelmes hazánkért, Urunkért, feleségünkért,
gyermekinkért, Magunk tisztességéért és életünkért" vállaljuk.
A magyarok
hőstette túlmutat az országhatáron:
Mindenfelől ránk néz az nagy kereszténység".
Ezzel a heroikus feladatvállalással az is szemben áll, hogy a széthúzás korántsem
csupán magyar sajátosság, Allecto az egész keresztény világról mondja: Ne félj,
hogy segétse senki magyarokat, mert jól esmerem én bolond kaurokat."
A Bécsbe
irányított segélykérések valóban rendre válasz nélkül maradnak. Ezzel szemben
Borbála, Juranics és Radivoj az önfeláldozó segítségnyújtás ékes példáit adják.
A várvédő Zrínyi
nagyságát azzal is növeli a költő, hogy az ellenfelet is felmagasztalja, egy
bizonyos pontig. Maga Szulimán (az kinek Európa rettegte szablyáját")
vitézség és okosság", valamint hadbéli szorgosság" tekintetében a
legnagyobb, egyetlen hibája: a szívében lakozó kegyetlenség".
A hódító sereget
az óriási létszám és az erő" jellemzi (evvel győztük mi meg keresztény
világot" - mondja a szultán). Hitszegő voltukat azonban már a gyulai
epizód is előre jelzi, a költő egyik reflexiója pedig pontosan kimondja:
Esztelen, ki hiszen az török hitinek". Ugyanakkor a török érvelés (Bizol-é
németben, te okos horvát bán, Hogy hamar segitséget küld néked talán?") -
a szerző, a XVII. századi politikus-költő-hadvezér saját keserű véleményét is
magában hordozza.
A magyarok
ábrázolásában mindvégig az eszményítés uralkodik, a törökök viszont fokozatosan
elvesztik dicsőségüket. Az erkölcsi diadal a 13. ének 85. strófájában tetőzik:
Szulimán visszamenéséről immár gondolkodik". Zrínyi Szulimánhoz az utolsó
szablyavágás előtt már így szól: Vérszopó szelendek, világnak tolvaja"+ A
szigetvári hőssel ekkor már egyetlen török sem állhat egy magaslaton, halálát
is csak egy távolról kilőtt jancsár-golyóbis" okozhatja.
Az eposz 15
énekből áll. A költő Zrínyi szakított a hagyományos 24 vagy 12 énekes
(szimmetrikus) kompozícióval, feltehetően Ovidius 15 részes Metamorphoses c.
alkotása is példaként állhatott előtte. A felépítés mindenképpen barokk
sajátosságokat mutat: ellentétes erők bonyolult harcából (két tetőpont után)
jön létre végezetül a harmónia.
Eposzi elemek
tekintetében az első strófák közvetlenül az antik hagyományokhoz igazodnak,
nevezetesen Vergilius Aeneis c. eposza szolgál közvetlen mintául (1-2.
versszak). A propozíció Zrínyi személyét körülírja, Szulimánt, az ellenfelet
megnevezi és feldicséri. Az invokáció a görög múzsák helyében a szűz
Anyát", Máriát szólítja meg, hiszen a kereszténység mártírjáról szól a mű.
A főhős sorsának előre jelzése (anticipáció) először az 5. szakaszban
jelentkezik; az olvasó előre látja Zrínyi sorsát, a cselekmény végkifejletét,
így figyelme a hős magatartására irányulhat. Deli Vid megálmodja a heroikus
feladatra vállalkozó Juranics és Radivoj halálát. Maga Zrínyi is szembenéz
saját sorsával, amikor a második ének végén a feszület előtt fohászkodik, és
felajánlja földi életét Istennek. Ugyanakkor a Mindenható közli Zrínyivel
sorsát és helytállását: Martyromságot fogsz pogántul szenvedni, Mert az én
nevemért fogsz bátran meghalni." Szulimán vitéz kezeid miát fog
meghalni".
Az írói reflexiók
számos helyen értelmezik a cselekmény fordulatait. Az enumeráció több helyen is
megjelenik; a Szulejmánnal érkező többszázezres hadsereget az első, a
magyarokat a negyedik és az ötödik ének mutatja be részletesen.
A szerkezetben
Zrínyi nem alkalmazza a szokásos in medias res kezdést, helyette alapos és (a
mű egyharmadát kitevő) terjedelmes expozíció olvasható. Látnunk kell ugyanis,
hogy milyen körülmények között vállalja, sőt kényszeríti ki a szigetvári hős a
várostromot, ezzel a saját vértanúságát, és látnunk kell előre a két sereg
nagysága, felszereltsége, főként pedig tudatossága és szellemisége közti
különbséget.
Az isteni
beavatkozás mintegy közrefogja a történteket. Az eseményeket az indítja el,
hogy a Mindenható a magyarok ellen küldi a török sereget, és az zárja, hogy a
végső ostromba a pokol erői is bekapcsolódnak a támadók oldalán, de a mennyei
seregek is színre lépnek, és a dicső halált vállaló magyar hősöket az égbe
emelik. Az eseménysor tehát a reális emberi világban, a földön alakul, de a kezdő
és végponton a pokol és a menny is szerepet kap, monumentális keretet alkotva a
földi történet köré. A pokol- és mennybéli erők harca csak a legutolsó
összecsapásban társulhat az emberek küzdelméhez, addig a magyaroknak
önerejükből kell bizonyítaniuk.
A főcselekményt
epizódok sora alkotja. A siklósi kalandban Farkasics személyes vitézsége
emelkedik ki, a nagy csaták mindig megnevezett hősök személyes tetteiből,
párviadalaiból épülnek fel. Az egyéni tulajdonságok néhol egyensúlyt teremtenek
a két sereg között (Demirhám és Deli Vid esetében), máskor eleve a magyarok
erkölcsi fölényét jelképezik, pl. Delimán, Rusztán bég és Cumilla szerelmi
háromszöge a törökök széthúzását, viszályait illusztrálja. A magyarok közt
ellenpontjuk a vitéz Deli Vidnek és hozzá méltó feleségének, Borbálának a
példája. Hasonlóképpen példaértékű Juranics és Radivoj elvszerű kitartása,
együttes hősi halála.
Külső formai
eszközök tekintetében a Szigeti veszedelem kevésbé igazodik az eposz
hagyományaihoz. Állandósult jelzős szerkezet (epitheton ornans) ritka, a kevés
példák egyike a jó Zrínyi" kifejezés. (Emlékeztet a kegyes", azaz
istenfélő pius Aeneas"-ra, Vergilius hősére.) A hexametert a költő a
hangsúlyos felező 12-esre cserélte, amely olykor nem is szimmetrikusan oszlik
két félsorra (délszláv hatás miatt?). A rímelés
is egyszerű, a
bokorrímeket legtöbbször ragrímek alkotják. Zeneiség terén a Szigeti veszedelem
nem igazodik a barokk stíluseszményhez, hanem inkább a históriás énekek
hagyományait viszi tovább.
Stílusában néhol
feltűnik Homérosz hatása (pl. a rózsásujjú hajnal" képével indít a 8.
énekben). Mitologikus elemek is felbukkannak (pl. a sorsot fonó párkák alakja),
a végső ostrom barokkos kavalkádjához nagy mértékben hozzájárulnak az istenek
és a héroszok (Styx, Furiák, Hárpiák,
Briareusok, Tantalus, Atreus, Licaon stb.), a keresztény mitológiával keveredve
(Luciper). Zrínyi az utolsó énekben lesz Szigetnek Hectora", majd JÉZUSNAK
megszentelt hadnagya". Zsoltáros-biblikus hang is jelentkezik
("Kiáltnak én hozzám, s nem hallom meg üket"). Zrínyi beszédében
Balassi kifejezései visszhangzanak: Ez a' hely s ez a vár légyen dicsőségünk,
Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk". A kitérő költői hasonlatok (Mint
mikor az fölszél"+; Mint fölyhő szél előtt"+ Mint magas hegyekből
leszállott kőszikla"+ Mint fene leopárt, ha elveszti kölykét"+) a
barokk körmondat jellegzetes szerkezetében jelennek meg: a mellérendelt
hasonlító tagmondatok emelkedő ívű költői sorozata után következik a
késleltetett főmondat.
Zrínyi
jelmondata: Sors bona, nihil aliud" (+Jó sors, semmi másă). A sorsot el
kell fogadni, a szerencsét meg kell becsülni. Sztoikus bölcsesség ez. Boldog,
az ki jóban el nem bízza magát, De kész szüvel várja szerencse forgását"-
szól a költői reflexió a siklósi kaland után. Szulimán mondataiban is
megjelenik ez az elv: az vitéz embernek Kell valamit engedni a
szerencsének". Cumilla halálát tragikusan balszerencsés véletlen okozza.
Farkasics Péter halálát lírai sorok siratják: O, forgó szerencse, átkozott,
kegyetlen!"
A halandósága miatt nyomorult ember" egyetlen
lehetősége: a vitéz név", a jó hir-név", a becsületes helytállás. A hősi helytállás méltatása soha nem marad el (pl. jelen van a
negyedik, a hetedik és a tizennegyedik énekben). Zrínyi viszont előre tudja,
előre vállalja a hősi halált. Ami az ember szemében szerencse", az
voltaképpen Isten rendelése (tizenötödik ének, 19. versszak). Isten látja
előre, hogy Zrínyi teljesíteni fogja feladatát (Jól esmerte Isten, hogy hű
szolgája volt"), a hős várkapitány pedig kötelessége tudatában tette
dolgát. Szerencse énvelem is gyakorta mulat"- a szerző itt önmagáról is
szól.
Az eposz a
jövőbe mutató mozzanatokat is tartalmaz. A hős várkapitány helyébe fia, Zrínyi
György fog lépni. A várvédő Zrínyi Miklós eszmei végrendelkezése: Mert kell
tenéked is követned engemet, Sokat járnod s fáradnod, veritékezned". Az
utolsó (ötsorosra bővített) strófában már nem a főhős, hanem a költő-hadvezér
fordul imával a Vitézek Istenéhez", elődei hős lelkének kegyelméért
esdekelve.
A várvédő Zrínyi Miklósnak és katonáinak
hőstette - a dédunoka eposzának is köszönhetően - mélyen megőrződött a
magyarság tudatában. Jóllehet a nemzeti eposz" rangot Vörösmarty Zalán
futása c. műve elhódította a Szigeti veszedelemtől.
Kötelező
hősi életszemléletű olvasmányainkhoz jó szórakozást kívánunk! Tanuljatok sokat
belőlük saját épülésetekre és szűkebb közösségeitek jellemformáló
megsegítésére! Legyetek hűségesek eme nemes lángoló betűkhöz, melyeket apáink igaz
vérrel írtak az egészséges testi-lelki ember szellemiségéről nektek, örökül!
Várhegyi
Kálmán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése