
“Az Új Világrend felé a jó életért” – olvasható a találkozó szlogenje a fotóhoz összegyűlt vezetők felett.
A világ több mint 100 kommunista, iszlamista és szocialista urai,
kiegészítve a harmadik világ néhány megválasztott, de ettől semmivel
sem kevésbé korrupt vezetőjével, gyűjt össze Bolíviában a G77 plusz Kína csúcstalálkozón, hogy követeljék „az Új Világrend bevezetését egy jobb élet reményében”.
Ban Ki-moon ENSZ vezér is csatlakozott az Amerika, szabadság, szuverenitás és szabadpiac ellenes eseménysorozathoz, sürgetve az egybegyűlt urakat, hogy továbbra is támogassák a „fenntartható fejlődést” és a globális felmelegedéssel kapcsolatos pánikkeltést, hogy segítségükkel rátukmálják a globális kormányzást a világra.
Annak ellenére, hogy ez volt az ötvenedik G77 csúcstalálkozó, a főáramú média szinte említésre sem méltatta az eseményt.
Az egybegyűlt 133 vezető egy zárónyilatkozatban követelte,
természetesen nem ezekkel a szavakkal, egy központosított, globális
diktatúra bevezetését és a nyugati adófizetők pénzének a harmadik világ
kormányai számára történő újraelosztását. Mindent „Földanyával”
összhangban, az ENSZ „fenntartható klímaváltozási rezsimjének”
felügyeletével kell véghezvinni, szögezték le az egybegyűltek. A
radikális nyilatkozat drámai planetáris átalakulást követel: egy
erősebb, „megbízásait” hatékonyabban teljesítő ENSZ-t, a „globális
szuverenitást” jelképező, nagyobb hatalmú ENSZ közgyűlést és az IMF által irányított globális valutát.
„Teljes mértékben tiszteljük az ENSZ alapokmányában és a
nemzetközi jogban lefektetett alapelveket és célkitűzéseket, különös
tekintettel azokra, amelyek az államok közötti egyenlőséget támogatják,” áll az ENSZ megerősítését követelő nyilatkozatban.
„Felismertük, hogy szükség van az ENSZ képességeinek és
kapacitásának javítására, hogy képes legyen teljesíteni megbízatásait
és maradéktalanul kivitelezni társadalmi és gazdasági programjait.”
A „Santa Cruz-i Nyilatkozat az Új Világrendért, a jobb életért”
névre keresztelt megállapodás azt is szorgalmazza, hogy a többnyire
zsarnokokból álló ENSZ közgyűlés amolyan vétómentes planetáris
testületté válhasson.
Természetesen bevezetése esetén az általuk szorgalmazott,
központilag megtervezett „Új Világrend” az emberiség többsége
szempontjából a „jó élet” ellenkezőjét vagy annak csupán látszatát
eredményezné, ahol a szabadság, a jómód, a szabadpiac és a nemzeti
szuverenitás egy múltbéli emlékek maradnának csupán.
A résztvevő rezsimek ismét megtévesztéssel próbálják elérni
céljaikat. A „klímaváltozásra” és a saját rendszerük által előidézett
szegénységre hivatkozva követelik, hogy a nyugati országok adófizetői
vagyonukat nekik, szabadságukat és szuverenitásukat pedig az ENSZ-nek
adják át. A többségében autokrata rezsimek ezek mellett több
beleszólást követelnek a felemelkedőben lévő „globális kormányzásba”.
A G77 plusz Kína csoportba, neve ellenére, ma már 133 kormány
tartozik, akik között bolygónk legbrutálisabb kommunista diktatúráit is
megtaláljuk. A pekingi diktatúra, amely immár évek óta szorgalmazza az Új Világrend bevezetését, természetesen a csúcstalálkozó legnagyobb hatalommal rendelkező résztvevője. Soros György már 2010-ben nyilvánosan hangoztatta, hogy Kína alkalmasabb lenne az Új Világrend vezetésére az Egyesült Államoknál.
Ironikus módon a rendezvény egyik elsőszámú témája a „szegénység”
volt. Ironikus, mivel a világban tapasztalható hihetetlen szegénység
éppen a találkozón résztvevő, és az általuk elnyomott szegényekre
szocialista és egyúttal orwelli megoldásokat erőszakoló korrupt
kormányok tevékenységének közvetlen eredménye. A megoldás szerintük még
több, immár globális szintű szocializmus. Másképp fogalmazva, az
elnyomottak vérén élősködő, sokszor luxus körülmények között élő
vezetők azt az üzenetet próbálják közvetíteni, hogy számukra az
„egyenlőtlenség” a legnyugtalanítóbb probléma.
Az Új Világrend bevezetését sürgető propaganda természetesen nem új
keletű jelenség. Hugo Chavez, Venezuela megboldogult korábbi vezetője
kínai látogatása során elmondta, hogy „Egy új világot teremtünk, egy
kiegyensúlyozott világot. Egy új világrendet, egy többpólusú világot.”
Tavaly már Kína is egy ENSZ vezetés alatt álló, amerikamentes „Új Világrendet” szorgalmazott.
George H.W. Bush, Henry Kissinger, Bill Clinton és nyugati vezetők egész sora hirdeti ugyanezt, ugyanezeket a szavakat használva.
Időkjelei: A régi „káoszból rend” módszer klasszikus példáját
láthatjuk immár globális szinten. A hatalmi elit az általuk bevezetni
kívánt „megoldáshoz” gyártja a problémákat, hogy maguk az emberek
követeljék saját börtönük felállítását a kiút reményében.
A jó hír, hogy ennek az elnyomó rendszernek igen rövid idő adatik
(Jelenések 12:12), utána pedig egy valóban igazságos világ érkezik,
ahol „nem ártanak és nem pusztítanak sehol, mert tele lesz a föld az ÚR
ismeretével”. (Ézsaiás 11:9)
Forrás: The New American
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése