Sokasodnak a szociális lesüllyedés jelei
Japánban
sokasodnak az elszegényedés, a szociális lesüllyedés jelei. A mostani
válság tovább súlyosbíthatja a magát középosztályi jellegűnek tekintő
japán társadalom problémáit. A Neue Zürcher Zeitung tudósítója, Urs Schoettli ennek a veszélyeztetett identitásnak a történeti alakulását vizsgálja oszakai keltezésű elemzésében.
Ha
valaki egy japán társadalmi állása felől érdeklődik, általában azt a
választ kapja, hogy az illető a középosztály tagja. Így van ez akkor,
ha az érintettet másutt akár a munkája, akár az életviszonyai alapján
alacsonyabb státusba sorolnák, és akkor is, ha a kérdezett komolya
vagyonnal és magas jövedelemmel rendelkezik. Ennek az önértékelésnek
egyaránt vannak nemzetgazdasági és kulturális okai. A sogúnok
mélységesen feudalisztikus rendszerét a 19. század utolsó harmadában, a
Meidzsi-restauráció idején számolták föl. Előtte a japánok többsége
mélységes nyomorúságban, alultápláltságban élt. A második világháború
utáni újjáépítés a hetvenes évek végéig lezajlott, megkoronázva a
nyolcvanas évek fellendülésével. Az ekkor aktív nemzedékek a munkára
összpontosítottak. A szórakozás és a luxus a háttérbe szorult, viszont
számítani lehetett az életszínvonal folyamatos emelkedésére. A teljesen
lerombolt ország újból felépült, Tokió békeszerető és megbízható
partnernek bizonyult, belül pedig megszilárdult a biztonság és a jólét.
Az átlátható és egyértelmű vállalati hierarchián belül nem voltak
látványos különbségek.
A középosztályhoz csatlakozás vágya,
amelyet a Liberális Demokrata Párt sikeresen lovagolt meg politikailag,
nem volt megalapozatlan. A fellendülés lehetővé tette, hogy egyre
többen rendelkezzenek saját házzal, autóval, háztartási gépekkel. Az
elit pedig tartózkodott a hivalkodó magamutogatástól.
A törést az
ingatlanspekulációs léggömb kipukkadása okozta a nyolcvanas évek végén.
Eddigre a jövedelmi különbségek is egyre élesebben és látványosabban
mutatkoztak meg: olyan éttermek nyíltak, ahol egyetlen vacsora ára egy
fizetésből élő átlagember egyhavi keresetének felelt meg. Mesés
összegekért vásároltak gazdag japánok műtárgyakat a nemzetközi piacon.
A tőzsdeindex lezuhanása aztán számos vállalatot ráébresztett, hogy
jövedelmeit már nem az általa előállított termékekből vagy
szolgáltatásokból, hanem spekulációs befektetésekből szerzi.
Az
ezt követő tíz szűk esztendőt az angolszász média előszeretettel
emlegeti elvesztegetett évtizedként, jóllehet a vállalatok világában
komoly változások történtek: a hatékonyság érdekében megtört két
alapérték, az élethossziglani foglalkoztatás és a munkában eltöltött
időhöz igazodó fizetés mindenhatósága, következésképpen megnőtt az
időszaki munkavállalók aránya. Az ezredfordulóra új fellendülés
kezdődött. Ráadásul az elöregedéssel összefüggő munkaerőhiány
körülményei között a szerződéses munkaerőnek megvolt a felvevőpiaca.
A
mostani válság viszont fordulatot hozott - állapítja meg a Neue Zürcher
Zeitung elemzése. Az elmúlt hónapokban elbocsátott tízezrek többsége
ilyen szerződéses munkaerő. Ráadásul a japánok középosztályi öntudatát
kikezdte sokak elszegényedésének a tudatosulása, nevezetesen, hogy
vannak, akik az ott nagyon alacsonynak számító, 100 svájci franknak
megfelelő napi bérért dolgoznak, és kilátásuk sincs a felemelkedésre.
Emellett egyre inkább kitolódik a szerződéses munkavállalók életkora,
amely hagyományosan nem érte el a 35 évet.
A japán sajtó
újabban egyre gyakrabban foglalkozik ezeknek a „dolgozó szegényeknek" a
helyzetével, akik között egyre több a hajléktalan, aki vagy sátorban
vagy internet-kávézókban éjszakázik. Súlyosbítja a helyzetet a lakások
állapota is. A szociális lakások jó része a 60-70-es években épült,
rossz állapotuk miatt sok lakóépületet le kellett bontani, arról nem is
szólva, hogy tömegek élnek egészen szűkös körülmények között. A fejlett
országokat tömörítő OECD szerint a jövedelmi különbségek nagysága
tekintetében Japán a negyedik helyen áll az ipari államok rangsorában.
Ezért is figyelmeztette a szervezet az országot, hogy vegye komolyan
ezt a problémát.
http://www.nzz.ch/nachrichten/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése