A sportra szánt költségvetési összeg jövőre legalább a duplájára nő
Soha
nem látott összegeket fordít a jövő évi költségvetés a sportra. Az
államháztartás közel 170 milliárdot szán sport és szabadidős
tevékenységekre, a sport közvetlen támogatására mintegy 108 milliárdot
terveznek, melynek legnagyobb hányadát, 82 milliárdot
létesítményfejlesztésekre költenek.
Jövőre,
rekordméretű összeget, 168,6 milliárd forintot tervez az államháztartás
a kormány a sport és szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra –
áll a 2014-es költségvetés tervezetében, a funkcionális, pénzforgalmi
szemléletű kiadásokat tekintve. 2012-ben ez az összeg még 69,2 milliárd
forint volt, az idei évre pedig 73,4 milliárdot terveztek. Így egy év
alatt 2,3-szorosára nőtt az említett terültekre tervezett összeg.
A
közvetlenül a sportra fordított összegek mintegy 108 milliárd forintra
tehetőek, (ezenkívül 2014-ben a sport javára az államháztartás mintegy
50 milliárd forintnyi társasági adóból befolyt összegről mond le), de
ezenkívül is vannak még kisebb sportcélra is fordítható tételek a
tervezetben. Az idei büdzsében mintegy 35 milliárd forintot terveztek
közvetlenül sportcélokra (az oktatási kulturális és sport
PPP-programokra még együtt mintegy 21 milliárdot szántak). Igaz év
közben többször is átutaltak a kormányzati tartalékból, hol a nehéz
helyzetbe jutó kluboknak, hol létesítményfejlesztésekre, hol
sportesemények rendezésére százmilliókat, összesítve milliárdos
tételeket. Így is azt lehet mondani, hogy az idén is rekordméretűnek
minősülő összegek a sportra jövőre legalább megkétszerődnek, közel
megtriplázódnak.
A
gigantikus emelkedés főként a létesítményfejlesztéseknek köszönhetőek,
mivel a kormány erre célra egyedül mintegy 82-83 milliárd forintot szán
(az idei évre mintegy 15 milliárdot terveztek). A tervezett beruházások
közül kiemelkedik a Nemzeti Olimpiai Központra tervezett 20,268 milliárd
forint. A fővárosi Istvánmezőn tervezik többek között megépíteni a
stadion a stadionban koncepcióval az új 65 ezres Puskás Ferenc Stadiont.
A régi és az új aréna lelátói közötti területen több sportág számára
építenek ki edzőtermeket, versenypályákat, mélygarázst,
fitneszközpontot, szállodát, konferencia központot, üzleteket. A Puskás
Stadion környékén lévő 38 hektáros területen lévő sportlétesítményeket
is (többek között Millenáris Velodrom, Körcsarnok, Gerevich Aladár
Nemzeti Sportcsarnok) felújítanák, de építenének egy úszó és
vízilabdacentrumot, atlétikai pályákat, kiszolgáló létesítményeket,
parkolókat is. 2017-ig erre az istvánmezei fejlesztésekre összesen 128
milliárdot terveznek.
A
kormány és a Magyar labdarúgó-szövetség (MLSZ) szerződése alapján a
Nemzeti Stadionfejlesztési Programra összesen 38,6 milliárd forintot
szánnak 2016-ig. Ebben a projektben elsősorban 27 NBI-es és NBII-es,
valamint 1000 amatőr pálya fog megújulni, a fővárosban is építenek két
futballcentrumot 70 pályával. Ezenkívül számtalan új stadionfejlesztés
lesz még a közeljövőben. A tervezetben leírják, hogy a kiemelt cél a
stadionok fejlesztése, és 4-5, az UEFA előírásainak megfelelő,
világverseny megrendezésére is alkalmas multifunkcionális stadion
létrehozása szükséges. Jövőre a legtöbbet a ferencvárosi stadionra
(mintegy 8,4 milliárd) fordítják (a büdzsében nem is a sportberuházások,
hanem az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások között szerepel).
Ezenkívül a 10 ezres szombathelyi (2015-ig 9,2 milliárdot költenek rá), a
14 ezres székesfehérvári (2015-ig 9 milliárdos költség), a debreceni, a
15 ezres diósgyőri (3,5 milliárdos költség 2015-ig) labdarúgó
stadionokra lesznek kiadások jövőre. A tervezetben még nem szerepel, de
nemrég jelentették be, hogy a pécsi stadion rekonstrukcióját is fogja
támogatni az állam, mintegy 700-1000 millió forint körüli összeggel. A
MLSZ sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésére 714 milliót
szánnak Igen jelentős fejlesztések lesznek a 2021-es vizes vb
rendezésével kapcsolatban, erre összesen 20 milliárd forintot terveznek.
Többek között a Dagálynál fog megépülni egy új uszodakomplexum.
Jelentős
beruházás lesz az 5000 férőhelyes győri aréna is, mely főleg a
kézilabdázóknak épül 4,9 milliárdért. Ugyanebben a városban lesz
2017-ben a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, a rendezésre
és a fejlesztésekre 2017-ig összesen 3,1 milliárd forintot terveznek. A
balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia jövőre 2,3 milliárdot kap,
2015-ig összesen 2,8 milliárdot.
2015-re
készül el majd félbehagyott Tüskecsarnok, egy uszodafejlesztéssel
együtt 5,1 milliárd forint lesz az összköltség. Jelentős sportcsarnok
fejlesztés még Nyíregyházán lesz 2 milliárdért. A büdzsébe betervezték
Budapesten a budafoki sportcsarnok (606,5 millió), a mogyoródi úti
sporttelep (200 millió), a Gabányi László Sportcsarnok (120 millió), a
Nyéki Imre Uszoda (120 millió), valamint a mosonmagyaróvári sportcsarnok
(240 millió) fejlesztését is. Jövőre 3-3 milliárdért lesz egy
tornaterem és egy tanuszoda fejlesztési program is, 2015-ben ugyanekkora
összegekkel. A tervezet szerint a mindennapos testnevelés bevezetéshez
még 617 iskolában szükséges tornatermet építeni. a A minden gyermek
tanuljon meg úszni program keretében 48 az iskolai úszásoktatás céljára
alkalmas, alacsony fenntartási költségű tanuszoda építenének az
országban
Külön
tételként szerepel 890 millió forint még az állami hozzájárulás a
sportlétesítmények PPP bérleti díjához. Állami, önkormányzati és egyéb
sportlétesítmények fejlesztésére, fenntartására 548 millió forintot
terveznek, ebből a miskolci atlétikai futópálya támogatása 350 millió
forint.
A Magyar Sport Házában lesznek majd a sportági szakszövetségek, erre jövőre 302,5 millió forintot szánnak.
Miközben
a sportlétesítmények építésére, fejlesztésére soha nem látott
összegeket fognak elkölteni jövőre, az olimpiai mozgalomra,
versenysportra elköltött összegek nem nőnek majd hasonló ütemben. Az
olimpiai versenysportokra például kevesebb is jut, 2012-höz képest
csökkentek az összegek, de ez érthető mivel akkor volt a londoni nyári
olimpia. A sporteredmények, sportszakmai tevékenységek elismerésére
mintegy 200 millió forinttal több jut. Ebben a 2,5 milliárdos tervezett
összegben szerepel például a Nemzet Sportolója címmel járó járadék, az
olimpiai járadék, a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, az eredményességi
támogatás és az idős sportolók szociális támogatása is.
Az
utánpótlásnevelési feladatokra ugyanannyit szánnak, mint az idén. 1,9
milliárd jut így többek között a sportiskolai rendszer támogatása, a
Héraklész Bajnokprogramra, a Héraklész Csillagprogramra, a Sport XXI.
Utánpótlás-nevelési Program támogatására, az Olimpiai Reménységek
Versenyére, a Duna Kupa versenysorozatra, a Csanádi Árpád Általános
Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet működtetésére és az egyéb
utánpótlás-nevelési feladatok támogatására. Nem nőttek az akadémiai
(főként labdarúgó: Agárd, Felcsút, Győr, Honvéd, Szombathely) rendszerre
szánt pénzek sem. Szabadidősportra sem nőtt az összeg, sőt közvetlenül
diáksportra 35 millió forinttal kevesebb jut. A forrásokat elosztó
Magyar Olimpiai Bizottság 27 millió forinttal kap kevesebbet jövőre.
Ami
viszont igen jelentős növekmény az a sportági fejlesztésekre, a
szövetségek adósságrendezésére szánt közel 11 milliárdos keret. A
kiemelt sportágak külön létesítményfejlesztésre még 4 milliárd forintot
kapnak. A 16 sportág (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó,
kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda,
sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás) 2020-ig összesen 105
milliárd forintot fog kapni összesen.
50 milliárd taós pénz a sportnak
Jövőre
az államháztartás mintegy 50 milliárd forint, társasági adóból befolyó
pénzről tervez lemondani a sport javára. Az utóbbi két évben összesen
103 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg az öt
látvány-csapatsportnak a társasági adókedvezményből, az elmúlt
támogatási időszakban (2012/13) közel 60 milliárdot. A taóból befolyt
pénzeket a Nemzeti Sport Intézet felügyeli majd, mely 197 millió
forintot kap majd jövőre. Sportot érintő egyéb tételek között szerepel a
közel tízmilliárdos Turisztikai előirányzatból 652,2 millió forintja,
amit a Formula 1-Magyar Nagydíj rendezői jogdíjának támogatására
szánnak. 2015-ig 1,1 milliárd forinttal támogatják azt a programot, mely
révén a sport területén működő mikro- és kisvállalkozásoknak
kedvezményes kamatozású hitelt biztosítanak fejlesztések, beruházások
megvalósításához.
(vg.hu )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése