Varga Mihály szerint emelkedhet a tranzakciós adó, a Népszabadság úgy tudja, a készpénzfelvétel terhe például megduplázódhat. Varga
Mihály péntek 11-kor jelenti be, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy
az ország kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól – írja a
hvg.hu.
A
lap egyben idézi Varga Mihályt, aki a HírTv-nek azt mondta,
Magyarország a tranzakciós adó emelésével kerülhet ki a
túlzottdeficit-eljárás alól. A tárcavezető szerint illetékből kevesebb
bevétel folyt be az államkasszába, mint amennyit vártak.

Hozzátette,
megvizsgálják, hogy a bankokra és pénzintézetekre kivetett teher
emelésével végrehajtható-e a kiigazítás. A javaslatokat akár már ezen a
héten is eljuttathatja a kormány az Európai Uniónak. Varga ettől
függetlenül vitatja a lépés szükségességét, szerinte ugyanis az uniós
szakemberek tévednek: az államháztartási hiány nem fogja elérni a 3
százalékot.
A
Népszabadság pénteken azt írta, a Varga-csomag részeként a
készpénzfelvétel terhe a mai 3 ezrelékről 6 ezrelékre nőhetne, az
átutalásoknál alkalmazott 2 ezrelékes mérték pedig 3-4 ezrelékre
emelkedne, ha erre szükség lesz.
Az Index szerint a megszorítás teljes összege 100-120 milliárd forint lehet.
(Forrás: hvg.hu )
“Atomvillanás balról” 150 milliárdos megszorítást jelentett be Varga Mihály
A nemzetgazdasági miniszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány első körben 92,9 milliárd forintos zárolást hajt végre az államháztartás intézményrendszerén belül. Ha ez nem lesz elég akkor felfüggesztik az egyszeri beruházások finanszírozását. Ha ez sem lenne elég a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerüléshez, akkor újragondolják a tranzakciós adót, az energiaadót és a bankadót. A magyar kormány meglép egyenlegjavító intézkedéseket, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól- jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő.
A
kormány mai ülésén áttekintette az Európai Bizottság tavaszi,
legfrissebb jelentését és döntéseket hozott- kezdte Varga Mihály.
Beszámolt róla a sajtótájékoztató elején, hogy az elmúlt években az
Európai Bizottság jelentéseivel szemben mindig a magyar kormány tervei
igazolódtak be, szerinte ez most is így lesz. Az
Európai Bizottság nem számol a közszférában nominálisan stagnáló
fizetésekkel, a hatékonyabb adóbeszedés hatásával, és azzal sem, hogy az
önkormányzati szférában tavaly többlet alakult ki – mondta Varga azzal
kapcsolatban, hogy miből adódik a különbség a kormány és Brüsszel
államháztartási előrejelzései között.
Varga
szerint igazságtalan módon méri a magyar gazdaság teljesítményét az
Európai Bizottság. Szerinte ezt igazolja a sikeres
államadósság-csökkentés és a deficitmutató, amiben Magyarország 7. az
Európai Unión belül.
92,9 milliárdot zárolnak
A
kormány egyensúlyjavító intézkedésekről döntött és a következők
megtételét javasolja- mondta ezt követően. Ahhoz, hogy kikeüljön
Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól, három körös javaslatsort
tesznek. Az első lépés egy zárolás az államháztartás intézményrendszerén
belül. 2013-ban és 2014-ben összesen 92,9 milliárd forint értékben
zárolnak a különböző fejezeteknél. Amennyiben a gazdasági mutatók
kedvezőbben alakulnak, akkor feloldhatják ezeket- mondja Varga, aki
szerint ez elegendő lesz az eljárás felfüggesztéséhez.
Beruházások felfüggesztése
A
második lépés, ha az első nem lenne elegendő, akkor a kormány az
egyszeri, átmeneti beruházások finanszírozását a költségvetésből
felfüggeszti. Ez a jelenleg futó beruházásokra vonatkozik. pl a
stadionlépítésekre, a Parlament felújítására. A miniszter közli, ezek a
folyó finanszírozásban nem vesznek részt, csak akkor lehet majd ezeket
folytatni, ha az államnak plusz bevétele származik épületek eladásából
például. Elmondta, a beruházások finanszírozása a GDP-nek mintegy 0,2
százalékát teszi ki. Varga szerint az első két kör mintegy 150 milliárd
forintos egyenlegjavítást jelent és reményeik szerint elegendő lesz.
Harmadik lépés: adóemelések
A
harmadik lépésben – bár az első kettőnek Varga szerint elegendőnek kell
lennie, hogy kikerüljünk az eljárás alól – a kormány kész további
intézkedések meghozatalára. Eszerint készek a tranzakciós illetéket
emelni és újragondolni az energiaadót, vagy a bankadót. “Reményeink
szerint ezekre nem lesz szükség”- tette hozzá Varga.
Kérdésre
válaszolva elmondta, a zárolás valamennyi költségvetési intézményt
érint az Országgyűléstől kezdve a minisztériumokon át a bíróságokig.
Giró-Szász András hozzátette: összesen 17 intézmény van (egészségügyi
intézmények, stb.), melyeket nem fognak érinteni a zárolások, ezek mind
az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartoznak.
A kormány szerint semmilyen intézkedés nem kellene
Varga
arról is beszél, hogy az intézkedések ahhoz kellenek, hogy necsak a
kormány, hanem az Európai Bizottság számításai szerint is 3 százalék alá
csökkenjen az idei hiánycél. Elmondja, hogy szerinte a zárolásokkal 2,7
százalék kell, hogy kijöjjön Brüsszelben, ami elegendő lesz, hogy
kikerüljön az ország a túlzottdeficit-eljárás alól.
Az
egyik kérdező közben a szekszárdi trafikügyről kérdezi Giró-Szász
Andrást. A kormányszóvivő elmondja, hogy helyi ügyről van szó, ezért a
kormány nem foglalkozott vele, kérdezzék meg a polgármestert.
Varga
Mihály szerint egyébként egy nehéz időszaka következik a magyar
gazdaságnak, hogy igazolni tudjuk Brüsszel felé, hogy a számításaik nem
helyesek és ezek vitákat generálnak.
Kérdésre
válaszolva arról is beszél, hogy időnként a Bizottság egymástól eltérő
döntések alapján hoz intézkedést egyik, vagy másik ország kapcsán. Nehéz
ebben logikát találni- mondja Varga, aki ezért nem tudja, mi várható a
május végi ülésen, ahol a túlzottdeficit-eljárásról döntenek.
Giró-Szász
nyomatékosítja, hogy a magyar kormány szerint egyáltalán nem lenne
szükség ezen intézkedésekre, ezeket mind az Európai Bizottság véleménye
miatt hozzák. Ha idén az első két intézkedés nem lenne elegendő, akkor a
kormány meg fogja kérni Brüsszelt, mondják meg, mekkora szám szerintük
az, ami hiányzik ahhoz, hogy az eljárás alól kikerüljön az ország és
akkor azt a bankadóval, a tranzakciós adóval és más intézkedésekkel meg
fognak hozni.
“Atomvillanás balról”
Varga
Mihály az intézkedésekkel kapcsolatban elmondja, amikor katonának
bevonult, Szombathelyre vitték és elmondták neki, hogy az egy első
lépcsős laktanya, ha megtámadják az országot, ők kell, hogy elsőként
védelmet nyújtsanak. Van második és harmadik vonal is, nekik csak később
kellett volna beavatkozni- vont párhuzamot a három körös
intézkedéscsomaggal a miniszter. Ha az első két lépcső nem nyújt
védelmet, jöhet “az atomvillanás balról”, a harmadik kör, amikor a
tranzakciós illetéket is hajlandóak lennének növelni, illetve
újragondolná a bankadót és az energiaadót.
(MTI)
Vészmegszorítások?
92,9
milliárd forintot zárol az állam. A kormány bejelentése szerint azért
teszik ezt, hogy az EU túlzott-deficit eljárásából kikerüljön a magyar
állam. Első lépésként teszik ezt, majd második lépésként leállítják az
állami befektetéseket és egyéb beruházásokat. Harmadik lépésként újabb
adókat vezetnek be.
Mindez
nagyon hasonlít egy vészforgatókönyvhöz. Többször foglalkoztunk
korábban a kormány hazardírozó pénzpolitikájával. Látható, hogy az egész
pénzrendszer rendkívül instabil. Felmerül a kérdés, hogy miért kellene
ez alól az eljárás alól kikerülnünk, amikor a kormány állítólag éppen
keleti nyitást hajt végre. A keleti nyitást senki nem értékeli pozitívan
atlantista részről, elég egyetlen pillantást vetni a most zajló
amerikai-orosz külügyi birkózásra Szíria miatt, gyorsan felmérhető, hogy
a kemény csaták még hátra vannak. Ha viszont a keleti nyitás a
fontosabb, akkor kit érdekel a túlzott-deficit eljárás? Többszörös
nyereségre lehetne számítani a másik oldalon. Vagyis, valaki már megint
hazudik!
Úgy
tűnik a keleti nyitás a kormány részéről egy nagy blöff, ami azt a célt
szolgálja, hogy némileg stabilizálja a közhangulatot, de valójában csak
azt teszik, amit a gazdáik megengednek, és az általuk meghúzott
határokon belül mozognak.
Ki
fogja a kárát látni a zárolásnak első sorban? Természetesen a kórházak,
iskolák, szociális intézmények. Nem elég, hogy már kórházakat,
kórházakban egész osztályokat kell bezárni emberhiány miatt. Hiába
hivatkoznak arra, hogy ez nem közvetlen költségvetési összeg, hanem a
tartalék, a szociális rendszer komoly fizetési nehézségekkel küzd.
Olyanokkal, amelyek sok esetben már magát a működést veszélyeztetik.
Felmerül
a kérdés, hogy a felelős kormány valójában kinek és miért felelős? Mire
föl a kormányzati sikerpropaganda, miben teljesít jobban az ország?
Csupán egyetlen dologban, hogy a nemzeti színeket erősebben nyomtatják
ki a baráti nyomdák, ami nem jelent semmit. Keleti nyitás, Magyarország
jobban teljesít, rezsicsökkentés, ezek a kormány részéről csupán üres
szavak, melyek a roskadozó gépezet fenntartását szolgálják. Agymosásban
jobban teljesít az ország, illetve annak (meg)vezetői, mint 4 éve. Aki
túl sok ajtót nyit ki politikai életútja során, azt előbb-utóbb
mindenhonnan kizárják. És akkor jöhetnek a vészmegszorítások!
Tálas András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése