A zsidók asszimilációjakor a zsidók fokozatosan olvadtak be a történelem folyamán mindig a környező népekbe. Az első lépés az volt, hogy a környező népek számára is megjegyezhető, nem héber nevet választottak maguknak. Ez sokszor nem zsidó név volt, valójában viszont a zsidó származásúak számára azonnal lehetővé tette, hogy ezt a nevet felismerjék. Nem kell különösebben magyarázni, hogy a Rosenberg, Goldberg nevek zsidó származásról árulkodnak. Sok példát lehetne mondani, de mind közül a Klein családnév most a legaktuálisabb.
Mit jelent a Klein? Németül "kis, kicsi". Viszont a zsidók közül ezt a nevet elsősorban a kohaniták vették fel, a zsidó főpapi család tagjai. A főpap, azaz kohen (כֹּהֵן) a zsidóság legmegbecsültebb tagja. Amíg még állt a Jeruzsálemi templom, a kohanitáknak kellett a templomi szolgálatot elvégezni, mint például bemutatni az áldozatokat. A kohaniták, azaz a főpapok segítői voltak a leviták, Lévi törzsének tagjai. Eredetét tekintve a kohaniták a léviták közül váltak ki, mint a lévita Áronnak, Mózes testvérének leszármazottai.
A kohanitákra mind az ókori Izraelben, mind a modern, rabbinikus szerveződésű zsidó társadalomban más törvények vonatkoztak és vonatkoznak. Régen az egyszerű zsidóknak tizedet kellett adnia a lévitáknak, a léviták pedig tizedet adtak a kohanitáknak, Vagyis a lévitákon keresztül minden zsidó vallási alapon adót fizetett a kohanitáknak. A rabbinikus zsidó társadalmi berendezkedés elterjedésével a kohaniták szerepe csökkent, de nem szűnt meg. Ma is külön számon tartják, hogy ki tartozik Áron családjához, a főpapok közé. A rabbik tanítása szerint a kohéneket, vagyis a kohanitákat, a főpapokat támogatni kell, nem szabad hagyni elszegényedni akkor sem, ha erre rászolgálna, erkölcsileg-vallásilag nem megfelelő, elhanyagolja a zsidóságot, hitét. Vagyis a kohénokat akkor is segítik, és zsidónak tartják, ha ők maguk nem gyakorolják vallásukat, vagy egyenesen tagadják, hogy ők zsidók lennének.
A kohénok a Klein néven kívül, a Cohen/Kohren, Cohren/Kohren, Kolman, vagy Kovács, Kohn, Kagan, Kaganovics neveket használják, többek közt. Sok amerikai és izraeli filmrendező, szinész, közgazdász, üzletember, politikus visel ilyen nevet. Ezeknek az embereknek a sikereit a származásuk garantálja akkor is, ha nem különösebben tehetségesek. Ha egy zsidó származású ember leszármazottai valahogy el is távolodhatnak a zsidóságtól, biztosra vehető, hogy egy Klein nevű kohén sosem fog asszimilálódni. Ezt vésse mindenki jól az eszébe. Szegedi Csanád, a zsidó főpapi család tagjaként mindig is zsidó fog maradni.
Tálas AndrásEgyre több személy szólal meg Szegedi - Klein Csanád ügye miatt. Sokan védik a zsidót, ki érdeke miatt, ki puszta naivitásból vagy hülyeségből. A Jobbik kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy kimosdassa főmuftiját, de a bizonyított zsidó származásra nincs orvosság. Nincs plasztikai sebész, sem gyógyszer. Az egyetlen megmaradt védekezés, az asszimilációra való hivatkozás.
Csakhogy a zsidó esetében nem lehet asszimilációra hivatkozni. Már csak azért sem, mert a zsidó nagyon jól meghatározta saját maga mi az asszimiláció, és ki számít zsidónak. Nem kell ecsetelgetni, ezt az olvasók nagy része pontosan tudja. Anyai ág, hány ősig visszamenően. A zsidóval az asszimiláció esetén még egy hatalmas gond van.
A zsidó olyan évezredes sorsból adódó genetikai kódokat hordoz, amely minden nép felé immunissá teszi az asszimilációra. Ebben a zsidóságnak igen hatékony gyakorlata és páratlan tapasztalata van. A zsidó soha nem tud egy közösség részévé válni, és soha nem tud abban feloldódni. Képtelen rá. Sorolhatnánk a neveket napestig művészektől a politikusokig, de semmi értelme. Ez számunkra tapasztalat, sőt több: kétségbevonhatatlan tény, megkérdőjelezhetetlen történelmi tanulság. Éppen olyan, mint megtapasztalni, hogy a darázscsípés fájdalmas, vagy nem jó rávágni az ujjunkra, mert következményei lesznek. A zsidó mindig kihúz, különc, meg nem értett, és mindig magányos a közösségben is.
Politikai és főleg gazdasági érdekből viszont kiválóan megtanulta játszani az asszimilálódott, hazáért aggódó állampolgárt. Közben pedig azt teszi, amit mindig: hazudik, színlel, alakoskodik, kihasználja a naivat és átveri akit csak lehet. Mint minden zsidó és mindig! Megtanulta játszani a jószívű segítőkészt, és az igazság képviselőjét. Rémlik valami? USA hadsereg? Világ csendőre? Éppolyan színjáték a zsidó hazafisága, mint az USA hadsereg igazságossága, felszabadító hadjáratnak nevezett gyarmatosítása, vagy a liberális jogvédelem. A privatizációnak nevezett szabadrablás, a demokráciának nevezett cionista diktatúra. Most épp a magyar nemzetmentésnek nevezett zsidó honfoglalás és a magyarság kiirtása következne. Mert ez jön a sorban!
Ahogy Rudi bajtársunk - Isten nyugosztalja - annak idején elégszer elmondta. A zsidó nem asszimilál, hanem asszimulál. Gyorsan hozzátehetünk egy másik mondást is: minden rosszban van valami zsidó. Ahol zsidó van, ott mindig minden rosszra fordul.
Minden olyan személy, aki most zsidó asszimilációra hivatkozik, igen súlyos bűncselekményt követ el a nemzet ellen, a legnehezebb órákban. Kritikus időben a zsidó mindig a zsidóságát választja. Minden nehéz helyzetben azonnal a népe mellé áll. Ilyen nehéz helyzet a mostani is, mikor a hazamentő címben díszelgő Jobbikról kiderül, hogy zsidóvezérelt. Ilyenkor mentegetni, a nemzet túlélése ellenében a zsidót mosdatni nem hiba, hanem bűn! Ilyenkor kategorikusnak kell lenni, határozottnak, és egyenesnek. Vagy ellene, vagy mellette. Nincs több út. Nincs de, nincs vagyis. Semmi sincs. A nemzet van csak és kizárólag. Persze itt most nem a zsidó sarki fűszeresről beszélünk, hanem azokról főleg, akik a politikai életben és a közéletben művelik a zsidó "szakmát".
Minden mosdatónak felhívjuk a figyelmét rá, hogy a mosdatással, a mellébeszéléssel egyszer el kell számolni. A zsidó az zsidó, és maradjon is az. A magyar az magyar, és maradjon is magyar. Dönteni kell!
Kemény Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése