- Sajtóközlemény -
Budapest, 2013. július 08.
A
Kúria 2013. július 4. napján kelt ítélete kimondja, hogy semmis az a
deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben nincs az árfolyamrés értéke
feltüntetve.
A Kúria ítélete ezzel pontot tett arra a majdnem két éve tartó huzavonára, amelyik az árfolyamrés szerepéről szólt. A
Kúria ítélete alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a bankok az elmúlt 10
évben törvénytelenül működtek. A felügyeleti szervek pedig 10 éven
keresztül tétlenül nézték a bankok jogsértéseit.
A
Kúria ugyanakkor ítéletével visszamenőleg érvényessé tette a semmis
szerződést. A Kúriának ez a döntése a fogyasztók jogfosztását és a
bankok érdekeinek a védelmét eredményezi. A Kúria ugyanis rákényszeríti a
fogyasztókat arra, hogy a törvénytelen szerződések fogságában
maradjanak. A Kúria döntése azt az üzenetet hordozza a
bankoknak, hogy nekik nem kell betartaniuk Magyarország törvényeit, mert
ha kiderül, hogy törvénytelen szerződéseket kötnek, akkor azokat a
szerződéseket majd az igazságszolgáltatás kijavítja.
Egy normális országban a jogrendszer nem adhat védelmet annak a banknak, amelyik semmis szerződéseket köt. Tévúton jár az a bíró, amelyik azt képzeli, hogy az igazságszolgáltatás feladata rendbe rakni egy bank semmis szerződéseit.
A bankoknak vannak saját jogászaik, akiket a bank azért fizet, hogy
jogszerű szerződéseket kössenek. Ha ezek a jogászok hibás szerződéseket
kötnek, akkor annak a következményeit a banknak kell viselnie. A
Kúria ítélete alapján a magyar bankok megszüntethetnék a jogi
osztályaikat, mert a bankok szerződéseinek az érvényességét nem a bankok
jogászai, hanem a közpénzen fenntartott Kúria biztosítja.
A
Kúria ítélete ezért összességében nem a fogyasztóvédelem sikere, hanem
annak a jele, hogy Magyarországon nincs független igazságszolgáltatás.
Az ítélet annyira átgondolatlan, hogy annak egy jogállamban teljesen
abszurd következményei lennének.
A
Kúria bírái egy történelmi lehetőséget szalasztottak el. A Kúria
ítéletével le- és megbuktathatta volna az aktuális pénzügyi és politikai
elitet. Magyarországra az egész világ tisztelettel és megbecsüléssel
tekintene, ha a Kúria bátran kiállt volna a jogállami értékek mellett. E
helyett most a világ továbbra is úgy tekint Magyarországra, mint egy
korrupt, elmaradott országra, ahol a bírói elit kiszolgálja a politikai
vezetés érdekeit.
A Kúria döntése nem csak a devizahitelesek számára hordoz üzenetet, hanem az egész magyar társadalom számára. A
bírósági eljárások kimenetele ugyanis Magyarországon nem attól függ,
hogy mint mond a törvény, hanem attól, hogy melyik félnek van nagyobb
befolyása az igazságszolgáltatásra. Egy jogállam nem így működik, ezt a szakirodalom jogi önkénynek nevezi.
Ilyen
állapotban a magyar igazságszolgáltatás alkalmatlan arra, hogy
biztosítsa Magyarország demokratikus berendezkedését. Mindaddig, amíg az
igazságszolgáltatás ilyen módon működik, az ország lakossága ki lesz
szolgáltatva az aktuális pénzügyi és politikai elit kénye kedvének.
Magyarország csak akkor fog egy sikeres és erős országgá válni, ha az
igazságszolgáltatás működése alapjaiban megváltozik.
A
következő napokban közzétesszük weboldalunkon a Kúria ítéletéről szóló
álláspontunkat; aztán bemutatjuk, hogy milyen abszurd következményei
lennének a Kúria ítéletének, ha azt a bankok, a PSZÁF és a közjegyzők
komolyan vennék; végül pedig megmutatjuk, hogyan lehet(ne) a
végrehajtási eljárásokat leállítani kereset indítása nélkül is.
SzRTI megjegyzés:
Figyelem,
bár a fenti linken ugyan nem, de az oldal más felületeiről, – néhány
perc szörfözés után, rosszindulatú kód érkezhet gépünkre. (Feltehetően
az oldalra történt ellenséges behatolás miatt).
Úgy látszik a PITEE valamit nagyon jól csinál, ha ennyire támadják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése