Vallási kötelezettség volt az Ahmadinezsád érdekében történő csalás
Valóban újraválasztották Mahmúd Ahmadinezsádot elnöküknek az irániak? - teszi fel a kérdést Christiane Hoffmann, a Frankfurter Allgemeine Zeitung
publicistája, aki a politikust aprótermetű, széldzsekis
Holokauszt-tagadó provokatőrnek bélyegzi. Ráadásul majdnem kétharmados
többséggel, már az első fordulóban. A szerző szerint felmerül a kérdés,
vajon tényleg csak a városlakók egy kisebbségének jelentett-e reményt a
kihívó, Mir-Husszein Muszavi. Akit Teherán utcáin hősként és
üdvözítőként ünnepelt a változást követelő tömeg. És akit a nyugati
tudósítások mint reménytkeltő, reformokat és nyitást ígérő jelöltként
festettek le.
A politikus híveivel együtt biztos abban, hogy
Ahmadinezsád csalt. Már a pénteki választás előtt figyelmeztettek a
várható csalásra, a paramilitáris forradalmi gárdisták és a baszidzsik
beavatkozására. Még a belügyminisztériumból is kaptak figyelmeztetést,
hogy nagyszabású csalás készül. Egy Ghom városbeli ajatollah vallási
kötelezettségnek titulálta az Ahmadinezsád érdekében történő csalást.
Minderre az iráni választási rendszer bőséges lehetőséget biztosít.
Mint a frankfurti lap szerzője megjegyzi, már négy éve is a gyanú
árnyéka vetült arra, ahogy Ahmadinezsád a voksolás második fordulójába
jutott.
Az idei választási kampány egy mélyen megosztott
országról tanúskodik. Egy modern, városi lakosságról, amely szabadságot
és demokratikus jogokat követel. Sokan közülük szekuláris politikai
rendszert követelnek. A másik oldalon pedig ott állnak az egyszerű,
vallásos emberek, akik számára a jelek szerint továbbra is hihető az
igazságosság ígérete.
A publicista szerint Muszavi alulmaradása
az iráni iszlám reformmozgalom végérvényes vereségét jelentheti. Sokan
feladhatják a reményt, hogy az iszlám rendszer egyáltalán
megreformálható. Minden bizonnyal átvertnek érzik magukat. Okkal-joggal
lehet rettegni attól, hogy bosszúhadjárat indul azok ellen, akik az
elnök ellen szólaltak fel. Ahmadinezsád ugyanis többek között
megerősítette a sajtó-, és a művészeti cenzúrát; a vallási
kesebbségeket, mint például a bahaiokat szisztematikusan üldözni
kezdte.
Muszavinak, a kihívónak köszönhető a magas részvételi
arány a választásokon - szögezi le a szerző. Az Iszlám Köztársaságban a
voksolási hajlandóság a politikai rendszer elfogadásának fokmérője.
Amennyiben alacsony, akkor a hatalmat gyakorlók úgy hiszik, hogy ki
vannak téve a nyugati bírálatoknak: a rezsimkritikus irániak
bojkottálják a szavazást. Így volt ez négy éve, amikor korábban soha
nem tapasztalt kevesen járultak az urnákhoz. Muszavi ezért kapta azt a
lehetőséget, hogy mobilizálja azokat is, akik akkor otthon maradtak:
szokatlanul élesen támadhatta Ahmadinezsádot, a sajtószabadságról és a
nők jogairól beszélhetett, sőt, feleségével együtt kampányolhatott, ami
a konzervatív-iszlám beidegződések szerint kész botrány.
http://www.faz.net/s/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése