Drágít a MÁV: pótjegy kell gyorsvonatra is

Véglegesen eldőlt, hogy áprilistól a gyorsvonatokra is pótjegyet kell váltani – értesült az Iho.hu. A közösségi közlekedési szaklap azt írja: minden távolsági vonatra külön-külön meg fogják határozni, hogy kell-e érte extra díjat fizetni száz kilométernél hosszabb útra. A lap szerint a háttérben régóta folyik a harc a gyorsvonatok pótjegyesítése körül, a bevételek növelését (esetleg a kiadások csökkentését) akaró minisztérium, illetve segédintézményei először valamennyi távolsági vonaton megtett utat drágították volna, minden O betűs (országos) járatra kellett volna pótjegy.

A MÁV-Startnál viszont a lap szerint kézzel-lábbal tiltakoztak az emelés ellen, ők tudják ugyanis, hogy az utasvesztést eredményez majd. Másrészt a gyorsvonatok kiemelése ellentétes a mostanában követett filozófiával. Tőlünk nyugatra és északra inkább az a jellemző, hogy az IC-k is normál árban járnak, és csak a nagy sebességű, például TGV vagy ICE vonatok drágábbak. „Mellesleg a gyorsvonatok tényleges (relatív) költsége (a ritkább megállás miatt) inkább kisebb, mint a személyeké, persze csak ha azonos járművek ugyanannyi utast visznek” – jegyzi meg az Iho.hu.

A lap felidézi: a közlekedés irányítói tavaly szeptember óta piszkálgatják a helyközi, távolsági közszolgáltatás tarifarendszerét. Mindennek az eredménye az, hogy az utasok nagy többsége rosszabbul jár a különféle rejtett áremelések miatt. Általános jegyáremelés nincs ugyan, ám számos apró eszközzel módosították úgy a díjszabást, hogy az növelje a tömegközlekedéssel utazók költségeit.

A lap felidézi: az első változás a vasúti IC-k kiegészítőjegyét kilométerfüggővé tette. Ez még több esetben hozott árcsökkenést, mint -növekedést, de itt is voltak, akik rosszul jártak. Ezzel együtt néhány autópályás buszra is bevezették a többletdíjat, tehát gumikeréken már egyértelműen drágulás volt. Ugyanekkor szüntették meg az öt kilométerre szóló jegyet is, tehát a legrövidebb távra utazók pénztárcáját is a korábbinál jobban megterhelték.

Februárban az IC-pótjegyek árát úgy változtatták, hogy aki nem csúcsidőben utazik, és előre megveszi a jegyét, az kicsit fizessen többet, aki csúcsidőben utazik, vagy nem veszi meg előre a jegyét, az sokkal többet fizessen. „Nem klasszikus áremelés, de mégiscsak a bevételek növelését célozta, hogy száz kilométernél rövidebb távra nem adnak ki ekkortól menettérti jegyet” – írja az Iho.hu.

Emellett döntöttek a virtuális kilométerszámítás megnyirbálásáról, holott korábban éppen ott vezették be ezt a kedvezményt, ahol utastöbbletet remélhettek tőle. „Ez az intézkedés azonban szépen illeszkedik a döntéshozók lopakodó áremelést preferáló stratégiájába: eseti döntés, és vagy a vasútnál hoz többletbevételt a drágább a jegy, vagy a Volánnál az oda pártoló utas. Ha meg az eddigi utas kiszáll a közszolgálati közlekedés megrendelői közül, járatokat lehet ritkítani, azaz a kiadási oldalt lehet faragni, gondolhatják a szakminisztériumban és szatellitszerveinél ülő megmondóemberek” – olvasható a szaklapban, amely azt is felidézi: ezekkel a lépésekkel párhuzamosan a távolsági buszok közül egyre többet soroltak az emeltdíjas kategóriába.

 http://index.hu/gazdasag/2013/03/13/dragit_a_mav_potjegy_kell_gyorsvonatra_is/

Pénzügyi szuperrendőrséget készül létrehozni Ukrajna

Csaknem korlátlan hatalommal felruházott, közvetlenül Viktor Janukovics elnök alá rendelt pénzügyi rendőrséget készül létrehozni az ukrán vezetőség.

A Kommerszant-Ukrajina című lap írása szerint az ötlet a kormány legnagyobb befolyással bíró tagjától, Szerhij Arbuzov első miniszterelnök-helyettestől származik.

Az új szerv feladata elsősorban a költségvetésből finanszírozott vállalatok ellenőrzése és a korrupció elleni küzdelem lenne. A testületbe tömörítenék a belügyminisztérium, az ukrán titkosszolgálat (SZBU), a vámőrség és az adórendőrség gazdasági bűnügyekkel foglalkozó részlegeit.

Az új pénzügyi "szuperrendőrség" munkatársainak a készülő törvénytervezet szerint joguk lesz a nap bármely szakában házkutatást tartani nemcsak cégeknél, hanem magánszemélyek lakásában is. Bírósági vagy ügyészségi határozat nélkül 24 órára bárkit őrizetbe vehetnek.

A pénzügyi rendőrség tagjainak joguk lesz fizikai erőszakot, gumibotot, gázspray-t, sőt akár lőfegyvert is használni.

A széles körű jogkörök mellett szociális juttatásokban is részesülnének, azaz kapnának egyebek mellett szolgálati lakást, amelyben ott lakhatna a munkatárs halála után is a család, továbbá kompenzációként megkapnák az elhunyt tízévi fizetését is.

http://kulfold.ma...place=srss

Páncélosok az amerikai utcákra

Többször írtuk már, hogy a felfordulás csúcspontja, melyet a már megkezdődött nyugati bomlás elér, az Egyesült Államok lesz. Amikor ott is elkezdődik a nagy "móka", akkor jön el a világszabadságharc kezdete. Addig csak helyi fellángolások lehetnek.

Azt, hogy merre is halad az USA, jelezte sok olyan információ, melyeket megosztottunk az olvasókkal. Kezdve az amerikai műanyag koporsóhegyektől, a kész koncentrációs táborokon és a speciális roncsoló lőszereken át, a politikai folyamatokig. Most itt egy újabb bizonyítéka annak, hogy mire is készül az amerikai állam. Az amerikai rendőrség 2700 városi használatra alkalmas páncélost rendelt. Kihangsúlyozzuk, hogy nem páncélozott terepjárókról van szó, a tender kifejezettet TANK szót ír. A tender kiírása szerint, a megrendelendő jármű páncélozott legyen, 6 fegyveres személy szállítását tudja elvégezni, és lövegtoronnyal rendelkezzen.

Ezek mellett 30 000 (!) darab pilóta nélküli repülőt különböző mértekeben, a legkisebbektől a legnagyobbakig, melyek már komoly fegyverzet és rakéták szállítására is alkalmasak lehetnek. E mellett megrendeltek 2 milliárd darab lőszert. Vajon mire készül az amerikai rendőrség ekkora arzenállal? Mivel a terrorizmus a nullával egyenlő, azt nem mondhatja senki, hogy a mindennapos terrortámadások leverésére.

Aki tudja mit jelent ekkora haderő megrendelése, és azt is tudja, hogy a rendőrség ezeket a saját területén fogja használni, az nagyjából tudja mit jelent ez.

Hídfő.net

Mi a titka? A 70 éves nő aki 30 -nak néz ki!

Oroszország a BRICS befolyásának növelését javasolja

Oroszország azt javasolja, hogy erősítsék meg a BRICS informális klub globális befolyását, amelyhez rajta kívül tartozik Brazília, India, Kína és Dél-Afrika. A kezdeményezést az orosz szakértők beszámolójában fogalmazták meg, amelyet a BRICS csúcstalálkozójára készítettek. A csúcsértekezletre március 26-án – 27-én kerül sor a dél-afrikai Durban-ban.

A szakértők szükségesnek tartják a BRICS állandó titkárságának létrehozását. Először az virtuális lehet, majd pedig teljes formátumú. Tavaly India javasolta a Fejlesztési Bank létrehozását. A beszámoló továbbfejleszti a kezdeményezést, és javasolja, hogy a bank székhelye Moszkvában legyen, alaptőkéje 50 milliárd dollár.

Tavaly tavasszal a New Delhi-ben megtartott csúcstalálkozón úgy döntöttek, hogy a partnerek közötti kereskedelmi és egyéb elszámolásokat nem dollárban, hanem nemzeti valutában végeznek majd. Ehhez az orosz szakértők javasolják a Nemzetközi Elszámolási Bank létrehozását, hogy megvédjék a BRICS-tagok gazdaságát a dollár éles ingadozásától és a „deviza háborúktól”. Megfogalmaztak egy másik kezdeményezést is: a 240 milliárd dolláros válságkezelő alap létrehozását.

Az orosz kezdeményezések lényege: az integráció megerősítése, vélik a szakértők. Az is javasolják, hogy a gazdasági integrációt bővítsék a biztonsági problémák közös megoldásával. Ide tartozik, többek között, tömegpusztító fegyverek elterjedése, a számítógépes bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a kalózkodás elleni küzdelem.

A szakértői beszámoló felhívja a figyelmet a BRICS-en belüli ellentmondásokra. A beszámoló szerzői késleltetett aknáknak nevezik Kína és India közötti területi vitákat, a nyersanyagok-forrásokért folytatott versenyt, kereskedelmi konfliktusokat, és azokat a különbségeket, amelyek az éghajlatváltozás problémája terén tapasztalhatók. A beszámoló szerzői azonban nem kételkednek benne, hogy Moszkva képes „semlegesíteni” ezeket az aknákat. Tekintélyének köszönhetően Oroszország ösztönözheti a BRICS-beli partnereit arra, hogy számolják fel a súrlódásokat, véli Joszif Gyiszkin politológus:

Oroszország partnerei kívánják, hogy az aktív állást foglaljon a gazdasági és külpolitikai kérdésekben. A kérdés most az, hogy milyen mértékben felelnek meg Oroszország javaslatai ezeknek az igényeknek.
Szakértők rámutatnak, hogy a Nyugat geopolitikai riválisát látja a BRICS-országokban. Ezért mindent megtesz, hogy az ötök ne erősítsék meg pozícióikat a nemzetközi porondon. Az orosz szakértők dokumentuma javasolja, hogy akadályozzuk meg ezt a helyzetet. A beszámoló Oroszország nemzeti stratégiája alapját képezi majd a BRICS keretein belül.

Oroszország Hangja

Két héttel előre hozzák az EP-választást?

Két héttel, június elejéről május végére hozná előre az európai parlamenti választásokat az a javaslat, amelyet kedden fogadott el a Coreper, a tagállamok állandó képviselőiből, lényegében uniós nagyköveteiből álló testület.

Az Európai Unió Tanácsának közleménye hangsúlyozza, hogy a döntést még a miniszterek tanácsának formálisan is el kell fogadnia, ráadásul egyhangúlag. Közben az Európai Bizottság kedden elfogadta azt az ajánlást, amelynek értelmében a pártoknak az EP-választásokon világossá kellene tenniük, melyik európai pártcsaládhoz tartoznak, és kit jelölnének az Európai Bizottság elnökének.

A tanács közleménye azzal indokolja a döntést, hogy a tagállamok azt szeretnék, hogy optimálisak legyenek az EP-választások feltételei, ezáltal pedig az EP nagyobb legitimitással rendelkezzen. Az eredeti szabályok szerint ugyanis június 5. és 8. között kellett volna megtartani az EP-választásokat, ez pünkösd hétvégére esett volna. Az Európai Parlament is azért kérte a voksolás előbbre hozatalát, mert így várhatóan többen mennek majd el szavazni, mint pünkösdkor, amikor inkább szabadságra mennek az emberek, mint választani. A tanács közleménye emlékeztet rá, hogy nem példa nélküli, hogy az EP-választást az eredetileg előírtnál korábban tartják, így történt 1984-ben és 1989-ben is.

Közben az Európai Bizottság kedden elfogadta azt az ajánlást, amelynek értelmében a pártoknak az EP-választásokon világossá kellene tenniük, melyik európai pártcsaládhoz tartoznak, és kit jelölnének az Európai Bizottság elnökének. A bizottság közleménye szerint a javaslat célja, hogy a választók tájékozottabbak lehessenek azzal kapcsolatban, hogy mi is forog kockán az EP-választáson. Ezzel a bizottság fokozottabb társadalmi vitát szeretne beindítani az európai kérdésekről és a választókat is részvételre szeretné ösztönözni. A brüsszeli testület emellett azt kéri a tagállamoktól, hogy az EP-választást az egész Európai Unióban ugyanazon a napon tartsák meg.

MNO

A zászlóözön margójára

Napjainkban egyre több önkormányzat és közintézmény homlokzatán tűnik fel a székely lobogó. Az előzményeket, ha máshonnan nem is, a médiából biztosan ismerik, így ezzel foglalkozni, most nem szeretnék, sem pedig kronológiai sorrendbe állítani a történéseket.

Egy kérdésre azonban senki nem keresi a választ, és ez hatványozottan igaz az úgynevezett nemzeti körökre. Ez pedig az idő! Miért most?

Azzal illik tisztában lenni, hogy az önkormányzatokra azért kerülhet ki a zászló, mert a jelenleg regnáló Fidesz kormány, és természetesen a mögötte húzódó szabadkőműves páholyok erre „áldásukat” adták, pontosabban fogalmazva jelenleg ez áll az érdekükben. A jelenlegi pártok közvetve, vagy közvetetten az úgynevezett rendszerváltás idején gyökereznek, így tehát jogos a kérdés, hogy miért nem akkor kezdtek el aggódni Székelyföld autonómiájáért. Ha visszapörgetjük az idő kerekét, akkor azt sem szabad elfeledni, hogy a Fidesz 1990-ben még kirohant a Parlamentből, amikor trianoni megemlékezés lett volna napirenden.

Nos, tudom, hogy az emberek feledékenyek, de ennyire?

Érdemes azonban kirakni a mozaikot, mert a mai világban semmi nem az, aminek látszik. Kezdjük talán a tavalyi évben nagy port kavart magyar-izraeli barátságos labdarúgó mérkőzéssel, ahol a zsidóknak egy gólos vereséggel kellett elhagyniuk kiszemelt új hazájukat. A fordulat csak ezután következett, ugyanis zokon vették, hogy lezsidózták, és elküldték a szurkolók „táborozni” őket. Nos, aki járt már focimeccsen, az tudja, hogy a szurkolás közben fűt-fát kiabálnak egymásnak, mégsem kell olyan retorziókkal számolni, mint esetünkben. De legyünk biztosak benne, hogy ez így volt eltervezve. Azt mindenki tudhatta, hogy a radikális tábor ki fog menni a meccsre, és elküldi a zsidókat oda, ahová valók.

Nem kellett túl sokat várni a FIFA döntésére, mely minden bizonnyal „közel-keleti” ráhatásra született meg. Magyarországnak a következő vb-selejtező mérkőzését zárt kapuk mögött kell lejátszania, ami teljesen „véletlenül” pont a Románia elleni. Ez már önmagában is elegendő ahhoz, hogy a két ország között feszültség generálódjon, amit a Jobbik úgy igyekszik megoldani, hogy olajat önt a tűzre. Politikai érdekből, a stadion elé hívja a szurkolókat, és a szimpatizánsait. Ezzel addig nem is lesz probléma, amíg néhány busznyi román drukker is erős késztetést érez arra, hogy ők is a stadion előtt szurkoljanak, mert azt hiszem, abból semmi jó nem fog származni.

Nem sokra rá, pedig beindult a székely zászló „háború”. Azt, hogy hogyan is kezdődött, szintén nem ennek a cikknek a témája, de a folytatás, az mindenképp megér néhány gondolatot. Miután Martonyi János szolidaritást vállalt a székelyekkel, gyakorlatilag rohamtempóban elkezdődött a zászlók kirakása. Volt olyan település, ahol még a község zászlaját is levették, és helyébe rakták a székely lobogót.

Románia élesen bírálta a kialakult helyzetet, és válaszokat követelt hazánktól. Martonyi nemrég kint járt Bukarestben, ahol a zászlóval kapcsolatban is tárgyalt a két fél. A találkozótól a két ország közötti feszült viszony enyhülését várják.

Azzal mindenképp tisztában kell lenni, hogy külügyminiszterünk is akolbeli, aki már a pártállami időkben is fontos szerepet játszott a politikában. Ha valamit nem támogatott a hazai és nemzetközi cionizmus, az a székely, felvidéki, délvidéki, vagy bármilyen autonómiát, egyáltalán bármit, ami a Trianon előtti Kárpát-medence egységet idézné. Hogyan is lehetne, amikor ezek a cionista férgek darabolták fel az országot.

Nos, két oka lehet ennek a hirtelen „nemzeti” köntösnek, és a székely autonómia melletti markáns kiállásnak. Az egyik, hogy a focimeccs és a „zászlóháború” kapcsán megpróbálják összeugrasztani a két népet, amiből természetesen hasznot tudnak kovácsolni.

A másik talán kézenfekvőbb megoldás, hogy Székelyföld megkapja az autonómiát, ami precedens értékű lehet a felvidéki, délvidéki, valamint kárpátaljai magyarok számára. Ezzel két legyet is ütnek egy csapásra, egyrészt befogják a politikában még bízó radikálisok száját, előkészítik a terepet a betelepülő zsidók számára, és ami talán a legfontosabb, hogy a Fidesz ezzel a lépéssel bebetonozza magát a hatalomba a külhoni szavazatok jóvoltából.

Mielőtt bárki azzal vádolna meg, hogy nem szeretném, ha Székelyföld autonómiát kapna, erről szó nincs, azonban nem mindegy milyen áron, és ki kínálja azt fel. Zsidóval üzletet kötni amúgy sem érdemes, mert arra csak ráfaragunk.

A legszomorúbb az egészben az, hogy politikai érdekből ismét felhasználják a székely népet, mint már megannyiszor a történelem viharaiban.

Horváth László