A bűnügyi nyomozás új tudományos fegyvertára
A
bűnöző gondosan ügyelt arra, hogy tette színhelyén ne hagyjon sem
ujjlenyomatot, sem DNS-mintát, 2008 elején mégis leleplezték a francia
technikai és tudományos rendőrség (PTS) szakértői - írja a párizsi Le Figaro a
legújabb nyomozati eljárásokat ismertető cikkében. Az áldozat mellett
hagyott fegyveréből értékes „szagnyomot" gyűjtöttek, és azt egy
hermetikusan zárt üvegtartályba helyezték. Amikor a gyanúsítottat
előállították, szagát a különlegesen betanított német juhászkutyák
összehasonlították a tárolt szagmintával, és a többször megismételt
próba lehetővé tette a fegyver tulajdonosának azonosítását.
Ez a
nyomozási eszközt, a szagok összehasonlítását - franciául odorologie
(odeur=szag) - 2003 óta használja fel a francia rendőrség, ügyészség,
bíróság: egyike azoknak az új módszereknek, amelyekhez nagy reményeket
fűznek. Mert igaz ugyan, hogy egyre több a DNS-vizsgálat, de pusztán
ezzel nem lehet minden ügyet megoldani, már csak azért sem, mert a
bűnözők egyre jobban vigyáznak arra, hogy ne hagyjanak ellenük
felhasználható biológiai nyomot a helyszínen, például elégetik a
gépkocsit, a ruhákat.
A Párizs közelében lévő Rosny-sous-Bois
erőd vastag falai mögött a csendőrség bűnügyi kutatóintézetének (IRCGN)
kutatói csak az elmúlt három évben olyan új technikákat is alkalmaztak,
mint a hangfelismerés, a pollenvizsgálat, a fülnyomok rögzítése vagy a
megrongált informatikai eszközök helyreállítása.
A
hanglaboratórium kutatói már kidolgoztak egy olyan rendszert, amely az
esetek 90 százalékában képes automatikusan felismerni a beszélő
hangját, ami sokat jelenthet a névtelen telefonálók által hangoztatott
fenyegetéseknél. Hanglenyomat ugyan még nem rögzíthető, viszont
lehetséges a hang és a kiejtés sajátosságainak bemérése.
Más
kutatók a virágpollenek segítségével képesek voltak fontos adatokat
szerezni például a bűntett színhelyéről. Ez a vizsgálat alátámasztotta
például egy fiatal nő állítását arról, hogy egy repceföldön
erőszakolták meg. Alsó fehérneműjének mikroszkópos vizsgálata során
kimutattak olyan virágport, amely igazolta állítását. A vizsgálat
azonban egyelőre még nem teszi lehetővé azt, amit sokan remélnek - a
bűnöző lakóhelyének kiderítését - figyelmeztetnek a kutatók.
Hasonló
óvatosság jellemzi a fülnyomok szakértőit az IRCGN-ben. Az emberi
azonosítással foglalkozó tudományos nyomozók nemrég három bírósági
fülnyom-azonosításhoz adtak szakvéleményt - ilyenkor a gyanúsított füle
által egy ajtón vagy más tárgyon hagyott nyomot használják fel. Ezzel
fel lehet például becsülni a tettes testmagasságát, vagy éppen
azonosítani lehet, ha fülén különleges ismertetőjel is volt - piercing,
sérülés stb. Miután azonban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában
heves bírálatot váltott ki a módszer gyilkossági ügyekben történt
alkalmazása, Franciaországban még nem gyakori az ilyen bírósági
bizonyítás.
A francia igazságügyi minisztériumban azonban
figyelmeztetnek arra, hogy az új technikákat alaposan ismerni kell
ahhoz, hogy alkalmazzák azokat, és hiba lenne mindent az ilyen
tudományos eszközök alkalmazására építeni - ez csak feleslegesen
megsokszorozná a vizsgálatok számát. A tanúvallomásnak és a helyszíni
bizonyítékoknak továbbra is elsőrendű szerep jut a nyomozásban.
Etikai
kérdéseket is felvetnek ezek a tudományos eszközök, például 2007-től
több vizsgálóbíró a helyszínen talált DNS-nyomok alapján közzé akarta
tenni a gyanúsított etnikai-földrajzi származását - ami az egyéni
szabadságjogok védelmezőinek heves bírálatát váltotta ki. Az ilyen
típusú azonosítással foglalkozó Nantes-Atlantique genetikai intézet
(IGNA) ezért lemondott a tervről. „Úgy éreztem, hogy 90 százalékos
megbízhatóságú módszereink nem veszélyeztették a szabadságjogokat, de
országunkban olyan aggodalmat váltanak ki az ilyen tudományos
előrelépések, hogy inkább felhagytam a tervvel" - jelentette ki az IGNA
igazgatója, Jean-Paul Moisan.
További nehézség, hogy sokszor a
szakértők és a bírák számára sem érthetők az új eszközök, vagy éppen
nem tartják elég megbízhatónak a velük elért eredményeket. Ennek
ellenére az új módszerek terjednek, például az „odorológia" szakértői
által kiképzett kutyákat csaknem kétszáz esetben használták bűnügyek
felderítésére.
Franciaországban már több mint 200, a helyszíni
nyomok gyűjtésére szakosodott technikus kapott kiképzést arra, hogy
miként lehet a bűnöző által használt fegyverre, egy mobiltelefonra vagy
kulcsokra helyezett szövetdarabbal szagmintát gyűjteni. Ezt palackba
zárják. mellé négy más szagmintát tartalmazó palackot helyeznek, majd
egy speciálisan kiképzett német juhászkutyának szigorúan kidolgozott
eljárás szerint kell kiválasztania a bűnöző szagával azonos mintát
tartalmazó palackot. Ezután átrendezik a palackokat és megismétlik a
próbát - majd egy másik kutyával is végrehajtják. Bár még sokan
kétkednek benne, 2004-ben ezzel a módszerrel azonosítottak egy férfit,
aki Charente-ban elrabolt és megerőszakolt egy kislányt.
http://www.lefigaro.fr/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése