Törvény készül a nagybetétesek megsarcolásáról

Az Európai Parlament is megerősítette, hogy szándékaik szerint a nagybetéteseknek is veszteségeket kell majd elszenvedniük, ha bajba jut a bankjuk - tudta meg a Reuters.

Bár néhány döntéshozó eddig úgy állította be a betétvágással kapcsolatos ciprusi döntést, mintha egyszeri esetről lenne szó, számos szakértő drámai változást jósolt a későbbi bankmentésekkel kapcsolatban.

Megnőtt annak a valószínűsége, hogy jogszabályba foglalják a nagybetétesek szerepvállalását egy bank bajba jutása esetén. Az Európai Parlament egy befolyásos képviselője, Gunnar Hökmark, aki az új szabályokról szóló tárgyalásokon is részt vesz, kijelentette: lehetővé kell tenni, hogy a betéteket is be lehessen vonni egy kisegítéskor. "A 100 ezer euró alatti betétek garantáltak, a 100 ezer euró felettiek nem, és utóbbiak részét képezhetik a kisegítésnek" - modta el Hökmark a Reutersnek. Hozzátette: a parlament nagy része támogatja ezt az elképzelést. Gunnar Hökmark svéd politikus az EP legnagyobb frakciójának alelnöke.

Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen jogszabályba foglalhatják a nagybetétesek megsarcolását arra az esetre, ha a bankjuk bajba kerül.

Hökmark szerint arra kell ösztönözni az embereket, hogy gondolják meg, melyik bankban helyezik el betétjeiket. "Ha valaki az RBS-ben, vagy a Deutsche Bankban helyezi el a pénzét, az attól függően vállal fel kockázatot, hogy az adott bank miképpen működik. Az újonnan tervezett lépéssel ezer és ezer "felügyelő hatóság" válik az emberekből"- mondta Hökmark.

Az Európai Bizottság is hasonlóképp fogalmazott kedden. Erről részletesen itt olvashatnak:

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/torveny_keszul_a_nagybetetesek_megsarcolasarol.181762.html

Óriásvállalatokat pénzelünk, közben a hazai cégek döglődnek

Miközben azzal kábítanak minket, hogy milyen jól járunk az EU-s támogatásokkal, addig a nagy nyugat-európai cégeknek építenek ki infrastruktúrát hazánkban.

A világ leggazdagabb iparvállalatainak fizetünk ki milliárdokat a központi költségvetésből, miközben óriási hiánnyal és eladósodottsággal küzdünk – mondta Volner János, a Jobbik országgyűlési képviselője az alfahir.hu-nak. A képviselő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írásbeli válaszára reagált azon kérdés kapcsán, hogy milyen vállalatok kaptak 100 millió forintot meghaladó összegű vissza nem térítendő támogatást az elmúlt 15 évben.

A miniszteri válaszból kiderül, hogy olyan vállalatokat pénzelünk az amúgy is szűkös büdzséből, mint például a GE, a HP, a Samsung vagy a Mercedes, és szerepelnek köztük a pénzvilágot prominensei is, lásd Morgan Stanley és Citibank. Eközben pedig a magyar kis- és középvállalkozások forrás- és megrendeléshiány miatt állandóan csődrekordokat döntögetnek.

Saját maguknak kedveznek a gazdagabb uniós országok

Miközben azzal hitegetik az embereket, hogy az EU-s támogatásokkal jól járnak, addig a tárca által készített listából kiderül: a német és francia ipari cégek saját magunknak építik ki infrastruktúrájukat hazánkban. Ráadásul ezeket a pénzeket ki kell egészíteni hazai forrásokkal is, így jelentős összegek folynak el a büdzséből, leginkább a nyugat-európai nagyvállalatok hazai terjeszkedésére.

A kormány azzal indokolja a nagyberuházási projektek támogatását, hogy az az új munkahelyek létrehozását szolgálják - ne felejtsük, egymillió új munkahelyet ígértek tíz éves távlatban – a munkanélküliségi adatokból viszont nem látunk nagy robbanást a munkaerőpiacon. Ráadásul – mint az a listából is kitűnik –ezek a cégek leginkább olcsó bérű, összeszerelő munkákat hoznak létre hazánkban. Márpedig – mint ahogy az a miniszteri válaszból is kiolvasható – a kisebb hozzáadott értékű, többnyire összeszerelésre koncentráló projektek megtérülése alacsonyabb. Ezzel szemben ha a hazai vállalkozások kapnának lehetőséget, a mikro- és kisvállalkozások értelmes munkahelyeket teremtenének, és ha csak minden kis cég létre tudna hozni egy munkahelyet, akkor már több százezer munkahelyet tudnának teremteni.

Hazai cégek helyett külföldieknek kedveznek

Nem meglepő, hogy az egyedi kormánydöntéssel (EKD) nyújtható beruházási támogatások kedvezményezettei között alig található magyar érdekeltségű cég. Ezzel szemben szép számban szerepelnek a listán német és amerikai cégek, többször kapott támogatást az izraeli Teva cég, és a francia vállalatokat is előszeretettel jutalmazzák a központi költségvetés forrásaiból. A közelmúltban a BP-nek, az Opelnek, az Audinak az autóipari alkatrészgyártással foglalkozó Continentalnak ítéltek meg nagyobb összegeket, ezek kifizetése folyamatban van.

A tárca indoklása szerint a külföldi működő tőke támogatási rendszerrel való előmozdítása nemzetgazdasági érdek, amely hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, valamint az export volumenének növeléséhez. Ezzel szemben azt érik el, hogy hazánk egyoldalúan függjön a nyugat-európai gazdaságokétól, ami rendkívül veszélyes. Ha ugyanis úgy döntenének, hogy kivonulnak az országból, akkor óriási problémákkal kellene szembenézünk. Ezek a cégek ugyanis – ha gazdasági érdekeik úgy kívánják – minden további nélkül továbbállnak vagy raknak több tízezer embert az utcára.

Kiviszik a pénzeket

Varga Mihály többször hangsúlyozza, hogy csak azokat a beruházásokat támogatják, amelyek nemzetgazdasági szempontból megtérülnek. Így vizsgálják a beruházások előrehaladásának menetét és a foglalkoztatotti létszám illetve az árbevétel vállalások teljesülését. Azzal azonban nem számolnak, hogy ezek a vállalatok a profitot rendszerint kiviszik az országból. A hazai cégeket viszont kiszorítják, piacainkat elveszik.

A kormány gyakran érvel azzal, hogy egy nagy beszállítói körnek is munkához jut ezen beruházások révén – tovább növelve ezzel a függőséget -, valójában azonban az elmúlt öt éves időszakot tekintve rendkívül alacsony, nagyjából 5 százalékos beszállító hányadot tapasztalhatunk, ami minimális ahhoz képest, hogy a kkv-t támogatásával milyen mértékben lehetne felszívni a munkanélküliséget.

Növekedés helyett visszaesés

A minisztériumi listában látványosan túlreprezentáltak az autóipari cégek. Ismert, az Orbán-kormány ettől az iparágtól várta, hogy kihúzza majd az országot a recesszióból. Ezzel szemben hiába indította be a Mercedes magyarországi termelését, bár a beruházás jelentősen, akár fél százalékkal képes megnövelni a GDP-t, mégis sorra jöttek a brutális adatok – hívta fel korábban a figyelmet Volner János. Az elmúlt 22 év bizonyítja: a külföldi érdekeket kiszolgáló gazdaságpolitika egyenes eredménye, hogy az Európai Unió, sőt a régió országaihoz mérten is leszakadó pályán vagyunk, mivel eltűntek az termelői kapacitások, az ipar és az mezőgazdaság is rendkívül nehéz helyzetben van.

KZ

alfahir.hu

Elképesztő mennyiségű pénzt vontak ki a bankok Magyarországról

Térségünkben az elmúlt egy évben hazánkból vonták ki a legtöbb tőkét GDP-arányosan a bankok az EBRD adatai szerint.
​
A finanszírozási környezet nem csak bankok, hanem az országok számára is kihívásos marad a tőkebeáramlás tekintetében - mondta a GKI Gazdaságkutató konferenciáján Alexander Lehmann, az EBRD vezető közgazdásza az uniós és a magyar válságkezelést értékelő előadásában. Hozzátette: aggodalomra ad okot az alacsony beruházási ráta, a rövid távú perspektíva nem túl biztató, az elmúlt időszakban folyamatosan lefelé kellett módosítani a régió és Magyarország növekedési kilátásait. Az előadáson bemutatott ábrákból kiderült, hogy a volt szocialista országok egyik leggyengébb teljesítményét mutatja Magyarország, illetve hazánk esetében a befektetési aktivitás csökkenése magyarázza részben a gazdaság mélyrepülését.
Kapcsolódó cikkek


A feltörekvő európai országok átlagában a banki tőkekivonás a GDP 4,5 százalékának megfelelő értéket tett ki az elmúlt egy évben. Magyarország messze az átlag feletti értéket, közel 12 százalékot produkált - Szlovénia ennél valamivel kisebbet -, miközben a legutóbbi negyedévben Szlovákiában és Lengyelországban már fordulat látszik. Az EBRD úgy véli, folytatódni fog a banki tőkekivonás, így inkább a helyi finanszírozás kerül előtérbe.

Lehmann utalt Elena Flores, az Európai Bizottság szakértőjének előadására: kiemelte, hogy a növekedés elősegítéséhez Magyarországon sincs elegendő fiskális tér. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a strukturális reformokon belül lehet olyan intézkedéseket tenni, amelyek növelhetik a befektetői bizalmat és áttételesen segíthetik a növekedést is. Az OECD öt ilyen területet nevezett meg: a munkabérre rakódó közterheket, az idősek munkaerőpiaci részvételét, az oktatási rendszert, az üzleti élet szabályozását és a versenyt, valamint a közszféra hatékonyságát. Az EBRD szerint ezeken túl a bankokra vonatkozó állami szabályozás és adórendszer alakításával is elősegíthető lenne a befektetői bizalom javulása, nem beszélve a hiteles kommunikációról és egy középtávú program kialakításáról.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/elkepeszto_mennyisegu_penzt_vontak_ki_a_bankok_magyarorszagrol.549027.html

Emelik a polgárőrség támogatását – tűzoltás helyett füstszűrő

Pintér Sándor belügyminiszter az Országos Polgárőr Szövetség budapesti rendezvényén bejelentette, hogy jövőre az ide 750 millió forinthoz képest egymilliárdra nő a polgárőrség éves támogatása, a hatékonyabb bűnmegelőzés érdekében. 

Erre nyilván szükség is van, az egyetlen probléma, hogy a menetrendszerűen rohamosan növekvő bűnözési hullámot hasonló intézkedésekkel (támogatások emelése, létszámnövelések, stb.) megfékezni már nem lehet. Ezek nem megelőzik a bajt, hanem gyenge reakcióként kullognak utána. 

Minden intézkedés hiábavaló, felszínes látszat, a kiváltó okokkal való szembenézés, és a problémák gyökerének megragadása nélkül. Mondhatnánk, eső után köpönyeg, de szemléltessünk egy jobb példával. Mintha tűzoltás és mentés helyett füstszűrőt osztogatnának a tűzben rekedteknek!

Az elszabaduló bűnözés gyökere (néhány kísérő mellék ok mellett, mint például a romló szociális helyzet, a társadalom morális válsága, a rendőrség elismertségének, tekintélyének és motiváltságának hiánya), legalábbis ami a társadalmat leginkább sújtja, kétségtelenül a cigánykérdés. Amíg ezzel az illetékesek nem néznek szembe, és nem kezelik a problémát (nem csupán a bűnüldözés területén), addig mindig minden ilyen reakció jellegű utóintézkedés csupán füstszűrő osztogatás. 

Más kérdés, hogy a mesterségesen kialakított etnikai helyzetért – csakúgy, mint a morális válságért, és sok másért – pontosan a hatalom szereplői a felelősök. Ezért a problémák gyökeréig hatoló megoldást, vagy annak egyáltalán elismerését ettől a rendszertől nem várhatjuk. A feladat a bukásukat követő új rendszerre vár – ha marad még ehhez életereje a magyarságnak. 

Bányai Péter

Regnum Marianum: az altemplom feltárására és egy méltó emlékhely kialakítására van esély

Az eredeti templom újjáépítését sem a katolikus egyházvezetés, sem a kormány nem támogatja - az altemplom helyreállítása és egy szakrális emlékhely kialakítása ugyanakkor nem lehetetlen. A Váralja Szövetség tavalyelőtt kezdeményezte a Rákosi Mátyás parancsára 1951-ben felrobbantott Regnum Marianum-templom újjáépítését. Most Csete György Kossuth-díjas építésszel fogtunk össze, aki már meg is tervezte a nemzeti kegyhelyet. A Váralja Szövetség támogatóinak megkérdezését követően fog dönteni a kezdeményezés folytatásáról.

---

A Regnum Marianum-templom a keresztény magyarság egyik kiemelkedő temploma volt. A Tanácsköztársaság bukása iránti hálából, több neves közéleti és egyházi személyiség kezdeményezésére építették fel a Városliget sarkában 1931-ben. A templom azonban útjába került a XX. század egyik leghírhedtebb, legsötétebb személyiségének: Rákosi Mátyásnak. A diktátor a magyarság engesztelő templomát 1951. szeptember 23-án leromboltatta - a Regnum Marianum-templom azóta jelképpé vált.

Az újjáépülés reményében kezdte meg munkáját a Váralja Szövetség a Regnum Marianum-templomért 2011 februárjában. Aláírásgyűjtésünkhöz a petíció lezárásáig több mint 20 ezer ember csatlakozott. Az egyházvezetés ugyanakkor már 2011. március 1-jén elhatárolódott kezdeményezésünktől, végül a korábban a templom visszaépítéséről nyilatkozó Szőcs Géza akkori kulturális államtitkár sem fogadott minket, az ügy pedig fokozatosan karanténba került...

A helyzet változatlan

A Regnum Marianum-templomért indított kezdeményezésünket illetően egész mostanáig nincsen előrelépés - és nem csak azért, amiért Szőcs Géza már nem államtitkár. Sem a katolikus egyházvezetés, sem a magyar kormány nem támogatja az újjáépítést. A Váralja Szövetség számára az is kiderült, hogy ebben semmi változás nem várható: állítólag a katolikus egyházvezetés nemcsak nem támogatja, hanem egyenesen ellenzi a javaslatot.

A Váralja Szövetség egyeztetései során ugyanakkor határozottan arra jutott, hogy a magyarság engesztelő templomának ügye nem maradhat vesztegzár alatt. Amellett, hogy a XIV. kerületi városvezetés kezdettől fogva támogatná egy méltó emlékhely kialakítását, a tervezett múzeumi negyed beruházásai is érintik a Regnum Marianum-templom helyszínét. Ez annyit jelent, hogy hozzányúlnak a Városliget tulajdoni szerkezetéhez, ami jó, hiszen az egyházi vétó mellett a kedvezőtlen tulajdonjogi helyzet volt a legnagyobb akadálya annak, hogy bármi is történhessen - így a továbblépés most már csak azon múlik, hogy tudjuk-e a kormányzati terveket befolyásolni.

Altemplom, szakrális kiállítótér, 1956-os emlékmű

Így jutott el a Váralja Szövetség oda, hogy korábbi kezdeményezését felülvizsgálja. Mint ismeretes, szervezetünk kezdetben a valamikor itt állt templom eredeti tervek szerinti újjáépítését kezdeményezte, ez azonban biztosan nem valósulhat meg a közeljövőben, hiszen sem a katolikus egyházvezetés, sem a kormány nem támogatja a felvetést. (Utóbbi annak ellenére, hogy korábban Szőcs Géza kulturális államtitkár nyilatkozatai alapján a kormány a Regnum Marianum-templom újjáépítésében gondolkodott.) További probléma, hogy a templom felépítése több mint 10 milliárd forintba kerülne, amit pusztán közadakozásból nem lehet előteremteni.

Hasonló meglátásra jutott Csete György Kossuth-díjas építész is, aki élete egyik nagy céljának tartja, hogy a templom helyén egy méltó emlékhely jöhessen létre. A Váralja Szövetség most már a neves építésszel - aki időközben tiszteletbeli tagunk lett - közösen kezdeményezi a Regnum Marianum-kegyhely létrehozását. Ennek alapja az a tény, hogy a Regnum Marianum-templom máig nem szűnt meg, az altemplom ott van továbbra is a föld alatt, csak fel kellene tárni.

Eközben műemlékvédők és egyházon belüli támogatóink is jelezték felénk, hogy a templom eredeti tervek szerinti újjáépítése esetén valóban az újjászületés jelképe lenne, ugyanakkor unokáinknak már valószínűleg nem jelentene többet egy átlagos belvárosi templomnál. A Regnum Marianum-templomot éppen a szenvedéstörténete tette egyedüli történeti értékké, felkiáltójellé - hiba lenne tehát ezt eltüntetni. Többen is olyan megoldást javasoltak, amely egyszerre jelenti a szakrális funkciók megnyílását (altemplom feltárása), ugyanakkor az emlékezés biztosítását (emlékhely a felszínen).

Csete György már a leendő szakrális emlékhelyet is megtervezte. A Váralja Szövetség honlapján Csete György tervei alapján készült vázlatokat mutatunk be vizuálisabb beállítottságú támogatóink kedvéért. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy ezek a távlati képek nem látványtervek.)

Az altemplomban helyet kapna egy kápolna, amely a zarándokokat fogadná. Ez lenne a kegyhely elsődleges funkciója: zarándokhely, templom. Emellett létrejönne az altemplomban egy kiállítótér a szakrális képzőművészet, illetve egy az 56-osok számára. Az szabadságharc többször is megjelenik a tervekben, ugyanis a templom újjáépítése először 1956-ban merült fel.

A felszínen az emlékhelyet gyep venné körül, amelyben egy kissé megemelt kőburkolat által kirajzolódna a templom kereszt formájú alaprajza. Két oldalt a Csete György tervezte halászteleki templom egy-egy kupolájának másolata állna acél zártszelvényből, középen pedig egy 56-os zászlót ábrázoló emlékművet helyeznénk el. A Váralja Szövetség nagyon fontosnak tartja, hogy szabadságharcunk méltó emléket kapjon az egykori Felvonulási téren - a jelenlegi ún. "vaskefét" ugyanakkor nem tartjuk annak, hiszen a Gyurcsány által avatott emlékmű nem az 56-osokról szól, hanem a nemzetközi szabadkőművesség jelképét ábrázolja.

Az emlékhely mindenképpen méltóságteljes lenne, hiszen Csete György tervezte meg - eközben helyreállna maga a templom is az altemplom feltárása révén. Szerencse, hogy nemcsak a kerület részéről mutatkozott befogadó készség a javaslat iránt: a múzeumi negyed kialakításáért felelős Baán László is egyetértett Csete György elképzeléseivel.

A nemzet dönt!

A Váralja Szövetség választmánya úgy döntött, hogy támogatja Csete György elképzeléseit, hiszen a Regnum Marianum-kegyhely méltó emléket állítana a lerombolt templomnak. A végső döntést azonban nem mi fogjuk meghozni, hanem az aláírók - internetes szavazáson kérdezzük meg támogatóinkat.

A Váralja Szövetség 20 ezer embert képvisel, amikor a Regnum Marianum-templomért felemeli szavát - s azért "csak" ennyit, mert az interneten fél év alatt ennyi emberhez tudtunk eljutni. Ez hatalmas felelősség, nekünk pedig arra van felhatalmazásunk a folyamodvány szövege alapján, hogy az eredeti tervek szerinti újjáépítést képviseljük. Éppen ezért internetes szavazáson fogjuk kikérni az aláírók véleményét: tartsunk ki az eredeti tervek szerinti újjáépítés mellett, még akkor is, ha ennek nincs realitása - vagy inkább a Csete György tervezte Regnum Marianum-kegyhely megvalósulásáért dolgozzunk tovább?

A szavazás ügydöntő lesz, annak végeredményét a Váralja Szövetség kötelező érvényűnek fogja tekinteni magára nézve. A szavazást március 25-én hétfõn 8 órakor indítjuk és március 31-én vasárnap 18 órakor zárjuk le, a technikai lebonyolításról szervezetünk fog gondoskodni.

http://varaljaszovetseg.hu/h092.html

Szíriai import ellenzék

Tunéziai fiatalokból toboroznak szíriai felkelőket
A tunéziai titkosszolgálatok már felfedték azokat a szervezeteket, amelyek tunéziai ifjak százait exportálják Szíriába, ahol azok a Szíriai Szabad Hadsereg, ill. a kormányzati csapatok ellen harcoló iszlámista csoportok sorait gyarapítják – közölte a tunéziai elnök hivatalának vezetője. A kormányzat ennek véget akar vetni – hangsúlyozta az illetékes.

Tunézia mellett más országok is aggasztónak tartják, hogy honpolgáraik a szíriai ellenzék oldalán harcolnak. Korábban hasonló nyilatkozatokat tettek a brit és holland hatóságok képviselői.

Több, mint 500 Al-Kaida fegyveres harcol a szíriai ellenzék oldalán

Az Al-Kaida titkos szerveződésének tagjai, akik ellen Szaúd-Arábia kormánya körözést adott ki, a szíriai fegyveresek oldalán harcol. A szaúdi fegyveresek száma meghaladja az 500-at, a szíriai börtönökben pedig már 300 embert tartanak fogva, akiket illetéktelen határátlépés miatt, valamint a harcok során fogtak el.

Damaszkusz és Rijád között megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok, így a tárgyalások a fogvatartottak hazatéréséről és a holttestek elszállításáról az arab sejkek közbenjárásával folynak.

Forrás: hungarian.ruvr.ru

Egy szír kormánypárti harckocsizó egy napja

A jelenleg zajló szíriai belháborúra kifejezetten igaz, hogy kamerák kereszttüzében zajlik. No persze nem csak a megszokott médiamunkásokra kell gondolni, hanem a túlbuzgó forradalmárokra vagy kormánypárti katonákra is, akik saját szórakoztatásukra vagy propaganda célokra örökítik meg a napi eseményeket.
A következő videó majd egy órás, és a különlegessége az az, hogy láthatjuk benne a szír kormánypárti erők páncélosainak manővereit, még pedig beépített területeken.
Meglepő de nem kizárólag a sikereik láthatók rajta, bár a videó nagy részében csak annyi látszik, hogy a páncélosok száguldoznak ide-oda a városban és néha oda durrantanak.
Szóval a sikerek mellett a 40. perc környékén látható, ahogy egy nyitott mezőre gurulnak ki, és a tér túloldaláról egy két-három fős felkelő csoport kilövi a vezérpáncélost. A felvétel érdekessége, hogy a túloldalról készített videóval vágták össze, és így két szemszögből is láthatjuk.

Ami még meglepő, hogy a felvételek egészen jó minőségűek. A szír csapatok meg mintha fejlődtek volna, mert pár résznél már látszanak a gyalogosok is.
Az aláírások és a felvételek alapján is, a T 72-esek az alsóbb emeleteket veszik tűz alá, míg a BMP 2-es gyalogsági harcjárművek a felsőbb szintekre tüzelnek.
Nem cserélnék azért velük. Kifejezetten sokszor érezném magamat “sitting duck”-nak (ülő kacsának) a város magas, szét lőtt épületei között. Egyébként talán növeli a túlélési esélyeiket a felkelők sokszor fegyelmezetlen vagy nem túl átgondolt technikája.
Én hasonlót, tehát harckocsi harci tevékenységét megörökítő “belső” kamerás felvételt csak 2003-ból láttam, mikor is az M1-esek végig gázoltak a bagdadi autópályán, és az út két oldalán lévő védelmet elsöpörték.

(combatgear.blog.hu)

Izraeli 'kém-sziklák' a szíriai Tartusznál

Nagyméretű izraeli kémberendezéseket találtak a szíriai Tartusz kikötőjével szemben lévő lakatlan szigeten. A kémeszközök innen kísérték figyelemmel a hadikikötő forgalmát, köztük az orosz flotta manővereit.
A megfigyelő szerkezeteket műsziklákban helyezték el, melyek teljes mértékben beleolvadtak a környezetbe. Ezeket egy izraeli különleges egység helyezte el a szíriai felségterületen. Az izraeli '13-as flotta' katonái szinte hangtalan vizi járműveikkel elsőként a szikla-maketteket telepítették, később pedig búvárok szerelték fel a kamerákat és egyéb felszereléseiket.
A szír Al-Manar TV-adó közlése szerint a kémeszközök felvételeit egy beépített műholdas berendezés továbbította az izraeli központ felé. Ezeket is bemutatta a tv-állomás a hírt közlő műsorában. A szigetek közelébe valószínűleg a Németországtól kapott, nukleáris-robbanófejekkel ellátott rakéták kilövésére is alkalmas Delfin osztályú tengeralattjáróikkal jutottak a zsidó felderítők.

A különleges egységeknek nem ez volt az első bevetése a szigeten, mivel többször is partra szálltak, hogy kőzetmintákat gyűjtsenek és fényképeket készítsenek a kémberendezések telepítésének megtervezéséhez. A szerkezet valószínűleg már hosszabb ideje szolgáltatott adatokat, mikor a szíriai kormányerők felfedezték és hatástalanították azt.
Az oroszok reakciójáról eddig még nem találtunk híreket, de minden bizonnyal nem teszik ki a kirakatba, ha lesz ilyen. A zsidó egy olyan fajta, amelyik soha nem ért a szép szóból: korábban az izraeli légtéren áthaladó tengeralattjáróról indított orosz ballisztikus rakéta - amelyet az izraeliek megkíséreltek lelőni - úgy látszik nem volt elég jelzésértékű a számukra.
Hídfő.net

GÖRÖG ADÓSSÁG, EURÓPAI MEGOLDÁS

 - Alexis Tsipras, a Syriza görög radikális baloldal parlamenti csoport frakcióvezetője -   

Fordította: Lipták-Pikó Judit

1953. február 27-e. A Német Szövetségi Köztársaság (azaz Nyugat-Németország) majdnem összeroppan az adósság súlya alatt és félő, hogy a többi európai országot is magával rántja. A saját érdekeikkel elfoglalt hitelezők, köztük Görögország, egy furcsa – főleg a liberális közgazdászok számára – gazdasági választ tapasztalnak: a belső elértéktelenedést – amikor a bérek és jövedelmek olyan gyorsan csökkennek, hogy a tartozások törlesztése lehetetlenné válik, így az adósság megállíthatatlanul nő.

Egy rendkívüli, Londonban megrendezett csúcstalálkozó alkalmával az összegyűlt huszonegy hitelező ország eldönti, hogy átértékelik követeléseiket, figyelembe veszik partnerük tényleges törlesztési képességét, hogy az teljesíteni tudja kötelezettségeit. Berlin felhalmozott adósságát nominális értékének 60 százalékára csökkentik és egy ötéves moratóriumot (1953-1958) engedélyeznek Németországnak, valamint harminc éves futamidőt állapítanak meg a tartozás visszafizetésére. Ezen kívül beiktatnak egy fejlesztési záradékot is, amely előírja, hogy az adós ország exportbevételeinek legfeljebb egy huszadát fordítsa adósság törlesztésre. Az akkori Európa tehát éppen a versailles-i békeszerződéssel (1919) ellentétes intézkedéseket léptetett életbe, és ezzel megalapozta a háború utáni Nyugat-Németország fejlődését.

Pontosan ezt javasolja ma a Syriza, a görög radikális baloldali koalíció: a német kancellár, Angela Merkel és pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble által kikényszerített kis versailles-i szerződések helyett, az eladósodott európai országokra alkalmazzuk a háború utáni Európa legelőrelátóbb példáját.

A Dél-Európában alkalmazott különböző mentőcsomagok mind megbuktak, most pedig az adósság feneketlen kútját az adózókkal próbálják feltöltetni. Még sosem volt ilyen sürgető tehát, hogy átfogó, közös és végleges megoldást találjunk az adósság problémájára. A német kancellár választási kampánya során sem szabad szem elől tévesztenünk ezt a célt.

Ilyen körülmények között a Syriza által felvetett rendezési terv tűnik az egyetlen, mindenki számára hasznos és kivitelezhető megoldásnak: javaslatunk értelmében rendezni kell egy európai adósságkonferenciát, az 1953-as német adósságról tartott londoni konferencia mintájára. A konferencia átfogó megoldást nyújtana az adósságválságra és az európai gazdasági kudarcra is.

Íme tehát, mit is kérünk Görögország számára:

• a felhalmozott államadósság nominális értékének jelentős csökkentését
• moratóriumot az adósságtörlesztésre, hogy a megmaradt fizetési képességet a gazdaság talpraállítására használhassuk fel
• egy fejlesztési záradék beiktatását annak érdekében, hogy az adósságtörlesztés ne fojtsa el csírájában a gazdasági fellendülést
• a bankok feltőkésítését, de ennek költségét ne számítsák bele az ország államadósságába

Ugyanakkor, ezekkel az intézkedésekkel egy időben, olyan reformokat kell bevezetni, amelyek a javak igazságos elosztásának elvére épülnek. A válsággal való leszámolás azt is jelenti, hogy szakítani kell a múlttal, amely ezt a válságot okozta: dolgozni kell a társadalmi igazságosságon, a jogok egyenlőségén, meg kell teremteni az átláthatóságot a politika és az adózás területén, vagyis: javítani kell demokratikus működést. Egy ilyen programot csak egy olyan párt képes végrehajtani, amely független a pénzügyi oligarchiától, attól a maroknyi cégvezetőtől, mely az államot túszul ejtette, az adómentességet élvező hajózási vállalkozóktól, a sajtófőnököktől és a mindenbe beleszóló (és csődbe ment) bankároktól. Ők a felelősek a válságért, erősen összetartanak és nagyon szolidárisak egymással, miközben azon igyekeznek, hogy továbbra is fenntartsák a jelenlegi helyzetet. A Transparency International civilszervezet 2012. évi beszámolója szerint Görögország Európa legkorruptabb országa.

Véleményünk szerint ez az egyetlen megoldás, hacsak nem fogadjuk el, hogy az államadósság egész Európában exponenciálisan növekedjen, miközben átlagosan már ma is meghaladja a GDP 90 százalékát. Ezért vagyunk mi optimisták: ezt a rendezési tervet nem lehet visszautasítani, mivel a válság már az eurozóna kemény magját is kikezdte. A halasztgatás egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi következményekkel jár, és ez nem csak Görögországra igaz, hanem Németországra, valamint az összes többi országra is, ahol már bevezették a közös pénzt.

Tizenkét éven keresztül az eurozóna – egy alapvetően liberális képződmény, melyet liberális dogmák ihlettek – egyszerű pénzügyi közösségként működött, a politikai és társadalmi egység megléte nélkül. A déli országok kereskedelmi deficitjét szépen ellensúlyozta az északi országokban felhalmozott kereskedelmi többlet. Az egységes pénz Németország malmára hajtotta a vizet, megszilárdította annak gazdaságát az 1990-es évek költséges egységesítése után.

Az adósságválság azonban felborította ezt az egyensúlyt. A válságra válaszul Berlin sikeresen exportálta saját megszorító politikáját, ami felerősítette a társadalmi egyenlőtlenségeket a déli államokban és kiélezte a gazdasági feszültségeket az eurozónában. Kialakult egy északi hitelezők-déli adósok tengely, egy új munkamegosztás, amelyet a leggazdagabb országok diktálnak. A Dél az alacsony bérért dolgozó munkaerőt követelő termékek gyártására és szolgáltatásokra, míg az Észak a magasabb fizetést biztosító minőségi versenyre és az innovációra specializálódik.

Hans Peter Keitel, a Német Iparszövetség elnökének javaslata – amely a Spiegel internetes oldalán jelent meg – felfedi a memorandum igazi célját. Hans Peter Keitel azt javasolja, hogy Görögországot alakítsák át különleges gazdasági övezetté. Az előirányzott intézkedések, melyek hatásköre legalább 2020-ig érne, máris csúfos kudarcba fulladtak, és ezt már az IMF is elismeri. Ugyanakkor azonban, a memorandum legnagyobb előnye kiötlői számára, hogy egyfajta gazdasági gyámság alá helyezi Görögországot, és ezzel tulajdonképpen az eurozóna pénzügyi gyarmatává degradálja az országot. Ennek az egyezménynek az eltörlése tehát elengedhetetlen előfeltétel a válságból való kilábaláshoz: a gyógyszer a halálos, nem a dózis – állítják egyesek.

A görögországi válság további okait is fel kellene deríteni. A közpénzek elherdálásához vezető okok egyáltalán nem változtak: például egész Európában itt a legköltségesebb egy kilométernyi út megépítése vagy újabb autópályák építéséhez az önrészt a meglévő utak privatizációs bevétele adta… miközben jelenleg leállították az útépítéseket.

Az egyenlőtlenségek felerősödését nem lehet egyszerűen a gazdasági válság másodlagos hatásaként felfogni. A görög adórendszer szépen tükrözi például az egymással erősen szolidáris és szorosan összetartó elit meglétét. Olyan, mint egy lyukacsos szita: az adókedvezmények, fizetési kivételek, különféle engedmények úgy lettek kialakítva, hogy testre szabottan megfelelnek az ország oligarcháinak. A diktatúra vége óta hallgatólagos megállapodás forrasztja egybe a tulajdonosi réteget, a munkáltatókat a parlamenti váltógazdálkodás kétfejű hidrájával: az Új Demokráciával és a Pánhellén Szocialista Mozgalommal (Paszok). Úgy tűnt, hogy ez a helyzet stabil. Ez az egyik ok, amiért az állam már meg sem próbálja adókból beszedni a szükséges forrásokat, helyette folyamatosan csökkenti a béreket és a nyugdíjakat, így próbál pénzhez jutni.

De a görög establishment-et – amely Görögország eurozónából való kilépésének rémhírét terjesztve épphogy túlélte a június 17-ei választásokat – egy második tüdő, a korrupció lélegeztetőgépe is élteti. A politikai és gazdasági körök összefonódásának megtörése – ami nem kizárólag Görögországra tartozik – nehéz feladat és a Syriza által kormányzott népi parlament fő feladatainak egyike lesz.

Moratóriumot követelünk tehát az adósságtörlesztésre, hogy megváltoztathassuk Görögországot. Ennek hiányában minden újabb pénzügyi szanálás, mint megannyi Sziszüphosz, előre kudarcra ítél minket. Kivéve, hogy ezúttal a dráma nem csak Korinthosz antik városát érinti, hanem Európa egészét.

http://www.magyardiplo.hu/kezdolap/1090-goeroeg-adossag-europai-megoldas

Vajon miért van olyan érzésünk, hogy mindez szinte Magyarországra is érvényes? S vajon miért van az, hogy a nálunk éppen hatalmon lévő "szabadságharcos" pártnak eszébe sem jut moratóriumot követelni az adósságtörlesztésre ahelyett, hogy újjabb és újjabb euró- vagy dollár-alapú (hamarosan rubel-alapú is?) államkötvények formában még több adósságot halmoz fel, miközben folyamatosan csökkennek a reálbérek és nő a munkanélküliség? Nincs hát magyar Syriza?

Szélvéső      

A ciprusi központi bank volt elnöke szerint az „európai projekt összeomlik”

2011 augusztusában Európa egyik legelőrelátóbb (korábbi) központi bankára, Athanasziosz Orfanidesz optimizmussal tekintett a jövő felé, de azért voltak fenntartásai: „Optimista vagyok, hogy a megfelelő intézkedésekkel és kellő igyekezettel mindenki részéről, legyőzhetjük a helyzetet,” nyilatkozta Orfanidesz újságíróknak, Kikisz Kazamiasz pénzügyminiszterrel folytatott tanácskozása után. Ezek voltak a ciprusi központi bank akkori vezetőjének első nyilvános kijelentései, miután 2011. július 18-án figyelmeztette az illetékeseket, hogy országa kimentésre szorulhat, amennyiben nem tesznek sürgősen valamit pénzügyeik rendbetétele érdekében.

Két évvel később, végtelen hosszú habozás után, azt színlelve, hogy csupán azért mert az EKB stabilizálta a piacokat, minden rendben van „a szükséges intézkedéseket pedig meghozták”, amikor a valóságban semmi sem történt (mert az új norma szerint az összeomlás hiánya valahogy azt jelenti, hogy szerkezeti változások folynak), Ciprus átlépett a kimenthetőség határán és most már tényleg az összeomlás szélén áll.

Ezért van az, hogy Orfanidesz, aki nem olyan régen (és valószínűleg igen előrelátóan) lemondott központi banki elnöki tisztéről, mert összetűzésbe került a kommunista kormánnyal, már nem olyan optimista.

„Az európai projekt összeomlóban van,” nyilatkozta Athanasziosz Orfanidesz a Financial Times-nak egy interjú során. „Egy alapvető változás megy végbe az európai dezintegráció dinamikájában és nem látok reményt arra, hogy ez megforduljon.”

Mert nem is lehetséges. Mi is ezt mondjuk elég régóta, de úgy tűnik, hogy egyesek csak abból értenek, ha a Federal Reserve egyik volt közgazdásza mondja ki az ítéletet.

További csemegék a Financial Times interjúból:

Az eheti események nevetség tárgyává tettek minden EU egyezményt, tette hozzá. „Azt sugallják, hogy Európában nem minden ember egyenlő a törvény előtt.”
„Láttuk, hogy egyes európai országok, mint Hollandia például, nemzeti érdekeiket az európai érdekek elé helyezik, mert egyes országok, mint Ciprus vagy Luxemburg, gazdasági modelljének tönkretételét akarják.”
Megkérdőjelezte az EKB fenyegetését, hogy felfüggesztené a ciprusi bankrendszer finanszírozását. Az EKB csütörtökön ultimátumban figyelmeztette Ciprust, hogy amennyiben hétfőig nem fogadják el az EU-IMF mentőcsomagot, felfüggesztik az ország bankrendszerét eddig elvileg életben tartó likviditási támogatást.
Mr. Orfanidesz szerint az európai Target2 kifizetési rendszeren keresztül összesen 10 milliárd euró likviditási támogatás érkezik. „Amennyiben ezt leállítják, a ciprusi központi bank nem lesz képes fizetni Target2 kötelezettségeit és az ország kénytelen lenne kilépni az eurózónából.”
„Az EKB kényszerítené kilépésre Ciprust. Mario Draghi pedig pont ezt nem akarja. Nem akarja, hogy ő legyen az az EKB elnök, aki elindítja az euró összeomlását. Fájdalmas látni ezt.”
Eddig a globális pénzpiaci reakciókat tompították, de Mr. Orfanidesz szerint ez megváltozhat. „Azt gondolom, hogy eddig nem láttuk milyen következményekkel járhat a bizalom teljes elvesztése ebben az esetben.”
„A bankok finanszírozása drágulni fog [a déli eurózóna] perifériákon. Ezt nem tudjuk elkerülni és egyben a perifériákon tapasztalható recessziót is tovább mélyíti.”
„A pénzpiacokat túlzott mértékben befolyásolja, hogy mi történik Londonban vagy New Yorkban. Ott nem egészen fogják fel az európai politika összetettségét.”

Teljes mértékben egyetértünk.
Miután lemondott központi bankelnöki tisztségéről, Mr. Orfanidesz visszatért akadémiai karrierjéhez az Egyesült Államokban, ahol egyébként a Federal Reserve egyik vezető közgazdásza volt korábban.
Vajon eljön a pillanat, amikor a komoly közgazdászok világa, köztük egy-két Nobel-díjassal, rátámad korábban sajátjának vallott kollégájára?
Addig is, Mr. Orfanidesznek igaza van.

Forrás: zerohedge.com

Ciprusi anomáliák - nagy segély, nagy lopás

Nagy pofára esés volt a zsidóknak már megint. Jól látszik, hogy a cionisták akkor nyírják, ütik-verik a saját zsidajaikat, amikor csak akarják. Ha a legkisebb érdek van benne, már egyből odadobják egymást, mint egy koncot. Nehogy azt higgye bárki, hogy a nagy zsidó összeesküvés és összetartás olyan beton szilárd. Ez a látszat, amit csak ők akarnak elhitetni magukról. A legjobb példa erre a jelenlegi ciprusi eset.

Nem véletlenül fogalmazott úgy Medvegyev: „elrabolják a rabolt pénzt". Március 25-én jóváhagyta az EU a ciprusi összeomlást megakadályozó segélyt. 10 milliárd dollárt kapnak. Több bank megszűnik, összevonások, leépítések, átszervezések lesznek. Ciprus olyan volt Európának, mint az USA-nak a Kajmán-szigetek. Egy pénzmentőhely, vagy pénzmosoda. Lenyomozhatatlan pénzek áramlottak ide. Amikor Putyin hatalomra került Oroszországban, az cionista oligarchák és alattvalóik azonnal megkezdték a vagyonok kimentését. Ezek jelentős része landolt a ciprusi bankokban. Cipruson 100 000 orosz állampolgár él (persze ezek java része nem orosz). A hatalmas értékű betétek kamatából kényelmesen lehetett éldegélni a ciprusi tengerparton.

Amikor az orosz bankrendszer összeomlását vizionálták egyesek azért, mert hatalmas orosz pénzek vannak Cipruson, igen nagyot tévedtek. Ezek olyan pénzek voltak, melyeket az orosz államtól elloptak, és amit vissza is kívántak szerezni. A nagyhalak már sorra kerültek, egyik főkolomposukat éppen most kötötte fel valaki Londonban - Berezovszkijt. Ezek a pénzek nem képezték a jelenlegi orosz gazdaság részét. Medvegyev erre utalt, mikor a lopott vagyonról beszélt.

Ciprus azonban nem mert ujjat húzni Moszkvával. Nem véletlenül háborodott fel a Nyugat, mikor ciprusi vezetők Moszkvába utaztak gyorsan a botrány kezdetén. Valószínűleg közölték velük, ha az orosz állami vagyonokat nem kapják vissza, baj lesz. Ezért az oroszországi Uniastrum bankban, melynek 80 %-ban a BANK OF CYPRUS a tulajdonosa, nem volt korlát a pénzfelvételekre, így az elmúlt napokban ott milliárdokat vettek fel. De nem jártak így a cipruson élő betétesek. Ők csak pár száz eurót tudtak kivenni, hosszú sorban állások után.

A ciprusi bankrendszer átalakítása után a 100 000 euró feletti kötvényekre 9.9 százalékos (de a szakértők szerint akár 20-30 %-os) adót is kivethetnek. Lesznek betétek, melyek egyszerűen elvesznek, mert a két nagy bankból az egyiket egyszerűen felszámolják (Laiki). Az oroszok off-shore világának ezzel jószerével vége Cipruson. A lopott pénzt ellopták.

Persze afelől ne legyenek kétségeink, hogy azokat a milliárdokat, melyeket az oroszok vissza akartak szerezni, csak úgy egyszerűen veszni hagyják. Ennek meglesz a böjtje az EU számára, de ez szemmel láthatóan magát a ciprusi vezetését nem érdekli. Az EU-nak pedig nincs lehetősége már arra, hogy hosszútávon gondolkodjon. Pillanatnyilag kezelnie kell valahogy a helyzetet, és nem latolgatni, hanem azonnal tűzoltó módon cselekedni, mert Ciprus lavinát indíthatott volna el.

Omladozik az egész tákolmány. Azok, akik a vezetőnk előrejelzéseit bírálták, most jól kinyithatják a szemüket. Ugyanis szemeik előtt omladoznak a cionista építmény kövei, és dől romba az egész. Hogy mi lesz utána, csak tőlünk függ. Egy újabb népnyúzás, vagy egy jobb világ?

Kemény Gábor

Kérem vigyázzanak, a csapdák zárulnak... figyelmeztethetnénk mivel nem kellet sokat várni a korábbi cikkeimben jelzett ciprusi 800 milliárd euró értékű gázvagyon elrablására. Előző, Ciprusról írt cikkeimben is írtam, hogy a 766 ezer lakosú, korábban török-görög birtoklási ellentét tárgyát képező, és az ENSZ által önálló országgá tett Ciprus, először offshore paradicsomként szolgálta a "köz érdekeit", majd önálló állammá válása után megkezdődött az eladósítása, amelyben orosz oligarchák és az EKB is tevékenyen részt vállalt. Péntek óta orosz vészriasztás kering a neten, nicósiai értesülésekre hivatkozva (http://www.incyprus.com.cy/en-gb/Showbiz/4118/33749/russian-warning?utm_source=twitterfeed&utm_medium=twitter), amit állítólag a Kreml bocsátott ki, tartalmában állítva, hogy az Európai Unióban, és az Egyesült Államokban arra készülnek, hogy a legnagyobb lopást hajtsák végre a magánvagyonok ellen, ezért vegye ki mindenki a pénzét a bankokból. Csak annyit felejtettek hozzátenni, hogy lopott, ciprusi offshore számlákon parkoltatott vagyonokról van szó...

Félelem ide-vagy oda, az EU-n és Németországon kívül az oroszok és a törökök is "segítőkészekké" váltak, miközben Cipruson hol nem szavazzák meg, hol megszavazzák a bankszámlák megadóztatását, viszont értékesíteni akarják a Bloomberg adatai szerinti 560 millió eurós aranytartalékot, és további 500 millió eurót nyújthat az egyház is, mely még ma is az egyik legnagyobb befektető a ciprusi gazdaságban. Az államosított nyugdíjalapok már csak a desszert. Viszont az EKB (EU/IMF), a 10 milliárd eurós "mentőcsomagjáért" 5,8-6 milliárd eurós fedezetet követel, miközben senki nem kérdőjelezi meg, hogy a cementgyártásban és a krumplitermelésben mi lehet ilyen költségigényes, ilyen kevés emberre? A helyzet hasonlít a korábbi izlandihoz, amikor is 25 milliárd euróval akartak eladósítani 320 ezer izlandit. Annyiban mégis különböző, hogy Ciprus esetében a 800 milliárdos gázvagyont kellene letétbe helyezni, valamint "görög mintájú megszorításokat" bevezetni.

A gyengélkedő brüsszeli diktatúra a "görög ötletet" másodszorra használja fel, mivel az állami tulajdonban lévő természeti erőforrások megszerzéséért indított harcot az IMF és a korrupt Goldman Sachs. Ismét a BRD fizet, a gázmezőket privatizálják és eladják az oligarchikus maffiának. Ha megfigyeljük, ugyanez itt Magyarországon is megtörtént, csak erről nem beszélnek. A sürgősségi hitel nélkül a két legnagyobb bank Cipruson, a Laiki Bank és a Bank of Ciprus szinte fizetésképtelenné vált. Az adatok az EKB Notkreditlinie ELA-tól (vészhelyzeti likviditási támogatás) származnak. Ciprus hiába kérte a Kreml segítségét. Tim Ash, a feltörekvő piaci szakértő a Standard Bank részéről Michalis Sarris pénzügyminisztert hibáztatja, mondván: rossz emberhez fordult. Lehet, mert Ankara is tudná biztosítani a szükséges összeget, cserébe a sziget újraegyesítéséért!?! Ez az egész bűzlik. Hogy kiktől, azt is tudjuk.

Az EU felállás szerint az NSZK-t (BRD) kopasztják meg megint, hogy többek közt magyar offshore számlák is tovább működhessenek. Az orosz oligarchák vagyonán kívül hatalmas összegek vándoroltak Magyarországról is Ciprusra, mivel nem kellene elfelejteni azt a potom "néhány milliárd forintot", amit 2009-ben az akkor Gyurcsány és a Szilvássy fivérek tulajdonában lévő OMNINVEST cégébe pumpáltak (2% magyar állami, és 98% ciprusi offshore) a Fluval-P vakcina gyártására, sok más tolvaj politikus és "politikusunknak" nevezett szarka építgette ott lopott tollakból a fészkét, teletömködve csillogó holmikkal. Ám most kik is látják kárát rajtunk és mondjuk a kifosztott, vagy kifosztásra ítélt oroszokon kívül a ciprusi bankok feltőkésítésének?

A kisbetétesek, akinek a napi pénzforgalmát is korlátozzák a felvehető összegeikkel, mert a Laiki 260 euróra korlátozta a napi pénzkivétet csütörtök óta. Amíg az eurocsoport várakozott a helyzet alakulására Cipruson, addig Nicosiában a gyűléseken vitatták meg a kérdést:

Érdekes lehetett megfigyelni az Orosz Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének ovációban kitörő reagálását, amikor Medvegyev 13-án bejelentette iPodjára tekintve, hogy a Cipruson elhelyezett "megtakarításokkal" kapcsolatban elutasították a betétek megadóztatását. A bejelentést hatalmas taps és "Hurrá" kiáltások kísérték, jelentette az Interfax ügynökség. Volt miért aggódniuk, az orosz oligarchák hatalmas mennyiségű, az orosz néptől lopott pénzt tartanak ciprusi számláikon.


Ezen "megtakarítások tulajdonosainak" valószínűleg rosszul eshetett a péntek hajnalig tartó megbeszélés eredménye, a képviselők kénytelen-kelletlen visszavonulót fújnak, és megszavazzák a kedden egyszer már az asztalról lesöpört betétadót. A nagybetétesek, azaz a százezer euró feletti "megtakarítások" megadóztatásától nem tud eltekinteni Ciprus. Mindezt azért, hogy az EU-IMF-EKB-Goldman Sachs csoportosulás mentőcsomagját megkapják a "rosszul befektető" bankok likviditási hiányának pótlására.
A csalás és fosztogatás tényállása nyilvánvaló, és hasonló is a görögökkel történtekhez. Ott az Égei-tenger gázmezőinek megszerzése volt a cél, Cipruson a görög-török vita lezárásaként egy új állam létrehozásával kezdve, a ciprusi gázmezők megszerzése, a ciprusiak kisemmizésével. A földközi-tengeri gázmezőket 1975-1976-ban fedezték -és mérték fel. Tulajdonosaik: Egyiptom, Palesztina, Izrael, Szíria, Libanon, és Görögország.

Egyiptomot most szorongatja az IMF hasonló okok miatt, miközben 70 milliárd dollár Mubarak-féle "elrejtett pénznek" kelt lába, Líbiában ugyanígy Kadhafitól 150 milliárd, és óriási gáz és olajkészleteket sajátítottak ki. Libanon bekebelezését Izrael tűzte ki célul, miközben 1976-óta irtják a palesztinokat a palesztin területek természeti kincsei megszerzése miatt. Szíria nem csak a gázkincs, de az iráni európát ellátó csővezeték miatt is célpont, és Görögország, amelynek az égei-tengeri lelőhelyei okozták a "vesztét", amiért a Goldman Sach betolta az EU-ba. A sor így kerek, bár elemeiben és nagyobb részleteiben is írtam korábban erről a világméretű rablásról. A felmerülő költségek számláit főleg a németek állják, de az izraeli tranzakciókból az amerikai adófizetők is kiveszik a részüket, bár sem a német sem az amerikai nem önként fizet.

Az orosz tolvajok meg buktak, és más tolvajok is, nem csoda, hogy ki akarják venni a pénzüket a nyugati bankrendszerből. Az offshore-paradicsomok közül még akadhat horogra néhány, de nem mind, mert akkor a Goldman Sachs "befektetőinek" sem lesz átmeneti pénzforrása. Aranyban mégsem fizethetnek mindenért. Egyrészt azért, mert nem azért lopták el mindenkitől, másrészt azért, mert nem akarnak, amikor van újranyomható értéktelen papír, és harmadrészt azért, mert eddig is mások pénzéből vásároltak, de soha nem azé lett a vásárlás tárgya, aki számlát fizette.

Nem mellesleg, már "kezdenek unalmasak lenni a likviditási hiánytól szenvedő bankok megsegítési csalásai". A ciprusi kormány megtehetné, persze csak orosz vagy orosz-török védelem mellett, hogy átadja az offshore bankjait az oroszoknak, akik feltőkésítik ezeket abból a gáz részpakettből, amit a ciprusi kormány a rendelkezésükre bocsát, és a ciprusi kormány kivonul ezekből a bankokból. Lakossági célra létrehozhat egy vagy több bankot is a gázmezők bevételeiből, és beinthet az EU-EKB-IMF-Goldman Sachs rablóbandának. Biztos, hogy több maradna! Sajnos ennél a csalásnál is, mit ahogy a többi hasonlónál is, csak a tulajdonosoknak nincs képviselete a kormányban, és ha a rablók elöl eloroznák a zsákmányt, kirobbantaná a III. Világháborút...

/Tulok /