Durva áremelések jöhetnek – mit titkol a kormány? Megy ám a trükközés!

A kormány kitart amellett, hogy 2014-es költségvetést 2,8 százalékos inflációval tervezi, annak ellenére, hogy újabb rezsicsökkentő intézkedéseket tervez. Annak fényében, hogy az elemzői kar várakozásai szerint az infláció a jövő év elején 1 százalék alá csökkenhet, csak úgy jöhet ki a egész éves kormányzati terv, ha a második félévben meglódulnak az árak.

Bár több elemző is már csak 2 százalék körüli, illetve az alatti inflációval számol jövőre, még érvényben van a kormány által júliusban nyilvánosságra hozott 2014-es költségvetési tervezési köriratban szereplő 2,8 százalékos hivatalos prognózis. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter e hét hétfőjén megerősítette ugyanis, hogy a NGM továbbra is ezzel a pályával számol annak ellenére, hogy politikai döntés már megszületett az újabb, novemberi rezsicsökkentésről. A várható novemberi rezsicsökkentéssel együtt, így 2014 első felében akár 1-1,5 százalékos fogyasztói árindex is elképzelhető. Ennek fényében viszont a 2,8 százalékos éves inflációhoz 4-5 százalékos pénzromlás “kell” az év második felében. Vagyis az, hogy a kormány tartja előrejelzését, azt jelenti, hogy a kabinet titkon azzal számol, hogy 2014 második felében – nem mellesleg a választások után – jelentősen megugorhat az infláció. Az inflációs nyomás most is tetten érhető a gazdaságban, hisz a maginflációs mutató (amely nem tartalmazza a nem feldolgozott élelmiszerek, az egyéb idényjellegű termékek, a piaci áras energiahordozók mellett a rezsicsökkentés által érintett szabályozott áras termékek és szolgáltatások árváltozását sem) a KSH szerint augusztusban is 3 százalékos volt. Emlékeztetőül: ebben a hónapban 40 éves mélypontra 1,3 százalékra csökkent a “rendes” infláció. Az MNB a nyári inflációs jelentésben 4,2 százalékos maginflációval számolt 2014-re (3,2 százalékos árszínvonal-növekedés mellett), amit ugyan mérsékelhetnek a jövő héten publikálandó friss riportban, de ez a prognózis jól jelzi, hogy az infláció csökkenése átmenetinek és a kormányzati akarattól függőnek tekinthető. A kabinet ráadásul számolhat azzal, hogy az idei és a jövő évi reálbéremelkedés jövőre már a háztartási fogyasztói kiadások növekedésben is lecsapódik, ami elvileg inflációs nyomást is generálhat keresleti oldalról.
Így számol a kormány
A kormány arra készül, hogy a 2013-as növekedési fordulat folytatódni fog 2014-ben is, ezt mondják már a londoni elemzők is, nevezetesen azt, hogy 2014-ben nem 1,4 százalék, hanem magasabb növekedéssel lehet tervezni a magyar gazdaságban – mondta Varga Mihály hétfőn az InfoRádióban. (Egy napra rá egy képviselői kérdésre pedig arról is beszélt a miniszter, hogy az évtized végéig fokozatosan gyorsuló növekedésre számít, a nemzetközi konjunktúra függvényében.) A parlamentnek emiatt javasolja a kormány, hogy 2 százalékos növekedési prognózisra állítsa be a jövő évi költségvetést – jelezte Varga Mihály, hozzátéve: egy szerény, 2,8 százalékos inflációs mértéket tervez a kabinet. A külkereskedelmi folyamatok továbbra is tartósan kedvezőek maradnak, a folyó fizetési mérleg az idén is végig pozitív volt, a külkereskedelmi mérleg is kedvező volt 2013-ban, jövőre 5,4 százalékkal tud nőni az export, és 5,3 százalékos importbővülés várható – mondta a miniszter, hozzátéve: 295,1 forintos euró árfolyammal számoltak a jövő évi büdzsé tervezésekor.
Az inflációt a kormánynak idén sem sikerült eltalálnia, ugyanis a 2013-as büdzsé összes számát 5,2 százalékos pénzromlásra tervezte még a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca, ezzel szemben lesz idén 2 százalék körüli lehet a tempó. Az alacsonyabb infláció leginkább az áfabevételek csökkenésében érhető tetten: az első hét hónapban az egész évre tervezett összeg 51 százaléka folyt be. Miután a befizetések nem csak havonta, hanem negyedévente érkeznek, a valós elmaradás kisebb, de éves szinten így is bő száz milliárd forintos lehet a mínusz.
A kormány ugyanakkor láthatóan a 2014-es költségvetés tervezésekor nem a legóvatosabb makropályát választja, ugyanis az említett 2,8 százalékos infláció mellett 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miközben a hiánycélt az Origo.hu értesülései szerint a korábbi 2,7 százalékról 2,9 százalékra emelte – amely már csak egy tizednyire van a maastrichti küszöbtől. (Kormányközeli forrásaink szerint a megemelt hiánycélról külön bejelentés nem lesz, az csak a szeptember 30-án benyújtandó 2014-es költségvetésben lesz leírva.)
A makropályában ugyanakkor a kormány úgy “téved”, hogy a bevételeket papíron növelje. Az elemzők által várt magasabb infláció és a piaci konszenzus 1,5 százalékos átlagos GDP-előrejelzésénél is magasabb 2 százalékos prognózis azt eredményezi, hogy papíron nő az elkölthető költségvetési bevétel. Ilyen optimista makropálya mellett lenne célszerűbb egy óvatosabb 2-2,5 százalékos hiányt megcélozni – ám a választások előtt nem ez kormány a politikai célja. A kormány hiába ígérte ennek ellenkezőjét, bizonyos keretek között igenis választási költségvetéssel készül, s amennyiben az év második felében nem ugrik meg az infláció, illetve nem éri el a gazdaság a kormány által tervezett 2 százalékos növekedési ütemet, abban az esetben a választások után évközi költségvetési kiigazításra lehet szükség.
(napi.hu )

Elemzők: Újabb megszorítás jöhet idén, ami a vállalatokon csattanhat

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt lesz az államháztartás hiánya az idén és jövőre is.

A jövő évi büdzsé tervezésekor 2,8 százalékos inflációval és 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a nemzetgazdasági tárcánál, és 3 százalék alatt lesz az államháztartási hiány - közölte a miniszter hétfő este az InfoRádió Aréna című műsorában. Hangsúlyozta: alapvető, nagy változás nem lesz az adórendszerben a jövő évben sem.

Az ez évi folyamatokról Varga Mihály azt mondta: három százalék alatt lesz az államháztartási hiány az idén annak ellenére, hogy például a tervezetthez képest alacsonyabb lesz az infláció az év egészében, ami hat a büdzsé bevételeire is.

Mint mondta, az év közepén elfogadott módosító, egyenlegjavító intézkedéssorozattal mindenképpen biztosítható az, hogy az év egészére az államháztartás hiánya három százalék alatt maradjon.

"Amiben kockázatot látunk, azok elsősorban olyan tételek, amelyek elszámolási vitához kötődnek" - emelte ki.

Megemlítette, hogy az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban elszámolási vitánk van az Európai Unióval, az EU azt jelezte, hogy 70 milliárd forint nagyságrendű támogatásról kell lemondanunk, a kérdés az, hogy erre az évre, vagy a programok lefutásának megfelelőn, időben "szétterítve" kell elszámolnunk az összeget. Másrészt vita van a MVM tőkeemelésének ügyében, ebben egyeztetünk az Eurostattal, az unió statisztikai hivatalával, itt is a tőkeemelés jellegétől függ majd az elszámolás - mondta.

A költségvetés bevételi oldalán pedig a kisebb infláció miatt az adóbevételekben van elmaradás - jelezte Varga Mihály. Az infláció tartósan 2 százalék alá került, április óta 2 százalék alatt volt folyamatosan, ezzel elsősorban az áfa és jövedéki adóbevételek lettek kisebbek - mondta.

A jövő évi büdzséről kifejtette: az idei évhez hasonlóan 2014-ben a legfontosabb gazdasági irányok nem változnak.

A kormány arra készül, hogy a 2013-as növekedési fordulat folytatódni fog 2014-ben is, ezt mondják már a londoni elemzők is, nevezetesen azt, hogy 2014-ben nem 1,4 százalék, hanem magasabb növekedéssel lehet tervezni a magyar gazdaságban - mondta.

A parlamentnek emiatt javasolja a kormány, hogy kétszázalékos növekedési prognózisra állítsa be a jövő évi költségvetést - jelezte Varga Mihály, hozzátéve: egy szerény, 2,8 százalékos inflációs mértéket tervez a kabinet. A külkereskedelmi folyamatok továbbra is tartósan kedvezőek maradnak, a folyó fizetési mérleg az idén is végig pozitív volt, a külkereskedelmi mérleg is kedvező volt 2013-ban, jövőre 5,4 százalékkal tud nőni az export, és 5,3 százalékos importbővülés várható - mondta Varga Mihály, hozzátéve: 295,1 forintos euróárfolyammal számoltak a jövő évi büdzsé tervezésekor.

Elmondta: a nemzetgazdasági tárcánál háttérszámításokat végeznek majd, milyen hatása lenne a hústermékek esetében az áfa-csökkentésnek. A cél az, hogy a családokat is segítsék, de a feketegazdaság visszaszorítására is ügyeljenek - mondta Varga Mihály.

Mit szól ehhez az elemző?

Az Equilor elemzői Varga Mihály szavaival kapcsolatban kifejtik, hogy a tartalékok az idei költségvetésben igen fontos szerepet töltöttek be, hiszen a számos leselkedő kockázatból fakadó veszteségeket hivatottak fedezni. Ilyen kockázatok például az elektronikus útdíjból befolyó bevételek elmaradása, a pénztárgépek online becsatornázásától várt adótöbblet nem teljesülése, a tervezettnél kisebb tranzakciós adóbevétel (a megemelt kulcs ellenére), a költségvetés tervezéséhez képest jelentősen alacsonyabb infláció miatti ÁFA bevétel elmaradása és a vártnál kisebb gazdasági növekedés - írják.

A közgazdászok szerint a fenti kockázatok a számos presztízsberuházás és egyéb fiskális lazító intézkedés miatt egyre valószínűtlenebb, hogy a költségvetési hiány a tervezett 2,7 százalékos szinten marad idén. Azt azonban valószínűsítik az Equilor elemzői, hogy a 3 százalék alatti hiány mindezek ellenére teljesül, hiszen enélkül ismét könnyen a túlzott-deficiteljárásban találhatja magát Magyarország.

Ha a 3 százalékos bűvös cél is veszélybe kerül, akkor várhatóan újabb kiigazító lépéseket tesz a kabinet, amire Varga Mihály is utalt - fejtik ki az Equilor elemzői. A lépések pedig várhatóan ismét a nagyvállalatokon csattannak majd, ami a tőzsdei árfolyamokat is negatívan érintheti. Véleményük szerint a Richter a leginkább védett a hasonló költségvetési lépésektől.

MTI Eco - Világgazdaság Online