A Kúria megmentette a bankokat!

A bankoknak 100-200 milliárd forintos terhet mindenképpen jelent a Kúria hétfői jogegységi döntése, de az összeg még nőhet. A Kúria ugyanis hagyott egy peralapot a devizahiteleseknek. Az egyoldalú szerződésmódosítás mértékét ugyanis messze nem minden esetben definiálták a bankok a devizahitelessel kötött szerződésekben.

Első ránézésre a bankok fellélegezhettek. A figyelmetlen devizahitelesek viszont vesztésre állnak: a Kúria a bankok részéről mindössze a deviza vételi és eladási ára közötti árfolyamrés alkalmazását ítélte tisztességtelennek mai döntésében, míg az árfolyamkockázatot az ügyfelek nyakába varrta. Az egyoldalú szerződésmódosításnál pedig legfeljebb egy apró egérutat hagyott a pénzintézetekkel perben álló ügyvédeknek. Ennek megfelelően erősödött a forint és az OTP-részvények árfolyama is.

Amíg a törvény másképp nem rendelkezik

A bíróságok számára kötelező érvényű jogegységi döntés egyértelművé tette, hogy a bankok nem élhetnek az árfolyamrés kihasználásával, mert a devizavételi és eladási árfolyamok különbsége és annak számítási módja a fogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos. Ezért a bankoknak mindaddig a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazniuk, amíg esetleg egy jogszabály másként nem határoz.

A kormány az elmúlt hónapokban világossá tette, hogy a Kúria döntése után készül egy olyan törvénykezésre, amely segít a devizahitelek kivezetésében a piacról. Ennek része lehet akár egy ilyen árfolyam-meghatározás is. Ez a jogszabály azonban lehet, hogy csak technikai jellegű pontosítást tesz, vagyis az MNB árfolyama helyett az adott bank napi középárfolyamát teszi meghatározóvá, ami a pénzintézetek szempontjából kedvezőbb lenne.

Ha az MNB-árfolyamot vesszük számításba, akkor a bankoknak ez a verdikt legfeljebb 100-200 milliárd forintjukba kerülhet. Ők azt mondják, ez már az a szint, amikor a buborékot is kihagyják a vízből, és egy-két fokkal kevésbé hűtik le a légkondis épületeket. Elmaradhat a fizetésemelés, és lehetnek további leépítések, de a bankrendszer nem omlik össze. Igaz, ha a Kúria mindenben a bankok tisztességtelenségét látta volna, nem pedig a fogyasztók kellő tájékozódásának a hiányát, akkor a mintegy 2 ezer milliárd forintos teher akkora lett volna, amit már nem a pénzintézeteknek kellett volna megoldaniuk, hanem az államnak.

A fogyasztói felelősség

A Kúria azonban nagyon is felelős állampolgárokkal számolt. Így azt is kimondta, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli. Ez alól legfeljebb az lehet kivétel, ha az adott szerződés oly mértékig felületes vagy érthetetlen, hogy az a fogyasztót megtéveszthette. Annál viszont sokkal kifinomultabbak a banki jogászok által kidolgozott dokumentumok, mintsem hogy ilyenbe belekapaszkodhatnának az ügyvédek.

Hasonlóan ítélte meg a Kúria az egyoldalú szerződésmódosítást. Ez csak akkor tisztességtelen, ha a devizahiteles szerződésben nem rögzítik a módosítás lehetőségét, illetve nem határozzák meg a szerződésmódosítás lehetséges okait, módját és mértékét. A lehetséges okokat a bankok többnyire maguktól is felsorolták, de 2009-től a hitelintézeti törvény konkrétan is több tucat lehetséges ok megnevezésére kötelezte a bankokat. A szerződések a módosítás módját is értelemszerűen tartalmazzák, például akként, hogy 30 napos hatállyal vagy a következő kamatperiódusban lép életbe.

Íme a kiskapu

A mértéke azonban már más kérdés. Ebben az esetben a Kúria – meglehetősen nehézkes jogi nyelven – annyit mond, hogy az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell figyelembe venni. Tehát például ha egy jegybanki kamatdöntéshez igazodott az egyoldalú szerződésmódosítás, akkor annak mértékével arányosan és akkortájt kellett megtörténnie a devizahiteles kontraktus változásának. Márpedig banki jogászok is elismerték a VS.hu-nak, hogy habár alkalmazzák az arányosság vagy a szimmetria elvét, de azokat a szerződés nem feltétlenül tartalmazza.

Így a bankok arra számítanak, hogy habár konkrétan és rövid távon túlélhető számukra a Kúria döntése, azért továbbra is végtelen pereskedésnek néznek elébe. Ez viszont a devizahitelesek részéről reménysugár: ügyvédjeik továbbra is egyesével nyerhetik meg a csatát. Ezen csak az változtathat, ha a következő hetekben a kormány valóban előrukkol olyan megoldással, amely előbb-utóbb kivezeti a lakossági devizahiteleket. Ez viszont valószínűleg újabb “fizetnivalót” jelent a bankoknak. Kormánypárti politikusok ugyanis arra céloztak, hogy a végtörlesztéshez hasonló megoldásokon dolgoznak. Annak idején, vagyis 2011-2012-ben a rögzített árfolyamon lehetővé tett végtörlesztés 370 milliárd forint veszteséget okozott a pénzintézeteknek.
(vs)

1. A döntés

Kúria: tisztességtelen az árfolyamrés, szigorú feltételekhez kötött az egyoldalú szerződésmódosítás.

A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött – mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.

A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kifejtette: a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége általában nem vizsgálható. Csak akkor, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos a szerződés szövegezése, vagy a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás miatt.

Ha mindezek miatt a fogyasztó alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen – mondta a szóvivő.

Kérdésre válaszolva Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azt emelte ki, hogy e vonatkozásban a bizonyítási teher a fogyasztóé: elvi lehetősége ugyan van arra, hogy bizonyítsa, nem kapott megfelelő tájékoztatást, de álláspontja szerint ez ritkán sikerülhet. A bíróságoknak pedig erről esetenként kell majd dönteniük.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből. Wellmann György szerint a jogalkotás megoldhatja ezt a kérdést. A Kúriának nem feladata, hogy ötleteket adjon, csak ha ilyen kérés felmerül, de a sajtóban lehetett olvasni például a hitelek forintosításáról.

A jogegységi döntés kitér arra is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezéseknek meg kell felelniük a Kúria polgári kollégiuma egy korábbi véleményében megfogalmazott szigorú, tételes oklistának.

A hivatkozott vélemény tartalmazza az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elvét, és ha ezeknek a szerződés egyoldalú módosítást szabályozó rendelkezései nem felelnek meg, akkor tisztességtelenek és ezért érvénytelenek, vagyis ezek figyelmen kívül hagyásával kell újraszámolni a szerződést.

Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. (Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tették lehetővé például a kamatemelést.)

Wellmann György kiemelte: a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a kollégiumi véleményben, illetve jogegységi döntésben rögzített szigorú feltételeknek szerinte nagyon kevés szerződés fog megfelelni, így többnyire tisztességtelennek minősülnek.

Simonné Gombos Katalin kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Kásler-ügyben nemrég született döntéssel összhangban a polgári törvénykönyvnek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.

A hitel folyósításakor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. Továbbá e rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.

Wellmann György elmondta, hogy a jogegységi határozat nyomán bonyolult elszámolási viszonyok alakulhatnak ki, az egyes hiteleknél “az egész eddigi elszámolás borul”. Feltehetően a bank az új elszámolással megkeresi az érintett adósokat, akik ezt vagy elfogadják, vagy bírósághoz, illetve pénzügyi békéltető testülethez fordulnak. A bíróság azonban csak határozott, összegszerű keresti kérelemről tud dönteni, amit az adósoknak ezekben az ügyekben nem könnyű kiszámolniuk. A kollégiumvezető hozzátette: a mostani határozattal végleg elhárult az akadály a jogalkotás elől, “a jogalkotásra hárul az a feladat, hogy most ezt a helyzetet megoldja”; ezért nem ajánlaná a devizahiteleseknek, hogy további pereket indítsanak, meg kellene várniuk a jogalkotást.

Wellmann György kitért arra is, hogy a bíróság nem a közgazdasági racionalitást, igazságosságot vette figyelembe, hanem arról döntött, hogy tisztességtelen-e az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses kikötés, és ha igen, akkor érvénytelen, kimarad a szerződésből. Így a bankok azt a szerződésmódosítást sem tudják megtenni, amely közgazdaságilag, pénzügyileg indokolt lenne, ami a bankok számára “nagyon hátrányos és igazságtalan” lenne. A kollégiumvezető szerint ezért a jogalkotónak méltányos megoldást kell találnia, például törvényben előírni, hogy csak a referenciakamathoz kötött módosításokat lehessen a bankoknak érvényesíteniük.

Arra a kérdésre, hogy a jogalkotó hozhat-e olyan törvényt, amely szerint az árfolyamrés visszajár, a kollégiumvezető úgy válaszolt: “szerintem igen”.

Wellmann György arra a kérdésre, hogy a jogegységi döntés mely szerződésekre vonatkozik, elmondta: a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában minden magyar bíróságra kötelező, míg például a lízingszerződéseknél – melyeknek vannak speciális elemei – az adott ügyben eljáró bíró dönti el, hogy mennyiben alkalmazza a jogegységi döntést.

2. Erősödött az OTP részvénye a Kúria jogegységi döntése után

Csányi Sándor az OTP elnöke, a leggazdagabb Magyarországon

Erősödni kezdett az OTP részvénye a Kúria jogegységi döntésének hétfői bejelentése után, később azonban kissé korrigált az árfolyam.

A részvények ára nem sokkal 13 óra előtt 4440 forint volt, 13 óta után 10 perccel 4540 forinton állt.

3. Átmeneti forinterősödés

Hirtelen, a devizahitelekről hozott kúriai döntés után nagyot erősödött a forint hétfőn kora délután a főbb devizákkal szemben a bankközi kereskedésben, de rövid időn belül korrigáltak az árfolyamok.

Az euró árfolyama 307,75 forintról 306,92 forintra, a dolláré 227,40 forint környékéről 226,60 forintra változott, de negyedórán belül korrigáltak az árfolyamok: az euró 13 óra 20 perckor 307,58 forinton állt, a dollár 227,14 forinton.

4. Elemzők: egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket

Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése nyomán – mondták az MTI által megkérdezett piaci elemzők.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.

Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve.

Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.

5. A Magyar Bankszövetség főtitkárának sajtótájékoztatója

A Bankszövetség sajtótájékoztatója, a Kúria döntésével kapcsolatban. – Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára és Sütő Ágnes a Bankszövetség kommunikációs vezetője sajtótájékoztatót tartottak a Kúria deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntéséről a Magyar Bankszövetség székházában 2014. június 16-án.

A Magyar Bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja – mondta Kovács Levente. Hangsúlyozta: a jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.

Kovács Levente rámutatott: olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel.

A jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.

A Kúria döntését óriási várakozás előzte meg – mondta Kovács Levente, hozzáfűzve: a bankszövetség szerint fontos döntés volt, hogy a Kúria szerint a deviza alapú jelzáloghitelek valós termékek, amelyeket vissza kell fizetni. A Magyar Bankszövetség szerint az árfolyamrés ügyében hibás döntés született, az árfolyamkockázattal kapcsolatos határozat azonban a bankok megítélését erősítette meg – emelte ki.

A bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése az árfolyamrés kapcsán szakmailag indokolatlan, a bankoknak így most meg kell fizetniük 15-20 évre az átváltási költségeket, ami a devizapozíciók fedezése kapcsán náluk jelentkezik.

Az árfolyamkockázat kezelésével kapcsolatos ítélettel a bankszövetség egyetért – tette hozzá.

Kovács Levente kiemelte: a bankszektor eddig is úgy működött, hogy minden szabályt betartott.

A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek – szögezte le.

Kovács Levente szerint rövid idő áll rendelkezésre a végleges megoldásig, ezért úgy vélte, nincs értelme új pereket indítani, “bedőlni megtévesztő ígéreteknek”.

A főtitkár szerint várhatóan “automatikusan végrehajtható megoldás” születik, ezért minden banki ügyfélnek érdeke, hogy mihamarabb visszatérjen a hitelüket rendesen törlesztő ügyfelek közé, hiszen a szerződések tovább élnek majd.

Arra kérdésre, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: őszre már végleges megoldás születik, melynek során a bankoktól mindent visszavesznek, amit azok jogtalanul megszereztek, a főtitkár közölte: készek a tárgyalásokra a kormányzattal, négy éve folyamatosan egyeztetnek, az eddigi gazdasági megoldások helyett most a jogtechnikai megoldások ideje jött el.

MTI – Szabad Riport

Dr. Czirmes György véleménye a Kúria június 16-i döntéséről

Czirmes György

A Kúria 2014.06.16. döntése I.

Véleményem szerint az eddig ismertekhez képest nincs semmilyen új elem, sőt az EU Bíróság 2014.04.30-i döntéséhez képest szűkebben szabja meg az érvénytelenség, – tisztességtelen feltételek vizsgálhatóságának feltételeit:

Az EU Bíróság döntése értelmében a tisztességtelen feltételek köréből nincs kizárva az árfolyamkockázat vizsgálatának lehetősége, míg a mai döntés értelmében legtöbb esetben igen.

Saját vélemény: Az EU jog erősebb.

A döntés lehetőséget ad a teljes és részleges érvénytelenség megállapítására is, ha a tájékoztatás az átlagpolgár ismeretének megfelelő szinten történik.

Saját vélemény: A banki szerződésekben a tájékoztatás bonyolult szövegű, szakzsargonnal teletűzdelt szerződési tartalmakban fejeződik ki, amely alapján lehetséges a teljes vagy részleges érvénytelenség kimondása is.

Az egyoldalú módosítás tekintetében a feltételek a korábbi kúriai döntésnek megfelelően a korrekt és előzetes megfelelő tájékoztatáshoz kötődnek és csak olyan okokra hívatkozva lehet egyoldalúan módosítani, amelyet a bank nem láthatott előre és nem saját érdekkörében merült fel.

Saját vélemény: Az EU 87/102/EGK Irányelv szerint az ingatlangaranciával biztosított fogyasztói szerződéseket egyáltalán nem lehet egyoldalúan módosítani.

Az árfolyamrés tisztességtelen és az MNB középárfolyamán lehet elszámolni.

Saját vélemény: A Kúria 2013.07.04 döntése értelmében az árfolyamrés része a határozott kölcsönösszegnek. Hiánya miatt nincs határozott kölcsönösszeg megjelölve, így az egész szerződés semmis.

Konklúzió: A döntés alapján nyitva áll az út a parlament előtt, hogy törvényileg szabályozza újra az un. devizaalapú hiteleket és konkrétumokkal töltse ki a Kúria döntését.

Addig a bírói gyakorlatra vár, az elvi kúriai döntés gyakorlati kitöltése.

Bp. 2014.06.16.

Czirmes György

Emlékezzünk Nagy Imrére! Ki is volt ő?

A fél zsidó Nagy Imre 1896. június 7-én született Kaposváron, kereskedelmi iskolát végzett, "ami származásánál nem csoda",és lakatos mesterséget tanult. Az első világháború kezdetekor bevonul, majd orosz hadifogságba esik. Itt beáll a kommunista párt magyar, és belép a Vörös Hadseregbe (hazaszerető "magyar"), ezen belül a CSEKA gyilkos pribékjei közé. 

A párttagság mellett, a Nagy Kelet szabadkőműves páholy tagja, melynek köze volt a cári család likvidálásához. 

Az NKVD tagjaként végigjárja a ranglétrát, ami egyszerű besúgásokkal kezdődik, és gyilkosságok megtervezésével végződik. 

Magyarországra 1944-es év vége felé érkezik, ahol szintén folytatja a titkos jelentéseket. 1948-tól a magyar parlament elnöke, és innentől számtalan pozíciót tölt be kapcsolatai és párttagságának köszönhetően! 

Az 1952-es év hozta meg neki az igazi sikert, az év elejétől begyűjtésért felelős miniszter, és ugyanebben az évben miniszterelnök helyettes. A következő évben kinevezik miniszterelnöknek, ezt a pozíciót majd 2 évig tölti be. 

A párton belüli hatalmi harcok miatt 1955-ben minden funkciójától megfosztják, és kizárják a pártból. 

Itt már érezhető volt, hogy változásokat kell véghezvinni, és kialakult egy liberálisabb vonal, akik "reformokat" akartak a kommunista párton belül. Nagy Imrét fajtársai a hátulról biztosították, és kialakítottak egy igen jelentős politikai bázist. A külföldi összeesküvők (anyagi támogatók köztük Nelson A. Rockefeller) és hazai támogatóik, bérenceik, először a a zsidó érdekeket szolgáló Petőfi Körben fogalmazták meg a "Nagy Imrét a vezetésbe" jelszót. 

Ezek a népellenes erők, 1956 októberében elérkezettnek tartották az időt ahhoz, hogy kieszközöljenek egy nagyobb tüntetés sorozatot, melynek az irányítása rövid időn belül kicsúszott a kezeik közül, és egy szabadságharcba fordult át, melynek kimenetelét ismerjük. 

Nagy Imre itt ismét Magyarország miniszterelnöke az ideiglenes kormányban. Ő és cinkostársai tehetetlenül nézték a történteket, és várták az események kimenetelét. Sorsuk akkor pecsételődött meg, mikor a felkelők kijelentették, hogy nem ismerik el a jelenlegi kormányt (okt.30), majd később a Magyar Függetlenség című újság második számában, a szabadságharcosok újabb állásfoglalást közöltek, és a koalíciós kormányt is teljes mértékben elutasították. Ezt a fegyveres egységek is elfogadták( Széna- tér, Corvin- köz.)

Egy nemzeti alapokon működő szocializmus igénye helyett, nem akartak egy reform kommunistáktól hemzsegő új kormányt, és ezzel Nagy Imre és társai sorsa megpecsételődött!. 

A szabadságharc leverése után a Kádár kormány felelősségre vonja, és halálra ítélik. Az ítéletet 1958. június 16-án hajtják végre. 

Ilyen a sorsa azoknak az embereknek, akik az egész életüket hazugságokban élik, és mások kárán szereznek előnyt! Az isteni erkölcsök megtagadásáért nem várt rá más jövő, csak ez, mert ha lassan is, de Isten malmai őrölnek, és ő sosem ver bottal!

Alföldi Pál

200 gépjárműből álló orosz katonai konvoj tart Ukrajna felé

Oroszországban, a Rosztov régióban filmre vettek egy több mint 200 gépjárműből álló katonai konvojt, aminek útirányából és elhelyezkedéséből feltételezhető, hogy az ukrán határ felé tartott. A szemtanú szerint a konvoj nem szállított harceszközöket vagy fegyverrendszereket, kizárólag a hadsereg építőipari gépeiből állt a menetoszlop. A feltételezések szerint a konvoj a Donyecki Népi Köztársaság milíciái számára küldött segítség egy álló frontvonal és erődítmények kiépítéséhez. A donyecki ellenállásnak van elég lelkes önkéntese és fegyvere, már csak időre van szükségük: ha a dél-keleten szerveződő milícia elbarikádozza magát és állóháború alakul ki, a kijevi junta nem éli túl a következő telet.

https://www.youtube.com/watch?v=VxOhLtpcOgI

Rasmussen: Oroszország ellenség

A NATO leköszönő vezetője bejelentette, hogy tucatnyi megállapodást terveznek az ukrán hadsereg felfegyverzésére, és egyúttal arra törekszenek, hogy Ukrajna magáévá tegye azt a szemléletet, hogy Oroszország ellenség. Anders fogh Rasmussen szerint még e hó végén aláírnak egy sor megállapodást az ukrán hadsereg jövőjére vonatkozóan. A nyugati országok egy átfogó fegyverkezési programot erőltetnek a kijevi atlantista bábkormányra, ami lehetővé fogja tenni, hogy a NATO "szakértői", "tanácsadói", "kiképzői", és ha már mindenki más, akkor a fegyverrendszerei is jelen legyenek Ukrajnában.

A megállapodásokat egy hó végi csúcsértekezleten fogadják majd el a NATO tagországok külügyminiszterei. Rasmussen szerint ez a védelmi ipar reformját és a hadsereg modernizálását jelenti. Valójában a nyugati katonai befolyási övezet kiterjesztését.

Rasmussen elmondása szerint a NATO ellátja az ukrán hadsereget felszereléssel és harceszközökkel, hogy az elszakadó dél-keleti régiókban "leverjék a felkeléseket". Ezzel láthatóvá válik egy igen fontos fordulópont. Az ENSZ alapokmánya szerint minden népnek joga van az önrendelkezéshez. Dél-kelet Ukrajna többségi orosz lakossága demokratikus úton kinyilvánította, hogy független országként szerveződnek újjá. Onnantól, hogy a függetlenséget kinyilvánították és demokratikus úton megpecsételték, a fegyveres harc a már független ország, Újoroszország honvédő harca, az ukrán hadsereg pedig idegen megszálló erő egy olyan területen, ahol nem ukránok, hanem többségében (80-90%) oroszok laknak.

A NATO ezt az idegen megszálló erőt támogatná, vagyis a NATO beavatkozása gyarmatosítás, a NATO beavatkozása egy szabadságharc leverése lenne, ami az ENSZ alapelveibe is ütközik. Annyiszor hivatkoznak a nyugati országok az ENSZ alapelveire, most mégis semmibe veszik.

A NATO régóta nem az a védelmi jellegű szerveződés, mint aminek alapításakor nyilvánították. A NATO egy agresszívan terjeszkedő katonai gépezet, a nyugati szabadkőművesség erőkarja, katonai szárnya, ami az atlantista ideológia mentén működő helytartói kormányokat állít fel a gyarmatosított területeken. Ukrajna áldozat, Újoroszország nem lesz az, mert ott a többségi lakosság számára ez nem egy kormányváltás, hanem szabadságharc, és honvédő háború. Rasmussen leköszönését követően dől majd el, hogy kiterjedt háború lesz-e belőle.


http://www.hidfo.net/2014/06/16/rasmussen-oroszorszag-ellenseg

Rubezsnoje mellett a “Donbassz” nevű fasiszta horda felszámolásra került-jelentette ma délelőtt a Népi Milicia szóvivője.

A Rubezsnoje “szeparatistáktól való megtisztitását” a kijevi hiénahatalomtól feladatul kapó latorzászlóalj olyan súlyos veszteségeket szenvedett mind technikában mind élőerőben, hogy az felér egy végfelszámolással.

A héten Oroszország területére “áttévedt” ukrán BTR legénységét-valamennyi “nemzethy” gárdista volt-a Kolomojszkij által apanázsolt “Jobb Szektor” kivégzőosztaga tegnap egytől-egyig likvidálta.

Gorlovka polgármestere szombati utasitása szerint a város minden intézményének épületére az orosz nemzeti lobogót kell kitűzni az ukrán dukolor helyett.

Igor Sztrelkov a DNR katonai parancsnoka ma határozottan leszögezte: a megszállók ilyen mértékű erőfölénye ellenére, még egy-két hónapig Donbassz erői sikerrel megküzdenek az ellenséggel!

(B-R)

Narancsos ragály miatt akadozik a gázellátás

Ukrajnának mostantól előre kell fizetnie minden köbméter gázért, mivel a kijevi kormány az ország fennálló tartozásából mindeddig semennyit nem fizetett. A Gazprom nyilatkozata szerint a Naftogaz 4458 millió dollárral tartozik Oroszországnak, ebben benne van a tavaly novemberi és decemberi gáz ára, amit azóta nem fizettek ki. Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője most bejelentette, hogy mivel nem fizettek semmit, nem kapnak semmit. A mai nap folyamán a Gazprom leállítja a gáztranzitot Ukrajna felé.

Miközben Európa gázellátásában minden országnak ilyen-olyan úton át kell hidalnia az ukrán gáz kiesése okozta problémát, Ukrajna nemzetközi bíróságon adott be keresetet és azzal van elfoglalva, hogy nem fizetnek, mert annak idején Julia Timosenko nem megfelelő árakra írt alá szerződést.

A narancsos ragály Ukrajnában. A Fidesz helyi megfelelője.

A puccs által pozícióhoz jutott oligarchák mindig is csak a saját meggazdagodásukkal voltak elfoglalva, és ezt a térségi hatalmak minden irányból ki is használták. Gyakorlatilag amiatt nem fizet most a Naftogaz, mert a narancsos forradalom által hatalomra juttatott politikusok sorban meggondolták magukat, és a nyugati érdek kiszolgálása mellett az egyéni meggazdagodásra is hangsúlyt helyeztek (aláírtak egy-két előnytelen szerződést, amiért bőröndben vihették a csúsztatott pénzeket) és ennek következményei máig érezhetőek.

Vagyis az Európai Unió gázellátása amiatt van veszélyben, mert a nyugat még saját helytartóit sem tudja pórázon tartani. Nem tudták megakadályozni, hogy a narancsos forradalom által hatalomra juttatott nyugati bábkormány ne annak az érdekeit szolgálja ki, aki éppen többet fizet, mert a nyugat által alkalmazott, értékrend nélküli politikusoknak ez az alaptermészete. Mégis mit mondanának a nyugati országok megkérdezettjei a nemzetközi bíróságon? "Elnézést, hogy nem tudtuk Timosenkot pórázon tartani, és mástól is elfogadott pénzeket?"

Nem az első kormány bukik már el Ukrajnában amiatt, mert a puccs által pozícióhoz jutott oligarcha mindent aláír, ha az a vállalatbirodalmának megéri. Ezek az aláírások egy idő után összeegyeztethetetlenné válnak, és valamelyik hatalmi kör újabb szavazógépet juttat kormányra. Ha a nyugat nem akarna saját szavazógépet tudni egy újabb ország élén, talán hazánk gázellátásával sem lenne probléma.


http://www.hidfo.net/2014/06/16/narancsos-ragaly-miatt-akadozik-gazellatas

Calisthenic, avagy a spártaiak ereje

Amikor megláttam Melinda cikkét sportcsapat néven, nagyon megörültem, így támadt egy ötletem, és megbeszéltem a lányokkal, hogy a sportcsapathoz hozzájárulnék cikkekkel egy réges-régen elfeledett technikával, a Calisthenic-kel. Mint ahogy a neve is tükrözi, Ógörög elnevezésről van szó, a Kallos (szép) és a Sthénos (erő) szavakból tevődik össze, de magyarul annyit jelent, hogy saját testsúlyos edzés.

Sokan arra gondolnak, hogy egyszerű fekvőtámaszokról, guggolásokról és felülésekről van szó, amiket már általános iskola alsó tagozatában oktatnak. Ez igaz is, viszont nem több az alapoknál.

Ez az edzésforma többet nyújthat nekünk, mint gondolnánk. Naphosszat sorolhatnám jótékony hatásait. Másfelől a funkcionális, bivalyerős izomzat mellett vonzó külsőre is szert tehetünk. Nem a fantázia szüleményei voltak az akkor készült szobrok és festmények testei.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért is van erre szükség? Hisz ott vannak a puccosabnál puccosabb edzőtermek, amiket a fitness ipar készséggel elad nekünk. Kérdem én, miért költenénk olyan dologra, ami alapból ott van a kezünkben? A testünk és a saját erőnk.

Az edzőtermekben a súlyokkal való edzés nagy része koncentrált izommozgást követel meg, nem győzőm hangsúlyozni, hogy rossz, rossz, nagyon rossz. A test izomzata éppúgy összefüggő csoportot alkot, mint a belső szerveink, ha nem méregtelenít rendesen a májunk, pattanásosak leszünk (jobb esetben csak pattanásosak). Ha csak a testünk súlyát használjuk, akkor egyenletesen fogunk fejlődni.

Minél komplexebb gyakorlatokat tudunk végezni, annál robbanékonyabbak és mozgékonyabbak leszünk. Hisz a test összes izomzatának összhangban kell lennie. Ezekkel a gyakorlatokkal a reflexeink, egyensúlyunk egyaránt növelhető. Emellet az inasodás is megindul.

Hogy ez miért olyan fontos? Megelőzhetjük az egyik legnépszerűbb öregkori betegséget, az ízületi fájdalmakat, a porc letöréseket és az ízület kiugrását. A gyakorlatok végzése során fontos a teljes hajlítás, mert a porcokat így táplálhatjuk az ízületi folyadékon keresztül (pl. glükozamin felszívódása). Ugyanis a technikának köszönhetően az ízületet körülölelő inak és izmok megerősödnek, rugalmassá válnak.

De akinek jobban fekszik a XXI. századi puffasztott rizs, tehetetlen forma... 

A képen pózoló bácsit hiába kérném meg egy szabályos egykezes húzódzkodásra, vagy hogy csináljon egy egylábas guggolást anélkül, hogy kiszakadjanak az inszalagjai, nem lenne képes rá.

A calisthenic nem tagadja meg a külső súlyok használatát, de felesleges, míg nem érünk el olyan szintet, ahol az összetett gyakorlatok játszi könnyedséggel mennek. Ha elérjük azt a szintet, akkor is kettlebellt, súlyos láncokat vagy súlymellényt használjunk.

Mindig találunk majd nehézséget a gyakorlatokban, ha kimérten, lassan, és csak izommunkából végezzük őket, mozdulatról mozdulatra. De erre később térünk ki.

Mielőtt belecsapnánk a lecsóba, fontos megjegyeznem, hogy mint minden sportnak vagy testépítésnek az alapja a táplálkozás. Nagyon ideillik a mondás: "Az vagy amit megeszel". A testépítés 70%-a a kaján múlik, és mindössze csak 30% a mozgás. A következő részekben erre részletesebben ki fogok térni.

Addig is, hagynék egy kis motivációt. 


Az előző cikkben a calisthenic elméletéről írtam, de mit sem ér az egész megfelelő táplálkozás nélkül. Az első és egyben az egyik legfontosabb dolog, hogy naponta ötször étkezzünk, ha eleget mozgunk, az se baj, ha az utolsó étkezés este 7 órára esik. Emellett ki kell, hogy emeljem a nyers étel fogyasztást is.

Nyomelemek, vitaminok szerepe

Mivel "építkezni" szeretnénk, számtalan alkotóelemre lesz szükségünk. Vannak olyan nyomelemek és vitaminok, amiket a szervezetünk nem tud előállítani szintézissel, így ezeket magunkhoz kell venni.

Az egyik legfontosabb alkotóelem az aminosav, ebből épül fel a fehérje, és ugyanez a tégla építi az izomzatunkat. A másik fontos energiaforrás a szénhidrát. Végül, de nem utolsósorban a vitaminok és nyomelemek:

• zsírban oldódó vitaminok (DEKA),
• a D-, E-, K- és A-vitamin;
• vízben oldódó vitaminok,
• a C-, B1-, B2-, B6-, B12-vitaminok, valamint a Niacin (élő enzimek alkotó része), Folsav, Biotin, Pantoténsav;
• nyomelemek, amelyek kismértékben fellelhetők szervezetünkben, de elengedhetetlenek a léthez,
• Vas, Cink, Réz, Jód, Króm, Mangán, Szelén.

A testünk terhelés alatt ezekből jóval többet vesz fel, épít be, vagy éppen éget el. Ezért nagyobb mennyiségben kell pótolni, de óvatosan, mert vitamin mérgezést is lehet kapni, hányás, hasmenéses mellékhatásokkal. Ezért kerülöm a kapszula formában kapható vitamin "koncentrátumokat", és helyettesítem sok más természetes kiegészítővel. Ez nem  jelenti azt, hogy vitaminhiány miatt kúraszerűen tilos szedni. 

Ennek megelőzésére szolgál a változatos étrend. Nem kell számolgatni hány gramm szénhidrátot, fehérjét vagy nyomelemet tolunk magunkba.  A lényeg, hogy minőségit kell magunkhoz venni mindenből. Lelegelhetünk egy egész búzatáblát, és magunkba tolhatunk egy baromfiudvarnyi fehérjét (persze kis mértékben hús), ha nem tud felszívódni a bevitt energiaszükséglet a tápcsatornán keresztül. Aztán ott vannak a kiválasztó szervek is, máj, vese stb... Ezeknek is rendesen kellene működni.

Éppen ezért az edzések megkezdése előtt érdemes 1-2 hetet méregtelenítenünk. Az egyik kedvenc méregtelenítő szerem a Nyírfanedv. Hozzátenném, hogy maga a mozgás (izzadás) is méregtelenít - éppen ezért ne használjunk alumíniumot tartalmazó deot -, emellett felgyorsítja az anyagcserét és növeli a libidót (de ez most nem ide tartozik ). Én a Boszikonyhából néztem a deomat, de ha valakinek nincs ideje készíteni, főzőcskézni, azoknak ajánlhatok kész bio dezodorokat.

A vitaminokat nyers zöldségeken és gyümölcsökön keresztül is felvehetjük, viszont, hogy minden szükséges vitamint bevigyünk, egy egész gyümölcsös kertet le kellene kopaszítanunk, és nem maradna hely a fincsi ebédnek vagy uzsonnának.

Étkezés

Nézzünk egy napi étkezést!

Reggelire:

• általában zabpelyhet eszek kálciumos rizstejjel és árpa,-köles,- lenmag csíra őrleménnyel, vagy sport plusz magliszt keverékkel, sovány kakaó porral, vagy karobporral ízesítem. A magas szénhidrát és fehérje tartalom mellett, omega zsírsavakhoz, magnéziumhoz, kálciumhoz juttatom magam, és ne felejtkezzünk meg a rostokról sem!  Aztán iszok egy pohár vizet, benne elkeverve egy kis Maca gyökér port. Később pedig bekapok néhány Goji bogyót.

Meglehetősen tartalmasnak tűnhet, de 12 óra körül éhes kezdek lenni:

• Ekkor változatosan zöldséget, gyümölcsöt vagy gyümölcsturmixot készítek magamnak. Sajnos manapság nem sok vitamin található a gyümölcsökben, főleg a gyorsérleltekben, így nem árt néha-néha plusz vitaminforrás után néznünk. Ilyen esetekre ott van a Camu Camu por, az IceChox (nagyon szeretem), vagy az egyik legkomplexebb vitaminforrás, a Vadon Gyöngye, amire akciósan szert is tettem. Nem akarok senkit eltántorítani, de számomra elviselhetetlen az íze, de nem azért eszem, hogy jókat zabáljak. 

Ebédre:

• hüvelyesekből készült ételeket eszem, tojást, csirkét rizzsel, vagy párolt zöldséggel (imádom ). Nem vagyok sem vegetáriánus, sem pedig vegán, de megpróbálom redukálni a húsfogyasztást, mert emésztése sok energiát von maga után. Leginkább edzésnapokon próbálom nélkülözni.

Uzsonnára:

• Kása sportolóknak, vagy zöldségeket eszek magos, teljes kiőrlésű kenyérrel és mozzarella sajttal. Ezután még csemegézek egy kis hántolt kendermagot, napraforgómagot.

Vacsorára:

• joghurtot müzlivel, vagy vegyes salátát készítek magamnak, vagy nyalánkságnak sütök egy kis édesburgonyát.

Persze ez csak egy példa, számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre, és ínyünk, kedvünk szerint válogathatunk.

Egyéb fontos dolgok, ha elkezdünk edzeni

Mindezek mellett megjegyezném a vízfogyasztást, igyunk legalább 2,5 litert. Az edzések alkalmával az első 15-20 percben csak vizet izzadunk, utána kezd el égni a felesleg.

Ezennel letudtuk a táplálkozás részét a dolognak. No de ettől nem leszünk ám fizikailag fittek, hamarosan jön a fekete leves. 

Ami még nagyon fontos dolog edzések előtt, hogy felkészítsük a testünket. Itt jön a képbe az elengedhetetlen nyújtás és bemelegítés. A nyújtásokat fontos edzés előtt és után is elvégezni. Első alkalommal nyújtjuk a szalagokat, és fellazítjuk a letapadt izmot, így a gyakorlatok alatt nem húzhatjuk meg magunkat, vagy sérülhetünk le. Edzés után azt a célt szolgálja, hogy az izomrostok tovább repedjenek, így nagyobb területet kell újraregenerálnia, azaz felgyorsítjuk az izomzat növekedését.

Sütkei Ádám