2012. február 2., csütörtök

A cion-imperialisták háborúra készülnek

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megkezdte a csapatok átdobását a Perzsa-öbölbe. A szakértők szerint a szövetségesek háborúra készülnek Irán ellen.
A hírek szerint a csapatok az ománi Masirah szigetre érkeznek, amely a Hormuzi-szorostól délre helyezkedik el. A szigeten bázisa van az amerikai légierőknek. Jelenleg két amerikai csapásmérő repülőgép-hordozó csoport tartózkodik a Perzsa-öbölben. Növelik az amerikai katonák számát Izraelben és Kuvaitban. Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emirátusokba brit és francia katonák érkeznek. A fő cél Irán, amelynek nukleáris programja kiváltotta a nyugati országok elégedetlenségét.
De az utóbbi hónapokban más ürügy is van a nyílt konfrontációra: ez pedig a Hormuzi-szoros, az alapvető tengeri útvonal a kőolaj eljuttatására a Perzsa-öbölből a világpiacokra. Teherán azzal fenyeget, hogy lezárja. A szövetségesek pedig készülnek a csapásmérésre, amennyiben a lezárás megtörténne. Másrészt a felsorolt országok közül senki sem áll készen a háborúra – mondja Vlagyimir Szazsin a Kelet-kutató Intézet szakértője.
- Most minden országban, vagyis a konfliktus valamennyi feltételezett résztvevőjénél, igen komoly a belpolitikai helyzet. Az Egyesült Államokban már megkezdődött a választási kampány. Iránban március 2-én lesz az ország szempontjából nagyon fontos parlamenti választás, 2013 nyarán pedig elnökválasztás. Franciaország is hamarosan elnököt választ. Európa egyébként is el van foglalva a gazdasági problémáival, egyszerűen nem ér rá háborúskodni.
A Perzsa-öbölben a katonai erő magas fokú koncentrációja már önmagában is robbanásveszélyes helyzetet teremt. De a legkellemetlenebb, hogy a csapatok összevonása a Perzsa-öbölben és a helyzet kiéleződése meghiúsíthatja a tárgyalásokat Teherán és a különféle nemzetközi szervezetek között. Most Iránban tartózkodnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselői, folytatódik a „hatok” és Irán között a találkozó lehetőségének megvitatása. Számos állam, köztük Oroszország támogatja azt az álláspontot, hogy erőszakkal nem lehet megoldani az iráni problémát – közölte Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete.
- Vannak remények, de egészében a Nyugat és Irán között egyre növekvő konfrontáció nagyon nagy aggodalmat vált ki. 2012-ben ez az egyik legélesebb probléma.
ruvr.ru


Az USA csapatokat dob át a Perzsa-öbölbe


Az Egyesült Államok és szövetségesei megkezdték csapatok átdobását a Perzsa-öbölbe, jelenti az izraeli média. A csapatok a Hormuz szorostól délre található Masire ománi szigeten levő amerikai légi bázisra érkeznek. Jelenleg csaknem 10.000 amerikai katona Izraelben tartózkodik, ahol ellenőrzik az ország rakétavédelmi rendszerét.
A brit és a francia haditengerészeti csapatok, légierő és a különleges erők érkeznek Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe. Szaúd-Arábia az ország olajtermelő körzeteibe helyezte át gyalogságának egy részét.
A "Huffington Post" beszámol arról, hogy az Indiai-óceánon, Diego Garcia szigeten levő amerikai bázisra több száz betonromboló bombát hoztak, amelyek a jól megerősített földalatti bunkereket is képesek elpusztítani. Kuvaitban már jelen vannak 15.000 főből álló amerikai gyalogsági és helikopter egységek. A Perzsa-öbölben, deszant-szállító hajókon tartózkodik 2000 tengerészgyalogosból álló expedíciós zászlóalj.
ruvr.ru

("Vérszagra gyűl az éji vad...")

Kísértetiesek a párhuzamok a hazai és a nemzetközi jogsértések között. Még mielőtt bárki arra gondolna, hogy egyre nagyobb mértékben tiporják lábbal, és hamarosan bakancsokkal és tankokkal is az emberi jogokat, most a nemzetközi jog oldaláról is meg kell hogy vizsgáljuk az Irán és Szíria elleni jogellenes katonai felvonulást. Felvetődik a kérdés minden józan gondolkodású emberben, hogy a líbiai események után létezik-e még nemzetközi jog, vagy annak két, és nem egyoldalú értelmezése, érvényesítése.
Röviden: U.S.Rael, rablóbandájával, Nagy Britanniával és Franciaországgal az oldalán, durván megsért mindenféle írott és íratlan nemzetközileg elfogadott törvényt, és szabályt.

Az Egyesült Államok és szövetségesei megkezdték csapatok átdobását a Perzsa-öbölbe, jelenti ki, ki más, mint az izraeli média. A csapatokat a Hormuzi-szorostól délre fekvő Masire ománi szigeten levő amerikai légi bázisra érkeztetik. Jelenleg csaknem 10.000 amerikai katona Izraelben tartózkodik, ahol ellenőrzik az ország rakétavédelmi rendszerét, és felkészítik az iráni válaszcsapás elhárítására.
A brit és a francia haditengerészeti csapatok, légierő és a különleges erők érkeznek Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe. Szaúd-Arábia az ország olajtermelő körzeteibe helyezte át gyalogságának egy részét. A "Huffington Post" beszámol arról, hogy az Indiai-óceánon, Diego Garcia szigeten levő amerikai bázisra több száz betonromboló bombát hoztak, amelyek a jól megerősített bunkereket is képesek elpusztítani. Kuvaitban már jelen vannak a 15.000 főből álló amerikai gyalogsági és helikopter egységek. A Perzsa-öbölben, deszant-szállító hajókon tartózkodik 2000 tengerészgyalogosból álló expedíciós zászlóalj.


Szokás szerint Izrael a "jólértesült", aki azt állítja, Iránnak elegendő uránja van négy nukleáris bomba előállításához. Amikor Kennedyt a lelövették az izraeli atomfegyver fejlesztések miatt, "kisebb volt a mellény". Állításuk szerint, ha az iráni vezetés úgy dönt, hogy az úgynevezett "áttörési szakaszra " tér át, és elkezdi fegyver minőségű urán dúsítását, akkor már csak egy év kell neki, hogy az alapegységet létrehozza. Újabb egy vagy két évre lesz szüksége a nukleáris robbanófejek gyártásához ballisztikus rakéták számára.


Jelenleg két amerikai csapásmérő repülőgép-hordozó csoport tartózkodik a Perzsa-öbölben. Növelik az amerikai katonák számát Izraelben és Kuvaitban. Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emirátusokba brit és francia katonák érkeznek. A fő cél Irán, amelynek nukleáris programja kiváltotta a nyugati országok elégedetlenségét, bár erről tudjuk, csak ürügy.
De az utóbbi hónapokban más ürügy is van a nyílt konfrontációra: ez pedig a Hormuzi-szoros, az alapvető tengeri útvonal a kőolaj eljuttatására a Perzsa-öbölből a világpiacokra. Teherán azzal fenyeget, hogy lezárja. A szövetségesek pedig készülnek a csapásmérésre, amennyiben a lezárás megtörténne. Másrészt a felsorolt országok közül senki sem áll készen a háborúra. A konfliktus valamennyi feltételezett résztvevőjénél, igen komoly nehézségek mutatkoznak a belpolitikai helyzetbn. Az Egyesült Államokban már megkezdődött a választási kampány. Iránban március 2-án lesz az ország szempontjából nagyon fontos parlamenti választás, 2013 nyarán pedig elnökválasztás. Franciaország is hamarosan elnököt választ. Bizonyos vélemények szerint, Európa egyébként is el van foglalva a gazdasági problémáival, egyszerűen nem ér rá háborúskodni. A külső és belső háborúk még az amúgy pénzzel jól szervezett cionistáknak sem elhanyagolható feladat.

Elgondolkodtató, hogy a telhetetlen nyugati cion irányítás, egyszerre fenyegeti Oroszországot és Kínát, szipolyozza ki, dönti nyomorba Európa országait, és támadja meg Iránt és Szíriát, miközben belső lázadással lehetőségével is szembe kell néznie! Ez a szinte határtalan önbizalom, vissza fog ütni. A nyugati armada, a "közösségi érték" (U. S. Navy, sötét szürke, USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó, a USS Carl Vincent meg a rakéta cirkálók, fregattok, nukleáris tengeralattjárók) és folyamatosan bővül.
Az Irán elleni háború megnyerése viszont egyáltalán nem olyan egyszerű. Különösen annak fényében, hogy Iránnak S300-as saját gyártmányú rakétavédelmi rendszere, Topol M, és 1,5 tonnás Shkval, orosz licenc alapján készült torpedói vannak, melyek sebessége víz alatt 360 km/h. A Hormuzi-szoroson áthaladva, a nemzetközi hajózási útvonalak iráni felségvizeken vezetnek keresztül, ahol csak Irán jóváhagyásával lehet áthaladni.



A keskeny hajózási utak miatt a menekülés a víz mélyén a régióban szinte lehetlen, és nem teszik lehetővé a nagyobb mélységű áthajózhatóságot a csatornánkon.


Az öböl területe ideális kicsi és nagyon gyors iráni hajók számára. A NATO és U.S.Rael hajóit két Shkval torpedó szállítására és kilövésére alkalmas hajókkal lehet a leghatékonyabban megtámadni, állítják az elemzők, így az amerikai repülőgéphordozók, könnyen süllyedő koporsókká válhatnak. Bár a nyugati rablóbandák elsöprő fölénnyel rendelkeznek, az iráni nemzeti védelmi rendszerek jobban illeszkednek a helyi körülményekhez.



A Perzsa-öbölben a katonai erő magas fokú koncentrációja már önmagában is robbanásveszélyes helyzetet teremt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a csapatok összevonása a Perzsa-öbölben és a helyzet kiéleződése meghiúsíthatja a tárgyalásokat Teherán és a különféle nemzetközi szervezetek között, bár ennek eddig sem volt túl sok értelme, mert Irán lerohanását már régóta tervezi U.S.Rael. Számos állam, köztük
Oroszország támogatja azt az álláspontot, hogy erőszakkal nem lehet megoldani az iráni problémát, de a politikai hadszíntér szereplői nagyon jól tudják, hogy a tárgyalási színjátékok mögött undorító érdekek már régen eldöntötték, hogy tisztességtelen játékukat végig játszák.
Az orosz, médiabejelentés szinten "nem tartja korrektnek" a szankciókat, amelyek legyengítik az iráni gazdaságot és kihatnak a lakosság életszínvonalára, bár ez, tudják, a lőtéri kutyát sem érdekli nyugaton.
U.S.Rael, a britek és a franciák, illetve ezen országok kapzsi és gátlástalan politikai vezetése mögött meghúzódó "befektetők", már az amerikai, brit, francia, és iráni katonák halála árán megszerezhető hasznot számolgatják.

A jelentések szerint Szíriában sem jobb a helyzet. U. S. Rael " megpróbálja helyettesíteni a szíriai kormányt, de a nemzetközi jog kirívó megsértése miatt ezúttal legalább Oroszország és Kína megvétózta e törekvéseket. A CIA 600 líbiai katonát szállított át légi úton. Olyan zsoldos mesterlövészeket, akik válogatás nélkül lőnek a polgári lakosságra. A Líbiában alkalmazott zsoldosok egy részét Franciaországban képezték ki, a "lázadó" lakosság ellen.

Az érdekeket egyik oldalról sem könnyű átlátni és egyértelműen meghatározni, mert a jelenlegi felállás szerint mindenki mindenkinek az ellensége.
Az oroszoknak nem érdeke, hogy túlzottan támogassák az "olajkonkurenciát", a zsidó gazdasági irányítású Kínát, vagy a megnyúzás alatt álló EU-t. U.S.Raelt méginkább.
Kínának nem érdeke az amerikai gazdaság elvesztése, viszont orosz támogatás és iráni olaj nélkül nem működik a gazdaság, és a szinte hermetikusan zárolt kínai lakosság is felébred, ha nincs munka, nincs megélhetési lehetőség.
Az usraeli és a lakomából neki hajított csontot remélő európai és amerikai politikai vezetés, az esetleg nekik vetett mócsingokért cserébe népeit és egyetlen háttértámogatását is képes eladni. Sárközyt, vagy Merkelt már régen agyon kellett volna ütni azoknak, akik még tűrik őket maguk felett.
A világ többi része a küzdelmet figyeli, és azt, hogy ki fogja felfalni a végén.
Az egész, népirtással egybekötött nyerészkedési háború vesztesei, mint mindig, a nép köréből kerülnek ki.
Felesleges az ön -és mások ostorozása bárki részéről, amikor nemzet -és állampolgár társait minősíti gyávának, mert Európa, és USA-szerte sehol nincs érdemi fellépés az elnyomó hatalom ellen.
Az emberiség rákfenéje a katonaság, és a parancsra bármit végrehajtó ütődöttek tömege! Ezek azok a majdnem emberek, akik pénzért, vagy kényszerből, de tiltakozás nélkül, vagy alig tiltakozva, rabolni, elnyomni, gyilkolni mennek idegenbe, de a legtöbb otthon is megteszi, hatalmat biztosítva azoknak, akik halálba küldik őket, és embertársaikat az "önös érdekeik védelmében"!
Minden egyéb, csak "járulékos" tevékenység, mert a pénz önmagában nem lehet hatalom, nem tud az lenni, mert fegyverrel vagy összefogva el lehet venni!
Ezt megtanultam Moldáviában, amikor a rövid úton is négyszer állítottak meg a "vámszedő" fegyveresek a délszláv válság idején. Akik nem fizettek nekik, az út szélén füstölgő teherautóikban gondolkodhattak... holtan arról, hogy helyesen tették-e?
Ez lesz a veszte a "befektetőknek", a halál vámszedőinek, a Bilderberg Group-nak, az NWO-nak is. A "katona" ahogy rájön, hogy el is vehet sokkal többet, mint amit alamizsnaként elé szórnak, nem szolgál tovább, hanem legyilkolja azokat, akik később őt is legyilkoltatnák, de ekkor már elveszíti emberi mivoltát, erkölcsi alapjait, és nem más, mint közönséges rablógyilkos!

Nem arról van szó, hogy nem kellenek katonák, de a katonának nem csak biztosítani kell azt a jogot, hogy a legitim alkotmányos törvények alapján végezzék el feladataikat, hanem azt a jogot is biztosítani, sőt megkövetelni is kell tőlük, hogy hazájuk és népük elleni parancsot ne hajtsanak végre. Aki ilyet kiad, vagy megpróbál kiadni, haditörvényszék elé kerüljön!

Tulok


Az Egyesült Államokban tüntetéssorozat indul az iráni háború ellen


Több amerikai szervezet összefogásának eredményeként országos tüntetések lesznek február 4-én az Irán elleni háború, a háborús retorika, a gazdasági kényszerítő intézkedések és az iráni tudósok elleni sorozatos merényletek ellen.
A tüntetések szervezői felszólalnak az imperializmus ellen, és felszólítják majd az USA és Izrael vezetését, hogy hagyjanak fel Irán elleni háborús törekvéseikkel. A szervezők szerint a gazdasági kényszerítő intézkedések már az iráni nép elleni háború részét képezik, ezért a tüntetéssorozat az olajembargó beszüntetésére is irányul majd.
A kezdetben béketüntetésnek induló kezdeményezéshez egyre több csoport csatlakozik, köztük a Nemzeti Háborúellenes Koalíció, a Munkás Világ Párt, a Szolidaritás Iránnal mozgalom, az Amerikai-Iráni Barátság csoport, valamint a "Foglaljuk el a Wall Streetet" mozgalom számos csoportja és egy sor liberális jogvédő szerveződés is jelezte csatlakozási szándékát.
A tüntetéseken felszólalók a terv szerint felszólítják majd az amerikai vezetést, hogy minden külföldön tartózkodó amerikai csapatot hívjanak haza az Egyesült Államokba, és zárjanak be minden amerikai katonai létesítményt a világ más részein. Feltételezhető, hogy az aktivizálódó lobbi miatt ennek csak töredéke fog elhangozni.
Molnár István

Chávez államosítással fenyegeti a venezuelai bankokat

Hugo Chávez venezuelai elnök államosítással fenyegette meg az ország magánbankjait arra az esetre, ha nem finanszírozzák kellő mértékben a hazai mezőgazdasági kistermelőket.
Ha a bankok idén nem adnak legalább 40 milliárd bolivar (9,3 milliárd dollár) mezőgazdasági hitelt, akkor az állam átveszi az irányítást felettük − ismertette ultimátumát Hugo Chávez.
A venezuelai törvények értelmében a magánbankoknak is részt kell vállalniuk a kormányprogramok és -projektek részleges finanszírozásában. Venezuelában a három meghatározó magánbank a Banesco, a Mercantil és a spanyol Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA) leánybankja, amelyeket név szerint is megemlített, az államosítást is kilátásba helyezve Chávez az Aló Presidente (Halló, Elnök Úr) című, szokásos vasárnapi tv-műsorában.
Chávez konkrét tervekkel állt elő: eszerint létrehozna egy új alapot - a híres venezuelai szabadságharcos, Ezequiel Zamora nevén -, amely rendelkezne a bankok forrásaival, mezőgazdasági hiteleket folyósítana belőlük, amelyeket az adósok közvetlenül a bankoknak fizetnének vissza. Amelyik bank pedig nem fogadja el ezt a tervet, azt államosítani fogjuk − szögezte le Chávez.
A venezuelai elnök utalt arra, hogy az illetékes kormánytagok arról tájékoztatták, hogy a tavalyi esztendőre a magánbankok számára előírt több mint nyolcmilliárd dolláros kis- és középtermelői finanszírozási keret java része a nagy mezőgazdasági termelők zsebébe vándorolt.
Chávez utasította Elías Jauát, mezőgazdasági miniszterét, hogy tájékoztassa a bankvezéreket: hamarosan törvényt fogadtat el, hogy a magánbankoknak előírt mezőgazdasági kölcsöneszközöket egy állami alapba utaltassák. Chávez elnök 1999-es hatalomra jutása óta számos szektorban - köztük az olaj- és aranybányászatban - hajtott végre államosításokat. Jelenleg is csaknem kéttucat per van folyamatban az elrendelt államosításokkal összefüggésben, így az Exxon és a ConocoPhillips cégekkel való viták is a bíróság előtt vannak.
Az elmúlt 13 évben közel 3,6 millió hektár földet vettek állami tulajdonba Venezuelában: a parasztok ugyanakkor ingyenes földjuttatásban részesülnek szövetkezeteik révén, csak 2011-ben egymillió hektár termőterülethez jutottak ily módon.
Egy hasonló programot már beindított a venezuelai elnök, amely a szegényebbek lakáshoz jutását hivatott megkönnyíteni, és annak indulásakor is megfenyegette az egyik bankot (a spanyol BBVA helyi leányvállalatát, a Provincialt) az államosítással.
Latin-amerika.hu

Hamasz: A Nyugat kénytelen megváltoztatni álláspontját

A Hamasz palesztin ellenállási mozgalom szóvivője szerint a Nyugat hiába igyekezett 2006 óta könyörtelenül elszigetelni, ellehetetleníteni szervezetüket, a Hamasz támogatottsága tovább növekszik, ami rákényszeríti a Nyugatot, hogy felülbírálja saját álláspontját az ellenállási mozgalommal kapcsolatban.
A nyugati országok, élükön az Egyesült Államokkal, aljas és elvetemült kampányt indítottak a Hamasz ellen, miután az ellenállási mozgalom nyerte a palesztin parlamenti választásokat 2006 januárjában.
Mushir Al Masri, a Hamasz parlamenti küldöttségének vezetője a svájci Interparlamentáris Unió meghívására az alpesi országba látogatott a múlt hónapban. A szervezet célja, hogy segítsen jó kapcsolatokat kialakítani a Hamasz és Európa között.
Miután az iszlám ébredési hullám végigsöpört az arab világban és ennek nyomán iszlám pártok kerültek hatalomra, a Nyugat, de elsősorban az Európai Unió rákényszerül arra, hogy felülvizsgálja álláspontját a Hamasz ellenállási mozgalommal kapcsolatban is - fogalmazott Mostafa al-Sawwa, a Hamasz politikai elemzője. Mostafa al-Sawwaf rávilágított arra is, hogy jelenleg is van néhány európai országgal közvetlen, másokkal pedig közvetett kapcsolatuk.
2007 óta az izraeli hadsereg fokozta a Gázai övezet elleni támadásokat, állítva, hogy azok védelmi célból történtek. Az Izrael által elkövetett agressziók során több ezer civil, köztük nagyon sok gyermek sebesült meg vagy vesztette életét. A 2007 óta tartó Gázai blokád miatt drasztikusan csökkent az életszínvonal és soha nem látott szintre emelkedett a munkanélküliség, és a könyörtelen szegénység.
Kíváncsian várjuk, hogy mi készteti az Uniót a kapcsolatok gyors felvételére. Csak nem az Irán ellen tervezett kalózakció állhat a sietség hátterében?

Sólyom Gábor

2012. február 1., szerda

Folytatódnak az orosz fegyverszállítások Szíriába

Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, Oroszország továbbra is folytatja a megrendelt fegyverek és egyéb felszerelések kiszállítását. "Szerződéseket írtunk alá Damaszkusszal, és mi ehhez tartjuk magunkat."
Gennady Gatilov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, a nyugati országok által előterjesztett ENSZ határozat-tervezet azonnal polgárháborús helyzetet teremtett volna Szíriában, mivel a tervezet lemondásra szólította fel Asszád elnököt, és jelen helyzetben a kormányhatalom megrendülése káoszba taszítaná az országot. Gatilov elmondta, a tervezet szándékosan úgy lett elkészítve, hogy nem hagy lehetőséget a kompromisszumra, és utat nyit a nyugati katonai beavatkozásnak.
Ryad Haddad szír nagykövet szerint "az ellenzék készen áll arra, hogy párbeszédet folytasson az orosz vezetéssel, a gond csak az, hogy van az országban néhány ezer fegyveres, akiket a nyugatiak képeztek ki, céljuk a rendszerváltás, és semmiféle párbeszédre nem hajlandók". Oroszország meghívta a szír ellenzéket, tartsanak tárgyalásokat Moszkvában. Ezt Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete jelentette ki. Csurkin szerint ez a találkozó lehetővé tenné, hogy a szíriai felek „megvitassanak korlátozás nélkül számos kérdést, így a felek közötti párbeszédet az Arab Liga égisze alatt”.
Ez egyben időt ad a szír kormánynak, hogy felszámolja a nyugati különleges erők által kiképzett terroristák csoportjait, másrészt, ha a szír küldöttek Asszád lemondásában állapodnak meg, a NATO akkor sem szerez abszolút irányítást az ország felett, és Oroszország ellenőrzése alatt tudja tartani a helyzetet. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter rámutatott: Moszkva nem követeli Bassár el-Asszád elnök hatalmának megőrzését. A tárgyalóasztaloknál maguknak a szíriaiaknak kell eldönteniük, hogy menjen vagy maradjon. Ez egyben azt is jelenti, Oroszország nem kifejezetten az Asszád-rendszer mögött áll, hanem saját érdekeltségeit és befolyását védi a térségben.
Lavrov azt is kijelentette, hogy az ENSZ nem tolerálja a nyugati katonai beavatkozást Szíria esetében. A nyugati politikusok pedig bármit is gondoltak, nem tiltakozhattak - annak ellenére, hogy csak Oroszország és Kína ellenezte a beavatkozást, a NATO pedig rávetné magát Szíriára mint prédára. Lavrov azt mondta: "Ha az ellenzék visszautasítja felhívásunkat a tárgyalásokra, az még nem azt jelenti, hogy bombázni kell". Utalván ezzel arra, hogy nyugaton többek már bombázni szeretnének.
Lavrov arra is felhívta a figyelmet, hogy külföldi erők provokálják a szír ellenzéket, hogy azok ne vegyenek részt a tárgyalásokon. A lecke fel van adva: ha nem tárgyalnak Moszkvában, az a nyugati aknamunkának köszönhető, ha tárgyalnak, akkor pedig Moszkva ellenőrzése alatt tarthatja a helyzetet. Ugyanis ha tárgyalások lesznek Moszkvában, Oroszország nem a nyugatiak által képzett terroristákat fogja elismerni, hanem azt a legitim ellenzéket, amely Moszkvával is hajlandó megegyezni. Érthető, hogy a nyugatiak ezt el akarják kerülni, mert a sikeres tárgyalássorozat még Asszád távozása esetén sem játszaná a NATO kezére Szíriát.
Molnár István

Moszkva megakadályozza a Szíria lerombolásáról döntő ENSZ határozatot

Az ENSZ BT diplomatái enyhítettek a Szíriával kapcsolatos állásfoglaláson, valószínűleg azért, hogy így megelőzzenek egy újabb orosz (és esetleg kínai) vétót a szíriai beavatkozás ügyében. Az Arab Liga korábbi tervezetének tartalmával szemben a Marokkó által beadott újabb szöveg már nem szólítja fel Bashar al-Asszád szír elnököt a hatalomból való távozásra. Az eddigi kommunikációjukban Asszád lemondása volt a tervezet kulcspontja, ezt kívánták alátámasztani azok a hamis ENSZ jelentések, melyek szerint 5400 civil halt meg a tüntetések leverése során.
Az országban a nyugati különleges erők által szervezett fegyveres terrorista csoportok hajtanak végre terrorakciókat, és aki egy ilyen összecsapásban életét veszti, az a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető civilnek. Kormányforrások szerint a nyugatiak "lázadói" által végrehajtott támadások során több mint 2000 katona és rendőr vesztette életét. A terrortámadások a rendfenntartást és a kormányhivatalokat is célozzák, hogy így hiteltelenítsék a kormányerőket, akik nem tudják megakadályozni a civilek ellen végrehajtott terrortámadásaikat. (amiket szintén ugyanezen csoportok hajtanak végre)
Oroszország és Kína már 2011 októberben élt a vétójogával és megakadályozott egy ENSZ határozatot, ami legitimálná a nyugati katonai beavatkozást. A nemzetközi jogvédő szerveztek (az Amnesty International és társai) azonnal nekiestek a két ország külpolitikájának, mondván hogy azok lehetetlenné teszik a vérontás megakadályozását. Oroszország korábban bejelentette, hogy újra megvétózza a tervezetet, ha az felszólítja a szír elnököt a hatalomból való távozásra és a szövegbe bele van fogalmazva, hogy "számolnia kell a további következményekkel, ha ezt megtagadja". Azt követően Moszkva benyújtotta saját tervezetét, amit a nyugatiak kritizáltak, mivel a szövege nem lett volna alkalmas a NATO katonai beavatkozás legitimálására.
A nyugati szövetségesek most Marokkóval adattak be egy tervezetet, ami már nem tartalmazza a kormány lemondatását. Moszkva már jelezte, hogy amennyiben az új határozat nem felel meg a korábbi követeléseiknek, azt is meg fogják vétózni.
Molnár István
A szíriai kormánycsapatok a fegyveres ellenzékkel való több órai csatározást követően visszaszerezték az ellenőrzést Damaszkusz keleti elővárosai felett. Az ellenzék állítja, hogy taktikai megfontolásból vonult vissza.
Damaszkusz elővárosaiban vasárnap kezdődtek a fegyveres összetűzések. Fegyveresek többek között megpróbálták elzárni a reptérre vezető utat. A hatóságok páncélos technikát vetettek be, csakhogy elnyomják az ellenzéki tüzet. Legutóbbi adatok szerint az akció következtében több mint 60 személy vesztette életét.
A szíriai erőszak nagyságrendjének növekedése miatt az Arab Liga múlt szombaton bejelentette, hogy az országban tartózkodó megfigyelő missziója beszünteti tevékenységét. Oroszország aggasztónak tartja a lépést.
Moszkva ugyanakkor bejelentette, hogy számára elfogadhatatlan az ENSZ Biztonsági Tanácsának az a határozati javaslata, amelyet a nyugati és arab országok nyújtottak be. A javaslat nem kiegyensúlyozott és lehetőséget nyújt a Szíria belügyeibe való beavatkozásra. A líbiai forgatókönyv megismétlődését mindenképpen el kell kerülni.
Oroszország máris bejelentette, hogy csakis abban az esetben részesíti támogatásában az ENSZ BT határozati javaslatát, ha az tükrözni fogja a szíriai rendezésnek Oroszország számára elfogadható elvi megközelítését. A bármely oldal részéről megnyilvánuló erőszak elfogadhatatlanságáról van szó. Párbeszédre való felhívást kell tartalmaznia, amelyik úgy a hatalomnak, mint az ellenzéknek is szólna. Megengedhetetlen külső erők beavatkozása Szíria belügyeibe, megengedhetetlen a szankciók életbeléptetése, illetve ilyen szankciókkal fenyegetőzés. Pláne, ha újból Basar al-Aszad lemondatásáról lenne szó. Alekszej Podcerob, az orosz Kelet-kutató Intézet szakértője nyilvánít véleményt.
„De vajon miért kellene távoznia a hatalomból Aszadnak? A mi Kelet-kutató Intézetünk adatai szerint Szíria lakosságának legalább 60 % támogatja Aszadot. Nem 40%-t, hanem ennél lényegesen kisebb arányt képviselnek azok, akik aktívan fellépnek ellene. Vajon az Arab Liga, az ENSZ BT, más külső erők miért lennének felhatalmazva arra, hogy döntsenek a kérdésben: mely uralkodó legitim és mely nem legitim? Az, amit jelenleg a nyugati és több arab ország javasol az ENSZ BT határozatának elfogadására, a szíriai helyzet további destabilizálását eredményezheti. Ez az út teljes értékű polgárháborúhoz vezet. Egyelőre ott terrorista csoportok egyes támadásairól van szó. Szíriában nem 50 ezer halott lesz, mint Líbiában.”
Előreláthatóan kedden az ENSZ BT újból meg fogja vitatni a Szíriára vonatkozó határozati javaslatot. Oroszország és Kína októberben megvétózta a rendezés nevezett országok számára elfogadhatatlan sémáját. Úgy látszik, az ENSZ-ben folytatódik a csata az új Szíriáért.
ruvr.ru


Az orosz anyahajó az Atlanti-óceánra indult

 

Az orosz repülőgép hordozó csoport az "Admiral Kuznyecov" anyahajóval az élén kifutott az Atlanti-óceánra, ahol folytatja hadgyakorlatát, jelentette ki kedden Vagyim Szerga az Északi Flotta hivatalos szóvivője.
December óta, a Földközi-tengeren tartózkodva, a pilóták másfél tucat műszakot tartottak, csaknem 150-szer szálltak le a Szu-33 nehéz vadászrepülőgéppel az anyahajó fedélzetére, több mint 20 gyakorló légi csatát végeztek el, és kb. ugyanannyi gyakorlatot a légi célok elfogására.
ruvr.ru

2012. január 31., kedd

Isten halkan szól az embernek, ami részben magyarázza, hogy miért nehéz őt meghallanunk, amikor beszél. Ez olyan, mintha telefonálnánk, miközben a ház dübörög a televízió, a sztereó magnó és a házban beszélgető emberek zajától. Hogy megértsük a hívást, arra kell kérnünk barátainkat, hogy csöndesedjenek el, és halkítsák le a magnót meg a televíziót. Isten szavának meghallása érdekében el kell távolítanunk a zavaró hangokat, azokat a bűnöket, amelyek süketté tesznek Isten szavának meghallására.

Milyen célokat szolgál a jegybank deviza tartaléka

Soha nem látott összegben áll rendelkezésre devizatartalék az ország jegybankjában a Magyar Nemzeti Bankban.A közel negyven milliárd euró hazánk éves nemzeti termékének (GDP) jó negyven százaléka,egyenlő a központi régíó,a fővárost is beleértve éves előállított értékével.Ez az irdatlan pénztömeg közel likvid,azonnal készpénzzé tehető  formában,de alacsony hozammal áll a bank mérlegében.A jegybank a tartalékokból a legmagasabb bonitású országok (AAA) adósságleveleit vásárolja,illetve hasonló megítélésű bankoknál képez betéteket.Tartalékként az euró és a dollár jön számításban.Az euró hivatalos kamata 1%,míg a Federal Reserve szinte 0% szinten tartja a kamatot.Így a tartalékok hozama sem lehet több,mint éves fél százalék,bár erről a kimutatások soha nem kerülnek be a közgazdasági diskurzusba.Ha  a tőke átlagos elvárt megtérülését vesszük alapul a deviza tartalékok tartása jelentős nemzetgazdasági áldozattal jár.(Ne felejtsűk el a Horn kormány az energia ipar befektetőinek éves 8%-os megtérülést garantált,amit itt is vehetünk nyugodtan zsinormértéknek) A devizatartalékok tartása a jelenlegi mértékben az adott számokat figyelembe véve mintegy három milliárd euró(900 milliárd forint) hozadéktól fosztja meg az országot.Ez a nemzeti jövedelmünknek mintegy három százaléka.Ebből kitelne a főváros  és azon felül minden százezret meghaladó lakosságú nagyvárosunk éves költségvetése.A jegybanki tartalékba kerülő devizákat ugyanis a magyar gazdaság és a társadalom termeli ki hatalmas áldozatokkal.Az exportőrök az importhoz már nem szükséges devizát eladják,ami végső soron forintkibocsátás ellenében kerül a jegybankba.Az állam,a cégek és a háztartások által devizákban felvett hitelek is a jegybankba kerülnek,hiszen a hitelfelvevőknek forintra van szükségük,ezért pénzt váltanak.Ők a deviza hitelért 8-10,vagy magasabb százalékot fizetnek,amíg ugyanaz a pénz a jegybankban csak fél százalékot hoz.A kamaton túl a hitelfelvevőket az árfolyamromlás is terheli.A devizakészletek magas költségeit a hazai gazdaság és a háztartások viselik,míg a csekély hozam a jegybank könyveiben landol.Az áldozatért  cserében a társadalom képviselői által a jegybankkal szemben elvárásokat fogalmaz meg.Ezeket rögzítik a törvényhozók a jegybankról szóló törvényben.Mindenek elött elvárják,hogy őrködjön a forint külső és belső értékének stabilitásán,ne engedje azt inflálódni és árfolyamát romlani.Elvárják azt is,hogy a jegybank támogassa a kormány gazdaság politikáját is.Ez is csak stabil forinttal lehetséges.A jegybankkal szembeni elvárás tehát röviden a stabil forint.A romló forint ugyanis sérti a hazai szereplők,a cégek és a háztartások érdekeit,csak a többnyire külföldi tulajdonú exportőr cégeknek kedvez.A jegybank akkor látná el a törvényben is megfogalmazott feladatát,ha akcióba lépne,amikor külső tényezők,mint a spekulánsok haszonszerzés céljából a forint rontásába kezdenek.A spekulánst az különbözteti meg a hazai gazdaság többi szereplőjétől,hogy deviza adásvételi műveleteit kizárólag azért végzi,hogy azokon hasznot csináljon.Műveleteinek a gazdaság természetes folyamataihoz nincs köze.Miközben műveleteivel magának hasznot hajt a hazai gazdaság és a társadalom szereplőinek kárt okoz.Nos ezekben az esetekben kellene a jegybanknak fellépnie és a tartalékokat igénybe véve a spekuláció kártevéseit elhárítani.A közelmúlt  több ízben is szolgált példákkal a spekuláció kártevéseit illetően,amikor a jegybank nem végezte a rábízott feladatot.Megtámadták a forintot és rövid időn belül  mintegy 15%-kkal rontották az árfolyamát.A kártétel nyilvánvaló,azonnal emelkedő üzemanyag árak és az infláció meglódulása.Minden belföldi szereplő kárára.Ha a jegybank 300 forint alatti euró árfolyamon  eurót ad el néhány száz millió euró értékben megállíthatta volna a romlást és vissza téríthette volna az árfolyamot a természetes szintjére.Ráadásul hasznot is ért volna el,hiszen készleteit korábban 260-280 forintos árfolyamon képezte.A magyar államkötvények piacát is megtámadták (megshortolták),azzal a nyilvánvaló céllal,hogy magasabb kamatfizetést csikarjanak ki az államkasszából,aminek terhét a hazai adófizetők viselik.A célok között szerepelt az is,hogy a jegybank tovább emelje a hivatalos kamatot,ami meg is valósult azóta.Mondani is felesleges,hogy ez is tetemes hazai károkkal járt és jár ma is.A jegybanknak lehetősége volt,hogy devizakészletei ellenében jól bevásároljon a megemelt hozamú hazai papírokból.Tekintettel arra,hogy több ezer milliárd kereskedelmi banki betéttel is rendelkezik,azok terhére pedig forint kötvényeket vehetett volna.Az akciók a jegybank mérlegében tetemes nyereséggel jártak volna,egyben elhárították volna a forintra irányuló nyomást.Ne felejtsük el,hogy a forintra irányuló növekvő nyomást megállítandó került sor arra a döntésre,hogy újra meg kell nyitni a tárgyalást hitelfelvételről az IMF-el.Ez is elkerülhető lett volna,ha a jegybank végzi a törvényben meghatározott dolgát,de nem végezte.De mire kell a jegybanknak akkor az irdatlan deviza tartalék?A választ a hazánkban működő ugyancsak tetemes külföldi érdekeltségekben kereshetjük.A jegybank már 2003-ban is példát adott arról,hogy miként kell a spekulatív tőkéket előzékenyen kiszolgálni,amikor azok erősödő forintra spekulálva szembe mentek a hazai kormányzatnak éppen a forintot gyengítő szándékával.A jegybank ma is ilyen fejjel gondolkozik,amikor a hazaiak teherviselése mellett óriási devizakészleteket képez arra az esetre,ha a hazánkban működő külföldi tőke a készletek igénybevételére szorul.Ennek fényében talán érthető az is,hogy miért szeretnének eltekinteni a jegybanki vezetők hagyományos eskütételétől is az EU vezetői.Ők velünk szemben  a „ piac” érdekeit védik.Nincs másról szó,mint hogy elérkezettnek látják az időt,hogy  a magyar jegybankot is idő elött hívatalosan is a „piac” szereplői közé sorolják és mentesítsék a magyar törvények által rárótt kötelezettségitől,miközben ennek költségeit  továbbra is ránk zúdítják.Nekünk úgy kellene viselni az euró zóna kötöttségeit,hogy annak előnyei,mint az alacsony kamat nem járnak.Erre azonban az idő még nem jött el és az euró zóna burjánzó válsága miatt lehet,hogy soha nem is jön el.Amig a forint a fizető eszköz maradjunk az jegybank hazai felelőssége mellett,és ezt kérjük is számon a bank vezetőitől.

Mi állhat a megnövekedett kínai aranyvásárlások mögött?

A Hongkongi statisztikai hivatal januári jelentése szerint Kína 102.779 kilogramm aranyat importált Hongkongból novemberben, ami jelentős emelkedés az októberi 86.299 kilogrammhoz képest.  Peking nem hozza nyilvánosságra a saját aranykereskedelmével kapcsolatos adatokat, így a Hongkongi adatok szolgáltatják a legmegbízhatóbb alapot Kína aranyimportjának felmérésére.
Az elemzők szerint 2011-ben Kína 490 tonna aranyat vásárolt, ami a 2010-es 245 tonnás becslés kétszerese. „Ez a hihetetlen mértékű emelkedés az aranyimportban nagyon megmozgatja az emberek fantáziáját,” mondja Ross Norman, a londoni Sharps Pixley arany befektetési cégtől.
Ki veszi meg ezt a temérdek aranyat Kínában?
A kínai jegybank, a People’s Bank of China célozgatott rá, hogy vásárol aranyat. „Egyetlen eszköz sincs biztonságban,” nyilatkozta Zhang Jianhua, a bank igazgatója a múlt hónap végén. „A kockázat ellen az egyetlen védekezés a kemény valuta, ami az arany.” Zhang azt is hozzátette, hogy a legjobb stratégia akkor vásárolni, amikor a piac lent van. Ahogy az várható volt, a nyilatkozatból az elemzők rögtön arra a következtetésre jutottak, hogy a világ ötödik legtöbb arannyal rendelkező országa még többet akar.
Ez a következtetés azonban némiképp sántít. Először is a kínai kormány ritkán tesz bármit mások előnyére és saját kárára, jelen esetben azáltal, hogy világgá kürtöli rövidtávú befektetési stratégiáját.
Másodszor a kínai jegybank vásárlóereje igen gyenge mostanában. Kína valutatartalékai 20,6 milliárd dollárral estek 2011 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest. 1998 óta általában az első negyedéves kiáramlás nem volt jelentős, de a tendencia mindenképpen aggasztó. November és december hónapokban a tartalékok hihetetlen mértékben, összesen 92,7 milliárd dollárral csökkentek.
Harmadszor pedig, a mérleg szempontjából fizetésképtelen kínai jegybank számára egy ilyen aranyvásárlás rendkívül kockázatos lépés lenne. A kínai központi banknak bevételt generáló eszközökre van szüksége, hogy teljesíteni tudja a valutavásárlások miatti adósságaiból származó kötelezettségeit, és az aranyvásárlás ezt csak nehezítené. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a bank soha nem vásárol aranyat, bizonyára megteszi időnként, de mindenképpen mértékkel, hiszen az aranyból nem tud a nagyon is szükséges bevételre szert tenni.
A kínai központi bankot leszámítva az ország többi intézményi befektetője igen elenyésző igényt támaszt aranybefektetésekre. Természetesen vannak ipari felhasználók, de az ő igényeiket a hazai termelés bőven kielégíti. Ne felejtsük el, hogy jelenleg Kína a világ legnagyobb aranytermelője. Ebből következik, hogy a Kína által külföldről importált aranyat főként magánszemélyek vásárolják.
Miért vásárolnak magánemberek ennyi aranyat? Az egyszerű válasz, hogy az igény csupán szezonális jellegű, ahogyan azt Jeff Wright, a Global Hunter Securities-től gondolja. A kínaiak gyakran adnak aranyból készült ajándékokat a kínai újév alkalmából. Ez a szezon egy hete kezdődött. A július óta tapasztalható nagymértékű emelkedést az aranybehozatalban azonban nem lehet az ajándékozással magyarázni. November volt az ötödik olyan hónap, amely során Kína rekordmennyiségű aranyat importált Hongkongból.
A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a kínaiak az infláció elleni fedezetként vásárolják az aranyat, ahogyan azt a Financial Times is feltételezi. Ugyanakkor érdemes megjegyezi, hogy az aranyeladások rendkívüli emelkedésével szemben az infláció emelkedése megállt, legalábbis egy időre. Ebből az következik, hogy léteznie kell még egy oknak. Erre a legésszerűbb magyarázat, hogy a kínaiak tőke kimenekítés helyett mentik aranyba pénzüket.
Bár a hivatalos adatok alapján úgy tűnt, hogy a kínai gazdaság csupán szeptember hónapban ingadozott, az országban hónapok óta pesszimista hangulat uralkodik. Végtére is van olyan mennyiségű kísértet város, amit már a kínai lakosság is észrevesz.
„A Kínában élő kínaiak kezdik elveszíteni hitüket a kínai növekedés meséjében, amit annyiszor hallottak az elmúlt évek során,” írja Joseph Sternberg, a Wall Street Journal ázsiai kiadásában. A tőkekimenekítéssel kapcsolatos számok csak hozzávetőlegesek, de a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik a tavalyi év harmadik negyedévében 34 milliárd, a negyedik negyedévben pedig 100 milliárd dollár távozott ilyen módon az országból.
Nem minden kínai tudja kimenekíteni pénzét az országból, így a következő legjobb választás az aranyvásárlás, ami megvéd a zuhanó ingatlanárakkal, gyengülő tőzsdei árfolyamokkal és a mindenki által várt inflációval szemben.
A tőkekimenekítés és nagymértékű aranybefektetések legnegatívabb hatása, hogy a maradék likviditástól is megfosztják a kínai gazdaságot, pont, amikor arra a legnagyobb szükség lenne. Peking csupán addig képes folytatni bűvész trükkjeit, amíg a szigorú tőkeszabályozások képesek az országban tartani a pénzt. Ha egyszer átszakad a gát, bármi lehetséges. Az aranyvásárlás természetesen egyben készpénzkivitelt is jelent.
Nem minden kínai eszköz omlott össze, de a pánik legfőbb előjelének számító nagymértékű aranyvásárlás, arra enged következtetni, hogy ez bármikor megtörténhet. Nem meglepő, hogy a kínai állampolgárok aranyvásárlási láza megijeszti a pekingi technokratákat. A múlt hónap végén, kettő kivételével az ország valamennyi aranybörzéjét bezárták. 


Forrás: Forbes


Merkel Kínába megy lázítani 

Angela Merkel Kínába utazik lázítani, hogy eljárjon az olajembargó ügyében. Ugyanis Kína nemhogy visszautasította az Egyesült Államok és az Európai Unió által elfogadott behozatali tilalmat, hanem a szokásos mennyiséget meghaladó olajat rendelt az irániaktól. Merkel most arról akarja meggyőzni a kínai vezetést, hogy csökkentse az iráni olaj felvásárlásának mértékét, vagy ha nem is csökkenti, legalább a szokásosnál ne vegyenek többet. Ilyen az, mikor valaki nem számol előre a következményekkel, és jól pofára esik. Ha most Merkel meg akarja győzni a kínaiakat, azért az Európai Uniónak nagy árat kell majd fizetnie.
Ugyanis az unió saját magát taszította kiszolgáltatott helyzetbe az olajembargóval. Az üzemanyagárak nőnek és nőni fognak, mert csak drágább forrásból tudják fedezni az európai gazdaság olajéhségét, és a kialakult helyzet arra ösztönözte a kínai államot, hogy növelje stratégiai olajtartalékait. Hogy abból Európát fogják-e megsarcolni, vagy csak az irániakat segítik ki, azt majd az eladási árak határozzák meg. Ha bármit is el kar érni a kínaiaknál, többet kell ajánlania, mint amit Kína nyerhet az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetén. Merkel csütörtökön indul előre eltervezett kínai útjára, amit szinte kizárólag ennek a témának a megtárgyalására szán.
Kína a világ második legnagyobb olajfelhasználója, és nem fog beleegyezni semmibe, ami fenyegetheti az olajforrásainak biztonságát. Hogy Merkel mit akar ajánlani, az kérdéses - logikus lenne alternatív technológiákat ajánlani, ami csökkenti a kínai gazdaság olajéhségét, de mindez nevetséges lenne egy olyan gazdasággal a háta mögött, ami olaj nélkül egyszerűen megszűnik működni.
Molnár István