A Nobel-díj hivatalos weblapján [3] feltüntetett összes kitüntetett listáját és a Jinfo [4] oldalon megadott zsidó Nobel-díjasok listáját használtuk a zsidó (J) és nem zsidó (G) – csak zsidó, csak nem zsidó, megosztva zsidó és nem zsidó párosan, illetve hármasban díjazottak arányának kiszámításához. A számítások az 1901-1940. és az 1941-2010. időszakok adatai alapján készültek.
Alapvető változás következett be közvetlenül a második világháború után. A kitüntetettek száma ugrásszerűen megnőtt, és a díj megosztása gyakorlattá vált. A változást sokan a Nobel-díj “leértékelődéseként” emlegetik. A változás részben a kutatás felgyorsulásával magyarázható, másrészt azzal a ténnyel, hogy ma a kutatómunka többnyire teamekben folyik, így nem lenne igazságos egy személyt kitüntetni. További tényező az a kutatási többlet, amely a párhuzamos kutatásból és probléma megoldásból adódik. A zsidó-nem zsidó díjmegosztás egy szerény 2,7 %-os szintről 24,6%-ra (9-szeres növekedés) ugrott. 10% körül maradt a „csak zsidó” díjazottak aránya, azonban a „csak nem zsidó” arány csökkent, mivel a megosztott díjak gyakoribbakká váltak. Vagyis a zsidó tudósok több mint kétszeresére növelték részesedésüket a kiosztható díjakban, mert a „Nobel-tortából” juttatott nem zsidó rész csökkent (2. sz. ábra). A második világháború után a zsidó kitüntettek százalékaránya 9,4%-ról 22,.2%-ra nőtt, és a nem zsidó díjazottak aránya ennek megfelelően visszaesett. (A közgazdasági díjakat nem vettük be a számításba, mivel 1969 előtt nem léteztek.)
2. sz. ábra
2. sz. ábra: A zsidó-nem zsidó Nobel-díjak megoszlása, 1901-2010.
Az ábra az 1. sz. ábra alapján készült. Az oszlopok a standard hibaátlagot mutatják, n=5 (A közgazdasági díjakat kihagytuk). Egymintás t-próbát használtunk az eltérések jelentőségének elemzéséhez.
A 110 év alatt összesen 65 különböző nemzet részesült Nobel-díjban legalább egy díjjal, és 32 nemzet kapott legalább három díjat. További statisztikai elemzéseket végeztünk e 32 országot illetően (II. sz. táblázat). A Nobel díjasok (NL) országonkénti számát (NL/1 millió lakos/110 év) az országonként díjazottak száma [5] és a népesség szerinti országlista [6] alapján számítottuk. Ezeket az adatokat egybevetettük a 2006-ban mért nemzeti IQ értékekkel [7], országonként egy év alatt (2006.) kiadott könyvek számával (2006) [8] (első kiadás//10,000 lakos/év), az elfogadott szabadalmakkal (1998) [9] (szabadalom/1 millió lakos/év és az adott ország zsidó népességének arányával (%) [10].
A kitüntettek száma országonként jelentős eltéréseket mutat (3. sz. ábra). A zsidók (a világ bármely országában élő etnikumként értendő, nem csak Izrael állampolgárai) messze megelőznek minden más nemzetet 12,7 díjazott / 1 millió lakos eredményükkel. Követi őket Svájc és Svédország, mindkét országban 1 millió lakosból „csak” 3 kitüntetett van.
Gyakran megemlítik (a tudományos és a népszerű tudományos irodalomban), hogy a zsidók IQ átlaga magasabb, mint a nem zsidóké, vagyis a zsidók okosabbak, és ezért nagyobb mértékben járulnak hozzá a társadalom szellemi életéhez, mint a nem zsidók.
II: sz. táblázat
Azt gondolhatnánk, hogy az egyes országok Nobel-díjasainak száma összefügg az adott ország átlag IQ értékével, azonban ez nem így van. Ugyanakkor az egyes országok irodalmi termése többnyire összhangban van az adott ország díjazottainak számával (3. sz. ábra kiegészítése). Az elfogadott szabadalmak száma jól megfeleltethető az IQ értékkel, azonban a Nobel-díjasok számával nem. Az egyes országokban élő zsidó népesség száma nem befolyásolja lényegesen az adott országnak IQ értékkel, könyvkiadással és szabadalmakkal jellemzett szellemi aktivitását.
3. sz. ábra
3. sz. ábra: Nobel-díjasok az egyes országokban (a II. sz. táblázat adataiból)
Kifejtés
A Nobel-díj a 110 év folyamán fokozatosan vált az egyik legnagyobb presztízzsel járó tudományos kitüntetéssé. Az ambiciózus tudósok többségének titkon remélt kívánságai között a tudományos kiválóság legnagyobb elismeréseként jelent meg. A különböző, többnyire fejlett országok is magukévá tették ezt a véleményt, rendkívüli juttatásokat nyújtanak Nobel-díjasaiknak. A kitüntetéssel járó pénzösszeg (kb. 300,000 -1 millió USD) csak egy töredéke annak a pénzjutalomnak, amelyet a díjazott és intézete, illetve tudományos munkatársai megkapnak. Egyetemek, könyvkiadók és vállalatok számára egy Nobel-díjas értéke a testsúlyának megfelelő arany értékével ér fel. Számos egyéb előny között említhetők például tiszteletbeli állások, testületi tagságok vagy jól fizetett előadások. A Nobel-díj nem csak elismerést, hanem hatalmat is jelent. Ezért a kiérdemelt tiszteletnek megfelelően a tudóstársadalom figyelemmel követi a Nobel-díjasokat, így azt is, hogy ők és környezetük milyen módon használják fel tudományos és anyagi befolyásukat.
Mindezeken felül a díj helyet biztosít tulajdonosának a tudománytörténetben. A Nobel-díjasok és munkáik úgy szerepelnek a történelemkönyvekben, mint egy-egy mérföldkő a tudományok fejlődésében. A tudósok nagyon érzékenyek az ilyenfajta hagyományra.
IQ többlet a zsidó fölény mögött
A statisztikai elemzések arra utalnak, hogy a zsidó tudósok erősen felülreprezentáltak a kitüntetettek között. Ez a túlsúly 26-szoros az USA-ban. A túlsúly közismert, azonban mértéke kevésbé. Gyakran magyarázzák a zsidók magasabb IQ értékével. A mérések szerint [11] a zsidó amerikaiak átlag IQ-ja 115, őket követik sorrendben a kelet-ázsiaiak (106), fehérek (103), latinok (89) és afrikai amerikaiak (85). Többféle magyarázatot találhatunk erre a nagyon magas átlag zsidó IQ értékre. Ez az érték helytálló az askenázi zsidók esetében, de nem vág egybe az izraeli nemzeti IQ értékkel (100). Az eredményt jórészt a verbális inteligencia adja, az inteligencia más összetevőiben (pl. motorikus vagy térbeli) a zsidók valószínűleg jóval az átlag alatt lennének. Az átlag askenázi IQ Lynn mérése szerint Amerikában 107 (12) és Izraelben 103 (12). A zsidó inteligencia okát a szakirodalom [14-16] behatóan vizsgálta és alaposan feldolgozta.
Ésszerűnek tűnik az a feltételezés, hogy a sikeres tudósok átlagon felüli inteligenciával rendelkeznek. Azonban az csak egy spekuláció, hogy például egy 135-ös IQ értékkel rendelkező tudósnak nagyobb esélye van a sikerre, mint annak, akinek IQ értéke csak 130. A verbális inteligencia, amelyben a zsidók nagyon jók, nagymértékben befolyásolhatja a díjért folyó versenyt a béke, az irodalom és a közgazdaság területén, azonban más fajta inteligencia szükséges a sikerhez a fizika, az élettan és a kémia területén. Nehéz elhinni, hogy a kivételesen magas IQ értéknek döntő szerepe van a díj elnyerésében, amikor más, magas IQ-val rendelkező népek (kelet-ázsiai) kevés díjat szereznek. Izrael jellemzően átlagos IQ-ja és tudományos teljesítménye egy másik zavaró tényező, ha a zsidók sikerét csupán az inteligenciával próbáljuk megmagyarázni.
Különleges beállítottság a zsidó fölény mögött
Másik jól hangzó magyarázat a zsidó fölényre az, hogy a zsidók nagyobb arányban kapcsolódnak be a szellemi tevékenységekbe, mint a nem zsidó társadalom nem zsidó népessége. Következésképpen a 26-szoros zsidó fölény Amerikában arra utalhatna, hogy 26-szor több zsidó választja a tudományt élethivatásul, mint amerikai. Az USA-ban mintegy 2,1 millió tudós van [17], amely az amerikaiak 0,6%-át jelenti. Az amerikai zsidók 0,6%-a 36.000 személyt jelentene, vagyis 26x36.000=1.044.000 zsidó tudóst, így minden 6. zsidót az USA-ban. Ez pedig teljesen valószerűtlen szám.
A zsidó kitüntetettek aránya több mint megkétszereződött a második világháború után. E növekedés a zsidó-nem zsidó megosztott díjak nagymértékű növekedésének tudható be. Kiváló zsidó és nem zsidó tudósok kezdtek együttműködni, vagy esetlegesen azonos, sikeres tudományos terület kutatásában mélyedtek el. Ilyenfajta közös megjelenés (vagy véletlen egybeesés) szinte példátlan volt a háború előtt. Ez egy másik említésre méltó jelenség, arra utal, hogy a legtehetségesebb zsidók túlélték a holokausztot (miközben a zsidó népesség 1:2-3 arányban életét vesztette); e zsenik újra elvegyültek a leggazdagabb nemzetek közé és folytatták ragyogó tudományos pályájukat, példátlan sztár-karrierjüket, többnyire az USA-ban.
Jelölés és eljárásmód a zsidó fölény mögött
A kérdés továbbra is megválaszolatlan: Miből adódik ez a 26-szoros zsidó fölény? A választ a díjazottak kiválasztási módja adhatja meg, jóllehet ez az eljárás nagyon demokratikusnak tűnik.
A jelölési űrlapokat a Nobel-bizottság körülbelül 3.000 személynek megküldi, rendszerint az aktuális évet megelőző szeptemberben. Ezek a személyek többnyire az adott területen kutató akadémikusok. A jelölési űrlapok visszaküldésének határideje január 31. A Nobel-bizottság kiválaszt az űrlapokról mintegy 300 potenciális díjazottat és még további neveket választ. A jelöltek neve nem kerül nyilvánosságra, és velük sem közlik, hogy díjra jelölték őket. A jelölés teljes dokumentációját a kitüntetést követő 50 évre zárolják. Ezután a Nobel-bizottság beszámolót készít az adott területek szakértőitől kapott vélemények alapján. E jelentést az előzetes jelöltlistával együtt benyújtják a díjat odaítélő intézményeknek. Az intézmények képviselői összeülnek, és többségi szavazattal kiválasztják az egyes területek jelöltjét vagy jelöltjeit. Döntésüket, amely megfellebbezhetetlen, a szavazást követően azonnal kihirdetik. Díjanként legfeljebb három jelöltet és két különböző munkát lehet kiválasztani [18].
Például az élettani vagy orvosi Nobel-díjat a Nobel Közgyűlés, amelyet a stockholmi Karolinska Intézet 50 professzora (az intézet 500 professzora közül) alkot. A Nobel-bizottság öt tagjához csatlakozik hatodikként a Nobel Közgyűlés titkára. A tagokat három éves időszakra választják. Minden évben tíz társtagot választanak a márciustól októberig terjedő időszakra. A Nobel-bizottság a Nobel Közgyűlés munkatestülete [19, 20].
„ÉLETTAN ILLETVE ORVOSTUDOMÁNY TERÜLETÉN az alábbi személyek és szervezetek élvezik azt a törvényben szabályozott jogot, hogy az alkalmasság és az egyetemesség elve alapján Nobel-díjra előterjesztést nyújtsanak be:
1. A Karolinska Intézet Nobel Közgyűlésének tagjai;
2. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia orvostudományi tagozatának svéd és külföldi tagjai;
3. Élettani vagy orvostudományi Nobel-díjjal kitüntetett tudósok;
4. A Nobel-bizottságnak az 1. pont alatt nem megnevezett tagjai;
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése