Külföldi beavatkozást akarnak a sziriai terroristák! Provokáció volt a damaszkuszi vegyi támadás?

Oroszországnak “a legkomolyabb oka” van arra, hogy azt higgye, provokáció volt a Damaszkusz mellett augusztus 21-én elkövetett vegyifegyver-támadás.

A politikus azt követően nyilatkozott, hogy tárgyalt Laurent Fabius francia külügyminiszterrel, akivel közös sajtóértekezletet tartott. Lavrov hangoztatta, hogy a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők ellen harcoló felkelők már számos provokációt elkövettek. “Mindegyiknek az volt a célja az elmúlt két évben, hogy előidézzen egy külföldi beavatkozást”.
Fabius ugyanakkor meggyőzőnek nevezte a vegyi támadásról készült, hétfőn nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentést.
“Ha az ember figyelembe veszi a bevetett szarin gáz mennyiségét, az ilyen támadáshoz szükséges eszközöket, továbbá más tényezőket, mindez semmilyen kétséget nem hagy afelől, hogy a rezsim áll a támadás mögött” – mondta.
Lavrov erre azt felelte, az ENSZ-jelentés bebizonyította, hogy vegyi fegyvert vetettek be, de a dokumentumban nincs válasz számos kérdésre, amire Oroszország választ várt. Többek között arra sem, hogy a vegyi fegyverek gyárilag vagy házilag készültek.
Oroszország mint Szíria legfőbb szövetségese, továbbra is kitart amellett, hogy egy új, Szíriával foglalkozó ENSZ-határozat ne tegye lehetővé az erő alkalmazását. Lavrov felidézte, hogy a vegyi fegyverekről Genfben folytatott tárgyalásokon “világosan megmondta”, elutasítja az erő alkalmazását kilátásba helyező kitételt. Most a nyugati követeléseket visszautasítva, leszögezte, hogy az ENSZ BT-nek a szíriai vegyi fegyverek leszerelési tervét jóváhagyni hivatott határozata nem tartalmaz majd semmilyen utalást a világszervezet alapokmányának VII. (erő alkalmazását lehetővé tevő) fejezetére.
Hozzátette egyben, amennyiben olyan jelek mutatkoznak, amelyek alapján kiderül, hogy Szíria nem hajtja végre a vegyi fegyverek eltávolításáról szóló megállapodást, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismételten megvizsgálja a kialakult helyzetet.
Szólt arról is, hogy Oroszország hajlandó részt venni a Szíriába küldendő vegyifegyver-szakértők biztonságának a garantálásában.
(ma.hu )

Rjabkov: Bizonyíték van arra, hogy a szíriai ellenzéki használt vegyifegyvert

Az orosz diplomácia szerint bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a szíriai ellenzéknek köze van a vegyifegyver-támadáshoz. A szíriai hatóságok olyan anyagokat adtak át orosz diplomatáknak, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy az ellenzéki fegyvereseknek van közük a Damaszkusz külvárosában augusztus 21-én történt vegyifegyver-támadáshoz – közölte szerdán Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.
Hétfőn vált ismertté az ENSZ-szakértőinek megállapítása, miszerint Gútában szarin ideggázt vetettek be a szíriai főváros külső negyedében végrehajtott támadásnál, amelynek az amerikai hírszerzés adatai szerint legalább 1400 áldozata volt. A világszervezet vegyifegyver-szakértői nem nevezték meg, kik alkalmazták a tömegpusztító fegyvert és nem tudták meghatározni az áldozatok pontos számát – emlékeztetett a lenta.ru orosz hírportál.
Szergej Rjabkov nem részletezte, milyen anyagokról, illetve információkról van szó és azt sem fejtette ki, mennyi idő kell azok feldolgozásához. A magas rangú orosz diplomata kedden a szíriai fővárosban Valíd Moallem külügyminiszterrel tárgyalt és találkozik Bassár el-Aszad elnökkel is.
Az orosz külügyminiszter-helyettes konstruktívnak nevezte megbeszéléseit, amelyeken közlése szerint az orosz és az amerikai külügyminiszter genfi tárgyalásain elfogadott keretmegállapodást vitatják meg. “A miniszter (Szergej Lavrov orosz külügyminiszter) megbízásából azon vagyunk, hogy elmagyarázzuk a megállapodásokat és megértessük, mennyire fontos, hogy azokat szigorúan betartsák és az is, hogy határidőre teljesítsék az (ENSZ) Vegyifegyver-tilalmi egyezményét annak tagállamaként” – idézte az orosz külügyminiszter-helyettest a Rosszija 24 állami hírtelevízió.
Rjabkov megjegyezte, hogy bár Szíria számára még nem kötelező a tilalmi egyezmény végrehajtása, a közel-keleti ország kész arra, hogy vállalt kötelezettségeit még annak hatályba lépése előtt teljesítse.
Az ENSZ-ben a múlt szombaton közölték, hogy megkapták az összes szükséges dokumentumot, így Szíria október 14-től a vegyi fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény (CWC) részese lesz.
A múlt szombaton Genfben elfogadott amerikai-orosz egyezség előírja, hogy szíriai kormánynak a héten listát kell készítenie a birtokában lévő vegyi fegyverek jellegéről és számáról, valamint az azokat tároló, gyártó és fejlesztő létesítményekről, és ezekhez azonnali és korlátlan hozzáférést kell biztosítania a nemzetközi ellenőrök számára.
(MTI)
Bal-Rad komm : A CIA erőltetett ütemben fegyverzi felfelé a sziriai kormány ellen hadakozó banditahadat, amely egyre elkeseredettebben veszi tudomásul, hogy nyugati szövetségesei eléggé megzakkantak a medve morgásától! Olyannyira, hogy jobbnak látják nem is szagolni Sziria felé! Egyenlőre!
Persze nem hagyják ők abba a mesterkedést! Azon sem lepődhetnénk meg, ha ismét vegyifegyvert vetne be a szir “kormányhadsereg”! Amely “megint átlépné az atlantisták által meghúzott vörös vonalat”!
Nade mi lesz akkor, ha az oroszok előterjesztik a bizonyitékot?
Izvinyitye pazsalusztá? Mü tolka hatyéli malenkaja vajna?

Amerikai szenátorok azt javasolják, hogy vezessenek be szankciókat az orosz bankok ellen Szíria miatt

Négy amerikai szenátor arra hívta föl az amerikai kormányt, hogy vezessenek be korlátozásokat a legnagyobb orosz bankok ellen, melyek, véleményük szerint segítséget nyújtanak a szíriai kormánynak.

A szenátorok véleménye szerint az orosz bankok tevékenysége segítségére van a szíriai hatóságoknak fegyverek vásárlásában és a polgárháború folytatásában.

Azt javasolják, hogy fagyasszák be az orosz bankok amerikai részvényeit, tiltsanak meg nekik mindenféle tevékenységet az Egyesült Államokban és vezessenek be korlátozásokat a munkatársaik külföldi utazásiara.
Oroszország Hangja

A török légvédelem lelőtt egy szíriai katonai helikoptert, mert megsértette a török légteret - jelentette be hétfőn Bülent Arinc miniszterelnök-helyettes Ankarában.


Ma központi idő szerint 11:20-kor egy MI-17-es szír helikoptert lelőtt a török légvédelem. A miniszerelnök-helyettes szerint a helikopter legalább két kilométer mélyen hatolt be a török légtérbe. A határ szír oldalán zuhant le a légi jármű, ahol a militánsok fogságába esett a személyzetet. Egyelőre annyit tudni, hogy az egyik pilótát kivégezték a másik sorsa egyelőre ismeretlen.

Videó: Szíriai helikoptert lőttek le Törökország felett
http://www.dailymotion.com/video/x14soyz_sziriai-helikoptert-lottek-le-torokorszag-felett_news

A Kúria felmentette Joav Blumot a közokirat-hamisítás vádja alól

A Kúria a korábbi felmentő ítéleteket megerősítve felmentette Joav Blum izraeli-magyar üzletembert a közokirat-hamisítás vádja alól kedden.

Az ügyészség a Sukoróra tervezett King's City kaszinóberuházással kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált Joav Blumot 2009-ben azzal vádolta meg, hogy közokirat-hamisítást követett el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón, azaz bejelentkezett oda, anélkül, hogy ott lakott volna.

Blum tagadta bűnösségét, a bíróságok első, és másodfokon is felmentő ítéleteket hoztak azon a jogcímen, hogy a vádlott tévedésben volt, ám az ügyészség felülvizsgálati eljárásban a Kúrián támadta meg a jogerős döntést. A legfelsőbb bírói fórum kedden elutasította a vádhatóság beadványát.

A Kúria szóbeli indoklásában arra is kitért, hogy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos jogszabályok nem egyértelműek, még jogászok számára is félreérthetőek, Joav Blumot az ügyben gondatlanság sem terheli.

Forrás: MTI

Satuba szorított ukrán politika - most a kárpátaljai magyarságon a sor

Litvánia, Lengyelország, Hollandia és Dánia külügyminiszterei felszólították az ukrán hatóságokat, hogy folytassák és gyorsítsák meg az európai uniós csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtását. Az európai külügyminiszterek ennek kapcsán a médiának is nyilatkoztak a Kijevben Viktor Janukovics ukrán elnökkel tartott megbeszéléseket követően. A médiának nyilatkozó Radoszlav Szikorszki lengyel külügyminiszter szerint a megbeszélésen a külügyminiszterek kifejtették véleményüket Ukrajna és az Európai Unió viszonyával kapcsolatban. Ukrajna meghívót kapott az "európai családba", ahogy ők mondják.

A lengyel külügyminiszter kifejtette, hogy Ukrajna felvétele az Európai Unióba garantált, az uniós tagállamok külügyei "nyomást fognak gyakorolni" Brüsszelre ezügyben. A litván külügyminiszter szerint pedig még a Vilniusban, novemberben tartott "Keleti Partnerség" csúcstalálkozót megelőzően kézzel fogható eredményt lehet elérni. Azzal azonban mindkét fél - az európai külügyek és az ukrán kormány is - tisztában van, hogy ez a "nagy lehetőség" valójában fenyegetés Ukrajna területi egységére nézve.

A valós helyzet azonban az, hogy jelenleg Ukrajna van egyre fokozódó nyomás alatt. Ez a megbeszélés ugyanis úgy nézhetett ki, hogy Janukovics tisztában van vele, Ukrajna vagy csatlakozik az Európai Unióhoz, vagy darabokra szakad. A nyugati politika részéről ez a lehetőség már alaposan elő van készítve: a CIA megtette az előkészületeket egy NATO protektorátus létrehozására az ukrán-magyar határon. Ha az ukrán politika a helyes irányba megy, és nem hajtanak fejet Brüsszel nyomásgyakorlása előtt, az esetben az ország több részre fog szakadni.

A CIA könnyedén leszakítaná Ukrajnáról a maga érdekeltségét, amit a nyugati tömbhöz csatolnának. Ez a terület pedig - részben - Kárpátalja. Ha Ukrajna visszautasítja az együttműködést az Európai Unióval, Brüsszel a magyar-kártyát fogja kijátszani legelőször. A határon túli magyarság képviseletei közt pedig hemzsegnek a CIA ügynökök, a megfelelő pillanatban mind egytől egyig az ország európai integrációját fogja támogatni. Az már csak a ráadás, hogy ebben az Ukrajnát szétszakító paktumban az addigra kormánykoalícióként működő Fidesz-Jobbik összeborulás lenne a fő nyertes, aki eredményként tudná felmutatni Kárpátalja visszacsatolását Magyarországhoz. A nemzeti radikálisok őrjöngenének örömükben, az Orbán-kormány pedig bejelentené, hogy "történelmi jelentőségű dolgot vittek véghez, megkezdődött a magyarság újraegyesítése". Ukrajna orosz kisebbsége szintén nagy valószínűséggel leszakadna az országról. Többek között ezekre gondolhat Viktor Janukovics, amikor udvariasan fogadja az uniós külügyminisztereket.

Van azonban egy másik alternatíva, ami szintén Ukrajna darabokra szakadásával végződik. Az ukrán kormánynak megvan rá a lehetősége, hogy az Európai Unió kiszolgálása helyett a posztszovjet országok vámuniójához csatlakozzon, ami hosszú távon az ország fellendüléséhez vezethet. Ebben az esetben csak a magyarlakta területek szakadnak le az országról. Nem csak a CIA lesz a felelős emiatt, hanem a mindenkori ukrán kormány, ami Kárpátalján szándékosan középkori állapotokat tart fenn, hogy a magyar kisebbség számban megfogyatkozzon és végül eltűnjön. Kárpátalja egy olyan gócpont, amit a Nyugat fel fog használni Ukrajna destabilizálására, ha a kormány elutasítja az Európai Unióval és a NATO-val való együttműködést.

Egyetlen lehetősége van az ukrán kormánynak arra, hogy elkerülhesse az ország darabokra szakadását. Ez pedig a posztszovjet vámunióhoz történő mihamarabbi csatlakozás, és a kárpátaljai magyarság életkörülményeinek gyors javítása. Ha ezen az úton indulnak el, Ukrajna megőrizheti területi egységét, és Magyarországnak is lehetősége lesz a vámunióhoz való csatlakozásra - ami Ukrajna számára a "magyar-kérdést" megoldja, a kárpátaljai magyarság számára pedig az ukrán-kérdést oldja meg anélkül, hogy a NATO csapatok ellepnék az újrarajzolt ukrán-magyar határt.

Vannak az Európai Uniónak olyan tagállamai, amelyek végiggondolták ugyanezeket az alternatívákat, és éppen emiatt támogatják Ukrajna európai integrációját. Titus Corlatean román külügyminiszter szintén kifejezte, hogy országa támogatja Ukrajna európai integrációját.

Miért támogatja a román külpolitika Ukrajna csatlakozását az európai gazdasági térséghez? Románia szintén tisztában van vele, hogy az első két alternatíva Ukrajna területi egységének megbomlásával végződik. Az ukrán-magyar határon létrehozott NATO-protektorátus keleten pedig Moldovában folytatódik, amit Románia NATO támogatással visszakapna, sőt, a térségi káosz miatt még többet is.

Mindezek ellen pedig fel kell emelni a szavunkat. Egyrészt mert határozottan fel kell lépnünk az ellen, hogy a magyarságot a nyugati érdekek bábjaként egy ország darabokra szakításában eszközként felhasználják. Fel kell lépnünk az ellen, hogy a Magyarországon kormányszinten működő maffia egy magyarlakta terület visszacsatolását saját hatalmának megőrzése érdekében CIA támogatással véghez vigye, és ezzel Magyarországot és magyarságot hosszú távon a nyugati tömbben - a süllyedő hajón - tartsa.

Az ukrán hatóságokon most mind nagyobb a felelősség, és egyre nagyobb a felelősség a kárpátaljai magyarság vállán is. Az ukrán hatóságok felelőssége, hogy a kárpátaljai magyarság politikai képviseleteit egyszer-s mindenkorra megtisztítsa a CIA ügynökeitől, akik a térség destabilizálásán dolgoznak és céljuk eléréséhez most minden eddiginél közelebb jutottak. A kárpátaljai magyarság felelőssége pedig, hogy a pártokat számon kérje a nyugati integrációval kapcsolatos állásfoglalásokért, és fokozott nyomást gyakoroljon a magyar politikai szervezetekre, hogy Ukrajna posztszovjet vámuniós csatlakozása mellett foglaljanak állást. Ez egy olyan történelmi helyzet, amiben a magyarság érdekének képviseletében nem a magyarországi, hanem a kárpátaljai magyarság kell utat törjön, és egyben ők képviselhetik a jövő hungarizmusának frontvonalát is. A magyarság érdeke a jelenkorban, hogy Magyarország a nyugati érdekszférából minél hamarabb elszakadást nyerjen, ehhez az átmenethez pedig a posztszovjet vámunió és az Oroszország által vezetett eurázsiai integráció ideális alapot biztosít. Ha a kárpátaljai magyarság a nyugati integráció mellett foglal állást, az azon kívül, hogy a térség stabilitását megbontja, nem csak Magyarországot, de a magyarság egészét a hanyatló Nyugathoz láncolja.

Kárpátalja helyzete az ukrán médiában látható propagandával ellentétben nem valamiféle "orosz gyarmatosítással", hanem a CIA több évtizedes aknamunkájával hozható összefüggésbe, ami elősegítette, hogy a kárpátaljai magyarság az ott uralkodó közállapotok miatt érzelmileg kompromittálható legyen és könnyedén az európai integráció felé lehessen fordítani, vagyis "trójai falóként" lehessen felhasználni a magyar kisebbséget Ukrajna zsarolására és az ukrán külpolitika sakkban tartására.

Ebben a helyzetben nem csak Ukrajna sorsa, de Magyarország jövője is a kárpátaljai magyarság politikai állásfoglalásán múlik. Ennek megfelelően törekedni kell a magyar politikai képviseletek nyugati ügynököktől való megtisztítására, vagy ha az nem megy, olyan politikai szervezet formálására, ami Ukrajna vámuniós csatlakozását elősegíti - mert ezzel nem csak Ukrajna számára, hanem Magyarország számára is kaput nyitnak a posztszovjet integráció felé. Magyarországon a rendszerváltás pedig csak akkor lehetséges, ha azzal egy radikális külpolitikai váltás is bekövetkezik, mert ahogy a kárpátaljai politikát is, a magyarországi politikát is a CIA mozgatja.

Molnár István

200 ezerrel több munkanélküli van?

Van 200 ezer ember, aki munkanélkülinek vallja magát, de nem számít annak. Velük együtt nem 10, hanem 14 százalék lenne a munkanélküliségi ráta.

A KSH legfrissebb munkanélküliségi adatai szerint az idei első negyedévben 767 ezren, a második negyedévben 672 ezren mondták magukat önbesorolás alapján munkanélkülinek. Ehhez képest a munkanélküliek kritériumának 2013. első negyedévében 508,7 ezren, 2013. második negyedévében 449,3 ezren feleltek meg, a fennmaradó, mindkét negyedévben nagyjából 200 ezer főt meghaladó sokaság pedig jellemzően olyan inaktívakból állt, akik akartak ugyan dolgozni, de ennek érdekében nem tettek konkrét lépéseket – írja a Portfolio.hu. 200 ezer fővel több a munkanélküli, mint azt tudtuk?
Ha a munkanélküliségről akarunk beszélni, akkor legalább 3 fogalom mentén közelíthetjük ezt meg: munkanélküli, regisztrált álláskereső, inaktív. Az egyes fogalmak között persze összefüggés, átfedés van, illetve az egyes kategóriák által kapott adatok is együtt mozognak a trendek mentén.
A köznyelv munkanélküli alatt általában azt érti, aki állástalanná válva elmegy a munkaügyi központba, és ott regisztráltatja magát, majd kap álláskeresési segélyt. Majd pedig, ha megszűnik az álláskeresési segély, sokan úgy vélik, az illető nem számít munkanélkülinek tovább. Ez azonban nem így van.
Az álláskeresők száma ugyan jó irányszám, de nem egyenlő azzal, amit a munkanélküliek számának szoktak nevezni. A kettő viszont látványosan együtt mozog. Fontos még, hogy álláskeresési támogatást jelenleg az álláskeresők töredéke, nagyjából 10 százaléka kap, a félmillió álláskeresőből nagyjából 50 ezer. Látható tehát, hogy az ellátás megszűnése önmagában nem mozgatja a munkanélküliséget. Az álláskeresési támogatásokat a kormány 2011 szeptemberétől 90 napra maximálta, ez ugyan ösztönzést ad a munkavállalásra, de önmagában munkahelyet nem teremt.
A munkaerőpiacot jellemző egyik fő mutatónak a munkanélküliek számát és munkanélküliségi rátát szokás tekinteni. A KSH ezt az adatot a munkaerő-felmérés alapján adja közre, amely során a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív adatfelvételt készítenek. A kikérdezés során az emberek egyrészt önbesorolást adnak, másrészt a válaszok alapján kategorizálják is őket.
Munkanélküli például definíció szerint az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amiből átmenetileg volt távol, aktívan keres állást, és ha találna megfelelőt, két héten belül munkába tudna állni. Foglalkoztatott pedig az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve csak átmenetileg van távol (például betegség miatt) a munkájából. Tehát attól, hogy valaki munkanélkülinek vallja magát, a statisztika fogalmai szerint nem feltétlenül számít annak. Lehet például inaktív is.
Ki számít inaktívnak?
Ahogy a neve mutatja, ebbe a csoportba azok tartoznak, akik a munkaerőpiacon nincsenek aktívan jelen. Ide tartoznak legnagyobb részt a nyugdíjasok és az iskolába járók, illetve a gyermeket nevelők. Persze lehet, hogy ők is szívesen vállalnának munkát, azonban ha nem keresnek aktívan állást vagy nem állnak rendelkezésre a munkához, akkor nem számítanak munkanélkülinek. Ez egyébként nem a KSH miatt van így, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) szabályai alapján történik a besorolás.
A munkanélküliségi rátán túli munkanélküliségnek az öregedő Európában is egyre nagyobb jelentősége van, így az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) 2011-től kezdve kezdte számolgatni, mennyi is lenne az egyes országokban az inaktív, de dolgozni vágyóakból álló “munkaerő-tartalék”. 2012-ben például így álltak az egyes országok, a pirossal jelölt kiegészítések jelképezik a munkaerő-tartalékot. Magyarországon az idei második negyedévben 10,3 százalékra ment le a munkanélküliségi ráta, de munkaerő-tartalékkal együtt a ráta nagyjából 14 százalék lenne, tehát most lejjebb vagyunk, mint 2012-ben.
(profession)

Ha pedig még hozzászámoljuk azokat a magyarokat -kb. félmilliót- akiknek mert Magyarországon nem jut munka, külföldön dolgoznak, máris 25% körül alakul Döbrögisztán munkanélküliségi mutatója.

Alakul az új Jugoszlávia?

Úgy tűnik, nem csak a melankolikus délszláv filmek nézik nosztalgikus szemmel a dicstelenül kimúlt Jugoszláviát, vannak olyan politikusok is, akik szerint szükség lenne a balkáni miniállamok között a formális együttműködés visszaállítására.

Ilyen Igor Luksic montenegrói külügyminiszter is, aki a „Dan” podgoricai napilap keddi száma szerint szívesen látná egy újfajta nyugat-balkáni együttműködés kialakítását az EU-ból eddig kimaradt Montenegró, Szerbia, Koszovó, Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina között.

Luksic az integrciós területekről is nyilatkozott: egy balkáni rendőrség létrehozását, a határátlépés útlevél-mentesítését, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést nevezte meg össz-balkáni ügyként. De ami érdekesebb, ezen integrációs feladatok koordinálására egy közös parlamentet hona létre, melybe a hat tagok tíz-tíz képviselőt delegálna.

Persze az ilyen mini-integrációs hírt el lehet intézni azzal, hogy a Luksic által remélt résztvevők zöme úgyis inkább az EU-ba tart. Ámde a Dan szerint a kezdeményezés az Uniónak sincs ellenére, legalább is Stefan Füle, az Európai Unió cseh bővítési biztosának stábjából csupa pozitív visszajelzés érkezett. Ha pedig megvan bennünk fogadókészség, az érintett országok vezetői szeptember végén, az ENSZ közgyűlésének ülésén tárgyalhatnak először a kezdeményezésről.

MTI

Beharangozás

Meghívást küldtem dr. Damm Andreának, Barabás Gyulának, a Széchenyi Hitelszövetség elnökének, Doubravszky György a pénzügyi jogok biztosának, egy kötetlen beszélgetésre, eszmecserére kamerák előtt. Mindhárman elfogadták a meghívást. Az időpont 2013 szeptember 20-ka péntek 18 órai kezdéssel, Budapesten. A közvetítésre Kubinyi Tamást kértem fel, Ő fog gondoskodni arról, hogy élő közvetítésben látható és hallható legyen a beszélgetés.

Témánk természetesen a „devizahitelek”, az elmúlt öt év értékelése és megoldási javaslatok.

Mivel csak ma délelőttre sikerült véglegesíteni az időpontot és helyszínt úgy, hogy mindenkinek megfeleljen (megint nekem kell 600km. utazni ), ezért még nem küldtem meghívást a Bankszövetségnek, de így már ennek sincs semmi akadálya. A Bankszövetség képviselőjét is tisztelettel meghívom erre a kötetlen beszélgetésre, teret biztosítunk, hogy mondják el álláspontjukat a civileknek.

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete eddig is és ezután is keresi a párbeszédet, hogy megszülessen egy társadalmi kiegyezés, hogy véget érjen a rémálom többszázezer honfitársunk számára. Kompromisszumra hajlandóak vagyunk, de megalkuvásra nem.

Pénteken este hat órai kezdéssel a műsor élő közvetítésben nézhető a www.kubinyitamas.hu weboldalon, illetve a rögzített változat a saját honlapunkon is utólag.

Tisztelettel, Kásler Árpád.

A Bankcsapda aznap tüntet az Európai Unió Háza előtt, a Lövőház u. 35 alatt 10 órától.

Durva áremelések jöhetnek – mit titkol a kormány? Megy ám a trükközés!

A kormány kitart amellett, hogy 2014-es költségvetést 2,8 százalékos inflációval tervezi, annak ellenére, hogy újabb rezsicsökkentő intézkedéseket tervez. Annak fényében, hogy az elemzői kar várakozásai szerint az infláció a jövő év elején 1 százalék alá csökkenhet, csak úgy jöhet ki a egész éves kormányzati terv, ha a második félévben meglódulnak az árak.

Bár több elemző is már csak 2 százalék körüli, illetve az alatti inflációval számol jövőre, még érvényben van a kormány által júliusban nyilvánosságra hozott 2014-es költségvetési tervezési köriratban szereplő 2,8 százalékos hivatalos prognózis. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter e hét hétfőjén megerősítette ugyanis, hogy a NGM továbbra is ezzel a pályával számol annak ellenére, hogy politikai döntés már megszületett az újabb, novemberi rezsicsökkentésről. A várható novemberi rezsicsökkentéssel együtt, így 2014 első felében akár 1-1,5 százalékos fogyasztói árindex is elképzelhető. Ennek fényében viszont a 2,8 százalékos éves inflációhoz 4-5 százalékos pénzromlás “kell” az év második felében. Vagyis az, hogy a kormány tartja előrejelzését, azt jelenti, hogy a kabinet titkon azzal számol, hogy 2014 második felében – nem mellesleg a választások után – jelentősen megugorhat az infláció. Az inflációs nyomás most is tetten érhető a gazdaságban, hisz a maginflációs mutató (amely nem tartalmazza a nem feldolgozott élelmiszerek, az egyéb idényjellegű termékek, a piaci áras energiahordozók mellett a rezsicsökkentés által érintett szabályozott áras termékek és szolgáltatások árváltozását sem) a KSH szerint augusztusban is 3 százalékos volt. Emlékeztetőül: ebben a hónapban 40 éves mélypontra 1,3 százalékra csökkent a “rendes” infláció. Az MNB a nyári inflációs jelentésben 4,2 százalékos maginflációval számolt 2014-re (3,2 százalékos árszínvonal-növekedés mellett), amit ugyan mérsékelhetnek a jövő héten publikálandó friss riportban, de ez a prognózis jól jelzi, hogy az infláció csökkenése átmenetinek és a kormányzati akarattól függőnek tekinthető. A kabinet ráadásul számolhat azzal, hogy az idei és a jövő évi reálbéremelkedés jövőre már a háztartási fogyasztói kiadások növekedésben is lecsapódik, ami elvileg inflációs nyomást is generálhat keresleti oldalról.
Így számol a kormány
A kormány arra készül, hogy a 2013-as növekedési fordulat folytatódni fog 2014-ben is, ezt mondják már a londoni elemzők is, nevezetesen azt, hogy 2014-ben nem 1,4 százalék, hanem magasabb növekedéssel lehet tervezni a magyar gazdaságban – mondta Varga Mihály hétfőn az InfoRádióban. (Egy napra rá egy képviselői kérdésre pedig arról is beszélt a miniszter, hogy az évtized végéig fokozatosan gyorsuló növekedésre számít, a nemzetközi konjunktúra függvényében.) A parlamentnek emiatt javasolja a kormány, hogy 2 százalékos növekedési prognózisra állítsa be a jövő évi költségvetést – jelezte Varga Mihály, hozzátéve: egy szerény, 2,8 százalékos inflációs mértéket tervez a kabinet. A külkereskedelmi folyamatok továbbra is tartósan kedvezőek maradnak, a folyó fizetési mérleg az idén is végig pozitív volt, a külkereskedelmi mérleg is kedvező volt 2013-ban, jövőre 5,4 százalékkal tud nőni az export, és 5,3 százalékos importbővülés várható – mondta a miniszter, hozzátéve: 295,1 forintos euró árfolyammal számoltak a jövő évi büdzsé tervezésekor.
Az inflációt a kormánynak idén sem sikerült eltalálnia, ugyanis a 2013-as büdzsé összes számát 5,2 százalékos pénzromlásra tervezte még a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca, ezzel szemben lesz idén 2 százalék körüli lehet a tempó. Az alacsonyabb infláció leginkább az áfabevételek csökkenésében érhető tetten: az első hét hónapban az egész évre tervezett összeg 51 százaléka folyt be. Miután a befizetések nem csak havonta, hanem negyedévente érkeznek, a valós elmaradás kisebb, de éves szinten így is bő száz milliárd forintos lehet a mínusz.
A kormány ugyanakkor láthatóan a 2014-es költségvetés tervezésekor nem a legóvatosabb makropályát választja, ugyanis az említett 2,8 százalékos infláció mellett 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miközben a hiánycélt az Origo.hu értesülései szerint a korábbi 2,7 százalékról 2,9 százalékra emelte – amely már csak egy tizednyire van a maastrichti küszöbtől. (Kormányközeli forrásaink szerint a megemelt hiánycélról külön bejelentés nem lesz, az csak a szeptember 30-án benyújtandó 2014-es költségvetésben lesz leírva.)
A makropályában ugyanakkor a kormány úgy “téved”, hogy a bevételeket papíron növelje. Az elemzők által várt magasabb infláció és a piaci konszenzus 1,5 százalékos átlagos GDP-előrejelzésénél is magasabb 2 százalékos prognózis azt eredményezi, hogy papíron nő az elkölthető költségvetési bevétel. Ilyen optimista makropálya mellett lenne célszerűbb egy óvatosabb 2-2,5 százalékos hiányt megcélozni – ám a választások előtt nem ez kormány a politikai célja. A kormány hiába ígérte ennek ellenkezőjét, bizonyos keretek között igenis választási költségvetéssel készül, s amennyiben az év második felében nem ugrik meg az infláció, illetve nem éri el a gazdaság a kormány által tervezett 2 százalékos növekedési ütemet, abban az esetben a választások után évközi költségvetési kiigazításra lehet szükség.
(napi.hu )

Elemzők: Újabb megszorítás jöhet idén, ami a vállalatokon csattanhat

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt lesz az államháztartás hiánya az idén és jövőre is.

A jövő évi büdzsé tervezésekor 2,8 százalékos inflációval és 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a nemzetgazdasági tárcánál, és 3 százalék alatt lesz az államháztartási hiány - közölte a miniszter hétfő este az InfoRádió Aréna című műsorában. Hangsúlyozta: alapvető, nagy változás nem lesz az adórendszerben a jövő évben sem.

Az ez évi folyamatokról Varga Mihály azt mondta: három százalék alatt lesz az államháztartási hiány az idén annak ellenére, hogy például a tervezetthez képest alacsonyabb lesz az infláció az év egészében, ami hat a büdzsé bevételeire is.

Mint mondta, az év közepén elfogadott módosító, egyenlegjavító intézkedéssorozattal mindenképpen biztosítható az, hogy az év egészére az államháztartás hiánya három százalék alatt maradjon.

"Amiben kockázatot látunk, azok elsősorban olyan tételek, amelyek elszámolási vitához kötődnek" - emelte ki.

Megemlítette, hogy az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban elszámolási vitánk van az Európai Unióval, az EU azt jelezte, hogy 70 milliárd forint nagyságrendű támogatásról kell lemondanunk, a kérdés az, hogy erre az évre, vagy a programok lefutásának megfelelőn, időben "szétterítve" kell elszámolnunk az összeget. Másrészt vita van a MVM tőkeemelésének ügyében, ebben egyeztetünk az Eurostattal, az unió statisztikai hivatalával, itt is a tőkeemelés jellegétől függ majd az elszámolás - mondta.

A költségvetés bevételi oldalán pedig a kisebb infláció miatt az adóbevételekben van elmaradás - jelezte Varga Mihály. Az infláció tartósan 2 százalék alá került, április óta 2 százalék alatt volt folyamatosan, ezzel elsősorban az áfa és jövedéki adóbevételek lettek kisebbek - mondta.

A jövő évi büdzséről kifejtette: az idei évhez hasonlóan 2014-ben a legfontosabb gazdasági irányok nem változnak.

A kormány arra készül, hogy a 2013-as növekedési fordulat folytatódni fog 2014-ben is, ezt mondják már a londoni elemzők is, nevezetesen azt, hogy 2014-ben nem 1,4 százalék, hanem magasabb növekedéssel lehet tervezni a magyar gazdaságban - mondta.

A parlamentnek emiatt javasolja a kormány, hogy kétszázalékos növekedési prognózisra állítsa be a jövő évi költségvetést - jelezte Varga Mihály, hozzátéve: egy szerény, 2,8 százalékos inflációs mértéket tervez a kabinet. A külkereskedelmi folyamatok továbbra is tartósan kedvezőek maradnak, a folyó fizetési mérleg az idén is végig pozitív volt, a külkereskedelmi mérleg is kedvező volt 2013-ban, jövőre 5,4 százalékkal tud nőni az export, és 5,3 százalékos importbővülés várható - mondta Varga Mihály, hozzátéve: 295,1 forintos euróárfolyammal számoltak a jövő évi büdzsé tervezésekor.

Elmondta: a nemzetgazdasági tárcánál háttérszámításokat végeznek majd, milyen hatása lenne a hústermékek esetében az áfa-csökkentésnek. A cél az, hogy a családokat is segítsék, de a feketegazdaság visszaszorítására is ügyeljenek - mondta Varga Mihály.

Mit szól ehhez az elemző?

Az Equilor elemzői Varga Mihály szavaival kapcsolatban kifejtik, hogy a tartalékok az idei költségvetésben igen fontos szerepet töltöttek be, hiszen a számos leselkedő kockázatból fakadó veszteségeket hivatottak fedezni. Ilyen kockázatok például az elektronikus útdíjból befolyó bevételek elmaradása, a pénztárgépek online becsatornázásától várt adótöbblet nem teljesülése, a tervezettnél kisebb tranzakciós adóbevétel (a megemelt kulcs ellenére), a költségvetés tervezéséhez képest jelentősen alacsonyabb infláció miatti ÁFA bevétel elmaradása és a vártnál kisebb gazdasági növekedés - írják.

A közgazdászok szerint a fenti kockázatok a számos presztízsberuházás és egyéb fiskális lazító intézkedés miatt egyre valószínűtlenebb, hogy a költségvetési hiány a tervezett 2,7 százalékos szinten marad idén. Azt azonban valószínűsítik az Equilor elemzői, hogy a 3 százalék alatti hiány mindezek ellenére teljesül, hiszen enélkül ismét könnyen a túlzott-deficiteljárásban találhatja magát Magyarország.

Ha a 3 százalékos bűvös cél is veszélybe kerül, akkor várhatóan újabb kiigazító lépéseket tesz a kabinet, amire Varga Mihály is utalt - fejtik ki az Equilor elemzői. A lépések pedig várhatóan ismét a nagyvállalatokon csattannak majd, ami a tőzsdei árfolyamokat is negatívan érintheti. Véleményük szerint a Richter a leginkább védett a hasonló költségvetési lépésektől.

MTI Eco - Világgazdaság Online