Kitálalt egy adóellenőr. Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a NAV egyik munkatársa, jelenti az Index. Horváth András, aki hosszú ideje ellenőrzési szakkoordinátorként dolgozott és munkája során úgy tapasztalta, a kiemelt adózókkal, vagyis a legnagyobb magyar cégekkel és multikkal elnézőbb a NAV az adócsalások ügyében.
Szerinte
nagyjából 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente
elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen nem lép fel
kellő erővel.
Horváth,
aki a Levegő Munkacsoport és a VÉSZ közös rendezvényén állt a
nyilvánosság elé, azt is elmondta, hogy az évek során elsősorban a
határon átnyúló áfacsalásokat vizsgálta, ám többször is előfordult, hogy
egy ügyről leállították, de olyan is volt, hogy személyesen kizárták a
projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált.
Horváth
András adótitkok és üzleti titkok miatt konkrét cégek neveit nem
említhetett, de az ügyészséghez benyújtott mellékletekben konkrét
projektek és eseteket is megemlít. Szerinte a magas magyar áfakulcs
miatt nagyon jövedelmező lett az áfacsalás, a nagy cégek pedig ezzel
élnek is, amely felett a NAV nagyon gyakran szemet huny nagy gazdasági
érdekérvényesítő képességű multikkal és nagy cégek esetében. Horváth
elmondta, felmondását már beadta a hivatalnál, de még tegnap is
próbálták visszatartani.
Valamit valamiért
A
nagy cégek adózása nem az egyetlen terület, ahol a hatóságok hajlandóak
eltekinteni a vizsgálattól, ha az “ország” bármilyen módon hasznot
húzhat a csalókból.
Míg
a multiknak előnyük például, hogy nagy foglalkoztatók, és talán ezért
is élvezhetnek – Horváth elmondása szerint – törvénytelen engedményeket a
többi adózóhoz képest, addig egy júniusi törvény gyakorlatilag a nyílt
pénzmosást teszi lehetővé. A törvény szerint az ún. Stabilitási
Megtakarítási Számlára bárki beteheti pénzét, akár készpénzben is, annak
eredetét senki nem fogja vizsgálni, feltéve, hogy az illető legalább 5
millió forint értékben vásárol magyar államipapírt. Ha ez megvan, a
magánszemély bankba helyezett vagyona legálissá válik, az addigi
közteherviselést nem firtatják.
Az
OTP kínálatában már meg is található az új konstrukció, de egyelőre nem
lehet ilyen számlát nyitni. Adószakértők szerint az is kérdéses, hogy
az elképzelés nem ütközik-e uniós szabályokkal.
(hir24)
-
Közlemény a VÉSZ, a Levegő Munkacsoport, Horváth András ellenőrzési
szakkordinátor (NAV) és az atlatszo.hu közös sajtótájékoztatójáról, a
multinacionális kereskedelmi cégek évi 1000 milliárdos ÁFA-csalásáról,
és a NAV ezzel kapcsolatos tétlenkedéséről -
2013.
november 8-án pénteken délelőtt 10 órakor a Budapest, V. Aranytíz
Kultúrházban közös sajtótájékoztatót tartott Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke,
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és az atlatszo.hu portál
munkatársai, a multinacionális kereskedelmi cégek évi 1000 milliárdra
becsülhető ÁFA-csalásáról, és a NAV ezzel kapcsolatos tétlenkedéséről.
A
sajtótájékoztató főszereplője Horváth András, a NAV ellenőrzési
szakkoordinátora, a határokon átnyúló, ÁFA-csalásra szakosodott bűnözői
hálózatok feltárásának egyik legkiválóbb szakértője volt, aki
megelégelve a kormányzati szinten tapasztalható, cinkosságig terjedő
tétlenkedést, elhatározta, hogy az illetékes hazai és nemzetközi
szakszerveknek feljelentést tesz, és a nyilvánossághoz fordul a tények
publikussá tehető részének ismertetésével.
Éliás Ádám üdvözölte a megjelenteket, és bemutatta a sajtótájékoztatót tartó társait, Lukács Andrást és Horváth Andrást.
Bevezetőjében
utalt a VÉSZ 2009 májusában végrehajtott „Természetbeni adófizetés”
című akciójára, amellyel felhívta a figyelmet a szabályrendszer, köztük
az adózási szabályok betarthatatlanságára. Azóta némi változtatás
történt, a rendszer azonban ugyanolyan betarthatatlan, kontraszelektív
jellegű: kedvez a csalóknak, de ellehetetleníti a tisztességes
szereplőket. Ezért éppen a tisztességes szereplők élnek állandó
fenyegetettségben, rossz lelkiismerettel.
A
rendszerváltozás legnagyobb bűne, hogy olyan szabályrendszer van
érvényben, amelynek a pontos betartása a tisztességes vállalkozások
azonnali tönkremenetelét eredményezi, a csalásnak viszont tág teret
nyit. Ennek súlyos morális és társadalom lélektani következményei
vannak.
Bevezetőjét
azzal fejezte be, hogy a most napvilágra kerülő tények nem csupán
illusztrációi, hanem szerves bizonyítékai is a rossz rendszernek.
Lukács Andrásnak, a Levegő Munkacsoport elnökének felszólalása a sajtótájékoztatón:
„Az
elmúlt kilenc évben számos olyan jogszabály jelent meg és intézményi
változás történt, amelyek kimondottan elősegítették a bűnözők – köztük
elsősorban a szervezett bűnözői csoportok – tevékenységét.[1] Most
olyan tényekről számolunk be, amelyek arra utalnak, hogy a Nemzeti Adó-
és Vámhivatalban (NAV) a legmagasabb szinten is általánossá váltak a
hivatali visszaélések, ami lehetővé teszi, hogy szervezett bűnözői körök
óriási károkat okozzanak az állami költségvetésnek és egyúttal nekünk,
állampolgároknak. Ennek a károkozásnak az egyik eleme az áfacsalás,
amelynek mértéke eléri az évi 1700 milliárd forintot. Ebből az összegből
becslések szerint több mint 1000 milliárd forint az, amelyet a
legnagyobb cégek követnek el.
Az
adóhivatalban a visszaélések 2007-ben vettek általános lendületet,
amikor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök és Veres János a
pénzügyminiszter. Sajnos ez a folyamat a jelenlegi kormány alatt sem
állt meg, hanem ellenkezőleg, megerősödött.
Tudomásunk
van arról, hogy számos konkrét jelzés, részletes tájékoztatás érkezett a
kormányzat legfelsőbb köreihez az adóhivatalban folyó visszás
jelenségekről, azonban semmilyen érdemi intézkedés nem történt a helyzet
megváltoztatására. Itt csak a Levegő Munkacsoport ilyen jellegű
kezdeményezéseit sorolnám fel, remélve, hogy ezt követően a többi
érintett sem hallgat majd tovább.
2011
januárjában a Levegő Munkacsoport képviselői megbeszélést folytattak a
Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes főosztályvezetőjével, és jelezték
neki a problémát. A főosztályvezető erről tájékoztatta az adóügyekért
felelős helyettes államtitkárt. Ezt követően tudomásunk szerint semmi
nem történt.
2011
áprilisában Scheiring Gábor országgyűlési képviselő tett fel kérdést – a
Levegő Munkacsoport kezdeményezésére – a nemzetgazdasági miniszternek a
NAV-ban uralkodó visszás állapotokról. A minisztérium válasza szerint a
NAV-ban minden rendben van…[2]
2012
decemberében Scheiring Gábor egy újabb kérdést tett fel a
nemzetgazdasági miniszternek, hivatkozva a Magyar Nemzetben megjelent, a
multik áfacsalását leíró cikkre. A válasz ismét semmitmondó volt.[3]
A
Levegő Munkacsoport 2012 decemberében részletes javaslatokat tett
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az áfacsalás és egyéb
adócsalások visszaszorítása érdekében.[4] A minisztérium válasza semmilyen érdemi információt nem tartalmazott a témáról.
A
Levegő Munkacsoport elnöke 2013 márciusában Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter személyi titkárának említést tett a levélről,
majd e-mailen eljuttatta hozzá a javaslatokat. A személyi titkár
visszaírt, hogy köszönettel megkapta a levelet. A Levegő Munkacsoport
elnöke telefonon többször próbált személyes meghallgatást kérni, de
mindig csak ígéretet kapott a visszahívásra, ami soha nem történt meg.
Ha
bárki azt hinné, hogy az áfacsalás az alacsonyabb fogyasztói árak révén
megtérül a magyar vásárlóknak, akkor téved. A legnagyobb adócsalók
között multinacionális – nagyrészt kiskereskedelmi – vállalatok is
vannak, amelyek az adócsalás révén nyert összeg jelentős részét kiviszik
az országból. Ezt támasztja alá, hogy egyes kiskereskedelmi multiláncok
évek óta veszteséget, illetve elenyésző nyereséget mutatnak ki. Nem
véletlen, hogy a statisztikai adatok szerint a jövedelemkiáramlás az
országból nem csökkent az elmúlt években – még az egyes ágazatokra
kivetett különadók ellenére sem.
Magánbeszélgetésekben
többször mondták nekem, hogy az áfacsalás a pártfinanszírozást is
szolgálja. Erre nincs bizonyítékom, azonban a gyanút megalapozza, hogy
amennyiben az áfacsalás „hasznából” egyáltalán nem részesednek egyes
pártok, akkor miért nem léptek és lépnek fel ellene hatékonyan a
törvényhozásban és az államigazgatásban.
A
Levegő Munkacsoport – 25 évvel ezelőtt történt – megalakulása óta küzd a
korrupció és az adócsalások ellen. Azért is tartja rendkívül fontosnak
ezeknek a káros jelenségeknek a visszaszorítását, mert így jelentős
forrás képződne a társadalom számára lényeges feladatok – köztük a
környezetvédelem – elvégzésére. Lényeges szempont az is, hogy
tapasztalataink szerint a legtöbb esetben a súlyos környezetszennyezési
ügyek, folyamatok mögött korrupciógyanús eljárások, illetve adócsalások,
adóelkerülések vannak. (Példa erre a nagy számú kamion, amelyek csak
azért vannak az utakon, hogy az áfacsalás érdekében fuvarozzák az árut
egyik országból a másikba.[5])
Most
a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) egyik munkatársa, páratlan
bátorságról téve tanúbizonyságot és hatalmas személyi kockázatot
vállalva, a nyilvánosság elé lép, és bemutatja, hogy mi van ennek az
évente több mint 1000 milliárd forintot kitevő áfacsalásnak a
hátterében.”
Horváth Andrásnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési szakkoordinátorának nyilatkozata a sajtótájékoztatón:
„Magyarország
miniszterelnöke 2011 szeptemberében arra figyelmeztette az adóhivatalt,
hogy jobban kell teljesítenie az adócsalások elleni küzdelemben. A
felhívás, amely valós problémakört jelzett, sajnálatos módon terméketlen
talajra hullott: az azóta eltelt két év történései alapján
kijelenthető, hogy az adóhivatal nem tudott gátat szabni a legfertőzöttebb adózási területeken már régóta fennálló adócsalási magatartásoknak. Sőt az általános forgalmi adót érintően bizonyítékaink vannak arra, hogy a csalárd ügyletek száma s az azok révén elcsalt áfa összege bizonyos szektorokban számottevő mértékben megnövekedett. A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a 2011. évben csak az áfacsalásokból megközelítőleg 1700 milliárd forint kára keletkezett az állami költségvetésnek.
Az okok szerteágazóak, de néhányunk megfigyelései, illetve tapasztalatai alapján lényegében három fő pontban összefoglalhatóak:
1. A NAV mára pusztán pénzbeszedő és kiutaló szervezetté vált, ellenőrzési funkciója gyakorlatilag működésképtelen,
a legfertőzöttebb területeken a jogkövető magatartás kikényszerítésére
alkalmatlanná vált. Mindez abban is megmutatkozik, hogy a csalárd adózói
magatartásokat leleplezni és visszaszorítani képes humán erőforrásokkal pazarló módon gazdálkodik,
sőt a rendszer hibáit kritikusan szemlélő, komoly szakmai múlttal
rendelkező tisztviselőket félreállítja vagy munkájukat ellehetetleníti.
2.
Hivatali visszaélések sora jellemzi a NAV működését. A kialakult
állapotok egy 2007 óta tartó szervezetrombolási tevékenység
következményei, ami miatt középszerű, könnyen befolyásolható közép- és
felső vezetők kerültek meghatározó pozíciókba. Mindez megkönnyíti annak
az állapotnak a fenntartását, ami kivételezett helyzetben tart egy olyan adózói kört,
amely gazdasági teljesítményéhez képest csak csekély mértékben veszi ki
részét a közteherviselésből, s a legfőbb haszonhúzója a szervezett
bűnözői hálózatok által megvalósított áfa- és járulékcsalásoknak. Az
úgynevezett kiemelt adózók (vagyis a legnagyobb gazdasági társaságok) általában kivételezett helyzetben vannak: érdemi áfa- és járulék-ellenőrzés náluk nem történik, az esetlegesen elrendelt vizsgálatok pedig kevés eredménnyel zárulnak.
A jelenlegi állapotok fenntartásában érdekelt adóhivatali vezetők a
közérdek képviselete helyett ezeknek a vállalkozásoknak és a mögöttük
álló politikai-gazdasági érdekcsoportoknak az érdekeit képviselik a
hivatalon belül, leplezve a törvénytelen adózói magatartásokat.
3. A NAV által nyilvánosságra hozott konkrét számadatok is azt bizonyítják, hogy az adóhivatal leginkább a fantom, illetőleg eltűnő cégek vonatkozásában tud kemény lenni.az igazi haszonhúzók, élvezve védettségüket, évente mintegy ezermilliárd forint összegű
áfacsalást követnek el: jogszerűtlenül csökkentik adófizetési
kötelezettségüket, illetve igényelnek és kapnak vissza óriási
adóösszegeket. Adómegállapításainak nagy része (évente több
százmilliárd forint) e körre vonatkozik, az adók behajtásának reménye
nélkül. Eközben
2011-től
kezdődően az adóhivatalon belülről, jelentős magyar és külföldi piaci
szereplőket tömörítő szerveződéstől, élelmiszeripari érdekvédelmi
szervezetektől, más civil szervezetektől, valamint parlamenti
képviselőktől érkeztek jelzések kormányzati tényezőkhöz,
amelyekben rámutattak a fentiekben vázolt helyzet tarthatatlanságára, a
súlyos piaci zavarokra, az adóhivatali teljesítmény gyengeségére, az
adócsalások igen magas arányára, valamint arra, hogy ezeket a
kedvezőtlen jelenségeket az adóhivatal gyökeres átalakításával és
bizonyos területeken az áfa csökkentésével lehetne kiküszöbölni.
A gabona- és olajosmag-kereskedelmi szektorban bevezetett fordított adózáson kívül azonban más területeken nem történtek az adócsalások mértékét jelentősen visszaszorítani képes érdemi intézkedések,
sőt még a valóban kritikus húsipari szektorban is elveszni látszik a
hosszú egyeztetési folyamat eredményeként kialkudott áfa-csökkentési
terv.
Amikor
pedig valamilyen külső vagy belső kihívás (bírálat, egyes területek
fertőzöttségének a növekedése) éri a NAV-ot, illetőleg annak ellenőrzési
szakterületét, akkor elővesz egyedi ügyeket, s azt a hivatal eredményes
működéseként kommunikálja, illetőleg az ellenőrzési szakterületek
aggasztó állapotát statisztikai mutatókkal leplezi. A hivatalban magas
szintről elvárt követelmény, hogy „el kell adni magunkat”, ahelyett,
hogy a kritikus szektorok adózási anomáliáinak a megszüntetésére és az
azt elősegítő szervezeti megoldásokra, illetve megújulásra
összpontosítanának.
Felelős, az ország érdekeit szem előtt tartó kormányzatnak szerintünk a következőket kellene tennie. Kedvező irányú szervezeti és személyi változtatásokkal működőképessé kell tenni az adóhivatal ellenőrzési tevékenységét, különös tekintettel a határokon átnyúló, láncolatos ügyletek kezelésére. Ezzel párhuzamosan haladéktalanul meg kell kezdeni a felkészülést a fordított adózási mód bevezetésére, illetve jelentős mértékű áfa-csökkentésre
az adócsalásokkal leginkább érintett szektorokat érintően. Ez
Magyarországon sok szektort jelent, melyek közül kiemelendő az alapvető
élelmiszerek piaca, amely vonatkozásában egyébként Európa-szerte
alacsony adókulcsokkal találkozhatunk (kivéve az adócsalásokkal terhelt
közép-európai régiónkat).
Hiba
volt a jelenlegi kormányzat részéről, hogy annak idején különadó
bevezetésével próbált meg valamit (nem sokat) visszaszerezni a
kiskereskedelmi láncoknál elcsalt adóösszegekből, holott inkább az
adóhivatali működést kellett volna olyan módon megszervezni, hogy
eredményesebben léphessen fel a szervezett adócsaló hálózatok kiterjedt
működésével szemben.
Hiábavaló
azonban abban reménykedni, hogy bármilyen kormányzati (vagy
adóhivatali) lépés komoly változásokat fog hozni a feketegazdaság elleni
küzdelemben akkor, ha nem kerülnek megszüntetésre azok a közérdeket
sértő káros közigazgatási-gazdasági-politikai kapcsolatok (legyenek a
mögöttes szereplők bármelyik politikai oldalon), amelyek az adóügyek törvényellenes befolyásolására irányulnak, és amelyek elsőrendű felelősei a hivatali visszaélésekkel tarkított korrupciós cselekményeknek.
A
fentiekkel összhangban egy feljelentést juttattam el az ügyészséghez a
NAV-ban tapasztalt hivatali visszaélésekről, és jelzéssel éltem az
adóhivatal törvénysértő ellenőrzési gyakorlata miatt.
S
végezetül köszönetemet fejezem ki azoknak a kormánypárti és ellenzéki
országgyűlési képviselőknek, civil szervezeteknek, valamint
tisztviselőtársaimnak, akik az elmúlt években megpróbáltak fellépni a
közélet és a közigazgatás számos területén megfigyelhető visszás
jelenségek ellen. Egyúttal kérnék mindenkit, hogy segítsék a közélet és a
közigazgatás megtisztulását célzó tevékenységünket.”
A
sajtó jelenlévő képviselői a kérdések sokaságát tették fel, amelyekre
Horváth András a közvélemény elé tárható tények feltárásával válaszolt,
így a negyven percre tervezett sajtótájékoztató másfél órán át tartott.
Éliás
Ádám befejezésül megköszönte a sajtó érdeklődését, és kérte, segítsenek
abban, hogy a közvélemény tudomást szerezhessen a háttérérdekeltségek
bűnös működéséről, és nyomást gyakoroljon a hatalomra az alapjaiban
rossz rendszer megváltoztatása érdekében.
Mellékletek:
[1] Sok konkrét eset olvasható a www.transparency.hu, www.tasz.hu, www.atlatszo.hu és a www.levego.hu honlapon. Az intézményrendszer átalakításáról ld. például: http://www.levego.hu/sites/default/files/kapcsolodo/hatosagok-Gyurcsany061204.pdf
. A jogszabályokra példa a kiemelt beruházásokról szóló, sorozatban
hozott törvények, a Ptk. és az információszabadságról szóló törvény
olyan átalakítása, amely jelentősen korlátozza az információhoz való
hozzájutást, valamint az a kétharmados (!) törvény, amely szerint
bármely bűnöző mentesülhet az illegális pénzszerzése következményeitől,
ha legalább 5 millió forintért államkötvényt vásárol.
[5]
„A pénzügyőr egységek három hónapon át tartották megfigyelés alatt a
főbb útszakaszokat és szedték ki a sorból a gyanús járműveket − a belső
határokon nem lehet vámellenőrzést végezni, csak szúrópróbaszerű,
úgynevezett mélységi ellenőrzésre van mód. A NAV az akció megkezdése
előtt egy nulladik, kontrollnapon megmérte az adott szakaszokon a
forgalmat, amelyhez képest, amint híre ment az ellenőrzésnek,
negyedével, napi átlagosan 1600 teherautóval kevesebb érkezett az
országba. Ez a csökkenés, illetve az alternatív módszerek alkalmazása
igazolta a korábbi gyanút, vagyis hogy a forgalom jó része szervezett
áfacsalásban érintett. A megzavarodott csalók hirtelen nem tudtak
jobbat, mint leállítani a szállítmányokat − a készlet lefoglalása
mellett a lebukás komolyabb következményekkel is járhat, hiszen az üzemi
szintű csalás büntetőjogi kategória. A bűnözők próbáltak alkalmazkodni a
helyzethez, a konténeres ruhaszállítmányokat szétpakolták kisebb
járművekbe, hűtőkamionokba, a kamionok az ellenőrzés kikerülése
érdekében konvojban érkeztek. A NAV így is több milliárd forint értékben
foglalt le hamisított, szerzői jogot sértő termékeket, jelöletlen
élelmiszereket és egyéb árut. Napi 1600 teherautó elmaradása értékben
alsó hangon nyolcmilliárd forint, de akár ennek kétszerese is lehet.”
Áfabotrány Magyarországon – döbbenetes mennyiségű feketeáru a boltokban.
Napi Gazdaság, 2013. május 9. http://m.napi.hu/magyar_gazdasag/afabotrany_magyarorszagon_dobbenetes_mennyisegu_feketearu_a_boltokban.553036.html
***
Szabad Riport Tudósító Iroda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése