Megváltoztatja a gyerekek agyát egy elterjedt növényvédőszer - állapította meg egy új amerikai kutatás. A szert itthon is széles körben alkalmazzák, és okozta már méhek tömeges pusztulását. Mosatlan zöldségeken és gyümölcsökön bárki találkozhat a mérgező anyaggal.
A Magyarországon klórpirifosz néven forgalomban lévő hatóanyagot egyrészt talajfertőtlenítésre, másrészt üres raktárak fertőtlenítésére, harmadrészt a szántóföldi termények kártevői ellen alkalmazzák széles körben.
"A klórpirifosz hatóanyag a szerves foszforsav-észterek közé tartozik, ezek nagyon kemény rovarölő szerek. Zömükben néhány évtizeddel ezelőtt voltak széles körben használatban, ma már a többségüket visszavonták. Kevés olyan van köztük, ami megfelel a jelenlegi előírásoknak" - mondja Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnökhelyettese.
Más az agya a mérgező szerrel érintkezett gyereknek.
Az USA-ban a szer beltéri használatát 2001-ben tiltották be. Ennek ellenére azoknak a gyerekeknek az agyában, akik magzatként nagy koncentrációban találkoztak a beltéri rovarirtásra használt szerrel, a mai napig eltérés figyelhető meg azokhoz képest, akik nem érintkeztek a vegyülettel (a szert az EU-ban már nem lehet rovarirtásra alkalmazni a háztartásokban).
A Columbia Egyetem kutatói 20 olyan gyerek agyát vizsgálták, akiknél a terhesség alatt az anyai vérben magas szintű klórpirifoszt lehetett kimutatni. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közzé a napokban.
A 7 és 10 év közötti hat fiú és 14 lány agyát a kutatók 20 olyan gyerek agyával hasonlították össze, akik bizonyíthatóan nem voltak kitéve a szernek. A rovarirtó szerrel érintkező gyerekek agyában az agykéreg egyes területein megvastagodásokat figyeltek meg, míg más területek vékonyabbak voltak. Az agykéreg egyes területeinek megjelenésében mérhető különbségek voltak megfigyelhetők a két csoport között.
Bár a kutatás az agyi eltérésékhez nem kapcsol rendellenességeket - azaz "csak" azt állapítja meg, hogy a szer megváltoztatja az agyszerkezetet -, ismert, hogy az érintett agyterületek szerepet játszanak a koncentrációs képességben, a döntéshozatalban, az impulzusok kontrollálásában, valamint a munkamemóriában is. Ily módon a kutatás eredményei magyarázatot adnak arra, hogy a gyerekeknél korábban miért tapasztaltak figyelemzavart és tanulási nehézséget - írja a Scientific American.
Az eredmények egybevágnak korábbi állatkísérletek eredményeivel. A rovarirtó szernek kitett patkányok agyában ugyanis szintén módosulásokat figyeltek meg - annak ellenére, hogy az állatokat az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) által biztonságosnak ítélt dózisnál kisebb, tehát elvben egészségre nem káros mennyiségű szernek tették ki.
| Itthon méhpusztulást okozott a szer "Tavaly a klórpirifosz alkalmazásának szabályozását módosítottuk, ugyanis beigazolódott, hogy tömeges méhmérgezést okozott. A méhek pusztulása olyan repceföldekhez volt köthető, amelyeket korábban klórpirifosszal permeteztek. Ezért tavalytól a szer csak a repce zöld bimbós állapotáig alkalmazható, a virágport gyűjtő méhek védelmében virágzó állapotban már nem használható" - mondja Jordán László. |
A zöldségeken-gyümölcsökön is találkozhatunk a mérgező anyaggal
A zöldségek-gyümölcsök fogyasztásakor bárki találkozhat ezzel a vegyülettel, csekély, ám mérhető koncentrációban. "A klórpirifosz úgynevezett kontaktszer, azaz nem szívódik fel, hanem a növény felületén burkot képezve nyújt védelmet a kártevők ellen. Mivel a szabályozás szerint a zöldség-gyümölcs csak a megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta után kerülhet forgalomba, elviekben a fogyasztó nem találkozhatna a szerrel" - mondja a NÉBIH elnökhelyettese.
Egy szintén amerikai kutatásban igazolta azonban, hogy a kutatás ideje alatt biogazdaságból származó terményekkel táplált gyerekek vérében a klórprifosz és más szerves foszfor tartalmú növényvédőszerek koncentrációja jelentősen csökkent. Amikor a gyerekek újra a megszokott, nem bio forrásból származó zöldségeket-gyümölcsöket kezdték el fogyasztani, az említett mérgező anyagok szintje a vérükben ismét megugrott.
Fontos tudni, hogy a gyümölcsök és zöldségek felületén lévő klórpirifosz egy alapos mosással eltávolítható, ha pedig beltérben alkalmazzák a szert, a szellőztetés felgyorsítja a lebomlását. Ennek ellenére az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal vizsgálja a szer használatának esetleges további korlátozását.
Addig is, amíg a hatóságok korlátozzák a mérgező vegyületet, azoknak a családoknak, akik nem tudják megfizetni a drágább bio termékeket, a szakértők azt javasolják, hogy legyenek körültekintőek, és bő vízben mossanak meg minden zöldség-gyümölcsöt fogyasztás előtt.
A klórpirifosz
A klórpirifosz széles spektrumú rovarirtó, amely kontakt- illetve gyomorméregként fejti ki hatását. Eredetileg szúnyogirtóként használták, az EU-ban ma már nincs ilyen használatban. Hatékony földigiliszták, a kukoricabogár, csótányok, hernyók, bolhák, bogarak, legyek, termeszek, tűzhangyák, és a tetvek elleni védekezésben. Rovarölőként használják gabona, gyapot, szántóföldek, dió, zöldség és gyümölcsök, valamint pázsit és dísznövények permetezéséhez. A klórpirifosz egy idegméreg, mely károsíthatja az agyi, idegrendszeri fejlődést.
A klórpirifosz a hazánkban forgalmazott élelmiszerek gyakori szennyezője. 2008-ban a 8. leggyakrabban talált szermaradék volt Magyarországon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése