A Magyar Bírósági
Végrehajtói Kamara arra hívja fel a devizahiteles adósok figyelmét, hogy
keresettel élhetnek az ügyükben eljáró bíróságoknál, végrehajtási
eljárásuk felfüggesztésére. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot,
hogy a Kúria csütörtöki döntése értelmében a követelések pontos összege
jelenleg nem megállapítható. A végrehajtási eljárások felfüggesztésére
csak a foganatosító bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.
Érvényesnek
mondta ki csütörtök délután a Kúria az OTP-nek azt a
devizahitel-szerződését, amelyet tavaly decemberben a Fővárosi
Törvényszék semmissé nyilvánított. A Kúria döntése értelmében ugyanakkor
az alkalmazható árfolyamrés legfeljebb 1 százalék lehet. Ha ettől a
bank az elmúlt évek során eltért, az ebből adódó különbséget az ügyfél
visszakapja.
A
Kúria semmisnek érzi a hitelszerződést, az mégis érvényben marad, de
ehhez korrigálni kell és szűkebbre kell venni az árfolyamrést. Az
ügyfélnek visszajárhat pénz. Ez az eredménye annak a devizahitel-pernek,
amely az OTP és egy adósa között folyt, és amelyet óriási érdeklődés
követett.
A
végrehajtási eljárások felfüggesztésére csak a foganatosító bíróságok
rendelkeznek hatáskörrel. A keresetet az ügyben érintett devizaadósok
terjeszthetik elő a végrehajtás korlátozása iránti kereset formájában.
A
kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a Kúria döntése
értelmében a követelések pontos összege jelenleg nem megállapítható. A
felfüggesztés esetén további anyagi kár nem érheti a devizaadóst, hiszen
a végrehajtási eljárás költségei tovább nem emelkednek.
A
kormány, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az utóbbi
időben számos, a devizaadósok helyzetét rendezni kívánó intézkedése
mellett a devizahiteles ügyekben folytatott végrehajtási eljárások
költségeit is szabályozta.
A
devizaadósoknak nem kell attól tartaniuk, hogy további költségek
kerülnek felszámításra, abban az esetben, ha az eljáró bíróság
felfüggeszti az ügyet, hiszen az eljárási díj a július 1-jével hatályos
rendelkezés értelmében megegyezik azzal az összeggel, amelyet a
végrehajtás megindításakor megállapított az eljáró önálló bírósági
végrehajtó.
A
kamara azzal az ajánlással él tagjai, az önálló bírósági végrehajtók és
az ügyekben érintett állampolgárok felé, hogy a Kúria ítéletének
értelmében kérdéses esetekben a végrehajtást elrendelő illetékes
bírósághoz forduljanak, annak érdekében, hogy az adósok érdekei ne
sérüljenek, és a végrehajtást kérők megkapják jogos követeléseiket.
(Origó)
Ritkán
szoktam egy az egyben átvenni híreket, de ez az eset is azon kevés
kivétel közé tartozik, amelyet érdemes itt is megosztani:
"Bár a Kúria 2013. július 4-én kihirdetett ítéletét követően - jó néhány internetes "kiváló" portálnak köszönhetően az a hír járta be a sajtót, hogy a bank nyert, az adós vesztett, de ez ebben a formájában nem igaz. Sőt! Ha az ítéletet (az ítélet hangfelvétele) és annak következményeit megvizsgáljuk, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hitelezők nagyobb bajban vannak, mint az ítélethirdetést megelőzően.
Amiről szó van, az nem más, mint az árfolyamrés meghatározása. A bankok korábban az ügyfelek kérdéseire számos kreatív választ szolgáltattak. Volt, aki ezt csak egy elszámolási metodikának jellemezte, voltak olyanok is, akik csak a "nem költség" kifejezést használták - ilyen volt a fogyasztói jogviták peren kívüli megállapodást elősegíteni hivatott, de ebben csúfosan megbukott Pénzügyi Békéltető Testület is-, azonban az egyik kereskedelmi bank ment a legmesszebb, aki "pénzügyileg nem értelmezhető" fogalomnak gondolta. (Megjegyezzük: ennek a pénzügyi szolgáltatónak még van működési engedélye)
A Kúria azonban kimondta, hogy az árfolyamrés költség, ennek százalékos értéke pedig kötelezően feltüntetendő egy ilyen típusú szerződésben. A perbeli szerződésben ez nem volt feltüntetve, és aligha nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy szinte egyetlen szerződés sem tartalmazza. Ismereteink szerint egyetlen egy pénzügyi vállalkozás szerepeltette hirdetményében, de annak tulajdonosa - egy kereskedelmi bank - még ott sem.
A semmiség jogkövetkezményével, az azt kiváltó döntéssel már nem kell foglalkozni, hiszen az egy konkrét keresethez való kötöttségből adódott. A lényegen azonban ez mit sem változtat, nevezetesen azt, hogy az árfolyamrés hiányossága felveti szinte valamennyi szerződés semmisségét.
A döntés azonban tartalmaz még egy fontos elemet, nevezetesen azt, hogy annak változtatását a Kúria észrevette, és ennek mértékét a szerződéskötés időpontjára visszaállította. Nem vizsgálta azonban azt, hogy a változtatás lehetőségére a szerződésben szerepelt-e bármiféle lehetőség, utalt-e egyáltalán erre bármilyen módon a hitelező. Mivel a szerződés érvényessé került nyilvánítva, visszakerül majd az első fokú bíróságra, ahol az elszámolás mellett akár ezt a megváltozott árfolyamrés kérdését is megvizsgálhatja, akár a korábban hatályos Hpt. 213. §. 1) d. pontja alapján. Mivel nem szerepel a szerződésben a változtatás lehetősége - hogyan is szerepelne, hiszen az árfolyamrés sem szerepelt-, annak változtatása más tisztességtelen. Azt pedig már nem lehet visszamenőleg érvényessé tenni. Miért is? Ehhez segítségül hívjuk az Európai Bíróságot, aki egy ítéletében a következőket fogalmazza meg:
"Az Európai Bíróság a 2012. június 14-én hozott Banco Espanol-ügyben (C-618. sz. ügy) úgy foglalt állást, hogy "a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, [...] amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse. " Az Európai Bíróság ezt azzal indokolta, hogy "ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy az ilyen szerződésekben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, e lehetőség sérthetné a 93/13 irányelv 7.cikke által elérni kívánt hosszú távú célt."
A döntés tehát szépen beterelte a bankot egy zsákutcába, és lehetőséget ad a változtatásra történő hivatkozással arra, hogy immáron visszafordíthatatlanul lerendezze ezt a kérdést az adós javára. Addig azonban -éppen az árfolyamrés kötségként történő elfogadásával, de annak hiányából adódó semmisséggel kapcsolatosan szinte azt kell mondani, hogy érvényesen nem lehetne ma felmondani egy kölcsönszerződést sem, mert az nem tartalmazza az árfolyamrés százalékos mértékét, akkor az már eleve semmis. Mivel ez szemmel is könnyen megállapítható, a rés megváltoztatásából adódóan az elszámolás már nem lehet pontos. A Magyar Bírósági Végrehajtók Kamarája nem véletlenül adta hírül közleményében, hogy az adósok a végrehajtási eljárás megindulását követően azonnal forduljanak a bírósághoz, és kérjék a végrehajtás felfüggesztését, mert a követelés összege vitatható. Magunk részéről úgy gondoljuk, hogy akár a megszüntetés is kérhető azonnal, tekintettel arra, hogy semmis a szerződés. Ebben az esetben viszont - amennyiben ez jogerőssé válna -, a végrehajtást kérő hitelezőnek kell kifizetni a teljes végrehajtási költséget csak azért, mert egy semmis szerződésből adódó követelést akart végrehajtatni.
"A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara arra hívja fel a devizahiteles adósok figyelmét, hogy keresettel élhetnek az ügyükben eljáró bíróságoknál, végrehajtási eljárásuk felfüggesztésére - értesült az Origó. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a Kúria csütörtöki döntése értelmében a követelések pontos összege jelenleg nem megállapítható. A végrehajtási eljárások felfüggesztésére csak a foganatosító bíróságok rendelkeznek hatáskörrel."
Így járhatnak a követelést megvásárló cégek is, akinek a nyakán fog maradni az összes követelés, hiszen miért kockáztatnák meg, hogy elindítsanak egy végrehajtási eljárást úgy, hogy nyilvánvaló, hogy a szerződés nem tartalmazza az árfolyamrést. Éppen ezért nem is fognak már vásárolni ilyet, hiszen egy semmis szerződést nem is lehet engedményezni. Ha megteszik, akkor sokat fognak veszíteni.
A folyamatban lévő kilakoltatások is megrekedhetnek, de már a közjegyzők is elgondolkodhatnak azon, hogyan állítsák ki ezek után a végrehajtási záradékot.
Az pedig nem kivitelezhető, hogy a bankok egyesével szaladgáljanak a bíróságra a 6% perilleték befizetése mellett azért, hogy az általuk készített szerződést semmissé nyilvánítsák úgy, hogy részükre kedvező elszámolást találjanak ezek után. Megjegyezzük, hogy a semmiségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni, ez pedig minden, csak nem a fogyasztó érdeke.
Ha tehát ezek után bárki azt mondja, hogy az ítélettel a bankok nyertek, és az adósok vesztettek, annak fogalma sincs, mit jelent az, hogy patthelyzet. Mert ezt történt a Kúria ítéletét követően. Egészen addig, amíg el nem kezdődik ennek a pernek az újabb fejezete. Akkor már nem patthelyzet lesz, hanem egy kivégzéssel egyenértékű ítélet a bank részére. Addig pedig a felek nézhetik egymást, lényegében más nem is nagyon történhet, ami megint csak a semmittevő állam malmára hajtja a vizet azzal, hogy megengedi neki a cselekvés helyett a szlogenek gyártását."
hitelszovetseg.hu
Komoly bajban a hitelezők! A Kúria ítélete kivégezte a bankokat?
Ritkán
szoktam egy az egyben átvenni híreket, de ez az eset is azon kevés
kivétel közé tartozik, amelyet érdemes itt is megosztani:"Bár a Kúria 2013. július 4-én kihirdetett ítéletét követően - jó néhány internetes "kiváló" portálnak köszönhetően az a hír járta be a sajtót, hogy a bank nyert, az adós vesztett, de ez ebben a formájában nem igaz. Sőt! Ha az ítéletet (az ítélet hangfelvétele) és annak következményeit megvizsgáljuk, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hitelezők nagyobb bajban vannak, mint az ítélethirdetést megelőzően.
Amiről szó van, az nem más, mint az árfolyamrés meghatározása. A bankok korábban az ügyfelek kérdéseire számos kreatív választ szolgáltattak. Volt, aki ezt csak egy elszámolási metodikának jellemezte, voltak olyanok is, akik csak a "nem költség" kifejezést használták - ilyen volt a fogyasztói jogviták peren kívüli megállapodást elősegíteni hivatott, de ebben csúfosan megbukott Pénzügyi Békéltető Testület is-, azonban az egyik kereskedelmi bank ment a legmesszebb, aki "pénzügyileg nem értelmezhető" fogalomnak gondolta. (Megjegyezzük: ennek a pénzügyi szolgáltatónak még van működési engedélye)
A Kúria azonban kimondta, hogy az árfolyamrés költség, ennek százalékos értéke pedig kötelezően feltüntetendő egy ilyen típusú szerződésben. A perbeli szerződésben ez nem volt feltüntetve, és aligha nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy szinte egyetlen szerződés sem tartalmazza. Ismereteink szerint egyetlen egy pénzügyi vállalkozás szerepeltette hirdetményében, de annak tulajdonosa - egy kereskedelmi bank - még ott sem.
A semmiség jogkövetkezményével, az azt kiváltó döntéssel már nem kell foglalkozni, hiszen az egy konkrét keresethez való kötöttségből adódott. A lényegen azonban ez mit sem változtat, nevezetesen azt, hogy az árfolyamrés hiányossága felveti szinte valamennyi szerződés semmisségét.
A döntés azonban tartalmaz még egy fontos elemet, nevezetesen azt, hogy annak változtatását a Kúria észrevette, és ennek mértékét a szerződéskötés időpontjára visszaállította. Nem vizsgálta azonban azt, hogy a változtatás lehetőségére a szerződésben szerepelt-e bármiféle lehetőség, utalt-e egyáltalán erre bármilyen módon a hitelező. Mivel a szerződés érvényessé került nyilvánítva, visszakerül majd az első fokú bíróságra, ahol az elszámolás mellett akár ezt a megváltozott árfolyamrés kérdését is megvizsgálhatja, akár a korábban hatályos Hpt. 213. §. 1) d. pontja alapján. Mivel nem szerepel a szerződésben a változtatás lehetősége - hogyan is szerepelne, hiszen az árfolyamrés sem szerepelt-, annak változtatása más tisztességtelen. Azt pedig már nem lehet visszamenőleg érvényessé tenni. Miért is? Ehhez segítségül hívjuk az Európai Bíróságot, aki egy ítéletében a következőket fogalmazza meg:
"Az Európai Bíróság a 2012. június 14-én hozott Banco Espanol-ügyben (C-618. sz. ügy) úgy foglalt állást, hogy "a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, [...] amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse. " Az Európai Bíróság ezt azzal indokolta, hogy "ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy az ilyen szerződésekben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, e lehetőség sérthetné a 93/13 irányelv 7.cikke által elérni kívánt hosszú távú célt."
A döntés tehát szépen beterelte a bankot egy zsákutcába, és lehetőséget ad a változtatásra történő hivatkozással arra, hogy immáron visszafordíthatatlanul lerendezze ezt a kérdést az adós javára. Addig azonban -éppen az árfolyamrés kötségként történő elfogadásával, de annak hiányából adódó semmisséggel kapcsolatosan szinte azt kell mondani, hogy érvényesen nem lehetne ma felmondani egy kölcsönszerződést sem, mert az nem tartalmazza az árfolyamrés százalékos mértékét, akkor az már eleve semmis. Mivel ez szemmel is könnyen megállapítható, a rés megváltoztatásából adódóan az elszámolás már nem lehet pontos. A Magyar Bírósági Végrehajtók Kamarája nem véletlenül adta hírül közleményében, hogy az adósok a végrehajtási eljárás megindulását követően azonnal forduljanak a bírósághoz, és kérjék a végrehajtás felfüggesztését, mert a követelés összege vitatható. Magunk részéről úgy gondoljuk, hogy akár a megszüntetés is kérhető azonnal, tekintettel arra, hogy semmis a szerződés. Ebben az esetben viszont - amennyiben ez jogerőssé válna -, a végrehajtást kérő hitelezőnek kell kifizetni a teljes végrehajtási költséget csak azért, mert egy semmis szerződésből adódó követelést akart végrehajtatni.
"A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara arra hívja fel a devizahiteles adósok figyelmét, hogy keresettel élhetnek az ügyükben eljáró bíróságoknál, végrehajtási eljárásuk felfüggesztésére - értesült az Origó. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a Kúria csütörtöki döntése értelmében a követelések pontos összege jelenleg nem megállapítható. A végrehajtási eljárások felfüggesztésére csak a foganatosító bíróságok rendelkeznek hatáskörrel."
Így járhatnak a követelést megvásárló cégek is, akinek a nyakán fog maradni az összes követelés, hiszen miért kockáztatnák meg, hogy elindítsanak egy végrehajtási eljárást úgy, hogy nyilvánvaló, hogy a szerződés nem tartalmazza az árfolyamrést. Éppen ezért nem is fognak már vásárolni ilyet, hiszen egy semmis szerződést nem is lehet engedményezni. Ha megteszik, akkor sokat fognak veszíteni.
A folyamatban lévő kilakoltatások is megrekedhetnek, de már a közjegyzők is elgondolkodhatnak azon, hogyan állítsák ki ezek után a végrehajtási záradékot.
Az pedig nem kivitelezhető, hogy a bankok egyesével szaladgáljanak a bíróságra a 6% perilleték befizetése mellett azért, hogy az általuk készített szerződést semmissé nyilvánítsák úgy, hogy részükre kedvező elszámolást találjanak ezek után. Megjegyezzük, hogy a semmiségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni, ez pedig minden, csak nem a fogyasztó érdeke.
Ha tehát ezek után bárki azt mondja, hogy az ítélettel a bankok nyertek, és az adósok vesztettek, annak fogalma sincs, mit jelent az, hogy patthelyzet. Mert ezt történt a Kúria ítéletét követően. Egészen addig, amíg el nem kezdődik ennek a pernek az újabb fejezete. Akkor már nem patthelyzet lesz, hanem egy kivégzéssel egyenértékű ítélet a bank részére. Addig pedig a felek nézhetik egymást, lényegében más nem is nagyon történhet, ami megint csak a semmittevő állam malmára hajtja a vizet azzal, hogy megengedi neki a cselekvés helyett a szlogenek gyártását."
hitelszovetseg.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése