Igen, jól látjátok: bárhogyan is próbáltam, akármennyire is igyekeztem, ezt sem tudtam elkerülni. Úgy jártam, mint a JFK-gyilkossággal: a téma szerepeltetése nélkül folyamatos hiányérzetünk lenne, hiszen konteóblog szabadkőművesek nélkül olyan, mint disznóvágás pálinka, swingerklub dugás, vagy politikai elit korrupció nélkül: nem az igazi.
Lássuk akkor, miről is beszélünk.
Rögtön egy alapelvvel, s az ebből fakadó (látszólagos?) ellentmondással kezdem. Azt ugye senki nem vitatja, hogy minél kevesebben tudnak egy titkot, ez annál nagyobb biztonságban van. Minél kevesebb tagja van egy 
titkos egyesületnek, annál jobban tud titkot őrizni. Szokták volt mondani, hogy amit ketten tudnak, az már nem titok.
titkos egyesületnek, annál jobban tud titkot őrizni. Szokták volt mondani, hogy amit ketten tudnak, az már nem titok.Oké, akkor mi a helyzet egy olyan társasággal, amelynek (óvatos becslések szerint) a világon szanaszét több, mint ötmillió (egyes vélekedések szerint hatmillió) tagja van?!
A szabadkőművesek rendületlenül állítják, hogy ők nem egy titkos társaság, csupán egy olyan társaság, amelynek titkai vannak. Játék a szavakkal? Ködösítés? Nyelvészeti zsonglőrködés? Porhintés a közvélemény amúgy is csipás szemébe?
Járjuk körül tehát azt a társaságot, amelyről tíz- és százezrek (ha nem milliók) meggyőződéssel állítják, hogy a földkerekség legbefolyásosabb és legösszetartóbb csapatát alkotják, amelynek tagjai – többek között – a CFR és a Bilderberg-csoport mögött állnak, s akik saját törvényeik, meggyőződésük és eszmerendszerük elvárásai szerint nap mint nap szájízüknek megfelelően alakítják a világ történéseit, s – ahogy mondani szokás – rajta tartják hüvelykujjukat az események ütőerén.
„Magasztos ügyünk az emberiség haladása, legfőbb óhajunk a gondolat szabadsága, küldetésünk a lelkismereti szabadság, s végső célunk: egyenlő jogok biztosítása minden ember számára.”
(Részlet a francia/skót rítus szerinti szabadkőműves-esküből)
A szabadkőművesek egyik legnagyobb titka az eredetük. A sorozat első részében történelmi visszatekintéssel folytatjuk tehát, felvillantva a legelterjedtebb elméleteket arra vonatkozóan, hogy honnan is jöttek. Kérlek benneteket, ne kezeljétek felületesen ezt a posztot, mert a továbbiakban szükség lesz az itteni ismeretekre. Na és a konteó-záróvizsgán hagyományosan legalább két kifejtős kérdés szokott lenni ebből a témakörből.
1.) A gyökerek
1.1.) A történelem előtti idők
A legmerészebbek azt állítják, hogy a szabadkőművesek ős-ősei azok az építőmesterek voltak, akik a mindent elpusztító Vízözön után nekiláttak (szó szerint) újjáépíteni az emberi civilizációt (piramisok, etc.). Egy ilyen 
szakember joggal emelkedett ki a mindenkori plebszből, hiszen számos olyan tulajdonsággal (és ismerettel) kellett rendelkeznie, amivel az átlagos halandó nem: tisztában kellett lennie az építőanyagok 
(a fa, a kövek, habarcsok, téglák, cserepek, stb.) fizikai tulajdonságaival, a sík- és térmértannal (térlátás képessége!), jól kellett tudnia rajzolni és mások rajzát értelmezni, képben kellett legyen a fizika (statika, dinamika, esetenként a hőtan vagy a szilárdságtan) törvényeivel, számításokat kellett tudnia végezni, egyszerű (majd később egyre összetettebb) szerszámokat és gépeket kellett terveznie és működtetnie, továbbá titoktartónak is kellett lennie, elvégre a tudás már akkor is hatalmat jelentett; biztonságos, tartós és mutatós épületek megtervezésének és kivitelezésének képessége pedig jelentős hatalmat és befolyást.
szakember joggal emelkedett ki a mindenkori plebszből, hiszen számos olyan tulajdonsággal (és ismerettel) kellett rendelkeznie, amivel az átlagos halandó nem: tisztában kellett lennie az építőanyagok (a fa, a kövek, habarcsok, téglák, cserepek, stb.) fizikai tulajdonságaival, a sík- és térmértannal (térlátás képessége!), jól kellett tudnia rajzolni és mások rajzát értelmezni, képben kellett legyen a fizika (statika, dinamika, esetenként a hőtan vagy a szilárdságtan) törvényeivel, számításokat kellett tudnia végezni, egyszerű (majd később egyre összetettebb) szerszámokat és gépeket kellett terveznie és működtetnie, továbbá titoktartónak is kellett lennie, elvégre a tudás már akkor is hatalmat jelentett; biztonságos, tartós és mutatós épületek megtervezésének és kivitelezésének képessége pedig jelentős hatalmat és befolyást.1.2.) A bibliai idők
Időrendben a második elmélet Salamonig, Izrael harmadik királyáig (időszámításunk előtt 970 – 930) nyúl vissza. Az addigi (ideiglenes) szent sátor helyett a már letelepedett zsidók számára egy maradandó kőtemplomot építtetett Jeruzsálemben, 
mégpedig Hirám Abiff főníciai építőmester (más források szerint király) segítségével.
mégpedig Hirám Abiff főníciai építőmester (más források szerint király) segítségével.„Ímé azt gondoltam magamban, hogy házat építek az Úrnak, az én Istenem nevének (…)”(Királyok első könyve, 5:5)
Hirám vezette be a háromosztatú „kasztrendszert” a munkásai között: volt inas (tanonc), segéd és mester, míg ő maga volt a mindenki fölött álló Nagymester (építésvezető). Minden hierarchikus lépcsőnek megvolt a világos tennivalója, feladatai és természetesen a titkos jelkép-rendszere is. Történt egyszer, hogy három segéd (Jubelo, Jubela és Jubelum) elhatározta, hogy megszerzik a mesterjelszót, melynek birtokában egyedül is képesek lesznek templomot építeni. Hirám ellenállt, ezért meggyilkolták. A történet folytatódik ugyan, de bennünket tovább ez most nem érdekel; a lényeg, hogy az eredetmítosz megszületett: a Titok (és az Eszme) megvédése érdekében egy virtigli szabadkőműves akár az életét is feláldozza. És persze Hirám örökösei (ideológiai leszármazottai) a mai szabadkőművesek.
1.3.) A római Collegia
Ez a szervezet (egyfajta egyházi céhként) az ókori Róma papjait és papnőit tömörítette. Tagjai tisztában voltak a varázslás, a kuruzslás, a szemfényvesztés és más hasonló tudományok titkaival, s a kőkemény összetartás (ma úgy mondanánk: testületi szolidaritás) jellemzte őket. Ismerték a szentély- és templomépítés elméletét és gyakorlatát, ezért bizonyos elméletek szerint belőlük eredeztethető a szabadkőműves mozgalom.
1.4.) A Templomos Lovagrend
1119-ben az első keresztes háború két francia obsitosa (Hugues de Payens és Godefroi de Saint-Omer)
elhatározzák, hogy a szentföldi keresztény zarándokok védelmére létrehoznak egy harcos szerzetesrendet, amelyik majd jól odavág az igencsak elterjedt fosztogató bandáknak. Baudouin de Bourcq (aki akkoriban a roppant hangzatos Jeruzsálem Királya címet is viselte) áldását adja a vállalkozásra, s bázisul (mintegy telephelyül) a Templom-hegyet jelöli ki számukra (ahol a régi, salamoni templomnak már csak a hűlt helye volt).
A szerzetesrend elfoglalja tehát a főhadiszállást, elkezd terebélyesedni, majd seccperc alatt lovagrenddé alakul. Megmagyarázhatatlan gyorsasággal elképesztően gazdagok és befolyásosak lesznek (állítólag megtalálták a frigyládát, de ez egy másik konteó, nemsokára ez is élesedik itt, a blogon!), egész Európában terjeszkedni kezdenek és egészen megsemmisítésükig (a XIV. század legeleje) valóságos (de konkrét területtel nem rendelkező) államként léteztek, akik függetlenek voltak minden világi hatóságtól, s csak a mindenkori pápának tartoztak elszámolással.
elhatározzák, hogy a szentföldi keresztény zarándokok védelmére létrehoznak egy harcos szerzetesrendet, amelyik majd jól odavág az igencsak elterjedt fosztogató bandáknak. Baudouin de Bourcq (aki akkoriban a roppant hangzatos Jeruzsálem Királya címet is viselte) áldását adja a vállalkozásra, s bázisul (mintegy telephelyül) a Templom-hegyet jelöli ki számukra (ahol a régi, salamoni templomnak már csak a hűlt helye volt).A szerzetesrend elfoglalja tehát a főhadiszállást, elkezd terebélyesedni, majd seccperc alatt lovagrenddé alakul. Megmagyarázhatatlan gyorsasággal elképesztően gazdagok és befolyásosak lesznek (állítólag megtalálták a frigyládát, de ez egy másik konteó, nemsokára ez is élesedik itt, a blogon!), egész Európában terjeszkedni kezdenek és egészen megsemmisítésükig (a XIV. század legeleje) valóságos (de konkrét területtel nem rendelkező) államként léteztek, akik függetlenek voltak minden világi hatóságtól, s csak a mindenkori pápának tartoztak elszámolással.
Nos, egyesek szerint a szabadkőművesek a templomosok utódai; ezt az elméletet a lovagrend által építtetett várak, kastélyok és templomok egész sora hivatott alátámasztani, Portugáliától a ma már Ausztriában található Lékáig (Lockenhaus).
1.5.) A középkori kőműves-vonal
A legvalószínűbb eredetmítosz (ha egyáltalán van ilyen) azonban mégiscsak a konkrét mesteremberekhez köti őket: eszerint a gyökereik a középkorig nyúlnak vissza, arra az időszakra, amikor a keresztény templomokat Európában elkezdték
tömegesen építeni. A komoly szakértelmet igénylő építőmesterség (ahogyan azt mi is kifejtettük az 1.1.-es alpontban itt fentebb) kidolgozta saját szakmai fogásait, titkait, amelyeket a mester (jól felfogott egyéni és csoportérdekből) fokozatosan és lassanként adott csak át a segédeknek, azok meg az inasoknak, hogy a sima, képesítés nélküli kubikosoktól és biorobotoktól megkülönböztethetőek legyenek.
tömegesen építeni. A komoly szakértelmet igénylő építőmesterség (ahogyan azt mi is kifejtettük az 1.1.-es alpontban itt fentebb) kidolgozta saját szakmai fogásait, titkait, amelyeket a mester (jól felfogott egyéni és csoportérdekből) fokozatosan és lassanként adott csak át a segédeknek, azok meg az inasoknak, hogy a sima, képesítés nélküli kubikosoktól és biorobotoktól megkülönböztethetőek legyenek.Ahogy telt-múlt az idő, céheikbe (különféle megfontolásokból) elkezdtek olyan személyeket is bevenni, akik a szó szoros értelmében nem voltak ugyan építőmesterek (kőművesek), de jelenlétük (és a céhhez való tartozásuk) stratégiailag fontos volt számukra: pénzemberek, települési döntéshozók, tanácsnokok, jogászok, orvosok, tanítók, egyházi 
emberek. Ők lettek idővel a „spekulatív”, a „befogadott”, avagy később a „szabad” kőművesek, vagyis azok, akikre a szakma belső, konkrét szabályai csak áttételesen voltak érvényesek, hiszen „szabadgondolkodók” voltak. Szabadkőművesek.
emberek. Ők lettek idővel a „spekulatív”, a „befogadott”, avagy később a „szabad” kőművesek, vagyis azok, akikre a szakma belső, konkrét szabályai csak áttételesen voltak érvényesek, hiszen „szabadgondolkodók” voltak. Szabadkőművesek.Szimbólumaik (és bizonyos közvetett célzások a létezésükre) először az 1330-as években, Londonban készült Holkham Biblia illusztrációiban, illetve az 1390-es években pergamenre vetett, ugyancsak angliai Halliwell-kéziratban fedezhetők fel. Ez utóbbi (a geometria dicsőítésén túl) még életvezetési tanácsokat is ad, megfogalmazván, hogy egy valódi szabadkőművesnek hogyan kell viselkednie a dolgos hétköznapokban, noha magát a szót (freemason, freemasonry) nem tartalmazza, csak a mason (kőműves) kifejezést.
2.) A kézzelfogható kezdetek
A legkorábbi 
dokumentum, amely minden kétséget kizáróan szabadkőművesekről szól, egy 1641-es skóciai feljegyzés, amely arról tanúskodik, hogy bizonyos Robert Moray skót nemes bebocsátást nyert egy edinburghi központú, katonai irányultságú és érdeklődési körű szabadkőműves-páholy tagjai közé. Alig öt évvel későbbről származik egy másik dokumentum, melynek beszámolója szerint Elias Ashmole urat (itt jobbra) felvették egy angol páholyba. A két nevet pedig a Royal Society (gyakorlatilag a Brit Tudományos Akadémia) kapcsolja össze, melynek később (1660-ban, alig két évvel a Lordprotector, Cromwell Olivér halála után) mindketten az alapító tagjai voltak. Ugyancsak közös pont kettőjük élettörténetében, hogy mindketten meggyőződéses rózsakeresztesek voltak (akikről talán majd egyszer bővebben is mesélünk).
dokumentum, amely minden kétséget kizáróan szabadkőművesekről szól, egy 1641-es skóciai feljegyzés, amely arról tanúskodik, hogy bizonyos Robert Moray skót nemes bebocsátást nyert egy edinburghi központú, katonai irányultságú és érdeklődési körű szabadkőműves-páholy tagjai közé. Alig öt évvel későbbről származik egy másik dokumentum, melynek beszámolója szerint Elias Ashmole urat (itt jobbra) felvették egy angol páholyba. A két nevet pedig a Royal Society (gyakorlatilag a Brit Tudományos Akadémia) kapcsolja össze, melynek később (1660-ban, alig két évvel a Lordprotector, Cromwell Olivér halála után) mindketten az alapító tagjai voltak. Ugyancsak közös pont kettőjük élettörténetében, hogy mindketten meggyőződéses rózsakeresztesek voltak (akikről talán majd egyszer bővebben is mesélünk).3.) Földrajzi megoszlás
3.1.) Brit földön
A XVII. század második felétől a szabadkőművesség eszméje úgy terjedt az angol és a skót ifjú nemesek között (valamint a polgárság felső rétegeiben), mint az influenza egy latyakos, enyhe decemberben. Népszerűségének kettős magyarázata van.
Egyrészt a titokzatosság. Az emberi természet 300 évvel ezelőtt is olyan volt, mint napjainkban: ki ne 
szeretne egy rejtélyes, válogatott társaság tagja lenni, titkos kézfogással, jelszavakkal, szimbólumokkal, rituálékkal? Másrészt azon (mondjuk úgy: dialektikus) egység vonzereje, amellyé a szabadkőművesek összegyúrták a felvilágosodás humanista filozófiáját a keleti eredetű okkultizmussal.
szeretne egy rejtélyes, válogatott társaság tagja lenni, titkos kézfogással, jelszavakkal, szimbólumokkal, rituálékkal? Másrészt azon (mondjuk úgy: dialektikus) egység vonzereje, amellyé a szabadkőművesek összegyúrták a felvilágosodás humanista filozófiáját a keleti eredetű okkultizmussal.Az ifjak (és kevésbé ifjak) özönlöttek hát a páholyokba (ahogyan az egymástól függetlenül létező, de többé-kevésbé azonos alapelveket valló 
szabadkőműves csoportokat nevezték), és egyre komolyabb befolyásra tettek szert a brit társadalomban. A páholyokat egyes csoportok később „oriens”-nek nevezték át, de ez ne zavarjon meg senkit
szabadkőműves csoportokat nevezték), és egyre komolyabb befolyásra tettek szert a brit társadalomban. A páholyokat egyes csoportok később „oriens”-nek nevezték át, de ez ne zavarjon meg senkit 1717-ben (mindmáig tisztázatlan mozgatórugók által vezérelve) négy londoni páholy a nyilvánosság elé lép: tagjai egy közös, ünnepélyesen elköltött ebédet követően (melyre a beszédes nevű londoni Goose and Gridiron, vagyis a Liba és Rostély pubban, egészen pontosan ale-house-ban került sor június 24-én, Keresztelő Szent János napján) nyilatkozatot adnak ki, amelyben tájékoztatják a közvéleményt, hogy a négy csoport egyesül és létrehozzák az Angliai Nagypáholyt (Grand Lodge of England, GLE), amely önhatalmúlag minden angol páholy elöljárójának, illetve feljebbvalójának szerepét osztja magára.
Furcsa lépés egy titkos szervezettől, ugye? A konteósok szerint persze mindez elterelés volt, hiszen a valóban titkos 
dolgokat, a még titkosabb tagnévsort és a legtitkosabb valódi terveket sohasem osztották meg a nagyérdeművel, de hogy befogják a kíváncsiskodók száját, ezt a pár tucat nélkülözhető idiótát odadobták a közönség elé, villámhárítónak és lakmuszpapírnak.
dolgokat, a még titkosabb tagnévsort és a legtitkosabb valódi terveket sohasem osztották meg a nagyérdeművel, de hogy befogják a kíváncsiskodók száját, ezt a pár tucat nélkülözhető idiótát odadobták a közönség elé, villámhárítónak és lakmuszpapírnak.Láss csodát, a színrelépőket semmiféle atrocitás nem érte; a brit átlagpolgár elkönyvelte őket, mint egy újabb, gentlemanek által létrehozott és látogatott klubot, oszt’ jónapot.
Persze akadtak páholyok
, amelyek berzenkedtek a GLE nyomulása miatt. Ők később megalakítják a rivális Angliai Ősi Nagypáholyt (Ancient Grand Lodge of England, AGLE), szemben a modernnek (brrrr!) mondott (bélyegzett?) GLE-vel. A két szervezet végül 1813 novemberében összeolvad, létrehozván az Angliai Egyesült Nagypáholyt (United Grand Lodge of England, UGLE).
, amelyek berzenkedtek a GLE nyomulása miatt. Ők később megalakítják a rivális Angliai Ősi Nagypáholyt (Ancient Grand Lodge of England, AGLE), szemben a modernnek (brrrr!) mondott (bélyegzett?) GLE-vel. A két szervezet végül 1813 novemberében összeolvad, létrehozván az Angliai Egyesült Nagypáholyt (United Grand Lodge of England, UGLE). Az általánosan elfogadott kategorizálási elvek szerint az angol típusú páholyokban elvárás az istenhit, de azt senki nem írja elő senkinek, hogy melyik vallás szerinti istenben és milyen rítus szerint higgyen az illető. A „reguláris”-nak nevezett angol rendszerű páholyokban hagyományosan kerülik a vallási és a politikai témákat, néhol egyenesen tiltottak.
Az angolokkal közel egyidőben létrejönnek az ír és a skót nagypáholyok is.
3.2.) Amerikában
Az Újvilág betelepítésében élenjáró britek már a kezdetek kezdetén magukkal vitték a szabadkőművesség gondolatát (és gyakorlatát) Észak-Amerikába is. A gyarmatok függetlenné válását követően az USA-ban is sorra alakulnak a nemzeti páholyok, minden tagállamban egy-egy. Voltak próbálkozások, hogy (brit mintára) ezeket összeolvasszák, de a kezdeti lelkesedést felváltotta a regionális féltékenység, ezért végül minden maradt a régiben. Pedig még egy olyan Nagymestert is kinéztek maguknak, akivel senkinek nem volt problémája: maga George Washington (meggyőződéses szabadkőműves, Virginia állam Nagypáholyának tagja) lett volna az egyesített USA Nagypáholy első embere…Mondanunk sem kell: az USA-ban döntően angol típusú (vagyis reguláris) páholyok működnek – lásd az előző alpont végén olvasható meghatározást.
3.3.) Franciaországban
Talán senkit nem fogok meglepni azzal, hogy a nemzetközi szabadkőműves mozgalom legnagyobb belső választóvonala (majdnem törésvonalat írtam) a hagyományos angol-francia barátság mentén húzódik. Huszonegyedik század ide, Európai 
Unió oda, ez a két nemzet évszázadok óta ott rúg alá egymásnak, ahol csak tud; miért pont a szabadkőművesség lenne üdítő kivétel?
Unió oda, ez a két nemzet évszázadok óta ott rúg alá egymásnak, ahol csak tud; miért pont a szabadkőművesség lenne üdítő kivétel?Szóval 1728-ban formálisan is megalakul a kontinentális Európa legrégibb szabadkőműves csoportja, a Franciaországi Nagyoriens (Grand Orient de France, GOdF). Az együttműködés (pontosabban a békés egymás mellett élés) a britekkel szépen alakult kereken másfél évszázadon keresztül, mígnem 1876-ban a gallok fogták magukat, és a szekularizált, republikánus eszméktől feltüzelve a GOdF kijelenti: mostantól kezdve tagjai számára nem kötelező az istenhit, s készen áll ateistákat is soraiba fogadni. Ez volt az úgynevezett laïcité (világiság) hajnala a szabadkőművesek között.
A britek felszívják a vizet és pikkpakk megszakítják a kapcsolatokat francia kollégáikkal; azóta a kontinentálisok (avagy liberális, adogmatikus, latin vagy irreguláris szabadkőművesek, ahogy a vonulatot még emlegetik) és 
az angol regulárisok között a viszony enyhén szólva is fagyos. Egyetlen francia páholy tartotta fenn a hitéletbéli feltételt, regulárisként definiálva önmagát: a Francia Nemzeti Nagypáholy (Grande Loge Nationale Française, GLNF).
Ebből talán
kikövetkeztethető a másik nagy különbség is a két áramlat között: míg ugye a brit emlőkön nevelkedett szabadkőműveseknél a vallás és a politika tabutémák, addig a franciák semmiféle ilyen korlátot nem látnak fontosnak fenntartani. Szerintük felnőtt, értelmes, szellemileg független és kreatív emberek bármiről beszélgethetnek és vitatkozhatnak, akár páholyon belül, akár azon kívül.
az angol regulárisok között a viszony enyhén szólva is fagyos. Egyetlen francia páholy tartotta fenn a hitéletbéli feltételt, regulárisként definiálva önmagát: a Francia Nemzeti Nagypáholy (Grande Loge Nationale Française, GLNF).Ebből talán
kikövetkeztethető a másik nagy különbség is a két áramlat között: míg ugye a brit emlőkön nevelkedett szabadkőműveseknél a vallás és a politika tabutémák, addig a franciák semmiféle ilyen korlátot nem látnak fontosnak fenntartani. Szerintük felnőtt, értelmes, szellemileg független és kreatív emberek bármiről beszélgethetnek és vitatkozhatnak, akár páholyon belül, akár azon kívül.A harmadik különbség: a franciáknál már nőket is felvesznek, az angolok hallani sem akarnak róla.
Nektek melyik a szimpatikusabb?
Oké, nem kell színt vallani, költői kérdés volt.
A vallás(talanság) kérdésében kifejtett véleményük miatt a francia irregulárisok kihúzták a gyufát a katolikus egyháznál is: több pápa érezte kötelességének, hogy jól beolvasson nekik. Az első jelek már a francia forradalom 
idején megmutatkoztak, amikor a szabadkőművesek nyíltan amellé a forradalom mellé álltak, amely letaszított trónjáról egy, a pápa által felkent királyt és egyfajta obskurus egyenlőség, szabadság és testvériség mellett tették le a voksukat.
idején megmutatkoztak, amikor a szabadkőművesek nyíltan amellé a forradalom mellé álltak, amely letaszított trónjáról egy, a pápa által felkent királyt és egyfajta obskurus egyenlőség, szabadság és testvériség mellett tették le a voksukat.A pápák közül is kiemelkedik a meglehetősen konzervatív XIII. Leó, aki 1884-ben a Humanum genus című enciklikájában a szabadkőműveseket (egy kalap alá véve) nemes egyszerűséggel a Sátán szolgáinak nevezi, akik a totális hatalom megszerzésére és az anyaszentegyház megsemmisítésére törekednek.
„… a szabadkőműves szövetkezet másfél évszázad alatt minden várakozás ellenére annyira elterjedt, s éppoly ravaszul, mint arcátlanul a társadalom minden osztályába betolakodván, egyes államokban az uralmat magához ragadta.”
Lám, a szabadkőművesek elleni konteók egyik klasszikussá nemesedett példája…
Azóta egy kicsit enyhült a vatikáni szigor. 1983-ban XVI. Benedek (akkor még csak Joseph Ratzingerként, mezei bíborosi beosztásban) kiad egy egyházi állásfoglalást (“Nyilatkozat a szabadkőműves társaságokról”), amely a katolikusok számára továbbra is tiltja a szabadkőműves aktivitást és előírásai szerint ezek nem vehetnek részt a szentáldozásban.Ja, amíg el nem felejtem: a francia orientációt már az 1700-as évek közepétől elkezdték „skót rítusúnak” is nevezni, s manapság inkább már csak így hivatkoznak rájuk. Állítólag egy Andrew Ramsay nevű skót fazon tiszteletére történt ez, aki a hagyományos 3 lépcső helyett (inas-segéd-mester) bevezette a 33 (igen, harminchárom!) lépcsőből álló új hierarchikus rendszert.
Csak hogy egyszerűbb legyen, gondolom.
3.4.) Idehaza
A Magyar Királyság területén az első páholy 1750-ben jött létre, méghozzá Erdélyben, Brassóban. Nálunk is főleg közismert értelmiségiek csatlakoztak, akik közül itt és most említsük meg „csak” Kazinczy Ferencet vagy Kármán Józsefet. Két emberöltő múlva a császár (valószínűleg vatikáni nyomásra) betiltja a szabadkőművességet. A ’48-as forradalom alatt majdnem feltámadnak (maga Kossuth is felkarolta a gondolatot), de aztán jönnek az osztrákok…
A Kiegyezés számtalan hozadéka közül ki kell emeljük a páholyok újraengedélyezését. Hazatérnek a szabadságharc emigrációba kényszerített alakjai, akiket Nyugat-Európában már felavattak: Türr István, Klapka György, Andrássy Gyula, Pulszky Ferenc. Szaporodnak a páholyok, mint gomba az eső után; mindkét rendszer mellett tucatnyi alakul. Az első (még német nyelvű) páholy 1868 októberében jön létre; ez volt az Egység a hazában (Einigkeit in Vaterland). Alig fél év múlva létrejön az első magyar nyelvű is, amely felvette a Corvin Mátyás, az igazságos nevet.
A Kiegyezés számtalan hozadéka közül ki kell emeljük a páholyok újraengedélyezését. Hazatérnek a szabadságharc emigrációba kényszerített alakjai, akiket Nyugat-Európában már felavattak: Türr István, Klapka György, Andrássy Gyula, Pulszky Ferenc. Szaporodnak a páholyok, mint gomba az eső után; mindkét rendszer mellett tucatnyi alakul. Az első (még német nyelvű) páholy 1868 októberében jön létre; ez volt az Egység a hazában (Einigkeit in Vaterland). Alig fél év múlva létrejön az első magyar nyelvű is, amely felvette a Corvin Mátyás, az igazságos nevet.
1870-ben az angolszász rítusúak a Jánosrendi Nagypáholyban, a francia/skót orientációjúak a Magyar 
Nagyoriensben egyesülnek, a szokásos marakodásokkal. Aztán olyasmi történt, ami példa nélküli az egész szabadkőműves történelemben: 1886. március 21-én a két Nagypáholy félretesz minden ellentétet és egyesül (!!!) a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyban, s nagymesterévé Pulszky Ferencet (itt balra) választják. Az első hivatalos páholyházat Budapesten 1896 tavaszán avatják, a Podmaniczky utca 43. [javítva: 45.] szám alatt.
Nagyoriensben egyesülnek, a szokásos marakodásokkal. Aztán olyasmi történt, ami példa nélküli az egész szabadkőműves történelemben: 1886. március 21-én a két Nagypáholy félretesz minden ellentétet és egyesül (!!!) a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyban, s nagymesterévé Pulszky Ferencet (itt balra) választják. Az első hivatalos páholyházat Budapesten 1896 tavaszán avatják, a Podmaniczky utca 43. [javítva: 45.] szám alatt.És mielőtt a mai posztot befejezném, szeretnék egy példálózó jellegű, a XIX. század végének, XX. század elejének magyar szabadkőművesei nevét tartalmazó listával búcsúzni:
Benedek Elek, Heltai Jenő, Bölöni György, Ady Endre, Benczúr Gyula, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Wekerle Sándor, Zwack Ákos, Jászi Oszkár, 
Benedek Marcell, Gundel János, Kernstok Mihály, Kresz Géza, Xántus János, Reinitz Béla, Bláthy Ottó, Kuncz Aladár, Liszt Ferenc, Móra Ferenc, Rózsahegyi Kálmán, Szabó Ervin…
Benedek Marcell, Gundel János, Kernstok Mihály, Kresz Géza, Xántus János, Reinitz Béla, Bláthy Ottó, Kuncz Aladár, Liszt Ferenc, Móra Ferenc, Rózsahegyi Kálmán, Szabó Ervin…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése