Ki fizeti az oroszországi tüntetőket?

A kommunistákat senki, ők Zjuganov utasítását követik a régi recept szerint. Az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának az elnöke közismert antiszemita, és amikor a pártvezetés egyik ismert tagja, Albert Makasov tábornok "halál a zsidókra" jelszóval népszerűsítette a Pártot egy tömegdemonstráción, még csak el sem határolódott tőle. Különben neki is voltak hasonló kijelentései, de nem Moszkva egyik főterén. A hazai kommunisták amikor értesültek az orosz kommunisták 19,19%-os választási sikeréről, gyorsak gratuláltak Zjuganov elvtársnak, de egy-két napon belül rájöttek, hogy hiába kommunista, nekik (a hazai cionbolsevistáknak) nem az elvtársuk, el is tüntették mindenhonnan a gratuláló szöveget (csak egyetlen nemzeti érzelmű kommunista honlapon maradt fent). Zjuganov kommunistái igazi nemzeti kommunisták, Sztálin tisztelők és azért tüntetnek, mert szerintük még mindig sok a zsidó a vezetésben (egy is túl sok - mondják). Nagyon sajnálják, hogy Sztálin a legnagyobb tervét, a zsidómentes Szovjetuniót már nem tudta megvalósítani.

A liberális zsidókkal más a helyzet, ők zsoldért tüntetnek Moszkvában is, csakúgy mint Kairóban, Tripoliban, vagy előtte Kievben és Tbilisziben. A különbség csak annyi, hogy a moszkvai tüntetőket jobban meg kell fizetni. Napi 100 dollár a napidíj, ezt viszonylag jól megszervezett (az értékesítési lánc mintájára) ügynökhálózat fizette ki a saját embereinek. Ez tízezer ember esetén csak 1 millió dollár, ami egyenlő a semmivel. Nyilván a szervezők zsoldja jóval magasabb volt, és sokan közöttük az állandó fizetésért hajtanak. A tízezres létszám orosz viszonylatban elenyésző minimum, de ezt fel lehet hazudni akár százezerre is, különösen úgy, hogy ha a szervezők utasításainak megfelelően összetűzéseket sikerül kiprovokálniuk. Az őrizetbe vett tüntetők minden napért 200 dollárt kapnak. Alkoholisták, drogosok, munkakerülők, csatornatöltelékek számára kész főnyeremény, ki sem hagynák ezt a lehetőséget. Mellesleg fogalmuk sincs, miért is vannak ott.

A transzparenseket az aktivisták viszik és igyekeznek kiválasztani a jobb kinézetűeket a tömegből, külön juttatást ígérve az első sorokban való vonulásért és a kiadott jelszavak skandálásáért. A többi a cionista média feladata. Érdekes, hogy soha nem mutatnak képeket a tömeg más részeiről, nyilván azonnal rájönne mindenki, mi is a valóság. Most azonban igen kellemetlen meglepetésben volt részük. A rendőrroham elmaradt - csodálkoztak is - de helyette olyasmi történt, ami annál sokkal rosszabb lesz rájuk nézve. Kis robothelikopterek kamerával felszerelve a tüntetők fölé repültek és elkezdték a felvételek készítését a tömegről. Mindenki szájtátva nézte őket, kiválóan beazonosítható képek készültek. A beazonosítás csak rövid idő kérdése, és a hatalom talál arra okot - mivel a többségük bűnöző -, hogy előállítsa őket. Akkor aztán mindent kipofáznak, mentve a bőrüket.

A cionisták hosszú távú tüntetéssorozatot terveztek, egyre több résztvevővel. A pénz nem kérdés, van erre elég ott, ahonnan eddig is kapták. De a "tömeg" rendesen összecsinálta magát, és napról napra kevesebben vesznek részt a tüntetéseken, pedig a napidíjat a duplájára emelték. A 200 dollár közel ötvenezer forint, és ha ezt összevetjük a 2006-os TV-székház elleni támadást végrehajtók 10 ezer forintos zsoldjával, akkor látszik, hogy a tét is jóval nagyobb.

Az orosz hatalom már csak a végjátékra élesít, kivárja azt, hogy mindenki megmutassa az igazi arcát. A pénzen - a júdáspénzen - és a médiahazugságokon kívül más támogatásra az oroszországi cionisták nem számíthatnak. Az egyetlen valódi ellenzéki erővel, a kommunistákkal az összefogás kizárt, mert ha tehetnék, pontosan a kommunisták vernék agyon őket elsőként. Putyin nyilatkozatai egyértelműek és rendkívül súlyosak. A zsidó Hillary Clinton képe az utóbbi napokban olyan, mintha lócitromba harapott volna (különben is egy igazi szörnyella). Ugyanis ő a felelőse ennek az akciónak, és törheti a fejét, milyen kifogásokkal él majd a sorosék felé.

Ma már minden józanul gondolkodó tudja, hogy a cionmédiának (az egész nyugati médiának és a hazainak) egyetlen szavát sem szabad elhinni. Helyszíneket hamisítanak, filmgyárakban készítenek dokumentumfilmeket, létszámokat szoroznak és osztanak, tömegpusztító fegyvereket vizionálnak, csecsemőgyilkosságokról hazudoznak, egyszóval állandóan vetítenek. A moszkvai vetítésük megbukott, katasztrofális bukás volt.

Egy olyan moziban, ahová már nem megy be senki.

Kassai Ferenc

Az Állami Duma választáson Putyin és Medvegyev pártja 50%-kal áll az élen

A szavazatok nyolcvan százalékának feldolgozásakor 50,09%-kal az Egységes Oroszország az első helyen áll.
Második helyen a Kommunista Párt 19,25%-ot kapott.
A harmadik helyen az Igazságos Oroszország 12,99%.
Negyedikként szintén bekerül az Állami Dumába a Liberális Demokrata Párt 11,74%-kal.
A parlamenti küszöb 7%, ezért nem kerül a törvényhozás alsó házába:
- a Jabloko (Alma) 2,94%
- az Orosz Hazafiak 0,96%
- az Igaz Ügy 0,57%

Összesen hét párt szerezte meg az indulási jogosultságot az Állami Duma hatodik választásán. Az élen álló jelenlegi kormányzópárt az előzetes várakozásoknak megfelelően nem szerezte meg az abszolút (kétharmados) többséget, és eredménye elmarad a négy évvel korábbitól is, amely 64,3%-volt 2007-ben, így egyszerű többsége lesz az Állami Dumában, de ennek ellenére fölényesen megnyerte a választásokat.

A részvételi arány 60,2%-os volt, amely elmarad a négy évvel korábbitól (63,78%).

A legfrissebb adok 95,71%-os feldolgozásnál

Forrás: cikrf.ru

Az európai megfigyelők még soha nem figyeltek meg választást ezelőtt

Ki gondolta volna, hogy az orosz választások nem csak a hazai politikai stratégák, hanem a külföldi munkanélküliek, nyugdíjasok, titkárnők és kereskedelmi ügynökök pénzügyi helyzetét is javíthatják?

Akárhogy is, ezek az emberek alkották a december 4-ei orosz parlamenti választásokra küldött európai megfigyelők csoportját.

Mindig is rejtély volt, ki és hogyan jelöli ki a külföldi megfigyelőket, akik figyelemmel kísérik az orosz választásokat. Mint kiderült, se az OSCE/ODIHR (Demokratikus Alapítványok és Emberi Jogok Hivatala) se más nemzetközi szervezet nem szabályozza ennek folyamatát. A megfigyelők listáján szerepelnek rokonok, barátok, ismerősök, szomszédok, titkárnők, személyi asszisztensek. A pénz és a napidíj egész jó, az ingyen kirándulás Oroszországba pedig csak a ráadás.

A "Pravda.ru" megszerezte az OSCE/ODIHR megfigyelők listáját, rajta a legkülönbözőbb nevekkel. Mechthild Herkenhoff szociális munkás Németországban, Francesco Marchezano Olaszországból (23 éves) még soha nem dolgozott életében semmit, aminek köze lett volna a választásokhoz. Maritza Cecilia Tollemark Fortes egy titkárnő Svédországból, Jonathan Browning pedig brit munkanélküli. Ilyen nevekkel van tele a lista, a látszat kedvéért egy-egy magasabb rangú tisztviselő valamelyik külügyminisztériumból, többnyire Kazahsztánból.

Több mint valószínű, hogy az OSCE által küldött megfigyelők mindegyike jó ember, és mintapolgár. Részt vesznek saját közösségeik életében, tagjai valamelyik egyháznak, gondozzák a virágágyásokat, nevelik gyermekeiket és unokáikat.

De hogy mi közük egy olyan bonyolult politikai folyamathoz, mint a választások, az rejtély. A választások szervezeti és jogi hátterét minden megfigyelőnek tökéletesen ismernie kell. Kétségeink vannak afelől, hogy egy 23 éves olasz munkanélküli nagy bizonyossággal meg tudja különböztetni Baskíriát - ahol dolgozott - Tatárföldtől, ezt a két köztársaságot Kazahsztántól, és az "Egyesült Oroszországot" az "Igazságos Oroszországtól".

Ráadásul ez a lista az OSCE minden alapítványának hitelességét aláássa, valamint minden olyan szervezetét, ami vele együtt részt vett az Oroszországban zajló választásokon mint megfigyelő, majd arról véleményt mondott.

Dmitrij Lukin - Pravda.ru