Amerika a fegyvereladásokkal is erősíti globális befolyását
Az amerikai Kongresszusi Kutatási Szolgálat (CRS)
jelentése szerint a tavalyi évben visszaesett a nemzetközi
fegyverkereskedelem volumene: 2007-hez képest 2008-ban 7,6 százalékkal
kevesebb értékben adtak el fegyvert. A jelentés készítői szerint a
visszaesés hátterében minden bizonnyal a gazdasági válság áll.
Az
Egyesült Államoknak és az amerikai fegyvergyárak túlnyomó többségének
azonban még sincs oka panaszra, hiszen piaci részesedésük tovább nőtt.
2008-ban az összes eladott fegyverek és alkatrészek 68,4 százalékát
amerikai cégek gyártották. 2007-ben mindössze 25 milliárd dollár,
tavaly viszont már 37,8 milliárd dollár értékben adott el az Egyesült
Államok fegyvert. Az amerikai fegyveripar túlsúlyát jól mutatja, hogy
Olaszország, a világ második legnagyobb exportőre a 2007-es 10,8
milliárd dollár után 2008-ban 3,7 milliárd dollárért adott el fegyvert,
amivel az összforgalom mindössze 6,7 százalékát adja. A harmadik helyre
szorult Oroszország 3,5 milliárd dollárért értékesített fegyvereket. Az
Egyesült Államok jövőbeli kilátásai is nagyon jók, hiszen a most
vásárolt fegyverekhez előbb-utóbb alkatrészekre és továbbfejlesztett
kiegészítőkre lesz szükség, ami előrevetíti, hogy az Egyesült Államok
piaci részesedése a jövőben is meghatározó marad.
Az adatokból az
is kiderül, hogy a gazdasági válság nem egyenlő mértékben vetette
vissza a világ fegyverexportőreinek vásárlásait. A korábban jelentős
tartalékokat felhalmozó államok és a feltörekvő, olajban gazdag
országok tavaly is növelni tudták a fegyverbeszerzések volumenét. Az
amerikai export 80 százalékát - 30 milliárd dollárt - a fejlődő
országokból érkezett megrendelések tették ki. Különösen a közel-keleti
arab államok voltak aktívak: az Egyesült Arab Emírségek 6,5 milliárd
dollár értékben vásárolt Patriot légvédelmi rakétákat, Marokkó 2,1
milliárd dollárt költött 24 darab F-16 vadászgép beszerzésére. Irak 140
Abrams tankot és 6 C-130-as repülőgépet vett összesen 1,2 milliárd
dollárért. Szaúd-Arábia, Egyiptom mellett Dél-Korea, Tajvan és Brazília
is komoly beszerzéseket foganatosított 2008-ban.
Az adatokból
azonban nem csak a fegyverkereskedelem mértéke derül ki. A dollár
milliárdok mellett rendkívül érdekes és beszédes az is, hogy ki kinek
szállít fegyvereket. A kimutatás fontos tanulsága, hogy Oroszország
legfőbb rendelője India, Kína és Venezuela.
A jelentés készítői
felhívják rá a figyelmet, hogy a hidegháború idején a fegyverexport a
befolyási és szövetségi rendszer fenntartásának, illetve a nagyhatalmi
hegemónia megerősítésének fontos eszköze volt. A fegyverszállításoknak
azonban ma is geopolitikai jelentősége van: a Szovjetunió felbomlása
óta jelentősen enyhült nemzetközi légkörben a nagyhatalmak továbbra is
tekintetbe veszik a biztonságpolitikai szempontokat.
Az
Egyesült Államok a fegyverexporttal is igyekszik támogatni stratégiai
partnereit, ezzel is erősítve globális befolyását. Ellentétben azonban
a hidegháborúval, mostanság már nem csak a szövetségi rendszer tagjai
kaphatnak amerikai fegyvereket - emeli ki Waterman. Washington
igyekszik elérni, hogy minél több, szigorú értelemben véve nem amerikai
szövetségesnek tekintett ország is az Egyesült Államoktól vásároljon.
Az amerikai fegyverek ugyanis nem csak biztonságot nyújtanak, de
egyúttal kiszolgáltatott, függő helyzetbe hozzák a vásárlót. Az
Egyesült Államok a drága fegyverek alkatrész-utánpótlásával és a
továbbfejlesztett eszközökkel bármikor zsarolhatja az amerikai
fegyvereket hadrendbe állított országokat.
Ken Pollack, a CIA
korábbi elemzője is a fegyverexport stratégiai jelentőségére hívta fel
a figyelmet, amikor szeptember elején beszámolt róla, hogy az Egyesült
Államok szunnita arab szövetségesei támogatják az síita Irakba irányuló
amerikai fegyverszállításokat. Azt remélik ugyanis, hogy az Egyesült
Államok rövid pórázon tarthatja az amerikai vadászrepülőgépeket vásárló
iraki síita vezetést, ezzel garantálva a szunnita szomszédok
biztonságát.
http://www.isn.ethz.ch/isn/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése