Szabadkőművesek 2.0

Nézzük meg akkor a hozzájuk kapcsolódó, kicsit konkrétabb dolgokat.

Ott van például a jelképrendszerük, amely szorosan kapcsolódik az elnevezésükhöz: a kőműveskötény, a vakolókanál, a körző, a mérőón, a vonalzó, a kalapács és a derékszög; valamennyi a kőművesmesterség alapjaihoz köthető, hiszen a szabadkőművesek „építeni”, alkotni akarnak.

Aztán a G betű, amely számos páholy címerében (logójában) szerepel. És hogy miért éppen a G? Nos, erről több elmélet is született:

Az egyik szerint az angol God (Isten) szó első betűjeként bukkan fel, hiszen történelmük hajnalán a szabadkőművesek (minden ellenkező híresztelés ellenére) igenis hittek egy felsőbbrendű lény (mindközönségesen: az Isten) létezésében. Aztán jött ugye a francia ihletésű világiság, amiről az első részben beszéltünk.

A másik magyarázat már valamivel természettudományosabb, ugyanis a Geometria szóból eredezteti. A szabadkőműves testvérek szerint ugyanis a mértan a legtisztább, legősibb és legfontosabb tudomány. Egyes magyarázatok (és magyarázók) egészen odáig mentek, hogy „a geometria és a szabadkőművesség szavak szinonimák”.

Egy harmadik (kicsit megalomániás) megközelítés a Glory (dicsőség, dicsfény, glória) kifejezést említi, mint a G betű ihletőjét; a Testvériség nem más, mint dicsfény az emberiség feje fölött.

Végezetül egy negyedik interpretáció szerint a G-vel (lévén az angol ábécé hetedik betűje) a szabadkőművesek egyszerűen tisztelegni akartak a hét klasszikus szabadelvű tudomány és művészet előtt: grammatika (nyelvtan), retorika (szónoklattan), logika (más szóhasználattal: dialektika), aritmetika (számtan), geometria (mértan), zene és asztronómia (csillagászat) előtt.

A beavatási szertartások kitárgyalása is megérne egy misét, de (rövid hezitálás után) úgy döntöttem, hogy ezt kihagyom; akit nagyon érdekel, utána tud nézni. Vegyük inkább elő azokat a fontosabb konteókat, amelyek a szabadkőművesekhez kötődnek.

1.) Egy ország születése

Talán emlékeztek rá, hogy az egyik teória a Templomos Lovagrendig vezeti vissza az eredetüket, márpedig Hugues de Payens és Godefroi de Saint-Omer utódairól kijelentettük, hogy egy virtuális, terület nélküli, de annál befolyásosabb államot alapítottak, amely mintegy háromszáz éven keresztül rányomta bélyegét a kora-középkori Dél- és Nyugat-Európára.

Nos, van egy ország a Földön, amelyről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy virtuális lenne; biztonságpolitikusok állítják, hogy bolygónkon jelenleg ez az egyedüli szuperhatalom. És ezt az országot szabadkőművesek alapították, s elveik szem előtt tartásával, elképzeléseik megvalósításával tették azzá, ami.

Igen, az Amerikai Egyesült Államokról beszélek.

Azt, hogy az USA első elnöke maga is a testvérek közé tartozott, már említettük. Azt viszont, hogy az Alapító Atyák jelentős hányada szabadkőműves volt, nem ilyen közismert. Az 1787 szeptemberében megszületett amerikai alkotmány 39 aláírója közül például 13-an egészen biztosan „testvérek” voltak, hatan később léptek be valamelyik páholyba, s további nyolc főről „megalapozottan feltételezhető”, hogy a szabadkőművesekhez tartoztak.

„Mi, az Egyesült Államok népe, attól [a szándéktól] vezérelve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, hogy megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen alkotmányát.”

Megismétlem: 39 főből 13-an (33%) már az aláírás pillanatában a szervezethez tartoztak, 6-an (15%) később lettek tagok, illetve 8-an (20%) valószínűsíthetően tagok voltak. Nem kell tehát csodálkoznunk, ha a (továbbra is hatályos és gyakorlatilag érinthetetlen) amerikai alkotmány mentén formálódó állam olyan lett, amilyennek egy szabadkőműves társaság megálmodta.
Még két vonatkozó számadat, mert pár számjegy beszédesebb tud lenni, mint több oldal szövegelés:

*A függetlenségi háború során Washington 58  főhadszíntéri tábornoka közül 31-en bizonyítottan szabadkőművesek voltak, további nyolcukról ugyancsak vélelmezni lehet.

*Az USA alkotmányát első körben az „eredeti” 13 gyarmat törvényhozása fogadta el, amelyek élén már akkor is egy-egy kormányzó állt. Nos, az 1787/88-ban hivatalukban lévő tizenhárom kormányzó közül nyolcan a testvériség aktív tagjai voltak, további két fő később lépett be.

Ennek a túlburjánzó sűrűségű szabadkőműves-felbukkanásnak aztán számtalan (később az egész világra kiható) következménye lett. Amilyen magabiztosak voltak, még csak azzal sem foglalkoztak, hogy kéznyomukat elrejtsék. Sőt, mintha kérkedni is akartak volna befolyásukkal.

1.1.) A dollár-konspiráció

Az egydolláros bankjegy története biztosan mindegyikőtök számára ismerős, de ettől függetlenül röviden összefoglaljuk, amit szimbolizmusáról egy konteóhívőnek tudnia érdemes.

A fentieket elolvasva – gondolom – senki nem lepődik meg azon, hogy az egydolláros bankjegy előlapján 1869 óta maga George Washington, vagyis a jenkik első elnöke arcképe látható.

A hátlap már sokkal érdekesebb, itt ugyanis az USA hivatalos Állami Nagypecsétjének mindkét oldala szemügyre vehető.

A sasos oldalon lépjünk túl, hiszen az ország hivatalos állatszimbólumát, a fehérfejű rétisast ábrázolja, a hivatalos, elsőszámú jelmondattal: E pluribus unum, vagyis Sokból [többől] egy – célzás arra, hogy a sok (eredetileg 13) gyarmatból egy egységes állam jött létre.

Lássuk a másik oldalt.

Itt már felkaphatjuk a fejünket, hiszen középpontjában a szabadkőművesek egyik kedvenc szimbóluma, a befejezetlen (csonka) piramis látható; a befejezetlenség arra utal (legalábbis a testvérek között), hogy rengeteg még a tennivaló, a Nagy Mű még nincs bevégezve.

A piramis tetején, a zárókőbe illesztve egy másik maszonikus jelkép, a Legfőbb Építőmester mindent látó szeme figyel, s belőle körkörösen sugarak törnek elő, a világot beterítő (ezoterikus?) tudás szimbólumaként.

Az itteni két (ugyancsak latin nyelvű) jelmondat is érdekes ám.

A felső (Annuit coeptis) leginkább úgy fordítható, hogy „Jóváhagyja az ötletet”, „Engedélyezi a tervet”, esetleg „Beleegyezik az elképzelésbe”, „Támogatja a szándékot”. Hogy kicsoda? Hát természetesen az Úr (a már említett Legfelsőbb Lény).

És milyen ötletről van itt szó? Segítségért forduljunk az alsó mottóhoz: Novus ordo seclorum. Hát kéremszépen, ez – akárhogyan is forgatjuk – annyit tesz, hogy „Az idők új rendje”, „A világ új rendje”, „Az új világ rendje”…

Ismerős? Hát persze, hogy az; emlékezzünk csak vissza az Új Világrend kifejezésre, amely a CFR-nél és a Bilderberg-csoportnál is felbukkant (hogy G. W. Bush elnököt, mint olyasvalakit, aki ezt a szóösszetételt gyakran alkalmazta, most ne is említsük). Azt pedig, hogy ez a két szervezet a világ szabadkőműveseinek látható szervezetei közé tartoznak, minden konteóhívő tudja.

Foglaljuk csak össze: az USA Nagy Állami Pecsétjén (The Great Seal of the United States) az Alapító Atyák (két szabadkőműves szimbólum szerepeltetése mellett) hitet tesznek egy olyan új világrend mellett, amelyre (szerintük) a felsőbb, nem evilági hatalmak is rábólintottak.

Azt, hogy a Nagypecsét mindkét oldalán hemzsegnek a 13-as számra történő utalások (a piramis 13 fokból áll, a sas 13 nyílvesszőt szorongat a bal, 13 levelű és 13 bogyós olajágat a jobb karmában, felül a glóriában 13 csillag látható – apropó, ezek egy hatágú csillag mentén helyezkednek el…), most ne vegyük figyelembe, annak ellenére, hogy ez a számjegy ugyancsak kiemelt helyet foglal el a testvériség jelképrendszerében. Ne kössünk bele és fogadjuk el a hivatalos magyarázatot, mely szerint mindez arra a 13 gyarmatra utal, amelyek első körben megalakították az USA-t.

Ja, mielőtt továbbmennénk: a jelmondatokból kettő (E pluribus unum, Annuit coeptis) egyenként ugyancsak 13-13 betűből áll – már ha az ɶ diftongust két magánhangzónak vesszük… És azt sem árt azért tudni, hogy a 13-as szám amúgy a szabadkőművesek egyik szerencseszáma volt (pont fordítva ugye, mint napjainkban a közkeletű babonákban), s a mindenkori intellektuális elitet jelképezte (a 12 csillagjegy és bónuszként a Nap).

És ha ráfektetünk a dollárbankjegyen látható Nagypecsét piramisos oldalára egy hatágú csillagot (figyeltek? hatágút!), és összeolvassuk a csúcsokon fekvő öt betűt (a hatodik csúcs maga a szem lesz), na milyen betűk tűnnek elő? ASNOM, ami pedig a MASON (kőműves, angolul) szó anagrammája…

Egyik bloggertársunk, szürkepatkány kolléga megjegyezte, hogy a magyar szabadkőműves szó is 13 betűből áll, már ha az sz-ből az s-t és a z-t külön-külön számítjuk… Tessék, kell ide több bizonyíték?!

És gyorsan még tekintsétek meg itt oldalt az egykori Information Awareness Office (Információtudatossági Hivatal – elég hülye név… –, az Echelon egyik hajdani kistestvére) logóját. Az IAO az amerikai információtechnológiai hírszerzés egyik ága volt, amíg az USA Kongresszusának emberi jogok iránt fogékonyabb tagjai ki nem rúgták alóla a sámlit, mert túl Big Brother-szerűnek tartották… És mit látunk benne? Igen, a csonka piramist.

Nem szeretnénk ebből a posztból USA-centrikus írást rittyenteni, úgyhogy az amerikai fővárossal kapcsolatos összeesküvéselméleteket most szó nélkül hagyjuk. Akit érdekel, nézzen utána egy Pierre Charles L’Enfant nevű (francia nemzetiségű) szabadkőművesnek, aki Washington D.C. megtervezője és első főépítésze volt az 1790-es évek elején. És ha már erről olvastok, fussatok neki mondjuk a washingtoni Washington-emlékműnek is (he-he), amely egy óriási obeliszk. Előrebocsátom, hogy nem csak Dan Brownnak tűntek fel bizonyos dolgok…

Az amerikai bemelegítés után most foglaljuk össze, mit is tudunk a mostani szabadkőművesekről. Hogy a bloggazda objektivitását (vagy legalábbis annak látszatát) továbbra is fenn tudjuk tartani, először lássuk, milyen imázst sugároznak magukról a külvilág felé.

A.) Miért kell szeretnünk őket?

Adott egy több évszázada létező, főleg értelmiségiekből álló társaság (a vízözönt meg az egyiptomi piramisokat most inkább hagyjuk), amelybe meghívásos alapon lehet belépni, s csak azoknak adatik ez meg, akik a tagság véleménye szerint ezt megérdemlik. A beavatási procedúra kicsit vicces ugyan, de ehhez hasonlót gyakorlatilag bármelyik klub, tankör vagy sportegyesület tagsága „elszenved” a felvételkor. A különbség csupán annyi, hogy a Testvériség esetében a forgatókönyv főként több száz éves rituálék szerint, speciális és szimbolikus kellékek között bonyolódik, ami kétségtelenül ad egy kis archaikus ízt a dolognak.

A szabadkőművesek eszmerendszere roppant egyszerű és humanista alapokon nyugszik: a munka, az alkotás és a megszerzett tudás tisztelete. A közéjük tartozást ki kell érdemelni, hiszen (a nemesi renddel ellentétben) senki sem születik szabadkőművesnek; az ember nem örökli automatikusan szülei tekintélyét, ellentétben azok vagyonával: szakmai pályafutással, önzetlen karitatív munkával, kizárólag saját jogon nyerhet valaki bebocsátást. Innen is látszik, hogy milyen igazságos társaságról van szó.

Ha fel kellene sorolnunk azokat a hívószavakat, amelyek a szabadkőműveseket vezérlik, csupa-csupa pozitív dologgal szembesülhetünk: tolerancia, szabadság- és tudásvágy, racionalitás, egyenlőség, na és a testvériség, meg az emberiség szolgálatának akarása. Elutasítják a papok világi befolyását és hatalmát, az egyház és az állam szétválasztását szorgalmazva. Nem tesznek különbséget vallások vagy bőrszínek között, minden szabadkőműves az összes többi testvére, akikre bármikor bizton számíthat, magánéletében és szakmai előrehaladása során egyaránt.

Természetesen már a kezdetektől számos vád érte őket, hiszen a kezdetekben feudális (vagy minimum félfeudális) viszonyok között kezdtek el szervezkedni, s békés, intellektuális módszerekkel bár, de a fennálló rendet „támadták”. Meggyanúsították őket, hogy az Állam és az Egyház tekintélyét akarják aláásni azért, hogy ők kerüljenek nyerő pozícióba. Hagyományaik miatt egyesek zsidó (sőt: cionista) lobbycsoportnak kiáltották ki őket, s (főleg a katolikus egyház) kiátkozással fenyegette a szervezetet. Ők azonban továbbra is kitartanak magasztos eszméik mentén, s maximális szellemi és erkölcsi erőbedobással (valamint jelentős anyagi erőforrások mozgósításával) az emberiség jobbításán fáradoznak.

És igen, nem rejtik véka alá, hogy elitet képeznek. Igyekeznek minden szakterületről a legjobbakat bevonni maguk közé: a közgazdászok, jogászok, orvosok, mérnökök, politikusok, mesteremberek krémjét környékezik meg, s a világ gyakorlatilag valamennyi országára kiterjedő hálózatukon keresztül egy zászló (helyesbítek: egy szimbólumrendszer) alatt tevékenykednek.

És a titkok?

Hát persze, hogy vannak titkaik, miként minden szervezetnek, a sarki péküzemtől kezdve a Pál utcai fiúkon és a Ferencvárosi Torna Clubon keresztül a Microsoftig vagy a Magyar Tudományos Akadémiáig minden olyan emberi csoportosulásnak, amelynek kettőnél több tagja van. De ezek a titkok nem irányulnak senki ellen.

B.) Miért nem szerethetjük őket?

Fennállásuk óta a szabadkőművesek kizárólag önös, személyes érdekeiket tartották szem előtt: nem ismernek sem nemzetet, sem Istent, sem össztársadalmi célokat. Az, hogy úgymond kilépnek a színre, hogy honlapjaik vannak meg múzeumuk, hogy nyilvános a szertartásuk forgatókönyve meg a tagnévsoruk (aha, majd éppen…), hogy teljeskörű átláthatóságról hablatyolnak – mindez púder. Az alábbiakban találomra szemezgetünk olyan ügyek közül, amelyekben a maszonok könyékig (ha ugyan nem vállig) benne voltak.

B.1.) A hebrencs tábornok

Noha nagyon óvatosak, egyik-másik testvérüknek néha eljár a szája. Itt van például egy Albert Pike nevű, XIX. századi amerikai szabadkőműves (a  skót rítus szerinti legmagasabb, 33. fokozatú, amúgy katonaember és író), aki azzal büszkélkedhet a túlvilágon, hogy ő az egyetlen déli (konföderációs) tiszt, akinek Washingtonban szabadtéri szobrot állítottak.

Nos, Pike dandártábornok (mert ilyen szép rendfokozatot ért el, noha sikkasztással, csalással és harctéri kegyetlenkedéssel is megküldték, de a vádakat bizonyítottság hiányában végül ejtették), szóval Pike tábornok 1871-ben írt egy 860 oldalas könyvet (élete fő művét, ahogy mondta), aminek az volt a címe, hogy „Morals and Dogma of the Ancient and Accepted Scottish Rite of Freemasonry” (A skót rítusú, ősi és elfogadott szabadkőművesség erkölcsei és hitelvei). Ez önmagában még nem lenne probléma, de ebben ilyet is le bírt írni:

„The God of the Christian world is only Bel, Moloch, Zeus, or at best Osiris, Mithras or Adonai, under an other name. […] Lucifer, the Light Bearer! Lucifer, the Son of the Morning!”

„A keresztény világ Istene csak Baál, Moloch, Zeusz, de leginkább Ozirisz, Mithrász vagy Adonáj, csak más néven. […] Lucifer, a Fény Hordozója! Lucifer, a Napfelkelte Fia!”

Hát ne csodálkozzunk, ha a keresztény egyházak kiakadtak rá (és az egész maszonikus bandára); még a mormonok is berágtak, pedig Joseph Smith, a Mormon Egyház alapítója (aki tudott élni: állítólag 33 felesége volt) maga is a Testvériséghez tartozott, mielőtt egy új, még jövedelmezőbb üzletbe vágott volna.

Smith-t (itt jobbra) mellesleg a konkurencia, vagyis egy – a szabadkőművesek által gonosz módon feltüzelt – tömeg lincselte meg 1844-ben az Illinois állambéli Carthagóban, testvérével, Hyrummal együtt; innen jut eszembe: emlékszünk még Salamon építészének nevére..?

B.2.) A Propaganda Due (P2)

Ez a banda külön posztot is megérne, annyira magán viseli mindazokat az ismérveket, amelyek miatt annyian gyűlölik és félik a szabadkőműveseket.

A P2 egy olasz páholy volt, amely a reguláris Grande Oriente d’Italia (Olaszországi Nagyoriens) nagypáholy alá tartozott (ennek volt például Garibaldi az egyik nagymestere), s a második világháborútól egészen a nyolcvanas évek elejéig működött.

A P2 fénykora (már ha egy szervezett bűnözői csoportra lehet ezt a szót alkalmazni) 1975 és 1980 közöttre tehető, amikor annyira beépült az olasz államhatalomba, gazdasági és pénzügyi világba, az itáliai médiába és a fegyveres testületekben, hogy – teljesen jogosan – kezdtek róla úgy beszélni, mint államról az államban. Ezalatt a négy-öt év alatt az olasz kormányok nem tudtak olyan komoly döntést hozni, amelyre a P2 illetékesei előtte ne bólintottak volna rá; ha ugyanis a bólintás elmaradt, nem született döntés…

Valódi olasz tempót diktáltak: a szemük sem rebbent, amikor kellemetlenkedő oknyomozó újságírókat kellett eltenni láb alól (Carmine Pecorelli), esetleg velük nem kifejezetten szimpatizáló politikustól kellett megszabadulni (a kereszténydemokrata Aldo Moro neve talán még a fiatalabbaknak is mond valamit), netán olyan pénzembereket kellett megrendszabályozni, akik (ilyen-olyan okokból) nem azt tették, amit a szabadkőművesek szerettek volna (a Vatikán bankárának becézett Roberto Calvi). Taglistáján ott szerepelt az összes olasz titkosszolgálat (katonai és polgári) vezérkara, bankigazgatók, újságok és folyóiratok főszerkesztői, nagyvárosok polgármesterei, továbbá annyi tábornok, mint harminc évvel ezelőtt egy szovjet pártfőtitkári temetésen.

Emlékeztek még I. János Pál pápa titokzatos halálára? Hát ezzel is összefüggésbe hozták a  Propaganda Due-t (állítólag Őszentsége nem akarta folytatni azt az összefonódási politikát, amit elődei), de gondolom, ez már egyetlen olvasónkat sem lepi meg.

Mivel nem tartom kizártnak, hogy egyszer tényleg külön posztot kap itt nálunk, nem is folytatom a P2-vel, de azért az gyorsan elmondom, hogy azokban az években egyik kiemelkedő tagja volt az akkor a negyvenes évei elején járó, csillogó szemű, nőbolond médiabefektető és feltörekvő üzletember, a Fininvest alapítója, az AC Milan későbbi tulajdonosa, bizonyos Silvio Berlusconi. Nem véletlenül ismerős a név: ő most az Olasz Köztársaság miniszterelnöke.

B.3.) A Kennedy-gyilkosság

A Testvériséget kritizálók egy csoportja leteszi a nagyesküt, hogy JFK-t a szabadkőművesek gyilkoltatták meg. Mivel tekintettel vagyok az idegeitekre, ide inkább csak egy linket teszek az angolul értőknek; a többieknek meg vigasztalásul elmondom, hogy a teória kidolgozói (bizonyos James Shelby Downard és Michael A. Hoffman kollégák) semmit nem bíztak a véletlenre: a sokat sejtető Masonic Symbolism in the Assassination of John F. Kennedy (Szabadkőműves jelképrendszer JFK meggyilkolásában) címet viselő dolgozatukban a földrajzi koordinátáktól kezdve a Secret Service-fedőneveken át a környező hegyek elnevezésén keresztül egészen az euklidészi geometria több rejtélyes momentumáig mindent felsorakoztatnak elméletüket alátámasztandó. Sok türelmet azoknak, akik belevágnak!

Katt itt balra fent a kis képre, ha nagyobb méretben akarod látni a Testvériség szervezeti sémáját.

B.4.) Forradalmak, felkelések, lázadások, gyilkosságok

Egyesek az elmúlt 200 év valamennyi jelentősebb (és véresebb) megmozdulása mögött a szabadkőműves bagoly borotvaéles karmait és rezzenéstelen pillantását vélik felfedezni (mondtam már, hogy a bagoly is egy hagyományos maszonikus szimbólum?).

Ily módon egész irodalma van azoknak az elméleteknek (és közvetlen avagy közvetett bizonyítékoknak), melyek szerint a Francia Forradalomtól és az amerikai szabadságharctól kezdve az 1848-as európai eseményeken keresztül a Nagy Októberig, valamint a Szovjetunió és a teljes keleti blokk húsz évvel ezelőtti bukásáig mindent a testvérek szerveztek meg – természetesen közvetve, mindig strómanokon keresztül, s mindig az aktuális politikai-gazdasági érdekeik fényében.

Vagyis la Fayette márkitól kezdve George Washingtonon keresztül (róla már írtunk) Kossuthig és Leninig, továbbá mindeddig 15 amerikai elnökig egy csomó olyan arc volt szabadkőműves, akikről nem is hittük volna.

Itt fent az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 1789-ből, amelyet nyilvánvalóan a szabadkőművesek fogalmaztak meg.

Ugyancsak ide tartozik az a mellékszál is, hogy a Castro-rezsim például azért létezik még egyáltalán, mert Fidelék valamennyien a Testvériséghez tartoztak (már a Moncada ostroma ideje óta) és tartoznak a mai napig.

Az mondjuk tény, hogy páholyok a mai napig legálisan működnek Kubában; én magam is láttam Havannában és Santa Clarában a klasszikus körzős-derékszöges jelvényt, s csak azért nem tudtam lefotózni, mert az egyik alkalommal lemerült a gépem, másodszor meg taxival vágtattunk és csak későn kapcsoltam, hogy meg is lehetne állni… A Kubai Nagypáholy (Gran Logia de Cuba) alá körülbelül 300 páholy tartozik, hivatalosan mintegy 30 ezer taggal. És természetesen az emigrációban élő kubaiaknak is vannak nagypáholyuk; ez a Gran Logia de Cuba en el Exterior.

B.5.) A brit próbálkozás

Arra ugye emlékszünk, hogy az újkori szabadkőművesek elsőként Angliában kezdtek el dokumentálhatóan szervezkedni. Nos, nem is kell akkor csodálkoznunk, ha brit földön nemcsak a Testvériségnek, hanem ellenfeleiknek is komoly hagyományaik vannak.

A szigetországban tényként beszélnek arról, hogy ha Károly herceg tényleg előbb-utóbb király lesz, akkor kétszáz éve ő lesz az első olyan férfiuralkodó, aki nem tagja egyetlen maszonikus csoportnak sem.

Természetesen Hasfelmetsző Jack sem úszta meg a vádaskodást, mintha nem lett volna elég neki a sorozatgyilkosság. Nos, erről a jóravaló emberről  az állítják, hogy hozzáértő szem észrevehet bizonyos szabadkőműves rítusokra emlékeztető momentumokat a… hát izé, a maradványok és a tetthely környékén. Erről sem írnék részletesen, tessék elovasni a róla szóló posztot.

Stephen Knight, egy nagyon tehetséges angol újságíró 1984-ben (alig 33 évesen, itt balra) írt egy könyvet (The Brotherhood, vagyis A Testvériség), amelyben három év oknyomozásának következtetéseit vetette papírra, a brit politikai-gazdasági-egyenruhás felső tízezer és a szabadkőművesség (főleg a torykat érintő) kapcsolatrendszeréről, a kéz-kezet-mos és a-mi-kutyánk-kölyke hozzáállásról. Knight írása akkora port vert fel, hogy maga a brit parlament is többször foglalkozott a kérdéssel, egészen odáig elmenően, hogy 1991-ben (munkáspárti) törvényjavaslat is született arról, hogy állami alkalmazottaknak, köztisztviselőknek és egyenruhásoknak nyilatkozniuk kell (ene) minden „titkos társaságban” fennálló tagsági viszonyukról. Chris Mullin Labour-képviselő és csapata hiába tett meg mindent a javaslat elfogadásáért, a John Major-féle konzervatív többség végül leszavazta.

És nem mellékesen elmondom, hogy a fenti könyv megjelenését követő negyedik hónapban Stephen Knight agytumorban elhunyt. Állítólag már korábban diagnosztizálták (érdekes módon miközben az anyagot gyűjtötte a maszonokról), műtötték is, de eredménytelenül.

A diktatúrák sohasem szerették (legalábbis nyíltan nem) a Testvériséget. A kommunisták, a nácik és a fasiszták egyaránt betiltották őket; hogy ez csak duma volt-e, és titkon az állami és pártvezetők továbbra is a szabadkőművesek utasításainak engedelmeskedtek Moszkvában, Rómában és Berlinben – biztosra nem lehet tudni, de hát ezért vanak a konteók…

Még a Simpson-családot sem hagyta érintetlenül a téma; a hatodik évad 12. részében (Homer the Great) megpiszkálják egy kicsit őket.

C.) A Titok

Végezetül joggal merülhet fel mindenkiben, hogy akkor mi is az a titok (melyek azok a titkok), amely(ek) védelmében a szabadkőműves testvériség évszázadok óta szétgörcsöli magát; mit rejtegetnek, mit óvnak annyira és mit tartogatnak a tarsolyukban?

A találgatások legalább annyira szerteágazóak és sokszínűek, mint a rítusaik.

Lehet, hogy a Templomos Lovagrend tényleg rábukkant valamire kilencszáz évvel ezelőtt a jeruzsálemi Templom-hegyen? Lehet, hogy nem is fegyveres szerzetesrendnek indultak, hanem egy középkori régészcsoportként, amelynek kifejezetten az ásatások beindítása volt a feladata? És talán valóban rábukkantak valamire az egykori salamoni templom romjai között? És a szabadkőművesek ezt a valamit rejtegetik?

A Szent Grál lehetett? Vagy a frigyláda? Netán feljegyzések, amelyek további apokrif evangéliumokat tartalmaznak, s amelyek nyilvánosságra hozatala alapjaiban rendítené meg a keresztény egyházakat? Ha ez utóbbi történt, akkor a lovagok gyors meggazdagodása, befolyásuk hihetetlen mértékű növekedése egyszerű zsarolás eredménye lett volna?

Ha a frigyláda, akkor az mi is volt valójában? Adóvevő, melynek másik végén  valóban maga az Úr állhatott (lásd még ufók, párhuzamos univerzumbéli embertársaink, stb.)? Időgép és/vagy jövőbe látó szerkezet? Hallucinációkat előidéző pszichedelikus gépezet?

És tényleg a skóciai Rosslyn-kápolna alagsorában lenne a megfejtés?

Akárhogyan is van, a Titkot csak a testvériség legmagasabb szintjei tudják, s ők adják ezt generációk óta kézről kézre, szájról zájra. A hatmillió szabadkőműves közül a tömegek valóban semmit nem tudnak; nem véletlen a skót rítus 33 beavatási fokozata (Krisztus 33 éves volt, amikor megfeszítették). Harmincharmadik fokozatú szabadkőművesből csak pár száz lehet a világon, s azt mondják, közülük is csak maximum tucatnyian lehetnek a Tudás birtokában.

Előjönnek-e ezzel valaha? Vagy olyan jellegű (esetleg olyan következményekkel járhat a nyilvánosságra hozatal), amelyre az emberiséget még nem találják elég érettnek?