200 ezerrel több munkanélküli van?

Van 200 ezer ember, aki munkanélkülinek vallja magát, de nem számít annak. Velük együtt nem 10, hanem 14 százalék lenne a munkanélküliségi ráta.

A KSH legfrissebb munkanélküliségi adatai szerint az idei első negyedévben 767 ezren, a második negyedévben 672 ezren mondták magukat önbesorolás alapján munkanélkülinek. Ehhez képest a munkanélküliek kritériumának 2013. első negyedévében 508,7 ezren, 2013. második negyedévében 449,3 ezren feleltek meg, a fennmaradó, mindkét negyedévben nagyjából 200 ezer főt meghaladó sokaság pedig jellemzően olyan inaktívakból állt, akik akartak ugyan dolgozni, de ennek érdekében nem tettek konkrét lépéseket – írja a Portfolio.hu. 200 ezer fővel több a munkanélküli, mint azt tudtuk?
Ha a munkanélküliségről akarunk beszélni, akkor legalább 3 fogalom mentén közelíthetjük ezt meg: munkanélküli, regisztrált álláskereső, inaktív. Az egyes fogalmak között persze összefüggés, átfedés van, illetve az egyes kategóriák által kapott adatok is együtt mozognak a trendek mentén.
A köznyelv munkanélküli alatt általában azt érti, aki állástalanná válva elmegy a munkaügyi központba, és ott regisztráltatja magát, majd kap álláskeresési segélyt. Majd pedig, ha megszűnik az álláskeresési segély, sokan úgy vélik, az illető nem számít munkanélkülinek tovább. Ez azonban nem így van.
Az álláskeresők száma ugyan jó irányszám, de nem egyenlő azzal, amit a munkanélküliek számának szoktak nevezni. A kettő viszont látványosan együtt mozog. Fontos még, hogy álláskeresési támogatást jelenleg az álláskeresők töredéke, nagyjából 10 százaléka kap, a félmillió álláskeresőből nagyjából 50 ezer. Látható tehát, hogy az ellátás megszűnése önmagában nem mozgatja a munkanélküliséget. Az álláskeresési támogatásokat a kormány 2011 szeptemberétől 90 napra maximálta, ez ugyan ösztönzést ad a munkavállalásra, de önmagában munkahelyet nem teremt.
A munkaerőpiacot jellemző egyik fő mutatónak a munkanélküliek számát és munkanélküliségi rátát szokás tekinteni. A KSH ezt az adatot a munkaerő-felmérés alapján adja közre, amely során a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív adatfelvételt készítenek. A kikérdezés során az emberek egyrészt önbesorolást adnak, másrészt a válaszok alapján kategorizálják is őket.
Munkanélküli például definíció szerint az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amiből átmenetileg volt távol, aktívan keres állást, és ha találna megfelelőt, két héten belül munkába tudna állni. Foglalkoztatott pedig az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve csak átmenetileg van távol (például betegség miatt) a munkájából. Tehát attól, hogy valaki munkanélkülinek vallja magát, a statisztika fogalmai szerint nem feltétlenül számít annak. Lehet például inaktív is.
Ki számít inaktívnak?
Ahogy a neve mutatja, ebbe a csoportba azok tartoznak, akik a munkaerőpiacon nincsenek aktívan jelen. Ide tartoznak legnagyobb részt a nyugdíjasok és az iskolába járók, illetve a gyermeket nevelők. Persze lehet, hogy ők is szívesen vállalnának munkát, azonban ha nem keresnek aktívan állást vagy nem állnak rendelkezésre a munkához, akkor nem számítanak munkanélkülinek. Ez egyébként nem a KSH miatt van így, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) szabályai alapján történik a besorolás.
A munkanélküliségi rátán túli munkanélküliségnek az öregedő Európában is egyre nagyobb jelentősége van, így az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) 2011-től kezdve kezdte számolgatni, mennyi is lenne az egyes országokban az inaktív, de dolgozni vágyóakból álló “munkaerő-tartalék”. 2012-ben például így álltak az egyes országok, a pirossal jelölt kiegészítések jelképezik a munkaerő-tartalékot. Magyarországon az idei második negyedévben 10,3 százalékra ment le a munkanélküliségi ráta, de munkaerő-tartalékkal együtt a ráta nagyjából 14 százalék lenne, tehát most lejjebb vagyunk, mint 2012-ben.
(profession)

Ha pedig még hozzászámoljuk azokat a magyarokat -kb. félmilliót- akiknek mert Magyarországon nem jut munka, külföldön dolgoznak, máris 25% körül alakul Döbrögisztán munkanélküliségi mutatója.