Jönnek a műanyag pénzek: mi is fizethetünk plasztik forinttal?

Egyre több ország dönt úgy, hogy fokozatosan lecseréli papír-alapú bankjegyeit, és egy újabb készpénz-technológiára, a (részben vagy egészben) műanyag pénzre vált. A Pénzcentrum.hu annak járt utána, mikor fizethetünk mi papír helyett műanyag bankóval?
Egyre több országban használnak műanyag, pontosabban polimer bankjegyeket. Brunei, Új Zéland, Vietnam, Kanada, Malajzia, Izrael, vagy Románia után tegnap jelentette be a Bank of England, azaz a brit jegybank, hogy 2016-tól átállnak a polimer bankókra. A szigetországban a legnépszerűbb, 5 és 10 fontos papírpénzeket (pontosabban nem papír, hanem gyapot - ez a magyar bankjegyek alapanyaga is) cserélik elsőként. A műanyag pénzt természetesen nem úgy kell elképzelni, mint egy bankkártyát, első ránézésre a hagyományos bankjegyre hasonlít, igaz, más a tapintása, máshogy (szinte egyáltalán nem) gyűrődik, és általában vékonyabb is.

Miért jobb a polimer bankjegy, mint a "hagyományos" papírpénz?

A Bank of England tanulmánya három fő érvet említ a műanyag bankjegyek mellett:

- Biztonságosak: sokkal nehezebb hamisítani őket, mint a papírpénzt, leginkább a különleges, hétköznapi emberek számára elérhetetlen nyomdatechnológia miatt.

- Tartósak: a hagyományos papírpénzek gyártása költséges, viszonylag könnyen elszakadnak, rongálódnak. Egy polimer bankjegynek az sem árt, ha kimossuk, sőt, sokáig megőrzi színét, jelzéseit. Bár gyártásuk költségesebb, hosszabb távon mindenképp megéri a használatuk.

- Tisztábbak: felmérések szerint pénzeink sok baktériumot hordoznak (természetesen azért, mert sok kézben megfordulnak). A műanyag bankók ebben a versenyben is jobban teljesítenek.

Ausztrál dollár - 1993 óta polimerből

Nálunk mikor lesz?

Magyarországon jelenleg nincs napirenden a papír alapanyagú bankjegyek felváltása polimer bankjegyekre - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Mint írták, a polimer bankjegyek néhány országban évek óta jelen vannak ugyan, mégis a világ jegybankjainak meghatározó többsége továbbra is a papír alapú, esetleg papír-műanyag kombinációjú bankjegyek alkalmazását részesíti előnyben (például a két "világpénz" mint az amerikai dollár, vagy az euró esetében is).

A nemzetközi kibocsátói tapasztalatok szerint a papírgyártási és nyomdaipari technológiák folyamatos fejlődésének köszönhetően a papír alapú bankjegyek esetében továbbra is magas fokú hamisítás elleni védettség érhető el, továbbá az elmúlt évek során jelentősen növekedés volt elérhető a bankjegyek élettartamát illetően, miközben előállításuk is költséghatékony - véli az MNB.

Tulajdonképpen a miénk sem papír

A Magyar Nemzeti Bank 1997-től kezdte meg a jelenleg forgalomban lévő bankjegyek kibocsátását. A bankjegyek papír alapanyaga a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-ben készül, a bankjegyek nyomtatása a Pénzjegynyomda Zrt.-ben történik. A bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. A bankjegypapír alapanyaga gyapot (Ez teszi lehetővé, hogy a bankjegy kézről- kézre járva, hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon), alapszíne fehér, címleteinek mérete azonos (154 mm x 70 mm).

A bankjegyek a hamisítás elleni védelem biztosítása érdekében több biztonsági elemet is tartalmaznak. Ezek között vannak szabad szemmel láthatók, és olyanok is, melyek speciális segédeszköz alkalmazásával azonosíthatók. A bankjegyek tartalmaznak olyan hasonló megjelenésű biztonsági elemeket, amelyek minden címleten megtalálhatóak és olyanokat is, amelyek csak egyes címleteken kerültek alkalmazásra.


Orosz Márton

2016-ban az ötfontos, 2017-ben pedig a tízfontos papír bankjegyeket váltják fel műanyag alapú bankjegyek Nagy-Britanniában, jelentette be a Bank of England (BoE) december 18-án.

A BoE azt is közölte, hogy a brit királynő portréja mellett egy történelmi személyiség képe is helyet kap majd az új műanyag bankókon. A 2016-ban forgalomba kerülő ötfontosokon Winston Churchill egykori brit miniszterelnök portréja, a 2017-es tízfontosokon pedig Jane Austin angol regényírónő arcmása lesz látható.

CRI – SzRTI

Szerbia is kihullik az EU markából?

Az EU még észhez sem tért az Ukrajna miatti orosz bravúros politikai manőverből, már jön is az újabb. Szerbia aláírta az Európai Úniós Csatlakozási szándéknyilatkozatot, de számos probléma miatt a csatlakozás eddig elhúzódott. Most, hogy Ukrajna látványosan és a nyugat számára szégyenteljes politikai verességgel egybekötve távozott az EU érdekszférából, elővették a tartalékot, Szerbiát.

Brüsszel bejelentette, hogy rövidesen folytatják Szerbiával az EU csatlakozási tárgyalásokat. De valószínű, hogy elkéstek. Olyannyira lefoglalta őket Ukrajna, annyi pénzt és energiát fektettek bele, hogy közben Szerbia teljesen háttérbe szorult. Csak nem Moszkva számára, mert ők szépen a hátsó ajtón besétálva folyamatosan tárgyaltak a szerbekkel. Katonai megállapodást kötöttek, befejezték a Déli Áramlat kivitelezésének tárgyalásait, és a tegnapi napon megállapodást írtak alá, hogy Oroszország 5 milliárd eurót fektet be Szerbiában.

A Gazprom segítségével a szerb olajipari vállalat már kezdi visszanyerni vezető szerepét Szerbiában. Annak idején a NATO bombázásban a NIS (szerb kőolajcég) infrastruktúrájának jelentős részét elvesztette, és a nyugati olaj vállalatok beférkőzése miatt teljesen háttérbe szorult. Mára a Gazprom segítségével a második legnagyobb olajcég Szerbiában, és a Déli Áramlat megállapodásban is ők szerepelnek, ezzel az egyik legjelentősebb céggé nőtte ki magát a régióban. AZ oroszok a mostani tárgyaláson jelezték, hogy további energetikai fejlesztésekben is részt vesznek Szerbia területén.

A nyugat lehet hogy a két szék között beesett a pad alá? Annyira elvakultan hitték, hogy Moszkva tétlenül fogja nézni az erkölcstelen mesterkedéseket? Úgy gondolták, hogy minden az övék és csak a lopásra kell összpontosítani? Szerbia erősen kötődik az orosz "anyaországhoz". Ebben az esetben is nagy csaták várhatóak, éppúgy mint Ukrajnában. Lefizethető ember, buzi, pedofil, genetikai hulladék mindenütt van, és addig van kit a nyugatnak mozgatni. De Ukrajna példája megmutatta, hogy lehet a másik oldal is erős. Reméljük így lesz Szerbiában is.

Kemény Gábor

MEGSZŰNIK AZ MSZP?

A Jobbik elszámoltatná az MSZP-t és a Demiszt

A Jobbik azt szeretné, ha az Országgyűlés törvényben gondoskodna a rendszerváltás előtti időszakhoz kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról. Erről Gaudi-Nagy Tamás beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Jobbik országgyűlési frakciójának tagja ismertette: az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtotta az Országgyűlésnek. Ebben azt kezdeményezi, hogy minden szervezet, amelyhez 1989-90-ben került a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) akkori áron számolva 12 milliárd forintos vagyonából, részletes elszámolást készítsen ezeknek a vagyontárgyaknak a jelenlegi helyzetéről.

Gaudi-Nagy Tamás szerint ez a rendszerváltás egyik legkomolyabb lezáratlan ügye, ezért azt kezdeményezi Kövér László házelnöknél, hogy kivételes sürgős eljárásban még az idén fogadja el az Országgyűlés ezt a törvényt.

A törvényjavaslat szerint az érintett szervezeteknek - főleg az MSZP-nek és a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (Demisz) január végéig kellene leadniuk az elszámolásukat, amelyeket az Állami Számvevőszék ellenőrizné. Amennyiben valamely szervezet nem ad le elszámolást, vagy a leadott dokumentumot az Országgyűlés nem fogadja el, akkor az érintett szervezet július 31-ével automatikusan megszűnne.

A jobbikos politikus reményét fejezte ki, hogy a kormánypártok támogatni fogják a javaslatát.
Az MSZP székháza előtt tartott sajtótájékoztatón Gaudi-Nagy Tamás megpróbálta a törvényjavaslat egyik példányát átadni az ellenzéki párt képviselőjének, azonban azt senki nem vette át.

Hungária Televízió

A Szent Koronával bohóckodtak a másodvonalas osztrákok

Csak azért másodvonalas, mert ugye egyikük sem osztrák, hanem zsidó. Ebből kifolyólag a magyar kormány valószínűleg semmit sem fog tenni. PEDIG!

A cikkekben és felháborodott írásokban bemutatott videó a magyar nagykövetségen készült. A nagykövetség, hiába van Bécsben, magyar felségterületnek számít, és ott a magyar törvények érvényesek. Ebben az esetben pedig a magyar ügyészség köteles eljárni. Nincs kibúvó, hogy talán nem kell komolyan venni, az ügy sokkal jelentősebb magyar szempontból, mint egy izraeli zászló elégetése, amelynek ügyében szintén köteles volt a bíróság eljárni.

"Osztrák" humoristák(?) provokálnak. Na majd a NER biztos megmutatja!

Ebben az esetben, mint ahogy az az én ügyemben, mikor Ausztriában perbe fogtak fegyverügyben bűncselekmény gyanújával (egy fordulós tárgyaláson fölényesen győztünk) köteles voltam megjelenni a kinti bírságon, mert ha nem teszem, bűncselekmény miatt nemzetközi körözést adtak volna ki ellenem. Tehát nincs mese, köteles a magyar Főügyészség eljárni és kivizsgálni az ügyet, és a három vicces kedvű féreg megjelenni a magyarországi bíróságon (és nem jogi képviselőt küldeni) ellenkező esetben nemzetközi elfogatóparancs alapján előállíttatják őket, de akkor a vád már szökés kísérletével is kiegészülhet.

Sajnáljuk, hogy a bécsi nagykövet ilyen gyenge félnek mutatkozott, hogy nem állította le őket, hogy igen uraim ez sajnos bűncselekmény lenne, tehát kérem ne viccelődjenek a magyar koronával, hanem belement a viccelődésbe, sőt engedélyt adott rá, így maga is részese lett annak. Bármilyen jó nagykövet nem hisszük, hogy ezt megúszhatja büntetés nélkül.

Sokkal jelentősebb ügyről van szó, mint hisszük. Az a népség, aki mindenhol és mindenkiből gúnyt űz, akik közül egy széles réteg abból él, hogy másokat parodizál, lejárat és megaláz, most olyan ügybe nyúltak, ami sokkal nagyobb, mint az ő kis vacak képzeletük gondolná. Elfogadjuk-e azt, hogy egy zsidó felháborodik a zsidó zászló égetésen? Persze, csak nem érdekel senkit. De egész más a helyzet, ha valaki ezt az izraeli nagykövetségen teszi. Abban sem vagyok biztos, hogy élve kijutna, de hogy a kiadatását követelnék, ráadásul jogosan, az biztos. Akkor miért kellene nekünk egy szakrális, beavatási nemzeti jelképpel bohóckodó, magyar gyalázóval másképpen tenni, ha megvan a jog, sőt a törvényi kötelesség az eljárásra?

Most a Fidesz válasz elé került. Belerúgjon-e a hitsorsos zsidókba, vagy kussoljon? Szankcionálja-e nagykövete gyengeségét, és éljen-e azzal a törvénnyel, amelyet hozott, vagy ahogy mondani szokták: segget csinál a szájából? A törvény csak a magyarokra vonatkozna, és ezekre nem? Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Megerősítés Ausztriából:

Telefonon felkerestük az Ausztriában élő, a nemzetközi jogban is jártas ügyvéd kapcsolatunkat, és a következő tájékoztatást adta: Először is felháborító, ami történt, és elvárható, hogy a kormány nyilatkozatot adjon ki. Jogi szempontból a nagykövetség területén valóban a magyar törvények hatályosak. Az ügyészség nem tesz hivatalból lépéseket (nem kötelező TV-t nézniük). Az eljárást az ügyészség akkor indítja meg, ha polgári bejelentés történik, vagy feljelentés alapján teszik meg. Ebben az esetben bűncselekmény gyanújában fognak nyomozni, amennyiben a paragrafus alapján bűncselekmény a szent korona gyalázása, azzal viccelődni, vagy megalázni.

Ausztriai magyarok véleménye:

"Sajnálattal hallottuk a történteket, ugyanis a jelenlegi magyar nagykövet egy kiváló ember, a munkáját odaadással végzi. Teljesen új stílusban, közvetlenül, az emberek szintjén, nem magas lóról, mint ahogy azt az elődeinél megszoktuk. Kiállása miatt valamennyi magyar vonatkozású kérdésben már sok borsot tört az osztrákok orra alá, mert ő valóban képviseli magyar érdekeket. Szerintünk ez kifejezetten egy személyének szóló cionista provokáció volt, hogy eltávolítsák a helyéről. Sajnáljuk, hogy ennyire rosszul reagált és belesétált a csapdába. Valójában a három provokátort el kellett volna vezettetnie, és elzavarni az épületből. Reméljük sikerül megoldania az ügyet, de mielőbb bocsánatot kell kérnie a magyaroktól! A három provokátort mielőbb bíróság előtt szeretnénk látni."

Ausztriai Magyar Közösség:

"Az utolsó információnk szerint sajnos a provokáció egy lehetséges változat. A Nagykövet Úr munkásságát nem ismerjük, de a cionista férgek részéről bőven belefér egy ilyen provokáció."

http://www.hidfo.net/2013/12/19/szent-koronaval-bohockodtak-masodvonalas-osztrakok

Aki a Szent Koronát gyalázza, ellenség! -a Magyarok Világszövetségének tiltakozó nyilatkozata

A Magyarok VIII. Világkongresszusa a magyar nemzet első számú, létmeghatározó szimbólumává nyilvánította a Szent Koronát, amelyet Magyarország Alaptörvénye is a magyar államiságot megtestesítő szimbólumként nevesít.

A "magyar nemzet új meghatározásának" 3.1. pontja meghatározó mondatba foglalja a Szent Korona szerepét a magyar nemzet életében: „A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép.”

Aki tehát a Szent Koronát meggyalázza – amint az a minap Bécsben, Magyarország nagykövetségén, a magyar nagykövet jelenlétében és hallgatólagos beleegyezésével, három osztrák színész gyalázatos provokációja révén megtörtént – a magyar államot, sőt a magyar nemzetet gyalázza meg.

A Szent Korona Magyarország bécsi nagykövetségén történt meggyalázása megengedhetetlen bűn. Aki a Szent Korona ellen cselekszik, a magyar nemzet ellensége, amint azt a magyar nemzet új meghatározásának 4.6. pontja tételesen megfogalmazza.

Mindezek alapján a Magyarok Világszövetsége felhívja a külügyminisztert és az államelnököt, hogy rendeljék vissza Magyarország bécsi nagykövetét, Szalay-Bobrovniczky Vincét, és szereljék le a diplomáciai testületből, mint arra teljesen alkalmatlan személyt. Ugyanakkor felszólítjuk a kormányt, hogy a Szent Koronát meggyalázó három osztrák színészt, mint a magyar nemzet ellenségeit nyilvánítsák Magyarország területén nem kívánatos személyekké.

A Magyarok Világszövetsége szükségesnek látja, hogy a magyar kormány külpolitikájában is emelje a legfőbb teendők közé a Szent Koronának a történelmi magyar állam első számú közjogi személyiségeként való megismertetését, és követelje meg az ennek kijáró tiszteletet.

Budapest, 2013. december 19-én

A Magyarok Világszövetsége

(MVSZ Sajtószolgálat)

Bécsi advent: negyvenezer osztrák köztisztviselő tüntetett

Romló életszínvonaluk, bérüknek az infláció mértékét el nem érő emelése miatt tüntetett szerda este Bécsben mintegy negyvenezer osztrák köztisztviselő. A tüntetők az új kormánytól nem csak azt várják, hogy a takarékoskodásra koncentráljon, hanem figyeljen a köztisztviselők életszínvonalára is, mert – mint állították – többet kell dolgozniuk kevesebb pénzért. “Kevesebb pénzt a bankoknak, és többet nekünk!” – volt olvasható az egyik transzparensen, utalva a bankmentő csomagokra.
Az új osztrák kormány, amely a héten tette le a hivatali esküt, ígéretet tett arra, hogy megvédi az állami alkalmazottak életszínvonalát, de leszögezte, hogy az ország költségvetését szigorúan egyensúlyban fogja tartani. A köztisztviselők szakszervezete 2,3 százalékos béremelést akar, a kormány azonban csak 1,7 százalékosat ajánl.
Az emelés magasabb ugyan, mint az 1,4 százalékos jelenlegi infláció, de érvük szerint ez nem ellensúlyozza az előző évi, 2,3 százalékos drágulást, mert tavaly bérstop volt.
Utcai tiltakozásokat váltott ki az előző napokban a pártokat tekintve változatlan összetételű, új szociáldemokrata-konzervatív koalíciónak az a döntése is, hogy a felsőoktatásért is felelős tudományos minisztériumot összevonták a gazdasági minisztériummal. Kedden délután Bécsben és az ország több más nagyvárosában összesen közel tízezren vonultak az utcákra, hogy így fejezzék ki az osztrák felsőoktatás jövője miatti aggodalmukat.
Az Európai Unióban az osztrák gazdasági növekedés a második legnagyobb, és Ausztriában a legkisebb a munkanélküliek aránya az eurózóna országai közül.
(HVG)

“Az Európai Unióban az osztrák gazdasági növekedés a második legnagyobb, és Ausztriában a legkisebb a munkanélküliek aránya az eurózóna országai közül.”
-Valamit rosszul csinálnak a sógorok! “Kevesebb pénzt a bankoknak, és többet nekünk!”-követelték a nyomorgó osztrák köztisztviselők!

Megint bohócot csinál magából a magyar külügy - izraeli gázt veszünk

A miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára hétvégén két napos tel aviv-i "látogatáson" (számadáson) vett részt, majd egy megdöbbentően provokatív interjút adott a Jerusalem Postnak. 

Ebből kiderül, hogy szerinte Magyarország az izraeli földgázexport közép-európai elosztó központja lehetne. Szíjjártó szerint erre azért van szükség, mert hazánkba az import földgáz 90%-a orosz forrásból érkezik, és az EU elvárásainak megfelelően ennek csökkentésére törekszünk.

Így a Fidesz többszörös önellentmondásba került. Ellenzékből az Európai Unió által erőltetett Nabucco projekt mellett kampányoltak, amihez a NATO által lerohant közel-keleti országokból biztosították volna a földgázt. Csakhogy a NATO szíriai partraszállásának útjába állt egy összevont orosz földközi- és fekete-tengeri flotta, így a Nabucco projekt gáz nélkül maradt. Egy gáz nélküli gázvezeték-projekt támogatásával pedig bármilyen kormány nevetségessé tenné magát, így a Fidesz végül átpártolt a Déli Áramlat mellé.

Alig egy héttel ezelőtt a pártelnök holdudvarához tartozó szűk kör bevonásával aláírták a Gazprommal a megállapodást a Déli Áramlat projekt megkezdéséről. Válaszul a külügy képviselete Tel Avivba szaladt, hogy biztosítsa Magyarország "elsőszámú befektetőit", mi továbbra is tartjuk magunkat az izraeli földgáz megvételéhez.

Ebben a korábbi izraeli-magyar kormányközi megállapodásban pedig szintén van egy csavar: az Izrael által feltárt gázmezők éppenséggel nem Izrael határain belül találhatók, hanem olyan tenger alatti források kitermelésére kötöttek előre megállapodást, ami egyelőre nem tartozik Izrael területéhez. A megállapodás tárgya a szír felségvizek alatt van, amiről a cionista kormány úgy gondolta, hogy a közeljövőben egy amerikai-izraeli hadjárat keretén belül Izraelhez lesz csatolva. Ez a művelet ugyanúgy elmaradt, ahogy a Nabucco projekt is gáz nélkül maradt. A felsorakozó orosz flottával szemben nem indult meg a NATO beavatkozás, így nincs se Nabucco, se nagy izraeli gázüzlet.

Ennek ellenére a magyar külügy megjelenik Tel Avivban, és biztosítja a cionista kormányt, hogy felvásároljuk az új földgázlelőhelyekről kitermelendő földgázt? Mindezt azért, hogy csökkentsük egy olyan országtól való energetikai függőségünket, aminek a flottája jelenleg is az Izrael által kitermelni szándékozott gázmezők felett tartózkodik?

Joggal mondhatjuk, hogy a magyar külpolitika módszeresen bohócot csinál magából. Az eset kapcsán csak az a kérdés: ennyire nem mernek ellent mondani az izraeli "befektetők" exportajánlatainak, vagy a Fideszen belül megszilárdult a törésvonal, és a belügy már az orosz érdekszféra felé húzna, a külügyi képviselethez köthető csoportok pedig tovább kapálóznak az európai integráció és az izraeli üzletek mellett.

Gazdasági és szociális alapon világos a helyzet, így nem lehet semmiféle ellentmondás. A magyar kormánynak mindenkor a magyar ember érdekét kell képviselnie. Mivel a földgáz-üzlet havonta számlák formájában érinti a magyar "fogyasztók" pénztárcáját, a magyar kormánynak olyan forrásból kell importálnia a gázt, ami a lehető legolcsóbb lesz a "fogyasztók" számára. Nem a világ másik feléről, háborús övezeteken keresztül húzódó szállítási útvonallal, hanem a lehető legközelebbi forrásból, stabil ellátást biztosítva. Erre egyetlen lehetőség van, és ez az orosz export.

A magyar kormánynak nem az orosz gázbehozatal csökkentésére kell törekednie, hanem arra, hogy mielőtt az orosz import gáz az emberekhez eljut, a lehető legkevesebb adóterhet tegye rá. A demokrata kormány esetében azt is hozzá kell tennünk: lehetőleg ne budai villákat, luxusautókat, yachtokat vegyen belőle. Az államközi energetikai megállapodásoknak nem az az értelme, hogy a kormány minél több pénzt tudjon zsebre vágni. Hanem hogy az emberek megélhetése olcsóbb, könnyebb legyen, - hogy kialakulhasson az  általános létbiztonság.

Fenyvesi Áron

Le Monde: európai védelem kell a jogállam szétesése ellen

Magyar diszfunkció
Az Európát sújtó válság tényleges megoldására 11 német közgazdász, jogász és politológus tanulmányban sürgeti, hogy mélyítsék el az integrációt, beleértve főleg az igazi európai gazdasági kormányzás megteremtését – írja a Le Monde.
Ehhez szorosabb összefogást javasolnak a tagállamoknak négy fő elv alapján. Ezek közül a harmadik kimondja, hogy az EU jogközösség. A tagállamok számára kell a bizonyosság, hogy az összes kormányt legitim módon választották meg, hogy a törvények összhangban vannak az alkotmánnyal, és hogy a polgárok szabadok és egyenlőek a jog alapján.

A felvétel során minden új tag számára előfeltétel, hogy fenntartsák a közös normákat. Csakhogy Európának jelenleg nincsenek hatékony és hiteles eszközei, hogy betartassa ezt a kötelezettséget. Magyarország rá a bizonyíték.

Ha nagyobb gazdasági válság következik be, a társadalmak hajlamosak radikalizálódni és veszélybe kerülhet a demokratikus berendezkedés. Ezért döntő, hogy az euróövezet olyan szankciós mechanizmust alakítson ki, amely szavatolja tagországok közti demokratikus bizalmat, tehát hogy mindegyik tudja: van védelem a jogállam szétesése ellen. Még általánosabban megközelítve a kérdést: az unió mint jogközösség alapvető módon függ attól, hogy ténylegesen tiszteletben tartsák a jogot a tagállamokban. Amikor a törvényhozó, a végrehajtó hatalom, illetve az igazságszolgáltatás oly mértékben funkcióját veszti, hogy már senki sem él vele, az alapjaiban fenyegeti a közösséget.

Bizonyos, válságban lévő országok példája/diszfunkciója tanúsítja, hogy valós ez a veszély. Épp ezért egyértelműen elsőbbséget kell élveznie az igazi jogállamiság előmozdításának, ami lehetővé teszi az európai jog hatalmának megszilárdítását.

168 óra