Egy civil megoldási javaslat a gyors és mielőbbi – békés – rendezésre

Hallva a sok politikusi és „szakértői” nyilatkozatot a MINTHA DEVIZAHITELEKKEL kapcsolatban, úgy gondoltam, „tollat” ragadok, mert – finoman szólva – nagyon elegem van a hülyének nézésükből.

Szándékom a bankkal kölcsönszerződés megkötésére irányult, melyet a Ptk. 523. § és a Hpt. 2. számú mellékletének I.10. pontja szabályoz. Volt mire alapoznom a visszafizetését és a teherbíró képességemmel is tisztában voltam.
De a bank már várt engem… A kelepce szépen csillogott, kedvesen csalogattak és én besétáltam.
A fehérgallérosok jól előkészítették a kifosztásunkat. Az emberekét, tömegeink által pedig az egész nemzetgazdaságét. Sem az emberek, sem egy jogállam ezt nem tűrheti! Mondom: JOGÁLLAM!

Elképesztő, hogy ma a törvények betartatásáért kell felemelnie a hangját egy egyszerű embernek. Ezt az álságos válságot a bizalom elvesztése gerjesztette. Előbb a bankok jöttek rá, hogy egymást is átverték, befagyott a bankközi hitelezés. Majd az emberek, hogy a bankszterek és a politikusok is átverték egymást is, minket is. Mindenki átver mindenkit. Az árat pedig mi fizetjük…itt lent. Hogyan akarunk talpra állni, amíg ezt a magatartást nem szüntetjük be?

A KÖZTÁRSASÁG MEGBUKOTT!

Jelentette ki Kásler Árpád teljesen jogosan. Megbuktatták a korrupt, pénzhatalomnak lefeküdt politikusok, ügyészek, bírák, közjegyzők. De Isten nem ver bottal…bár mi még verhetjük őket azzal is, ha továbbra is ilyen szemtelenül néznek minket hülyének. Mert a szerződések a megtévesztések eszközei. Attól kezdve bűncselekmények elkövetésére használják, hogy aláírásunk után a pénzmozgások megtörténtek. Attól kezdve számviteli csalás, tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, károkozás, csalás eszközei. A kiutalt „kölcsönösszeg” a kifosztásunk ára volt. Ez volt a bankszterek befektetése egy jól jövedelmező üzletbe, amely busásan, többszörösen megtérülni látszott.

Fel fel kell tennem a kérdést!
Miért nem állítják le kormányzati utasításra a kilakoltatásokat és a végrehajtásokat?
Hol van a jogállam, amely megvédi polgárait?
A hibás terméket már ezerszer lenyilatkozták, tehát már csak ezért is hivatalból le kellett volna állítaniuk a kilakoltatásokat, végrehajtásokat. Kéz a kézben fosztjátok ki a tohonya bankszter barátaitokkal ezt az országot kedves politikus „honfitársaim”.

És akkor mondom én a saját megoldási javaslatomat!

A „mintha” kölcsönszerződések tekintetében kártérítési igényt támasztunk a bankok felé, mivel szerződésükkel megtévesztés és csalás árán jogtalanul írták elő a törlesztő részleteket, jogtalanul adták ki adatainkat a behajtó cégeknek, jogtalanul zaklattak felszólító leveleikkel, jogtalanul módosították egyoldalúan a szerződéses feltételeket, jogtalanul követeltek rajtunk árfolyamváltozásból eredő plusz összegeket, jogtalanul küldték el adatainkat a KHR rendszerébe, jogtalanul számoltak fel késedelmi kamatokat, különeljárási díjakat, jogalap nélkül lakoltattak ki és hajtottak végre, hajszoltak halálba embereket.

Kártérítés keretében minden bank utalja vissza számunkra az összes, „mintha” kölcsönszerződésből eredő befizetésünket és kérjenek bocsánatot Magyarországtól! Az elszámolás napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamattal növelt összeget mielőbb a becsapott adósok által megjelölt számlaszámra utalják vissza!

Mivel sok éven át a bank dolgoztatta a pénzpiacokon befizetéseinket és szedte annak hasznait, azt tartsák meg, veszteség a bankokat nem éri. Semmilyen egyéb javaslatnak helye nem lehet a részükről.

Azok, akik elvesztették ingatlanjukat, gépjárművüket a jogalap nélküli devizakövetelések miatt, azok szintén hasonlóképpen kapják vissza az összes befizetésüket és plusz fájdalomdíj megállapítása iránt intézkedjenek a bankok.

Azok, akiknek a végtörlesztés során kellett eladniuk ingatlanjukat, esetleg új kölcsönszerződést kötniük, szintén az eredeti szerződésükből adódóan szorultak ezen lépések megtételére, tehát az eljárás ugyanaz.

Azok az emberek, akik családtagjaikat veszítették el, mert a jogalap nélküli devizaköveteléseket nem tudták teljesíteni és végső elkeseredésükben az öngyilkosságba menekültek, azonnal, külön eljárás keretében kezdjék meg a kártérítés megállapítását. Első intézkedésként számukra is, hogy a jogalap nélkül beszedett forintokat utalják vissza a hozzátartozóiknak.

Amennyiben a bankok nem kívánnak élni a kártérítéssel és a jogi eljáráson kívüli rendezéssel, úgy a magyar állam haladéktalanul tegyen büntető feljelentést az összes olyan pénzintézet ellen, amely részt vett a DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT HITELEZÉSBEN.

A csalásra használt „kölcsönszerződések” alapján, jogalap nélkül a tulajdoni lapokra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmakat, jelzálogjogokat, vételi jogokat haladéktalanul a bankok saját költségükre töröltessék az ingatlan nyilvántartásból.

Amennyiben a bankok működését ezen összegek ellehetetlenítenék, úgy rendelkezésükre állnak anyabankjaik a szükséges források VISSZA UTALÁSÁBAN, ugyanis eddig éveken keresztül fosztogatták a magyar embereket és a magyar államot, forintjainkat folyamatosan külföldre utalták a hazai leányaik. A „mintha devizaárfolyamok” követelése miatt, a magyar emberektől – erejük felett is – kipréselt forint törlesztő részletekből adódó extra profitok jó része az MNB-ben landolt, mely által az egész magyar gazdaságot kamatfizetési kényszerbe hajszolták. Ezért a kormányzat sem tűrheti tovább ezt a jogsértő magatartást – mely nyilvánvalóan kifosztás és népirtás – attól el kell határolódnia.

A tévedésben tartásban bűnrészességet vállaló nyilatkozataikat a politikusok haladéktalanul fejezzék be! Követeljük a törvények betartatását és az elszámoltatást, mert semmilyen indok nem adhat felmentést a törvénysértés alól.

A HAZA NEM ELADÓ!

Madaras János

A devizahitelesek nem vitathatják a tartozás összegét

Nem álltak le a végrehajtások!

2013. szeptember 7. A végrehajtói kamara korábban tudatta, hogy a devizahitelesek díjmentesen kérhetik az ellenük indított eljárások leállítását. Úgy tűnik azonban, hogy a közjegyzőknek nem szóltak. Ők állítólag vígan írogatják a szerződések felmondását, banki „bemondásra”. Vitatásra nincs lehetőség. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a Kúria döntése (amelyben szinte minden devizahitelre vonatkoztathatóan a szerződés semmisségét mondta ki) alapján tudatta: felfüggeszthetőek a devizahitelesek ellen indított végrehajtási eljárások. Logikus volt a lépés, hiszen a Kúria belenyúlt ugyan a szerződésbe, így az végül érvényessé vált, de a banki követelések értékét érinti a dolog. Nagy valószínűséggel ugyanis majdnem mindenkinek járhat vissza valamennyi pénz.

A végrehajtók fel is hívták a devizaadósok figyelmét, hogy a végrehajtást elrendelő bíróságtól többletköltség kifizetése nélkül kérhetik az eljárás felfüggesztését. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a követelések pontos összege jelenleg nem állapítható meg.

Több olvasónk is jelezte, hogy szó sincs az ellene indított végrehajtás leállításáról. Léhmann György siófoki ügyvéd pedig közzétette azt a levelet, amit a Budapest Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás az egyik devizahitelesnek válaszul írt. Mint ebben szerepel: az adós számára kézbesített felmondás a bank közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata. Ennek alapján tehát tulajdonképpen megindulhat a végrehajtás, bármit is mondott a Kúria.

Parti Tamás az egyik szakértői megnyilvánulásakor elmondta: az adós közvetlen végrehajtásra számíthat, ha közjegyzői okiratban fizetési kötelezettséget vállalt, tehát elismerte, hogy megkötötte a szerződést és vállalta, hogy így és így megfizeti (ezt még a hitel felvételekor a legtöbben aláírták – a szerk.). Ha ezzel nem ért egyet, akkor jogorvoslatként ott a végrehajtási per, ahol például az elszámolási kérdéseket tisztázhatja.

Léhmann felhívja azonban a figyelmet arra, hogy ilyen per a törvény szerint csak akkor indítható, ha nincs is követelés, hiszen nem jött létre, vagy akár részben megszűnt, a végrehajtást kérő halasztást adott, illetve az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni. A törvényben meghatározott négy feltétel egyike sem teszi lehetővé azt, hogy az adós a bank által Léhmann szerint „önkényesen meghatározott, állami eszközökkel kikényszeríteni kívánt követelés nagyságát vitassa, azaz elszámolási kérdéseket tisztázhasson.”

Megoldás helyett újabb ultimátum érkezett

Mindez egyébként azt is jelzi, hogy az egész kérdéskör egyáltalán nem egyszerű. Ilyen körülmények között különösen meglepő, hogy a miniszterelnök szokásos rádióinterjújában gyakorlatilag megismételte azt az ultimátumot, amit Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a kormányülés után elmondott. Ennek lényege: felszólítják a bankokat, hogy önként dalolva módosítsák a devizahitel-szerződéseket az adósok javára november elsejéig. A Fidesz korábban ugyanezt már egy MTI-nek küldött nyilatkozatban is követelte.

Nem gondolhatjuk, hogy a kormány mostani ultimátuma komoly – írta a portfolio.hu. A szakportál szerint egyszerűen úgy döntöttek, hogy politikai megoldást választanak, miután az eddigi mentőcsomagok nem teljesítették azt a követelményt, hogy mind szakmailag, mind politikailag megállják a helyüket. (A bankszövetség javaslatát politikailag sokan nagyon elhibázottnak tartják.) Ez azonban – olvasható a cikkben – drámai következményekkel fenyeget, ráadásul forintgyengítő hatása miatt annál nagyobb lehet a költsége, minél később hajtják végre.

forrás: http://www.azenpenzem.hu/cikkek/nem-alltak-le-a-vegrehajtasok/1393/

---

„A Budapest Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás az egyik devizahitelesnek válaszul írt. Mint ebben szerepel: az adós számára kézbesített felmondás a bank közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata. Ennek alapján tehát tulajdonképpen megindulhat a végrehajtás, bármit is mondott a Kúria.”

Az Adós számára kézbesített felmondás a Bank közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata.
Bármit is mondott a Kúria.

De az Adósé a bizonyítási teher, az Adósnak kell fizetnie, az Adós rendelkezik kizárólagosan azokkal az iratokkal, amelyeknek a megvizsgálása által meg lehet állapítani, hogy egyáltalán KAPOTT-E PÉNZKÖLCSÖNT.

Hiszen a közjegyzői okirat aláírásakor még nem állt fenn kölcsöntartozása, mert akkor még nem volt folyósítás. Ebből következően, az aláírása arról szólt, hogy KÖLCSÖN JOGCÍMEN KÖTELEZETTSÉGET VÁLLAL A TARTOZÁSELISMERŐ KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALT KÖLCSÖNÖSSZEG, A DEVIZAÖSSZEG KÖLCSÖN JOGCÍMEN TÖRTÉNŐ MEGFIZETÉSÉRE.

Hogy ez az összeg pénzkölcsönné vált-e, azt kizárólag akkor tudja a közjegyző megállapítani, ha a megtekinti, hogy a tartozáselismerő közjegyzői okirat szerinti kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása megtörtént-e.
Ezt megtekinteni KIZÁRÓLAGOSAN azon a bankszámlán lehetséges, amelyre a Bank folyósította a kölcsön összegét.

Ez a hely nem a Bank nyilvántartási számlája.

A Bank nyilvántartási számlája technikai számla, a Bank belső számlája, ennek egyeznie kellene az Adós által KÖLCSÖN JOGCÍMEN megkapott összegnek és az eddig teljesített kötelezettségeinek a különbözetével.

Mivel azonban AZ ADÓS NEM KAPTA MEG A TARTOZÁSELISMERŐ KÖZJEGYZŐI OKIRATBAN ÁLTALA KÖLCSÖN JOGCÍMEN MEGFIZETNI VÁLLALT DEVIZAÖSSZEGET, ezért az Adósnak nincs kölcsöntartozása a bankjával szemben.

Ebből következően, a közjegyző, amennyiben mégis tanúsítja a Bank nyilvántartási számlája szerinti kölcsöntartozást, akkor közokirathamisítást követ el, mert nem a valóságban fennálló kölcsöntartozást tanúsítja .
Teszi ezt gondatlanságból, és amiatt, mert a Ptk. 242.§-át figyelmen kívül hagyja, és be sem hívja az adóst, akié a bizonyítási teher, és nem foglalkozik azzal, hogy a tartozás elismerését követően a tartozás jogcíme nem változik meg.
S mivel az aláíráskor még nulla volt a kölcsön jogcímen fennálló tartozás, ezért a felmondáskor meg kell néznie, hogy MEGKELETKEZETT-E A KÖLCSÖN JOGCÍM.

Ha nem azt a pénzösszeget folyósította a bank, mint aminek az Adós aláírt, akkor nem keletkezett meg a kölcsöntartozása a bankkal szemben a hatályos törvények szerint.
Még az is megtörténhet, hogy az adós egy fillért sem kapott, a közjegyzőnek nincs ahhoz joga, hogy bizonylat nélkül kölcsöntartozást igazoljon le.

A kölcsön jogcím megkeletkezését 2 db azaz kettő darab bizonylat igazolja:

egyik a szerződés és a tartozáselismerő közjegyzői okirat (nyilvánvalóan egyezően)
másik a folyósítást igazoló bankszámlakivonat(ok)

A szerződésben illetve a közjegyzői okiratban szereplő kölcsönösszeg és a folyósítást igazoló bankszámla kivonat szerinti teljes egyezőség megvizsgálandó, mert enélkül nem tudja a közjegyző megállapítani, hogy a tartozás jogcíme az aláírást követően fennáll-e a közokiratba foglalt kölcsön jogcímen , aminek az adós aláírt:

A tartozáselismerés

Ptk. 242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

Ha ellenben nem vizsgálja meg a törvény által előírt módon és a normális emberi ész általi módon ezeket a dolgokat, akkor dik mán szevasztok, Tik vagytok parasztok!

Dsupin Judit