Európai tényfeltáró jelentés az orosz-grúz háborúról
Der Spiegel
A tavaly augusztusban kirobbant orosz-grúz háború óta folyik a vita arról, hogy melyik fél felelős a konfliktusért. A Der Spiegel
beszámolója szerint az Európai Unió tényfeltáró bizottságának júliusra
elkészülő jelentése elsősorban Mikhail Szaakasvili grúz elnököt
hibáztatja a történtek miatt.
Micheline Calmy-Rey svájci
külügyminiszter tavaly októberben az EU elnökségének felkérésére
megbízta Heidi Tagliavinit a 2008 augusztusában kirobbant orosz-ukrán
háborús összecsapás körülményeinek kivizsgálásával. A Tagliavini által
vezetett tényfeltáró bizottság legfontosabb célja annak megállapítása,
hogy melyik fél milyen mértékben felelős a fegyverek konfliktusért.
Tagliavini korábban a svájci külügyminisztériumban dolgozott, majd az
EBESZ csecsenföldi és boszniai missziójának volt tagja. Egy rövid ideig
Moszkvában nagykövet-helyettesként is működött, és az ENSZ
képviseletében Grúziában is tevékenykedett. Elismertségét jól jelzi,
hogy a Neue Zürcher Zeitung Madame Bátorságként aposztrofálta
nemrégiben. Tagliavini 1,6 millió eurós költségvetést és tucatnyi
tanácsadót kapott az EU-tól a jövő hónapban esedékes jelentés
elkészítéséhez.
A Der Spiegel birtokába jutott bizalmas
információ szerint a tényfeltáró csoport tagjai körében egyelőre nem
alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy melyik fél
tehető inkább felelőssé a háborúért. Vannak, akik szerint Oroszország a
hibás: Moszkva célja Dél-Oszétia elszakítása volt a NATO-ba igyekvő
volt szovjet tagköztársaságtól. Jörg Himmelreich amerikai diplomata
szerint az orosz támadás a nemzetközi normákat megsértő agresszió volt.
A bizottság szakértőinek többsége azonban inkább arra hajlik,
hogy Grúzia provokálta ki az orosz támadást. A Tagliavini által
összegyűjtött dokumentumok cáfolni látszanak a Szaakasvili állítását,
miszerint Grúzia az orosz agresszió áldozata. „Grúzia csak magát
okolhatja" - idézi a német hetilap a bizottság egyik tagját,
Christopher Langtont, a Brit Hadsereg ezredesét. Otto Luchterhandt
hamburgi nemzetközi jogi szakértő szerint szó sem volt orosz
agresszióról: a Dél-Oszétiában nemzetközi felhatalmazással
békefenntartó missziót teljesítő orosz csapatok elleni támadás volt
jogtalan, és ezen az sem változtat, hogy Oroszország aránytalan erővel
válaszolt. A bizottság többsége egyetért abban, hogy Oroszország
jogosan indított katonai akciót, de a hadműveletek során többször
megsértette a hadviselés nemzetközi normáit: tiltott fegyvereket vetett
be és nem kímélte a polgári lakosságot, ami háborús bűncselekménynek
számít.
A bizottság egyelőre semmilyen bizonyítékot nem talált,
amely igazolta volna Szaakasvili állítását, miszerint a háború azzal
kezdődött, hogy augusztus 7-én éjjel 150 orosz tank nyomult be a grúz
területekre. Sőt, a Der Spiegel úgy tudja, hogy a bizottság
arra viszont bizonyítékot talált, hogy egy nappal az orosz csapatok
augusztus 8-i bevonulása előtt 12 000 főből és 75 tankból álló grúz
alakulat sorakozott fel a dél-oszét határvonalon. Minden jel arra
mutat, hogy Szaakasvili hosszú előkészületek után meg akarta kezdeni a
szakadár dél-oszét tartomány katonai visszafoglalását. A bizottság
tagjainak tudomására jutott az is, hogy a hadsereg vezetése
elkészítette a hadműveletek részletes tervét is, de a grúz kormány nem
volt hajlandó a többek által hivatkozott dokumentumok bemutatására. A
német hetilap szerint ez is a bizottság azon gyanúját erősíti, hogy
Szaakasvili titkol valamit.
A bizottság tagjait leginkább annak
kérdése osztja meg, hogy Szaakasvili miért akart az orosz nemtetszés
ellenére katonai akciót indítani a dél-oszét területen. Vannak, akik
valószínűsítik azt is, hogy Szaakasvili vakmerősége hátterében a
nyugati hatalmak bátorítása állt. Bruno Coppieter brüsszeli politológus
szerint nyugati országok fegyverekkel is támogatták a grúz elnököt.
Mások szerint azonban nem kellett külföldi ösztönzés: a grúz választók
azt várták az elnöktől, hogy vessen véget a szakadár tartomány
függetlenségi törekvéseinek. Akadnak olyan vélemények is, amelyek
szerint Szaakasvili egyszerűen elvesztette a józan ítélőképességét.
A Der Spiegel
szerint a bizottság jelentése nem fog fényt deríteni arra, hogy az
Egyesült Államok támogatta-e Szaakasvili akcióját. A német napilap
mindenesetre megemlíti, hogy Amerika George W. Bush elnöksége idején
jelentős katonai segélyt folyósított a volt szovjet tagköztársaságnak.
Elgondolkoztató az is, hogy az amerikai külügyminisztérium augusztus
8-án, az orosz csapatok megindulásakor nem fogadta Gregorij Karasin
orosz külügyminiszter-helyettes telefonhívását.
http://www.spiegel.de/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése