A magyarok négyötöde ellenzi a stadionépítéseket

A magyar lakosság mintegy négyötöde ellenzi a stadionépítéseket és a labdarúgás kiemelt helyzetét. Kilencven százalékuk más területre fordítaná a stadionokra szánt pénzt: elsősorban az egészségügy fejlesztésére és munkahelyteremtésre – derül ki a Republikon Intézet legújabb elemzéséből.

A sporttámogatások ügye erősen átpolitizálódott: akár a futball kiemelt szerepéről, akár a stadionépítésekről van szó, az ellenzéki szavazók teljes elutasítása áll szemben a kormánypárti szavazók visszafogott, kisebbségi támogatásával. Bár a jobboldali pártok között magasabb a szurkolói arány, a mérkőzésre kilátogatók között a baloldali pártok szavazói is képviseltetik magukat. A Jobbik-szavazóknál különös kettősséget lát a Republikon Intézet: körükben a legmagasabb az aktív szurkolók aránya, de ha a futballal kapcsolatos támogatásról kell véleményt adniuk, akkor épp olyan elutasítóak, mint az ellenzék más pártjai.

A sikertelen VB-selejtező szereplés után talán nem meglepő, hogy csak a népesség 9 százaléka véli úgy, hogy látszik a kiemelt támogatások eredménye, javult a magyar labdarúgás. Még a legoptimistább kormánypárti szavazóknak is csak az ötöde osztotta ezt az álláspontot, az ellenzéki pártok pedig egyöntetűen kudarcnak ítélik a kiemelt támogatások eredményességét – áll a kutatásban.
A magyarok négyötöde a stadionépítésekre és felújításokra szánt pénzt más célokra fordítaná. Ebben egyetértés van a nem-kormánypárti szavazók között: az ellenzéki pártok és pártnélküliek egyaránt magas, 85-87 százalékban válaszoltak úgy, hogy másra kéne költeni a stadionokra elkülönített pénzt. Noha a kormánypártiak a stadionépítések folytatása nagyobb támogatottsággal bír, de itt is csak a kisebbség, e szavazók mintegy harmada-negyven százaléka áll ki a kormány futball-központú sportpolitikája mellett, felük viszont – az ellenzék túlnyomó többségéhez hasonlóan – elutasító azzal szemben. A stadionépítésre szánt összeget a lakosságnak csupán öt százaléka hagyná a sport területén, a többség az egészségügy fejlesztésére vagy munkahely-teremtés ösztönzésére fordítaná.
A kutatást a Republikon Intézet megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte, október 14-15 között, 500 fő telefonos megkérdezésével. A minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét.
(atv )